Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-04 / 244. szám

1991. december 4. 3 A „visegrádiak” felhívása Csehszlovákia, Magyarország és Len­gyelország részesedni kíván a helyzet sta­bilizálásában az európai földrészen. Ezt a három ország bonni nagykövetei jelentet­ték ki abban a felhívásukban, amelyet az Európai Közösségek maastrichti csúcsér­tekezletének résztvevőihez intéztek. Ez­zel figyelmeztetni akarják a csúcsértekez­letet, hogy ne feledkezzenek meg Kelet- Európa problémáiról. A csehszlovák nagykövet sajtóértekezleten hangsúlyoz­ta, hogy a maastrichti csúcs jelentőísen előremozdíthatja a gazdaság átalakulását az egykori szocialista államokban. Cseh­szlovákia, Magyarország és Lengyelor­szág arra törekednek, hogy stabil térsé­gek jöjjenek létre, Európa egységes és biztonságos földrésszé váljék, s ebben közvetítő szerepet vállalnak. A három nagykövet hangoztatta, hogy a kelet-eu­rópai reformok összeomlása negatív ha­tással lenne egész Európára. Rámutattak, hogy a három közép-európai ország hely­zetében bizonyos biztonságpolitikai hiány észlelhető. Calfa Kínában Marián Calfa csehszlovák kormány­fő tegnap megkezdte hivatalos látogatá­sát Kínában. Tegnap találkozott Li Penggel, a kínai államtanács elnökével. Calfa első kínai látogatását a két ország közti gazdasági és kereskedelmi kapcso­latok megerősítésének szenteli. Marián Calfa interjút adott a Wen- Huey Pao című Hong Kong-i lapnak. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia kapcsolódni szeretne ahhoz a hagyományhoz, amelyet a kínai beruhá­zásokban való részvételével alapozott meg. Csehszlovákia a múltban is ener­getikai, gépipari, kohászati és bányá­szati beruházásokban működött közre Kínában. „Ma érdekeltek vagyunk kö­zös vállalatok létrehozásában, például a hidraulika, a szivattyú- és villanymoto­rok gyártása terén. Az 1 milliárd lakosú Kína nagy partner, amelynek van mit Csehszlovákia számára felkínálnia, de a 15 milliós Csehszlovákia is képes egyet s mást felkínálni Kínának” — mondotta Marián Calfa. Hangsúlyozta, hogy mi­után veszélybe kerültek Csehszlovákia piacai a Szovjetunióban és a volt KGST tagországokban, a kínai partner rendkí­vül jelentős számára. Butrosz Gáli az új ENSZ- főtitkár Az ENSZ közgyűlése tegnap jóvá­hagyta Butrosz Gáli egyiptomi alelnök jelölését az ENSZ-főtitkári posztjára. Ezzel Butrosz Gáli formálisan is elnyer­te a főtitkári tisztséget. Hivatalába 1992 január elsején lép. Megbízatási időszaka öt évig tart. Az új főtitkárt a Biztonsági Tanács javaslatára közfelkiáltással vá­lasztotta meg a közgyűlés. Javier Perez de Cuellar eddigi ENSZ-főtitkár meg­bízatása ez év december 31-én ér véget. HÉT legfrissebb számából Lacza Tihamér; Harmincöt esz­tendő (emlékezés) Görfól Jenő; A „Negyvennégyes” (riport) Bárány János: Erzsébet Díj '91 Motesíky Árpád: Petőfi öccse Tisztelt szerkesztőség! (régi olva­sók vallomása a lapról) Kovács Magda; Égig érő tánc (el­beszélés) Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányceok klubja, Társkereső Tanácsadó, Nevelgető Az otthon rovatból: Hogyan ké­szítsünk töltött hagymát; Kará­csonyig elkészülhet; Bőrápolás; Ta­nuljunk egymástól — há2i receptek ^ Gyermekrablás (megtörtént eset) Szabad ÚJSÁG Csehszlovákia kész csapatokat küldeni Jugoszláviába Cyrus Vance Eszékre utazott Cyrus Vance, az ENSZ-fotitkár különmegbízottja belgrádi tárgyalásai után az ostromlott Piszékre utazott. A várost tegnapra virradóra csak szórványosan lőtték és feltehető, hogy Vance utazása idejére felfüggesz­tik a harci cselekményeket. Vance találkozik még Tudjman horvát elnökkel is, valószínűleg az ausztriai Grazban. Az országban a helyzet továbbra is nyugtalan, bár a harcok hevessége alábbhagyott Fegyveres összecsapásokat jelentet­tek Vinkovci térségéből. Slavonska Po­­zega nyugat-szalvóniai városnál a horvát gárdisták visszaverték a hadsereg táma­dását. Szórványos lövöldözések voltak Sziszaknái. A jugoszláv hadsereg kötelezettséget vállalt, hogy azonnal feloldja az összes adriai kikötő blokádját. Ezt a Tanjug hírügynökség közölte, hivatkozással a horvát gárdisták és a szövetségi fegyve­res erők képviselőinek spliti tárgyalásai­ra. Ennek ellentételezése képpen a hor­­vátok lehetővé teszik a szövetségi hadse­reg helyőrségének kivonulását Splitből. A szövetségi hadsereg egyúttal megígér­te, hogy a horvát gárdának visszaadja az összes zsákmányolt fegyvert. A bosznia-hercegovinai szerb kisebb­ség képviselői közölték, hogy amennyi­ben az ENSZ-békefenntartó erők terü­letükre érkeznek, fegyverekkel szorítják ki őket. A kéksisakosokat szerb véle­mény szerint a horvátországi és boszniai szerb települések között helyezik el. A boszniai szerbek azzal vádolják a köztár­saság elnökét, hogy az ilyen csapatelhe­lyezéssel akarja megakadályozni iszlám állam létrehozását a térségben. Az EK-megfigyelők csoportja horvát falvak rendszeres megsemmisítésével és a polgári lakosság ellen elkövetett ke­gyetlenkedésekkel vádolta meg a szö­vetségi hadsereget. Ilyen helyzetben az EK-megfigyelők további tevékenysége értelmetlen — áll a közleményben. Horvátországban bevezették az álta­lános munkakötelezettséget, amely min­den 18 és 60 év közötti férfira érvényes. Az intézkedést azért hozták, hogy segít­sék a gazdaság felújítását. A szerb külügyminiszter bírálta az Európai Közösségek döntését, misze­rint Szerbián és Montenegrón kívül fel­oldják a gazdasági szankciókat. Azzal vádolta az EK-t, hogy „következetes volt az egyoldalú elszakadás támogatá­sában, viszont bünteti azokat a köztár­saságokat és nemzeteket, amelyek a kö­zös állam mellett állnak ki”. A Spanyolorszában tartózkodó hor­vát külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az EK-csúcsértekezleten a Jugo­szláviától elszakadó köztársaságok elis­merése mellett döntenek. Tény azon­ban, hogy némely ország, elsősorban Görögország nem támogatja Szlovénia és Horvátország elismerését. Douglas Hurd brit külügyminiszter közvetve elutasította az ENSZ-béke­­fenntartó erők Jugoszláviába-küldésé­­nek gondolatát. A The Times-ban meg­jelent cikkében azzal vádolta a szövetsé­gi hadsereget, hogy horvát területen új helyzetet akar teremteni. Elutasította Thatcher volt kormányfő javaslatát, hogy ismerjék el Horvátországot és küldjenek neki fegyvereket. „Ez nem hozna békét a horvátoknak és az eszte­len öldöklés folytatódna” — írta Hurd. Csehszlovákia állandó ENSZ-nagy­­követe hivatalos jegyzéket adott át az ENSZ-főtitkár irodájának, amelyben az áll, hogy Csehszlovákia kész a jugoszlá­viai ENSZ-békefenntartó erők rendel­kezésére bocsátani katonáit. A csehszlo­vák lépést ENSZ-körökben kedvezően értékelték. A Biztonsági Tanács dönté­sére még várni kell, de azután gyorsan kell cselekedni és ezért az előzetes aján­lat értékes. A Biztosnági Tanács az ENSZ szóvivője szerint csak Cyrus Vance visszatérése után dönt, valószí­nűleg a jövő héten. Szerb önkéntesek Vukováron. A romba­­dőlt város képe nem ad okot az örömre, de a harcosok, mint látható mégis örül­nek (Telefotó: ÉSTK/AP) Magyarország elismerte Ukrajna függetlenségét Kedvező fogadtatás a világban Az ukrajnai népszavazás eredményeit általában kedvezően fogadták a világban. Elsőnek, mint már közöltük, Lengyelország ismerte el Ukraj­na függetlenségét Tegnap érkezett a hír arról, hogy Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter megbízta a moszkvai és kijevi képviseletek diplomatáit, írják alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló doku­mentumokat Hasonló utasításokat kaptak a diplomáciai kapcsolatok felvételére Oroszországgal is. A Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok üdvözli az uk­rán nép döntését. Bush elnök jókívána­­tait fejezte ki Kravcsuknak ukrán el­nökké választása alkalmából. Borisz Jelcin orosz elnök üdvözölte az ukrajnai népszavazás eredményét. Ezt általában Ukrajna függetlenségének elismeréseként értékelik. Svájc külügyminisztériuma kész hi­vatalosan is elismerni Ukrajna függet­lenségét, amennyiben tisztázódnak egyes politikai, gazdasági és katonai jellegű kérdések. Hans-Dietrich Gen­scher német külügyminiszter külön­­megbízottat küldött Kijevbe, hogy tá­jékozódjon Ukrajna függetlenné válá­sának részleteiről. Dánia kész nagykö­vetséget nyitni Kijevben. A külügymi­niszter szerint a függetlenség hivatalos elismerése azonban az EK többi tagjá­val történd egyeztetés után valósul meg. A japán kormány ugyncsak ked­vezően fogadta Ukrajna függetlenné válását, ám a külügyminiszter szavai szerint a diplomáciai elismerést nem sieti el. A döntést előbb a többi gazda­ságilag fejlett országgal egyezteti. Ja­pán szükségesnek tartja, hogy a volt szovjet köztársaságokban elhelyezett atomfegyvereket központilag ellenő­rizzék. Dél-Korea addig nem ismeri el Ukrajna függetlenségét, amíg a köztár­saság nem tisztázza viszonyát a Szov­jetunióhoz. Szöul főleg a gazdasági, katonai és atomfegyver-ellenőrzési kérdések tisztázására vár. Az ausztrál külügyminiszter hasonló értelemben nyilatkozott, Kijevet és Moszkvát konstruktív párbeszédre szólította fel. A lengyel sajtó utal rá, hogy Lengyel­­ország már múlt év októbere óta szuve­rén államnak tekinti Ukrajnát. Az Uk­rajnához fűződő kapcsolatoknak külö­nös jelentőségük van Lengyelország szá­mára. Skubiszewski külügyminiszter hangoztatta, hogy a szovjetunióbeli vál­tozások kezdete óta Lengyelország kö­vetkezetesen fejlesztette kapcsolatait a köztársaságokkal. Érdekes összefüggésekre mutat rá az osztrák sajtó. Felveti a kérdést, milyen hatással lesz Ukrajna függetlensége a szlovákiai szeparatisták törekvéseire. Az APA hírügynökség rámutat, hogy Ukrajna példáját a szlovák nacionalista pártok mindeddig még nem használták ki Csehszlovákia kettéosztásának céljai-Mihail Gorbacsov szovjet elnök teg­nap kijelentette, hogy a Szovjetunió fel­bomlása háborúk veszélyét rejti magá­ban és katasztrófát jelentene az egész világ számára. Ezt a tizenkét szovjet köztársaság parlamentjeihez intézett felhívása tartalmazza. Az elnök felszólí­totta a parlamenteket, hogy fogadják el a szövetségi szerződés új javaslatát a hét köztársaság képviselőinek múlt heti ja­vaslata alapján. Ez a javaslat a köztár­saságok laza konföderációját helyezi ki­látásba. A Szovjetunió dezintegrálása több­millió ember sorsát pecsételi meg, azo­­két, akik nemzeti köztársaságukon kívül élnek —jelentette ki Gorbacsov. Ez et­nikai és köztársaságok közti összetűzé­sekhez, sőt, háborúkhoz is vezethetne. A nemzetközi közösség szempontjából az ilyen fejlődés katasztrofális lenne. Tegnap a köztársaságok tanácsa ra. Szlovákiának 96 kilométer hosszú határa van Ukrajnával és kétséges, hogy a keletről érkező esetleges menekültá­radatnak egyedül képes lenne útját állni. A szlovákok még élénken emlékeznek azokra a véres harcokra, amelyeket a háború után Osztap Bander ukrán naci­onalista csapataival kellett megvívniuk, amikor Szlovákián keresztül igyekeztek Ausztria felé. A Frankfurter Rundschau „Földnél­küli Mihály cár” címmel ír az ukrán füg­getlenségnek a szovjet elnök helyzetére gyakorolt hatásáról. A Szovjetunió már nem éled újjá sem nagyorosz köpeny­ben, sem mint a Gorbacsov által megál­modott konföderáció, írja a lap. Az uk­rán nép úgy döntött, hogy a Bug és a Don között elterülő országa nem lesz többé a moszkvai állam tartománya. megkezdte az új szövetségi szerződés tárgyalását. A múlt héten Novoogarjo­­voban a várakozásokkal ellentétben nem parafálták a szerződést, hanem el­őbb a Legfelsőbb Tanács és a köztárasá­gi parlamentek elé teijesztették. Ugyancsak tegnap találkoztak Moszkvában a szuverén köztársaságok miniszterelnökei, hogy újból megtár­gyalják az unió külső és belső adóssága­inak felosztását egymás között. Ez azért vált sürgőssé, mondta Ivan Szilqjev, a köztársaságközi gazdasági bizottság el­nöke, mert ez év harmadik negyedében az állami költségvetés hiánya hatalmas méreteket öltött. A kormányfői tanács­kozáson megtárgyalják az ez év őszén kötött gazdasági együttműködési szer­ződés részleteit is. Feltételezik, hogy a köztársasági kormányok elnökei foglal­koznak a pénzügyi, költségvetési és adó­politika összehangolásával is. Ismét a szövetségi szerződésről Gorbacsov világkatasztrófától tart SzÍRIÁBAN ismét Hafez Asszadot választották meg köztársasági elnöknek. A hétfői elnökválasztások hivatalos ered­ményeit tegnap közölték: Asszad a le­adott szavazatok 99,982 százalékát kapta meg és csak 369-en szavaztak ellene. H elmut KOHL német kancellár felmentette tisztsége alól Lutz Stavenha­­gen államminisztert, aki a kémelhárítást felügyelte, ő volt a felelős azért, hogy a tilalom ellenére Németország fegyvere­ket szállított Izraelnek. Stavenhagent ok­tóberben éles bírálatok érték azért, mert a volt NDK hadianyagraktáraiból szovjet gyártmányú fegyvereket adott el az izraeli titkosszolgálatnak a szövetségi kormány tudta nélkül. SvÁJC új államfője René Felber eddigi külügyminiszter lett. Hivatalát 1992január elsején foglalja el. Svájcban az államelnököt a parlament választja, s az államfő csak egy évig maradhat tiszt­ségében. Az elnöki tisztség mellett Fel­ber továbbra is irányítani fogja az ország külügyeit. A JORDÁNIÁI—PALESZTIN tár­gyalóküldöttség mégis elutazott Wash­ingtonba, a közel-keleti béketárgyalások második fordulójára. A küldöttség el­utazása körül bonyodalmak merültek fel, mert a palesztin képviselők hét tag­jának csak késve intézték el beutazási vízumát az Egyesült Államokba. Elutaz­tak Washingtonba Libanon és Szíria képviselői is. Izrael kitart amellett, hogy a washingtoni tárgyalások csak decem­ber 9-én kezdődjenek. ENSZ főtitkárának szóvivője a szlovák képviselőknek azon kéréséről, hogy a világszervezet küldjön ki megfi­gyelőket Szlovákiába, kijelentette: „Erről a kérelemről nincs tudomásom és nem tudom, hogy az ENSZ-nek kézbesítet­­tek-e egyáltalán Uyen kérést. Elmondha­tom, hogy amennyiben az ENSZ ilyen kérést kapott, nem fog foglalkozni vele és nem foglal az ügyben állást.” KjNÁBAN a múlt héten tizenkét személyt végeztek ki fegyveres rablás miatt. Most tizenkilenc további bűnözőt ítéltek halálra. Csak a múlt hét végén ötvenkét embert ítéltek el bűncselekmé­nyek elkövetése miatt. N émetországban nagyszabá­sú razzia volt hat szövetségi államban a jobboldali szélsőségesek ellen. Csak Szászországban hatszáz rendőr kilenc­ven lakásban talált lőfegyvereket, lő­szert, tőröket és rohamkéseket. Találtak újnáci tartalmú nyomtatványokat, ame­lyek felszólításokat tartalmaznak a kül­földiek ellen. Szászországban jelenleg negyvenhat jobboldali radikális csoport működik, amelyek október óta hetven­szer intéztek támadást külföldiek ellen. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke teg­nap New Yorkban kijelentette, hogy to­vábbra is fenn kell tartani a Dél-Afrikai Köztársasággal szemben a nemzetközi nyomást, amíg nem alakul meg az ország­ban valóban fajgyűlölettől mentes kor­mány. Mandela szerint a gazdasági szank­ciók többségét érvényben kellene hagyni. Az USA megkezdte a Minuteman II típusú interkontinentális rakétáinak kivo­nását a kilövőállásokból. Az AP hírügy­nökség szerint négyszázötven ilyen típusú rakétát távolítanak el a dél-dakotai légitá­maszpontról. A gyújtás hatástalanítását olyan térségben végzik el, ahol ez nem veszélyeztet emberéleteket. A Minute­man II típusú rakétákat fokozatosan Mi­nuteman III típusúakkal cserélik fel. Togo afrikai köztársaság minisz­terelnökét tegnap a felkelő katonák az ország fővárosában foglyul ejtették. Az erről szóló nyilatkozat hangoztatja, hogy a kormányfő a togoi hadsereg ke­zében van és biztonságát szavatolják. DaMASZKUSZBAN egy további amerikai túszt engedtek szabadon. Alan Steen egyetemi tanárt 1987-ben ejtették foglyul az iránpárti síita mozgalom hí­vei. Az utóbbi 24 órában Steen a máso­dik szabadonbocsátott amerikai túsz. A JAPÁN alsóház olyan törvényt fogadott el, amely nyilván ellentmond az alkotmánynak. A háború utáni japán al­kotmány szerint ugyanis japán katonák nem küldhetők ki az ország határain túlra. Ezzel szemben az új törvény lehe­tővé teszi japán csapatok részvételét az ENSZ-békefenntartó erőiben és külföl­di bevetésüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom