Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-21 / 259. szám
1991. december 21. 3 Szabad ÚJSÁG Valóban fogy a szlovákság Dél-Szlovákiában? A vádak alaptalanok Gyönyör József A tényleges szaporodás Mielőtt közelebbről szemügyre vennénk Dél-Szlovákia szlovák és magyar nemzetiségű népességének a szaporodását a legutóbbi népszámlálás előzetes eredményei szerint, minden bizonnyal hasznos lesz áttekinteni e terület 13 járásának és 2 nagyvárosának számadatait az 1980. november 1-jei és az 1991. március 3-ai állapot szerint. Járás, 1980 Nagyváros Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban találkozunk olyan újságcikkekkel, elemzésekkel, különböző tájékoztatókon elhangzott vádaskodásokkal, de még képviselői felszólalásokkal is, amelyekben elmarasztalják a szlovákiai magyarságot azért, mert — úgymond — erőteljesen magyarosít. S ez az elnemzetietlenítés a dél-szlovákiai járásokban komoly veszéllyel fenyegeti az államalkotó szlovák nemzet ott élő tagjait. A jelenlegi helyzet tárgyilagos megítélése érdekében tekintsük át a Szlovák Statisztikai Hivatal adatait, és az azok alapján készült számításokat Ha pedig ezeket áttanulmányoztuk, akkor látni fogjuk, hogy a valóság egészen más, mint azt a túlbuzgó nacionalista elemek állítják. Sajnos, mind a szlovák, mind a magyar nemzetiségű lakosság szaporodásának számadatai azt bizonyítják, hogy a dél-szlovákiai járások jelentős számában a magyar nemzeti kisebbség van továbbra is veszélyeztetett helyzetben, ennek a jövője bizonytalan. De nézzünk szembe a tényekkel. 1991 Tényleges szaporodás, HL fogyás (-) adatai szerint. Előbb lássuk a régió szlovák nemzetiségű lakosságát. Pozsony-vidéki 144129 145 243 1114 Dunaszerdahelyi 104 096 109365 5269 Galántai 140 912 143 412 2500 Komáromi 110 369 109 241-1128 Kassa-vidéki 99 227 99 358 131 Lévai 122 240 120 641-1599 Losonci 95 557 95 910 353 Nyitrai 205 697 211306 5609 Érsekújvárt 153199 153194-5 Rimaszombati 98 638 98 909 271 Rozsnyói 85 622 86 240 618 Töketerebesi 117 643 118 867 1224 Nagykürtösi 45 887 46 823 936 Pozsony 380 259 441 453 61194 Kassa 202 368 234 840 32 472 13 járás és 2 nagyváros A többi járás 2 105 843 2885 325 2214 802 3054133 108 959 168 808 Szlovákia 4 991168 5 268 935 277 767 Járás, 1980 1991 Szaporodás, Nagyváros Fogyás (-) Pozsony-vidéki 131514 132279 765 Dunaszerdahelyi 11342 12 338 996 Galántai 77107 79 596 2489 Komáromi 29817 28 232-1585 Kassa-vidéki 84 689 76 664-8025 Lévai 80 443 80 235-208 Losonci 71819 70 784-1035 Nyitrai 188 801 193 370 4569 Érsekújvárt 88 509 87 008-1501 Rimaszombati 50856 49 339-1517 Rozsnyói 62355 59298-3057 Töketerebesi 70 811 67 845-2966 Nagykürtösi 30 818 31472 654 Pozsony 344 637 402 343 57 706 Kassa 187 501 212633 25 132 13 járás és 2 nagyváros 1511019 1583 436 72 417 A többi járás 2805 989 2 928 243 122 254 Szlovákia 4 317 008 4 511679 194 671 A szlovák nemzetiségű lakosság létszámának áttekintése után ismerkedjünk meg az említett területen élő magyar nemzeti kisebbség szaporodásával is. Járás, Nagyváros 1980 1991 Szaporodás, Fogyás (-) Pozsony-vidéki 10312 10 494 182 Dunaszerdahelyi 91 452 95 394 3942 Galántai 62 543 61735-808 Komáromi 79 363 78 929-434 Kassa-vidéki 13 800 16 299 2499 Lévai 40 499 38155-2344 Losonci 22893 22792-101 Nyitrai 14 567 14 244-323 Érsekújvárt 63141 63 930 789 Rimaszombati 46 825 46 000-825 Rozsnyói 22465 22416-49 Töketerebesi 45 801 46 748 947 Nagykürtösi 14 536 14 447-89 Pozsony 18 731 19 505 774 Kassa 8 070 10128 2058 13 járás és 2 nagyváros A többi járás 554 998 4 492 561 216 5 525 6218 1033 Szlovákia 559 490 566 741 7251 A fenti 13 járás és 2 nagyváros népessége 1980-ban Szlovákia lélekszámának 42,2 százalékát tette ki, 1991-ben pedig kerek 42 százalékát. A szlovákiai népszaporulat az 1991. évi népszámlálás adatai szerint így oszlik meg: a déli terület 39,2 % Szlovákia többi járása 60,8 %. A szlovákiai népszaporulat az előző évtizedéhez képest 38,8 százalékkal kevesebb. Az 1980. évi 453 870-ről 277 767 főre csappant. Ebből a tényleges szaporulatból a szlovák nemzetiségű lakosságra esik a legtöbb, összesen 94 671 fő, tehát a valóságos szaporulat 70,1 százaléka. Megismétlem, 70,1 százaléka. A magyarság részaránya csak 7251 fő, azaz 2,6 százalék. Elenyésző hányad. A dél-szlovákiai régióra a szlovákiai 277 767 fős szaporulatból öszszesen 108 959 esik — 39,2 százalék. Ebből 72 417 szlovák, tehát a dél-szlovákiai régió népessége szaporulatának 66,6 százaléka. A magyar nemzetiségű lakosság részaránya pedig 6218 fő, azaz 5,7 százalék. Túlságosan nagy az arányeltolódás. Legalábbis erről tanúskodnak az ez évi előzetes népszámlálási adatok. Ezekből az adatokból azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt évtized, tehát a nyolcvanas évek folyamán — a Komáromi, a Lévai és az Érsekújvári járás kivételével — megnőtt a dél-szlovákai régió népessége. Bár az Érsekújvári járásban egészen jelentéktelen az apadás, a Komáromiban és a Lévaiban azonban már komoly csökkenést észlelünk. Egyébként mind a három járás területén szép számmal élnek magyarok. A magyar és a szlovák népesség A továbbiakban ismerkedjünk meg a magyar és a szlovák népesség szaporodásának adataival. Szlovákia egész területén az 1991. március 3-i népszámlálás előzetes adatai szerint — amint ezt a fenti táblázatból láthatjuk — 4 511 679 szlovák és 566 741 magyar nemzetiségű személy él, akik az összlakosság 85,6, illetve 10,8 százalékát képezik. A magyar nemzeti kisebbség zömének lakóhelye a köztársaság 13 déli és keleti járása és 2 nagyvárosa. Ezeknek az adatoknak előtérbe helyezése után ismerkedjünk meg először is a magyar nemzeti kisebbség létszámával és számarányával az egyes járásokban és a 2 nagyvárosban. Előbb a járásokat vegyük szemügyre. Pozsony-vidéki 10 494 7,2% Dunaszerdahelyi 95 394 87,2% Galántai 61735 43,0% Komáromi 78 929 72,6% Kassa-vidéki 16 299 16,4% Lévai 38155 31,6% Losonci 22792 23,8% Nyitrai 14 244 6,7% Érsekújvárt 63 930 41,4% Rimaszombati 46 000 46,5% Rozsnyói 22416 26,0% Töketerebesi 46 748 39,3% Nagykürtösi 14 447 30,9% A két nagyvárosban a magyarság létszáma a következőképpen alakult: Pozsony 19 505 4,4 % Kassa 10 128 4,3 % Az említett járásokban és nagyvárosokban a népszámlálás eszmei időpontjában összesen 561 216 magyar élt, a szlovákiai magyarság 99,1 százaléka. A többinek, szám szerint 5525 személynek, Szlovákia más járásaiban volt állandó lakhelye. A 13 járásban és 2 nagyvárosban még 1 583 436 szlovák nemzetiségű polgár él, a szlovákiai szlovákság 35,1 százaléka. A számuk és a számarányuk járásonként így alakult 1991-ben: Pozsony-vidéki 132279 91,1 % Dunaszerdahelyi 12338 11,3% Galántai 79596 55,5% Komáromi 28232 25,8% Kassa-vidéki 76 664 77,2% Lévai 80 235 66,5% Losonci 70 784 73,8% Nyitrai 193370 91,5% Érsekújvárt 87 008 56,8% Rimaszombati 49 339 49,9% Rozsnyói 59 298 68,8% Töketerebesi 67 845 57,1 % Nagykürtösi 31 472 67,2% A két nagyvárosban: Pozsony 402 343 91,1 % Kassa 212633 90,5% A szaporodás a két legutóbbi népszámlálás eredményei szerint Ezek után nézzük, vajon melyik járásban és nagyvárosban emelkedett vagy csökkent a szlovák és a magyar nemzetiségű lakosság lélekszáma a legutóbbi két népszámlálás Az elmúlt évtizedben mind a szlovák, mind a magyar nemzetiségű népesség lélekszáma emelkedett Szlovákia egész területén. Míg azonban a magyar nemzetiségű lakosság szaporulatának 85,8 százaléka esik az említett járásokra és nagyvárosokra, addig a szlovákságnak csupán 35,1 százaléka. Ez az arányszám lényegében összhangban áll az elvárásokkal. Ugyanis ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar nemzetiségű lakosságnak 99,1 százaléka él ezekben a járásokban és nagyvárosokban és a szlovákiai szlovákságnak csak 35,1 százaléka, akkor elfogadható e régió szlovák nemzetiségű lakosságának 37,2 százalékos szaporodása. Nem tűnik túlságosan nagynak Szlovákia többi részének szlovák nemzetiségű lakosságához képest. Figyelemre méltó a szaporodás Pozsonyban, a fővárosban. A szlovák nemzetiségű lakosság ugyanis 57 706 fővel gyarapodott, ami a szlovákság szaporulatának csaknem 17 százalékát jelenti. Majd Kassa következik. A szaporulat együttesen több mint 82 ezer, ami a szlovákiai szlovákok szaporulatának 42,5 százalékát jelenti. A nagyméretű szaporodás zömmel a bevándorlásnak köszönhető. A járások közül csupán a Galántaiban és a Nyitraiban észlelhető nagyobb emelkedés a lakosság létszámában, a többiben nem érte el az ezret sem, vagy az 1980. évihez viszonyítva csökkent a szlovákok száma. A fogyás jelentősebb a Kassa vidékiben, a Rozsnyóiban, a Tőketerebesiben, a Komáromiban, a Rimaszombatiban, az Érsekújváriban, a Losonciban és a Lévaiban. Első pillanatra úgy tűnik, mintha valóban a szlovákság visszaszorításáról volna szó, ám ezeket a számadatokat körültekintőbben kell szemügyre venni. A statisztikai számok birtokában — semmi kétség — mindjárt megállapítható, hogy a magyarságnál ebben a régióban, de ezen kívül is alig észlelhető szaporodás. Ellenben ami szembetűnőbb, az a cigány nemzetiségű lakosság jelentős száma, ami először jelentkezik a szlovákiai statisztikában. Minthogy a kettő szoros összefüggésben áll egymással, a tárgyilagos értékelés érdekében érdemes lesz áttekinteni a magát romának valló lakosság számának alakulását is mind a 13 járásban, mind a 2 nagyvárosban. Pozsony-vidéki 423 Dunaszerdahelyi 686 Galántai 782 Komáromi 925 Kassa-vidéki 5076 Lévai 995 Losonci 1672 Nyitrai 1044 Érsekújvári 764 Rimaszombati 2860 Rozsnyói 3821 Töketerebesi 3416 Nagykürtösi 515 Pozsony 631 Kassa 4457 Több mint 28 ezer. Egész Szlovákiában pedig 80 627. A szlovákok szaporodásának csökkenésében minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy közülük ezúttal többen cigány nemzetiségűnek vallották magukat, de nem valamennyien, nem beszélve arról, hogy egész Szlovákiában az egész népesség szaporodásának a mértéke az utolsó évtizedben csaknem a felére csökkent, 10,0 %-ról 5,6 %-ra. Ezen belül a szlovákságé 11,3-ról 4,5 százalékra. A tárgyilagos megítélésnél ezeket mind-mind figyelembe kell venni. Ennek ellenére még mindig jelentős számú cigány nem roma nemzetiségűnek vallotta magát, hanem szlováknak. Ezt az állítást alátámasztja az egegi eset is. itt összesen 41 cigány írta alá a népszámláláskor, hogy nemzetiségének a szlovákot vallja. így történt meg, hogy a község magyarságának lélekszáma a népszámlálások történetében első ízben nem haladja meg a lakosság 50 százalékát. Ezek megismerése után vessünk egy pillantást a magyar nemzetiségű lakosság szaporodására is. Úgyszintén járások és a két nagyváros szerint. A magyar nemzetiségű lakosság száma, amint erről az előbbi táblázatok adataiból meggyőződhettünk, az 1980. évihez képest a Dunaszerdahelyi járásban emelkedett jelentősen, közel jár a 4 ezerhez. A szaporulat azonban az 1980. évinek így is csak 4,3 százaléka. További örvendetes változást e téren még a Tőketerebesiben és az Érsekújváriban, és természetesen a két nagyvárosban észlelhetünk, de ezek már nem jelentősek. A többi járásban — sajnos — csökkent a magyarság lélekszáma. Figyelemre méltó apadás a Lévai járásban tapasztalható. Itt a magyar nemzetiségű polgárok létszáma 2344 fővel fogyatkozott meg. Ez az 5,8 százalékos csökkenés azonban már azért is fájdalmas, mert az 1980. évi népszámláláskor valamennyi járás közül szintén itt észleltük a legnagyobb fogyást. Akkor a járás magyarjainak a száma 2435 fővel volt kevesebb az 1970. évihez viszonyítva. A Galántai, a Komáromi, a Nyitrai, a Rimaszombati, a Rozsnyói és a Nagykürtösi járás magyarságának a létszáma majdnem megmaradt az 1980. évi szinten, valamivel inkább csökkent. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy a 13 járás és a 2 nagyváros népessége az 1980. évi népszámlálás eredményeihez viszonyítva az 1991. március 3-i állapot szerint 108 959 fővel, 5,2 százalékkal gyarapodott. A szlovákok létszáma ugyanezen a területen 72 417 lélekkel, 4,7 százalékkal nőtt, míg e régión kívül eső járásokban a szlovákság létszáma 122 254 fővel, 4,4 százalékkal emelkedett. Történt mindez annak ellenére, hogy e régióban a szlovákiai szlovákság 35,1 százaléka él, szám szerint 1 583 436 fő, és az ezen kívül eső területen pedig 64,9 százaléka, azaz 2 928 243 személy. Egyébként az említett régió összlakossága 2 214 802 fő, ebből 1 583 436 szlovák nemzetiségű — 71,5 %, magyar nemzetiségű pedig 561 216, azaz 25,3 %. (A folytatás hétfői számunk 6. old.)
