Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-21 / 259. szám

December 23-án hétfőn újra, P«sti»Híitap A karácsonyi mellékletben egész oldalas KERESZTREJTVÉNY értékes díjakkal. Ne feledje: Egyet fizet, kettőt kap. 1992 — a gazdasági reform kritikus éve Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. december 21. • I. évfolyam • 259. szám • Ára 2,30 korona Vége a Szlovák Nemzeti Tanács idei utolsó ülésének Kész az SZK jövő évi költségvetése Frantisek Miklosko, az SZNT el­nöke úgy jellemezte a tegnapi ülésnapot, hogy olyan, mint a pá­paválasztás. Addig tart majd a ta­nácskozás, míg a honatyák jóvá nem hagyják a költségvetést. Úgy látszik, a képviselők megriadtak a gondolattól, hogy esetleg bezárják őket a tanácsterembe, s míg a kémény füstje meg nem jelenik Pozsony felett, nem mehetnek haza, mert délre elké­szültek a költségvetési törvénnyel. A mintegy száztíz módosító javaslatból többet visszavontak, s az előző napokon követelt 11,6 milliárd korona többlet­ről, de még az átcsoportosítandó 4,5 milliárdról is lemondtak. A költségveté­si egyensúly megőrzése volt az egyetlen szempont, ez vitte sikerre a szavazást. A jelenlevő 107 képviselőből 62 szavazott igennel a költségvetési törvénytervezet­re, 37-en ellenezték, 17-en pedig tartóz­kodtak a szavazástól. Jozef Bútora építőipari és fejlesztési miniszter szerint ez a költségvetés nem ad lehetőséget arra, hogy megélénkül­jön a beruházási piac. Nem marad más, mint mozgósítani minden belső erőt, úgy próbálni egy kis élénkülést elérni. Alojz Rakás egészségügyi miniszter bo­rúlátóan fogadta a költségvetést, mert annak egészségügyi tételei nem teszik lehetővé az egészségügyi ellátás szinten tartását. Véleménye szerint menet köz­ben kell majd módosítani a törvényt, hogy az egészségügy működőképes ma­radjon. Ladislav Snopko kulturális mi­niszter szerint ez a költségvetés inkább végzet, mint költségvetés, de azért az ő tárcája igyekezni fog, hogy a szlovák kultúrában ne a hanyatlás korszaka kö­vetkezzék. Ján Piául oktatási miniszter azt mondta, lényegében elégedett, bár az iskolák fenntartása és karbantartása körül biztosan lesznek gondok és újak sem épülhetnek. PiSút bízik abban, hogy az esetleges keletkező „költségvetési fe­leslegeket” az oktatásügy kapja meg. A hírügynökségi jelentésből nem de­rül ki, a vitát kiváltott „nemzetiségi szükségletekre és regionális politikára” adott szövetségi dotációnak mi lesz a sorsa. Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács alakuló ülése Biztonság egész Európának A NATO brüsszeli székhelyén teg­nap tartották meg az Észak-atlanti Együttműködési Tanács alakidó ülését, amelyen a NATO 16, a volt Varsói Szerződés 6 tagállamának, valamint a három balti köztár­saság külügyminiszterei vettek részt. A Szovjetunióban kialakult helyzet miatt Moszkvát Afanasz­­jevszkij nagykövet képviselte. A tanácskozás az egykor szembenál­ló katonai tömbök első ilyen ma­gasszintű történelmi találkozója volt. James Baker amerikai külügymi­niszter még a tanácskozás előtt újsá­gíróknak kijelentette, hogy a NATO biztonsági garanciákat nyújthatna a kelet-európai országoknak. Ezt a NATO mindeddig elutasította, még a visegrádi hármak esetében is. Az Észak-atlanti Együtműködé­­si Tanács első szónoka Wörner NATO-főtitkár volt, aki kifejtette, hogy az együttműködés új korsza­ka kezdődik valós partneri viszony alapján. Ezután Európa már nem lesz olyan, mint eddig volt. Közölte, ha sikerül garantálni Kelet- és Kö­­zép-Európa államainak biztonságát, megnövekszik Európa egészének biztonsága is. Az ülésen felszólalt Jirí Dienstbi­er csehszlovák külügyminiszter, aki kifejtette, hogy a tanács megalaku­lásának összeurópai jelentősége (Folytatás a 2. oldalon) Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács tegnapi ülésén James Baker üdvözöl­te Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminisztert (Telefotó: CSTK/AP) Kisebbségek félvállról? Tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés megkezdte az 1992-re szóló költ­ségvetés törvénytervezetének vitáját A javaslatot Václav Klaus szövet­ségi pénzügyminiszter terjesztette a Szövetségi Gyűlés két kamarája együttes ülésének plénuma elé. A miniszter kiegyenlített költségvetés­ről beszélt, amelyben a „kiadás—bevétel” számlákon egyaránt 134,7 milliárd korona szerepel. Václav Klaus szerint a jövő esz­tendőben a csehszlovák gazdasági reform kritikus pontjához érkezik. Mindez megmutatkozik majd a költségvetések bevételi és kiadási „számláin”. Ennek ellenére azon­ban a költségvetések szociális kiadá­sai a jövő esztendőben az idei 52 százalékról 55 százalékra emelked­nek, s eközben a növekedés üteme 11 százaléknak felel majd meg. Eközben a gazdasági visszaesés mértéke 3—6 százalék között mo­zog majd feltételezhetően, a mun­kanélküliség nagyjából egyharma­­dával nő és az éves infláció 12 száza­lék körül mozog majd. A költségvetés törvénytervezet vitájában felszólalt Wladislaw Nie­­doba, az Együttélés Politikai Moz­galom lengyel nemzetiségű parla­menti képviselője, aki kizárólag a nemzetiségekre vonatkozó költség­­vetési adatokkal foglalkozott. Min-A szövetségi kormány re denekelőtt a 3 milliárd 300 millió korona elosztását taglalta, amelyből egyébként a nemzetiségek 2 milliárd koronával részesednének, míg az 1,3 milliárd koronát az „országos re­gionális politika” hatáskörébe utal­nák. Ami a 3,3 milliárd koronát illeti, ezt teljes egészében Szlovákia kap­ná, viszont annak tételes szétosztá­sáról végleges döntés nincs. Az el­őterjesztők szerint azonban jó len­ne, ha ezt a mezőgazdaságban hasz­nálnák fel, azonban erről még a há­rom pénzügyminiszternek kell meg­állapodnia. Wladislaw Niedoba megemlítet­te, hogy a szövetségi költségvetés nemzetiségi „zsákjából” a Cseh Köztársaságban élő nemzetiségiek nem részesülnének. Megemlítette, hogy ebben az évben a szövetségi kormány a csehországi nemzetiségi (Folytatás a 2. oldalon) dkívüli ülése A kabinet sajátjavaslatáért A szövetségi kormány csütörtö­kön késő este rendkívüli ülést tar­tott, amelyen olaszországi hivatalos látogatásáról megérkezve Marián Calfa miniszterelnök is részt vett. A soron kívüli tanácskozás összehívá­sának oka az volt, hogy a Szövetségi Gyűlés tegnapelőtt, illetve tegnap két fontos jogszabályt, az átalakulási és a költségvetési törvényt vitatta meg. Az ülés elején a kabinet áttekin­tette az 1991. évi föderális költség­­vetésről szóló törvényjavaslat mó­dosításának lehetőségeit, amely a Csehszlovák Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács december 16-i tanácskozásán hangzott el. A háromoldalú tanács által elfogadott kompromisszumos javaslatok min­denekelőtt a nyugdijak és a bérek kérdésére vonatkoznak. Ebben az esetben az „adminisztratív” helyett adóügyi megoldást indítványoztak, továbbá azt, hogy ne korlátozzák azt az időt, amelynek során a munkake­resők átképzésük esetében anyagi támogatásban részesülnek, illetve ne állapítsák meg ennek a támoga­tásnak a felső határát. A röviddel csütörtökön éjfél előtt véget ért tanácskozás második ré­szében Vladimír Dlouhy gazdasági miniszter részletesen tájékoztatta a kabinet tagjait a szövetkezeti transz­formációs törvény javaslatának par­lamenti vitájáról. A kormány átte­kintette a jogszabály módosítására vonatkozó legfontosabb indítványo­kat, fontosságukat és hatásukat. A testület megerősítette, hogy tovább­ra is elutasító álláspontra helyezke­dik három olyan jelentős módosítás­­(Folytatás a 2. oldalon) „Tizenöt pont” a közös állam támogatóitól Lemondott a jugoszláv kormányfő Jöhetnek, de minek „Noha nem szükséges, de jöhetnek az ENSZ-megfigyelők. Két politikai koncepció megszokott konfrontálódását látnák. Az egyik a szétesés, az elszigetelődés és a káosz anakronizmussá vált ideológiájára, a másik a szuverén, nyitott és demokratikus Szlovákia megteremtésére irányul” — állapítja meg egyebek között az Ezer szó Szlovákiáról című „pamf­­lettel” kapcsolatban, Tizenöt pont címmel kiadott nyilatkozat Megkezdődött a függetlenek elismerése A dokumentumról Jana Sípos­­ová, a közös államért felhívás egyik aláírója tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársát. Mint mond­ta, tegnapig a Szövetségi Gyűlés 24 és a Szlovák Nemzeti Tanács 19 képvise­lője, valamint a szlovák kormány öt tagja írta alá a „Tizenöt pontot”. A közös állam támogatói nyilat­kozatukban bírálják a Szövetségi Gyűlés és az SZNT képviselőcso­portjának ENSZ-megfigyelők Szlo­vákiába való küldéséről kiadott fel­hívását, illetve az Ezer szó Szlová­kiáról című „pamflettet”. A „válaszban” a közös állam hívei megállapítják, hogy Szlovákia vá­laszúihoz érkezett: a messzeségbe vesző nemzeti szabadságot kívánja­­e hajszolni vagy inkább céltudatosan a gazdasági prosperitásra és a stabi­lizált Csehszlovákiában való politi­kai felemelkedésre szeretne-e töre­kedni. Dezinformációnak minősítik az arra való hivatkozást, hogy a cseh fél folyamatosan megsérti a megál­lapodásokat, illetve hogy a tömegtá­jékoztató eszközökben tömeges fö­derációpárti kampány folyik. A kö­zös állam támogatói szerint a Szlo­vák Televízió és a Szlovák Rádió inkább a nacionalista szenvedélyek­nek ad teret. Végezetül hangsúlyoz­zák, hogy a népszavazás lehetővé tenné a bizalom visszaállítását vagy a kulturált szétválást. Ante Markovics jugoszláv kor­mányfő beadta lemondását Ezt a Borba című lap közölte. A lemon­dás oka az a konfliktus, amely az ideiglenes költségvetéssel kapcso­latban alakult ki. A javaslat sze­rint a költségvetés kiadásainak 86 százalékát a fegyveres erőkre kel­lett volna fordítani. Ezt Markovics katonai költségvetésnek nevezte, s ezért ajánlotta fel lemondását Macedónia elfogadta az Európai Közösségek feltételeit és ennek alapján kéri független államként va­ló elismerését. Lord Carrington a macedón elnökkel folytatott tárgya­lásai során kijelentette, hogy nem lát problémát Macedónia kérésével kapcsolatban. A Horvátország területén két szerbek lakta területen független ál­lamokat kiáltottak ki. E területek parlamentjei úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Krajina Szerb Köztár­saságot, valamint Szalvónia, Bara­nya és Nyugat-Szerémség területén az önálló államot. Ezt a lépést az­után tették meg, hogy az Éurópai Közösségek közzétették az új álla­mok elismerésének feltételeit. > Belgárdban lord Carrington talál­kozott Kadijevics szövetségi védel­mi miniszterrel és a montenegrói el­nökkel. Sajtóértekezleten megálla­pította, hogy a legutóbbi tűzszüne­tet nem tartják be, pedig ez az ENSZ békefenntartó erői kiküldé­sének feltétele. A csonka jugoszláv álllamelnök­­ség hivatalosan elítélte az EK dön­tést, mert ez nem segít megoldani a jugoszláv válságot. Izland tegnap közölte, hogy kész elismerni Szlovénia és Horvátország függetlenségét és létrehozni velük a diplomáciai kapcsolatokat. Wei­zsäcker német államfő Horvátor­szág és Szlovénia elnökeinek beje­lentette, hogy országa még kará­csony előtt elismeri államaikat. A pápai szóvivő tegnap bejelentette, hogy a Vatikán elismeri a két jugo­szláviai köztársaságot, amint meg­győződik róla, hogy betartják az EK (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom