Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)
1991-12-20 / 258. szám
1991. december 20. 5 Szabad ÚJSÁG Agrárreform az Európai Közösségek országaiban Bonyolult érdekegyeztetés Az elemzéseket jól felszerelt laboratóriumokban végzik (A szerző felvételei) Tudnivalók az élelmiszerek behozataláról Csak engedéllyel A nyugat-európai mezőgazdaság legnagyobb gondja a több éve tartó túltermelés az agrárszektor minden ágazatában. A fölöslegek a túlterhelt gabonasilókban, hűtőházakban és raktárakban halmozódtak fel. Jelenleg a tárolóhelyeken mintegy 27 millió tonna gabonát, csaknem egymillió tonna vajat, 750 ezer tonna marhahúst és számos egyéb terményt raktároznak. Mindez az Európai Közösségek közös pénztárából kifizetett állami támogatás eredménye, ami főleg a felvásárlási árkiegészítések formájában a farmereket serény munkára ösztönözte. Ennek az agrárprotekcionizmusnak nevezett pénzügyi támogatásnak a nyugat-európai országokban hosszú története van. Eleinte, főleg a két világháború közötti időszakban, a hazai mezőgazdaság védelmére irányult, az olcsóbban termelő külső mezőgazdaság versenyével szemben. Az utóbbi évtizedek folyamán azonban az agrárprotekcionalizmus céljai és eszközei jelentősen megváltoztak. Előtérbe kerültek bizonyos belpolitikai szempontok, például a paraszti tömegek megnyerésére irányuló politika, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásának folyamatos biztosítása. Ez azzal függött össze, hogy az ötvenes évek közepétől kezdve a tudományos-műszaki haladás elsődlegesen az ipari termelésben érvényesült, ami a mezőgazdaság viszonylagos elmaradásához vezetett. Az ezzel összefüggő jövedelemkülönbségeket az agrárszektorban és a gazdaság más'területein foglalkozó személyek között megfelelő állami támogatással kellett kiküszöbölni vagy legalább mérsékelni. Fennállt ugyanis a veszély, hogy a munkaerő-elvándorlás az agrárszektorból olyan méreteket ölthet, amely már a lakosság élelmiszer-ellátását is fenyegethetné. '---------------------------------------------------"'i Mindenki másképp csinálja V.__________________________________ A nyugat-európai országok agrárprotekcionizmusában az adott helyzetnek megfelelően különböző formák és eszközök érvényesültek (ártámogatás, kamatkedvezmények, a kereskedelmi haszonkulcs rögzítése, a kereslet árkedvezményekkel tör-A demográfiai előrejelzések szerint 2000-ig a Föld lakóinak a létszáma meghaladja a 6 milliárdot, ami 1990- hez viszonyítva körülbelül 1 milliárd fős növekedést jelent. E növekmény 90 százaléka az ázsiai, afrikai és latinamerikai fejlődő országokra jut. Ezzel az előrejelzéssel kapcsolatban az a kérdés is felmerül, hogy miként alakul a legközelebbi években a világ élelmiszer-ellátása, s milyen mértékű növekedést kell elérni a mezőgazdasági termelésben, valamint az ehhez kapcsolódó műtrágyagyártásban. A műtrágyák gyártása és felhasználása a fejlett nyugati országokban a hatvanas-hetvenes években érte el a tetőfokát, amikor a volt szocialista országokban is aránylag gyorsan növekedett. Sokkal lassúbb volt azonban a kemizálás üteme a fejlődő országokban, ahol a lakosság élelmiszerekkel való ellátásához az eddiginél lényegesen több műtrágyára lesz szükség. A FAO becslései szerint (Food and Agriculture Organization of the United Nations, Az Egyesült Nemzetek Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete) az 1990-1996-os években a műtrágyák felhasználását a latin-amerikai országokban évi átlagban 2,4 százalékkal, Közel-Keleten 4,9, Afrikában 4,2, Délkelet-Ázsiában 4,2, a Távol- Keleten pedig 2,1 százalékkal kellene ténő fokozása, átvételi kontingensek garantálása, osztályozás, minőségvizsgálat, prémiumok stb.) Ezért az Európai Gazdasági Közösségben a közös agrárpolitika kialakítása, s ezen belül az agrárprotekcionizmus egységesítése rendkívül nehéz folyamatnak bizonyult, amely máig sincs még befejezve. Ugyanakkor az agrárprotekcionizmus eredeti szerepe az Európai Közösségek szintjén jelenleg is érvényesül, mindenekelőtt a tengerentúli országok, elsősorban az Egyesült Államok, Kanada, Argentína stb. ugyancsak államilag támogatott, de egyéb természeti adottságokat is kihasználó mezőgazdaságának exportfeleslegei elleni védekezés céljából. A világkereskedelem liberalizálására irányuló GATT-törekvések azonban (GATT = General Agreement on Tariffs and Trade, Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) ebben az utóbbi szerepben is megoldást sürgetnek.---------------------------------------------------"n Nehéz megoldást találni V______________________________ Az ma már Nyugaton mindenki előtt világos, hogy az agrárprotekcionizmus eddigi módszerei és eszközei tarthatatlanok. Valamilyen agrárpolitikai reformra lenne szükség, olyan formában, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Először - természetesen - a raktározott fölöslegektől kellene megszabadulni. Eddig úgy volt, hogy amit a jelentős árcsökkentések ellenére sem sikerült eladni, azt egyre nagyobb mértékben a rászoruló fejlődő országok segélyezésére fordították. Ez pedig növekvő mértékben terhelte az Európai Közösségek közös pénztárcáját, de az sem feneketlen. A probléma megoldására számos reformjavaslatot terjesztettek elő, ezek azonban többnyire nem váltak be. Nehéz ugyanis összhangba hozni az általános gazdasági szempontokat a vidéki agrárlakosság érdekeivel. Jelenleg egy újabb koncepció van kialakulóban, amely a felvásárlási árak csökkentése mellett a termesztésből kiiktatott szántóterületekre fizetett kártérítéssel, valamint a mezőgazdasági dolgozók idő előtti nyugdíjaztatásával növelni. A többi ázsiai országban és Óceániában 2,8 százalékos növekedés várható. A kilencvenes évek közepén a műtrágyák iránti kereslet a fejlődő országokban eléri a 80 millió tonnát, ami 10 millió tonnával több az idén felhasznált mennyiségnél. Ez azt jelenti, hogy a kereslet fedezésében problémák fordulhatnak elő. Annak ellenére, hogy a FAO, a Világbank és más nemzetközi szervezetek közreműködésével jelentős beruházásokra került sor a műtrágyagyártás területén, a kínálat még mindig gyenge és egyenlőtlenül osztódik el a fejlődő világ egyes országaiban. Néhol már elég jó eredményeket sikerült elérni, de a legnagyobb népességű országokban, például Kínában, Indiában és Indonéziában még mindig igen jelentős a hiány, főleg a nitrogéntartalmú műtrágyákból. Az új beruházások főleg a közel-keleti és az észak-afrikai kőolajtermelő országokban, továbbá Indonéziában és Mexikóban valósulnak meg, ahol a hazai petrolkémiai nyersanyagok alapján főleg a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártását fejlesztik. A foszfortartalmú műtrágyák gyártása csak ott fejlődik, ahol ehhez foszfáttartalmú helyi nyersanyagokkal rendelkeznek, például az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, Marokkóis számol. A gabonafélék felvásárlási árát három év alatt 35 százalékkal kellene csökkenteni. Az ötven hektárnál kisebb területen gazdálkodó farmereket azonban a jelenlegi árszínvonalhoz viszonyítva teljes mértékben kárpótolják, azzal a feltétellel, hogy földterületük 15 százalékkal, a tej és a tejtermékek felvásárlási árát 10 százalékkal csökkentik. Azzal számolnak, hogy az 1993-tól 1996-ig terjedő időszak alatt a termelői ártámogatást teljes mértékben felszámolják. Egyes közgazdászok szerint ez az agrárpolitikai reform az Egyesült Államokban érvényesülő agrárpolitikát közelíti meg, s egyúttal elősegíti a GATT 1986-ban kezdődött, ún. uruguayi körtárgyalásának eredményes befejezését is.--------------------------!-------------------------') Az élelmiszeripar is megsínyli V_______________________________, Annak ellenére, hogy a farmerek számára a termelés beszűkítéséért jelentős kompenzációkat helyeztek kilátásba, a mezőgazdasági termelők a javasolt intézkedések ellen hevesen tiltakoznak. Főleg Franciaországban és az NSZK-ban tartják az agrárpolitikai reformot túlságosan drasztikusnak. A következmények azonban az élelmiszeriparra is kihatnak. Az Európai Közösségek országaiban a mezőgazdasági termékeknek mintegy 90 százaléka kerül élelmiszer-ipari és egyéb feldolgozásra. Amennyiben a tejtermelés 20-30 százalékos arányban fog csökkenni, úgy a tejipari nagyvállalatok is a termelés beszűkítésére, munkáselbocsátásokra kényszerülnek. Hasonló helyzetbe kerülnek a műtrágyagyártó és a mezőgépgyártó vállalatok. Ráadásul a bankok pénzforrásai is beszűkülnek, mert csökkenni fognak a mezőgazdasági termelőktől származó kamatbevételek. Ez csupán az NSZK-ban az 1989-1990-es pénzügyi évben csaknem 3,4 milliárd márkát tett ki. A bankok által nyújtott jelzáloghitelek fedezésére többnyire a földvagyon szolgált, melynek értéke a reformintézkedések következtében szintén lecsökken. ban és Tunéziában. Ezekhez az országokhoz a kilencvenes évek folyamán Kína és Jordánia is felzárkózik, ahol nagyszabású fejlesztési programot irányoztak elő a foszfortartalmú műtrágyák gyártásában. A káliumtrágyák kínálata az eddigiek folyamán fedezte a keresletet, sőt néha túlkínálat is mutatkozott, ezért itt jelentősebb fejlesztési programokra nem került sor. Új termelőegységeket főleg Jordániában, Izraelben és Kínában helyeznek üzembe, ami azonban nem sokat változtat a káliumtrágyák piacán kialakult helyzeten. A szakértők szerint a legközelebbi években a káliumtrágyák felhasználása fog a legkisebb mértékben növekedni. A volt szocialista országok viszonylatában nagyon bizonytalanok az előrejelzések. A nyugati szakemberek szerint a volt Szovjetunió területén a műtrágyafogyasztás drasztikus viszszaesését csak átmeneti jelenségnek lehet tekinteni, hiszen az élelmiszerhiány elmélyülése már 1993-ban szükségessé teszi a fokozottabb műtrágya-felhasználását. Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a műtrágyák magas ára korlátozza a felhasználás további növelését. (HN) Élelmiszerboltjainkat napjainkban szinte ellepik a külföldről behozott termékek: sajtok, szörpök, kétszersültek, csokoládék. Nagy részük vállalkozók, részvénytársaságok, kft-k közreműködésével kerül Csehszlovákiába. Élelmiszerek révén nagyon fontos, hogy minden szempontból megfelelje-Stefan Siska nek a hazai előírásoknak, szabványoknak. Ezért mindazoknak, akik ilyen jellegű kereskedelmi tevékenységet folytatnak vagy szeretnének folytatni tudniuk kell, milyen jogszabályok vonatkoznak az élelmiszer-behozatalra, illetve hogy hol szerezhetik be a szükséges engedélyeket. Ez ügyben kértünk felvilágosítást Stefan Siska mérnöktől, a Pozsonyi Higiéniai és Járványtan i Intézet osztályvezetőjétől. Megtudtuk, a 20/1966-os számú, az emberek egészségéről való gondoskodásról szóló törvény értelmében minden jogi vagy fizikai személy, aki élelmiszer-behozatallal foglalkozik, köteles kikérni az egészségügyi minisztérium beleegyezését. Néhány héttel ezelőtt ezt a feladatot még a köztársaság fő higiénikusa végezte, de mára megszűnt ez a tisztség. Az egészségügyi minisztérium - korábban a fő higiénikus - egészségügyi szempontból értékeli az adott terméket. A végső döntést a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Felügyelőség mellett működő állami vizsgálóállomás (státna skúsobna) hozza meg. Itt komplex módon, mindenre kiterjedő alapossággal vizsgálják a behozatalra váró termékeket. Az egészségügyi minisztériumba küldött kérvényhez azonban már csatolni kell a higiéniai és járványtani intézet jelentését, az első út tehát ebbe az intézetbe vezet. Az. ide eljuttatott kérvénynek tartalmaznia kell a termék pontos nevét, csomagolását és a gyártó cég nevét. Természetesen csatolni kell a mintadarabokat, amelyeket az intézetben érzékszervi mikrobiológiai és fizikaikémiai szempontból viszgálnak. Az értékelésnél a csehszlovák szabványból indulnak ki, amely minden élelmiszerféle esetében meghatározza a kötelező, a maximális és minimális paramétereket. A legtöbb eltérés a hazai és a külföldi szabványokban az élelmiszerekben előforduló idegen anyagok - főleg kadmium, ólom és egyéb nehézfémek - megengedett mennyiségére vonatkozólag van. Ezért sokszor el kell utasítaniuk olyan termékeket, amelyeket esetleg a környező országokban minden probléma nélkül árusítanak. Az intézet a vizsgálati eredményeket csatolja az egészségügyi minisztériumba küldendő kérvényhez, és egyben vagy javasolja, vagy nem javasolja a konkrét termék behozatalát. Egy további hasznos tudnivaló: azokban az esetekben, ha a vállalkozó, kft., illetve más jogi vagy fizikai személy az élelmiszert csak egy járás területén belül szeretné értékesíteni, forgalmazni, akkor számára a járási higiéniai intézet is elvégezheti az elemzést. Ez valószínűleg nagy segítséget jelent ezeknek az egyéneknek, hiszen nem kell minden egyes mintával Pozsonyba utazniuk. Helyben, rövidebb időn belül kezükben lehet az eredmény, amelyet nem az egészségügyi minisztériumba, hanem a járás főorvosához (ezelőtt járási higiénikus) kell eljuttatniuk. (M-s) Lesz elegendő élelem hatmilliárd ember számára? Műtrágyák nélkül nem megy V. KRASZNICA MELITTA
