Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-27 / 261. szám
8 Szabad ÚJSÁG 1991. december 27. c Hírkosár Egerszegi és Kovács... Idén harmincncgyedik alkalommal választották meg a magyar sportújságírók az év legjobb magyar sportolóit, csapatait, a sok jó közül a legjobbakat, akik elsők az egyenlők között. Nők: 1. Egerszegi Krisztina (úszó) 882 pont, 2. Horváth Mariann (párbajtőröző) 623, 3. Oláh Katalin (tájfutó) 190. Férfiak: 1. Kovács István (ökölvívó) 811,5 pont, 2. Farkas Péter (birkózó) 642,5 3. Rózsa Norbert (úszó) 234. Csapat: 1. Férfi kqjak négyes (Csípés Ferenc, Fidel László, Gyulay Zsolt, Ábrahám Attila) 701 pont, 2. Kardválogatott (dr. Abay Péter, Bujdosó Imre, Köves Csaba, dr. Nébald György, Szabó Bence) 607, 3. Női párhí^jtőrválogatott (Horváth Marianna, Várkonyi Marianna, Szécs Zsuzsa, Szalay Gyöngyi, Eőri Diána) 351. Edzők, szakvezetők: 1. Kiss László (úszás) 453 pont, 2. Széchy Tamás (úszás) 272,3. Bódis Gyula (ökölvívás) 208. Az év sporthőse: Hermann György amatőr futó, akit az 1990-es Bécs—Budapest szupermaratoni verseny közben súlyos balest ért. Hat hónap kórház, öt műtét. 1991- ben végigfutotta a szupermaratoni utolsó résztávját. A szintidőn belül ért célba... Az év focistája: Lipcsei Péter. Mentőötlet Az egykor fulball-nagyhatalomnak számító Brazíliában vészesen fogynak a nézők a bajnoki találkozókon. A szurkolók érdektelenségének elsősorban a gyenge színvonal az oka, de amíg a szövetség vezetői képtelenek megakadályozni, hogy a legjobb játékosok Európába vándoroljanak, ezen a szomorú helyzeten aligha lehet változtatni. Pelé, a legendás sztrár nemrégiben „forradalmi” javaslattal állt elő: a Fekete Gyöngyszem szerint a legjobb megoldás, ha a gyermekeket és a nőket ingyen engedik a mérkőzéskere, így a bajnoki összecsapások hangulata családiasabb lenne. Az illetékesek nem rajonganak túlságosan az ötletért... „Mindas” Hollandiában A zalaegerszegiek egyik „szemefénye”, a ZTE-Heraklilh litván kosarasa, Mindaugas Lukosius az ünnepeket Hollandiában tölti. Oda kapott meghívást ugyanis a litván nemzeti együttes, s a hosszú hajú hátvéd, „Mindas” — mindenki csak így szólítja — is pályára lép majd. Úgy hírlik ugyanis, hogy a baltiak, akik előtt most nyitva az út az olimpiai szereplésre, megpróbálják összeszedni kiválóságaikat, lévén, hogy legalább hatvanan (!) játszanak közülük külföldön. Egeiszegen pedig mindenki szurkol Mindas na k, hogy bekerülhessen a legjobbak közé, elvégre a csapatnak így a kapitány, Bodrogi Csaba mellett még egy — igaz, litván — válogatottja lehet majd. Akkor pedig még erőisebben zúghat a magyar meccseken a sportcsarnokban a „Hajrá, ZTE! ” mellett a „Litvánia, Litvánia! ” biztatás. Csolaknak nem megy Lehet, hogy fogott az átok Tanju Csoiakon, a törökök volt Aranycipős csatárán. A játékos az elmúlt idény végén szakított csapatával a Fenerbahcsével, amit a szurkolók egy része sosem fog megbocsátani neki. A Galatasaray színeiben Csolaknak nem megy a góllövés, olyannyira, hogy edzője is egyre türelmetlenebb. Az sem kizárt, hogy az egykori gólkirály hamarosan a kispadra, majd az átadólistára kerül. „Nem tudni, mi az oka a viselkedésének. Valami történhetett vele, ugyanis nagyon megváltozott Lehet, hogy a kömyezetváltás az oka. De hát egy focista életében nincs helye annak, hogy kinyilvánítsa ezt az érzést. Valaki azt mondta rá, olyan, mint az anyámasszony katonája. Azt gondoltam, viccel. De már belátom, hogy igaza volt. Lassú, fáradt a mi emberünk. Holott amikor megnéztük őt, fürge és energikus volt...” — nyilatkozta az edző. „Fogalmam sincs, mi a baj velem. Nemrég jöttem ehhez a csapathoz, meg kell szoknom a környezetet, meg kell tanulnom összejátszani az emberekkel. Egyszerűen nem értem, miért nem hagynak nekem időt minderre. És egyáltalán, itt minden olyan furcsa...” — mondta Csolak egy riporternek. Jenei Imre, az új magyar szövetségi kapitány szerint: A kapitányok magányos vándorok... A magyar labdarúgó-válogatott harminckilencedik szövetségi kapitányát féltő szeretettel fogadta a szakmai közvélemény. Legalábbis ez derül ki az eddig megjelent nyilatkozatokból. Az edzőtársak, a szakírók és a vezetők zöme aggódik Jenei Imréért, merthogy a romániai szakember nem ismeri a „magyar valóságot”, a játékosállományt, a „speciális érdekviszonyokat”, ez pedig kétségkívül nagy hátrány. Nem is nagy: egyenesen óriási, sőt, behozhatatlan! Mire tisztába jöhetne velük, már el is szálltak a világbajnoki döntőbejutási reményeink... Ettől függetlenül minden egyes nyilatkozó hangot adott a nagyrabecsülésének, és persze segítséget is ígért Az új szövetségi kapitány rutinos interjúalany, akivel a hivatalos „kérdezz-felelek” után, a régi barátság okán-jogán, oldottabb hangulatban folytattuk a beszélgetést — Imi, most már megmondhatom. Egész végig azért szurkoltam, hogy ne téged válasszanak meg. Nem tudod, mire vállalkoztáL.. — Tévedsz, tisztában vagyok a feladat nagyságával, sőt, a magyar labdarúgás helyzetével, valamint azzal is, hogy milyen hiedelmekkel, előítéletekkel kell megküzdenem. — Vegyük sorba az aggályokat, gondolom, te is tudsz valamennyiről. — A legtöbben azt nehezményezik, hogy nem ismerem a magyar bajnokságot, a játékosállományt, az érdekviszonyokat... Nos, megnyugtatom őket, a magyarországi futballt nemcsak a BVSC kispadjáról ismerem. Hosszú ideje figyelemmel kísérem a kudarccal végződő megújulási kísérleteket, a jó szakemberek visszahúzódását, a viszálykodást. A magyar labdarúgás ugyanis a nemzetközi futballnak azon „szelete”, amely földrajzilag és érzelmileg is közel állt hozzám. — Mikor vették fel veled a kapcsolatot az MLSZ vezetői? — Mészöly Kálmán lemondását követően indult meg a tapogatózás, az elvi „igen” viszont csak alig néhány napos. — Az olaszországi Mundiale után pihenésre vágytál, lemondtál a szövetségi kapitányi tisztségről, s visszautasítottál több előnyös nyugati ajánlatot is. Aztán technikai igazgató lettél a Steauánál, később a svájci Servette csapatához akartál szerződni, most pedig... — A szakemberek szabad áramlása ma már természetes. Hívtak, jöttem... — A bennfentesek tudni vélik azt is, hogy mennyiéri Budapest ugyanis a világ legnagyobb faluja, itt mindenki mindenkiről mindent tud... — ...és mennyi lesz a jövedelmem? Ugyanis azt még nem tudom. — Dollárban számolva az annyi, mint.. — Elég olcsó edzőnek mondhatom magam! — A lakásod pedig... — Már az is van?! Nagyszerű... Legfontosabb tárgy: a labda Zarate a vb-ről álmodik Sergio Fabian Zarate 1991 februárjában került Argentínából az 1. FC Nürnberg csapatához. A lobogó hajú, ördöngősen cselező középpályás hamar belopta magát a nürnbergi szurkolók szívébe, hiszen jórészt neki is köszönhető, hagy a korábban bukdácsoló gárda a Bundesliga élmezőnyében található. Zarate tizenhét évesen mutatkozott be az első osztályban hazájában a Velez Sarsfield színeiben. Ifjúsági és juniorválogatott volt, s a szakemberek szerint biztos, hogy előbb-ulóbb az A-válogatottban is helyet kap majd. A Kicker kérdései már-már szilveszteri hangulatot idéznek, ugyanis rendhagyó módon nem elsősorban labdarúgó-pályafutására vonatkoznak, hanem magánéletét, lelkivilágát próbálják közel hozni az olvasókhoz. — Mit tart Ön szerencsének? — Amikor családommal elhagytuk — Azt ha egy mérkőzésen rosszul ját- Argentínát. szom, s ennek ellenére a hálóba találok. — Miről álmodik? — Arról, hogy az 1994-es világbajnokság döntőjében én szereztem a győztes gólt. — Melyik volt az utolsó fájdalmas pillanat az életében? — Az egyik csapattársam halála, még amikor a Velez Sarsfield játékosa voltam. — Mi volt eddigi legnagyobb sikere labdarúgó-pályafutása során? — Az, amikor egy argentin kiscsapattal bajnokságot nyertem. — Melyek az erősségei? — A gyorsaság és cselezőkészség. — Mi idegesíti a legjobban? — Az, hogy a játékvezetők többsége mindig a vendégcsapat ellen fúj. — Mitől fél a legjobban? — A sérüléstől. — Miért és mikor sírt legutoljára? — Ki tudja a legjobban megnevettetni? — Négyéves testvérem, Mauro. — Mi jellemének legjobb oldala? — Nagyon nyugodt típus vagyok, s mindig képes vagyok mulattatni a társaságomat. — Jelenleg mi okoz Önnek nehézséget? — Nyelvproblémám, ugyanis még nem tudom magam teljesen megértetni az emberekkel Nümbergben. — Mi tudja a leginkább magabiztossá tenni? — Ha jól játszom, s a csapatom győztesen vonul le a pályáról. — Melyik tárgy a legfontosabb az Ön számára? — A labda. — Ki volt eddig a legkellemesebb ellenfele a futballpályán? — Daniel Passarella, az 1978-as vi-— Téljünk vissza a megválasztásodhoz... Mit szólsz a kollégák többségének szeretetteljes ígéretéhez, miszerint mindenben segítségedre lesznek... — Köszönöm a kedvességüket, s remélem, hogy nemcsak engem akarnak szeretni és támogatni, hanem a magyar futballt és a magyar válogatottat is. — Felesleges lenne tagadni, vagy tudomást nem venni róla: elhangzott néhány rosszalló megjegyzés is a kinevezéseddel kapcsolatban. — Mindenkinek megvan a maga különbejáratú véleménye. A „belföldi— külföldi” kételyekkel kapcsolatban annyit elmondhatok: én csak azt követően mondtam igent, hogy a legjobbaknak minősített magyarországi kollégák határozottan visszautasították a felkérést. Ha pedig netán irigyeim is lennének, azoknak eszébe juttatom: éppen a sportág legnevesebb hazai zsurnalisztái írták le, mondták el az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy a magyar labdarúgás még sohasem volt olyan gyenge, mint most, s a válogatott pedig már csak Ciprust tudja legyőzni... — Mikor lépsz munkába? — Hivatalosan csak február elsején, de valójában már az igen kimondása előtt „beindult az agyam”. — _. Sokan megkérdőjelezik magyarságodat is. Nem mindenki tudhatja, hogy az Európa-szerte elismert Aradi fa- és fémipari szakközépiskolában magyarul érettségiztél, hogy a Testnevelési Főiskolán csak románul folyt az oktatás, hogy évtizedeken át úgy voltál Cj Innen-onnan J lágbajnok argentin válogatott csapatkapitánya. Nagyszerű hátvéd, de mindig csak szabályosan próbált szerelni. Talán emiatt volt, hogy ellene mindig nagyszerűen megy a játék. — Mi mérgesíti a legjobban a sportban? — Az igazságtalanság. —Ki az a híres ember, akit szeretne személyesen is megismerni? —Mick Jagger. — Milyen újságcímet olvasna a legszívesebben? — Zarate, az argentin válogatottal világbajnok, a Nümberggel pedig bajnok lett... — Melyik sportoló lenne Ön szerint az ideális sportminiszter Argentínában? — Mario Kempes. — Miben hisz Ön? — Istenben és saját magamban. — Kit, illetve mit vinne magával egy lakatlan szigetre? — A családomat és egy futball-labdát. — Kit tart minden idők legkiválóbb sportolójának és sportolónőjének? — Diego Maradónál és Gabriela Sabatinit. — Kiben bízik? — Csak magamban. — Mi az Ön életcélja? — Az argentin válogatottal világbajnoki címet nyerni. Carl Lewis 100 méteres síkfutó világcsúcsa (9,86mp) jelentette az AP hírügynökség anketjában az év elsőszámú sportszenzációját. Igaz Lewis csak három első helyet szerzett a szavazólistákon eredményével, mégis megelőzte Mike Powellt, aki Bob Beamon 23 éves világcsúcsát adta át a múltnak a férfi távolugrásban (8,94 m). Budapesten a magyar úszók felkészülési versenyén Czene Attila a 200 méteres férfi vegyesúszásban az első helyen végzett, míg a táv világcsúcstartója, olimpiai, világ- és Európa-bajnoka Darnyi Tamás csak harmadik letL Igaz nem erőltette... Szergej Bubka a rúdugrás világcsúcstartója Barcelonában Ukrajna színeiben akar indulni az olimpián — nyilatkozta legutóbb Donyeckban. Kovács István ökölvívó, aki Magyarországon az év sportolója lett, győzelemmel fejezte be idei szereplését, és veretlen maradt 1991-ben. A TSC Berlin színeiben szereplő magyar bokszoló a német bajnokság legutóbbi fordulójában szinte bemutató jellegű mérkőzésen aratott nagyarányú pontozásos győzelmet a dán Menkow (Sparta Frensburg) ellen. katonatiszt Romániában, mint ahogy Puskás Öcsiék Magyarországon. Mondom, mindezt nem mindenki tudhatja, de ha tudná, akkor sem hagyná nyugodni a gondolat: „De vajon magyarul is érez ez a Jenei? Mert másként nem tudja a nemzeti színek diadalra vitelére mozgósítani a fiúkat!...” Sepp Pionlektől, a dánok egykori és a törökök jelenlegi szövetségi kapitányától senki sem várta el, hogy dánul, vagy törökül „érezzen” — német létére. Tőle csak a szakértelmet kérték számon. Rólad viszont azt is tudni akarják majd, hogy mit gondolsz, miközben beszélsz... Erről jut eszembe: átköltöztök? — A családom megtartó ereje nélkül nem tudnék létezni! — Nem úgy értettem... Áttelepültök? — Egyelőre még szoknunk kell az „idegenlégiós” szerepkört is. Krisztina lányunk érettségi előtt áll, a feleségem pedig — aki Gyulai Ilona néven négy olimpián vett részt, két bronzérmet nyerve, egyszer pedig Orbán Olgáékkal csapat-világbajnok lett tőrvívásban — edzősködni szeretne továbbra is... — A szövetségi kapitányt szapufják még azok is, akik már megjárták ennek a posztnak a poklait, s a legtöbben a „nemzet bohócainak” nézik őket Bírálják lentről, fúrják oldalról, szidalmazzák lentrőL Ha pedig ráadásul még „idegen” is, netán romániai... — Nincsenek illúzióim, különösebb meglepetések nem érhetnek, mert a szövetségi kapitányok mindenütt magányos vándorok. Olyannyira magukra hagyatottak, hogy még a kóbor ebek is beleharaphatnak a lábikrájukba. Egyedüli „husángjuk”, amellyel védekezhetnek, az eredményesség. De olyakor még az sem védi meg őket. (...) A vb-csoportbeosztást illetően ne latolgassuk a politikát, hanem valóban ütőképes csapat kialakítására és eredményes szerepeltertésére gondoljunk. A világbajnoki ciklus idejére vállaltam el a megbízatást, s szeretnék majdan boldogan megérkezni az Egyesült Államokból..-oroszhegyi-Jugoszláviában Dejan Szavicsevics (CZ Beograd) lett az év labdarúgója, Bulgáriában Hriszto Sztojcskov (CF Barcelona), a Szovjetunióban (?) pedig Igor Kornyejev (CSZKA Moszkva) nyerte el ezt a címet. Hatvankét év után, február 26-án újra találkozik az USA és Brazília labdarúgó-válogatottja. Utofjára 1930-ban Brazília Rióban 4:3-ra verte az amerikaiakat Spanyolországban a 15. fordulót bonyolították le a labdarúgó-bajnokság első osztályában: Burgos—Mallorca 0:0, Albacete—Espanol 3:2, Logrones—Zaragoza 0:2, Coruna—Real Sociedad 0:0, Real Madrid—Oviedo 0:0, Gijon—Atletico Madrid 0:1, Sevilla—Osasuna 1:0, Valladolid—Tenerife 2:2. Az élsport: 1. Real Madrid 27, 2. Atletico Madrid 21, 3. CF Barcelona 20. Nyilvánosságra hozták a női teniszezők idei utolsó világranglistáját: 1. Szeles Mónika (jugoszláv) 277,15, 2. Steffi Graf (német) 219,29, 3. Gabriela Sabatini (argentin) 200,06, 4. Martina Navratilová (amerikai) 191,12. Közzétették a férfi teniszezők legfrisebb világranglistáját: 1. Stefan Edberg (svéd) 3515 pont, 2. Jim Courier (amerikai) 3205, 3. Boris Becker (nemet) 2822, 4. Michael Stich (német) 2675,5. Ivan Lendl (csehszlovák) 2565, No, de ilyet... Az év „aranyköpései” A Reuter válogatást közölt világhírű sportolók és szakvezetők „legsikeresebb”, 1991-es nyilatkozataiból. íme néhány az aranyköpésekből: „Egészen új a karosszériám. Az igaz, hogy már a negyedik motort szerelték belém...” — mondta Jimmy Connors, a 39. életévét taposó amerikai teniszező. „Túl gyors, túl jó volt. Engem a fiatal Sugar Ray Leonardra emlékeztetett...” (A profi ökölvívó Sugar Ray Leonard véleménye Terry Norrisról, a tőle elszenvedett verség után.) „Bizonyítottam a világnak, hogy nem olyan szégyenletes dolog öreg állampolgárnak lenni. Különben is, örökös bajnok lennék, ha a menetek közt enni lehetne egy falatot...” — nyilatkozta a 42 éves profi ökölvívó, George Foreman, a világbajnok Evander Holyfield elleni tisztes vereség után. „A teniszsport halálra van ítélve a túl sok pénz miatt. Még ha nem is követünk el hibát, a bankók akkor is megmételyezik sportágunkat...” (Philippe Chatrier, a Nemzetközi Tenisz Szövetség leköszönni készülő elnöke.) „Egy új nyelven megtanulni nem okozhat problémát. Igaz, én még angolul sem tudok igazán jól...” — mondta Paul Gascoigne az újságíróknak, az olasz Láziéhoz tervezett átigazolása ügyében. „Hol van Wales? Skóciában?” (Egy amerikai újságíró kérdése azután, hogy a walesi lan Woosnam megnyerte a golfozók nyílt amerikai bajnokságát.) „A sikeres lesiklónak jó lécekre, jö sícipőkre és kevés észre van ' 'ge”... — mondta az idei Világ K >gjobbja, a svájci Paul Ac
