Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-20 / 258. szám

Szabad ÚJSÁG 1991. december 20. C harles FITERMAN, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak tagja a Cseh és Morvaország Kom­munista Pártjának prágai sajtóértekez­letén elhangzott felszólalásában elítélte a Büntető Törvénykönyv 260. paragra­fusának módosítását, amely egymás mellé állítja a kommunizmust a fasiz­mussal. Útjának céljáról a francia ven­dég elmondta, hogy a csehszlovákiai de­mokratizálódási folyamatot jött tanul­mányozni. Silvester MINAROVIC a Sza­badságpárt elnöke tegnapi sajtóértekez­letén a párt idei tevékenységét jellemez­ve elmondta: az 1991-es év rosszul kez­dődött a Szabadságpárt számára, mert a szétesés fenyegette. Az év közepén azonban fordulat állt be, a párt konszo­lidálódott, és napjainkban egyre több a támogatója. ]VJlROSLAV FUCHS, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nemzetközi osztályának igazgatója tegnap közölte, hogy a csehszlovák kormány dolgozik annak a dokumentumnak az elkészíté­sén, amelyben a genfi Nemzetközi Mun­kaügyi Hivatalnak ad választ. A hivatal felszólította a csehszlovák kormányt, hogy 1992január 15-ig foglaljon állást a csehszlovákiai szakszervezeteknek a lusztrálási törvénnyel kapcsolatos tilta­kozása és a törvénynek a nemzetközi egyezményekhez való viszonya ügyében. Jlftí HANZLÍŐEK, a Zöldek Párt­ja prágai ökológiai tanácsának elnöke tegnapi sajtóértekezletén ismertette az ún. katalizátor-rendeletet, amely szerint Prága városközpontjában olyan öveze­tek kialakítását tervezik, amelyekben csak a szigoré környezetvédelmi szab­ványoknak megfelelő gépkocsik közle­kedhetnek, megtiltják a fekete füstöt árasztó helyi autóbuszok üzemeltetését, és az ólommentes benzinnel üzemeltet­hető gépkocsik számára kötelezővé te­szik a katalizátorok használatát. JaN RÁÍ, a Kovo Szakszervezeti Szövetség föderációs tanácsának elnök­ségi tagja a szövetség tegnapi tárgyalá­sán Brünnben elmondta, hogy a Kovo célja hogy egyetlen partnerrel, az Ipari Szövetséggel tárgyaljon. Az Ipari Szö­vetség azonban nem egységes szervezet­ként, hanem csupán szakágazati szinten hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel. A Kovo és az Ipari Szövetség következő tárgyalására, amelyet Ráí az utolsó megbékélési lehetőségnek nevezett, de­cember 23-án kerül sor. Ján Carnogursky a KDM szerepéről Kié a kétmilliárd? ,A Kereszténydemokrata Mozgalom az idei esztendőben stabilizáló szere­pet játszott Szlovákiában, sőt az egész csehszlovákiai politikai életben is" — mondta Ján Carnogursky kormányfő, a KDM elnöke a mozgalom tegnapi sajtóértekezletén. A kormány nagylelkű lesz „Sokan azt állítják — folytatta az el­nök mozgalma jellemzését —, hogy in­gadozó, nem egyértelmű politikát foly­tatunk. Ez részben igaz, de ez abból adódik, hogy egész Szlovákiának sincs teljesen világos politikai irányvonala, a problémákat ’menet közben' kell meg­oldani. Azt azonban leszögezhetjük, hogy mind a KDM, mind pedig a kor­mány úgy vezette az országot, hogy köz­ben nem tért le sem a demokrácia, sem a jogállamiság, sem a gazdasági reform útjáról”. Az állami költségvetésről szóló par­lamenti felszólalásokkal kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy a ma­gyar mozgalmak képviselői részéről té­vedésről van szó, amikor azt állítják, hogy a Szövetségi Gyűlés kétmilliárd koronát szavazott meg a nemzetiségi ki­sebbségek és etnikai csoportok oktatá­sára és kultúrájára. „Ez a kétmilliárd korona nemcsak a kisebbségi, hanem az egész szlovákiai oktatási rendszer és struktúra céljaira szolgál, a kisebbségek ebből hasonló mértékben részesülnek majd, mint az elmúlt évben” — állította a miniszterelnök. Továbbá azt is elma­gyarázta, hogy ez a kérdés három ve­szélyt is rejteget magában: egyesek pél­dául azt állíthatják, hogy ezzel az ösz­­szeggel az ország a külföld felé akaija prezentálni, hogy mennyire támogatja a kisebbségeket, de közben a támogatást mégsem adja meg; továbbá a kisebbségi választópolgárok követelhetik, hogy ho­vá lett az ígért támogatás; harmadsor­ban pedig a kérdés esetleg nemzetiségi ellentéteket is szíthat azok részéről, akik sokallanák ezt a támogatást. Az idő előtti szlovákiai választások­ról Carnogursky elmondta, hogy ennek „ötletét” nem a KDM vetette fel, de nem zárkózik el előle. Az elnök szerint a korábbi választások előnye, hogy stabi­lizálódna a szlovákiai politikai helyzet. De hátránya is volna, mégpedig az, hogy ha két választás lesz (külön a szövetségi parlamentbe), ez dupla költség, sőt a választók részvétele is kérdéses. Carnogursky reagált Jozef Kuíe­­ráknak egy múltkori kijelentésére is, mely szerint a KDM „kelet felé orien­tálódik”. Elmondta, hogy ez mozgalma politikájának túl egyoldalú magyaráza­ta, a KDM egyformán orientálódik „kelet” és „nyugat” felé. A mozgalom elnöke Csehszlovákia szempontjából is fontosnak tartja, hogy keleten kiala­kuljon egy politikai és gazdasági köz­pont, amely biztosítaná az egyensúlyt Németország vagy az Európai Közös­ségek, illetve Oroszország és a volt Szovjetunió területén megalakuló új államok között. (gaál) (Folytatás az 1. oldalról) négy járás fejlesztési tervének kidolgo­zásában való ágazati részvételre vonat­kozó intézkedéseket. A tanácskozás résztvevői megálla­podtak abban is, hogy 1992 harmadik negyedévében a kormány gazdasági ta­nácsa ismét Rimaszombatban ül össze, hogy megítélje a tegnapi megbeszélé­sen elfogadott határozatok teljesíté­sét. Az ülés szünetében Anton Vavro mi­niszterelnök-helyettes kijelentette: „Hogy Szlovákia leghátrányosabb hely­zetben levő járásai felhasználhassák a kormány rendelkezésére álló eszközö­ket, ennek alapja az, hogy konkrét szer­kezetváltási programjuk, illetve fejlődé­si prognózisuk legyen. A kabinet straté­giájának keretében adókedvezménye­ket, kamatszubvenciókat, különféle do­tációkat nyújthatunk és támogathatjuk az átképzést. A rimaszombati, nagykür­tösi, losonci és rozsnyói régiókban ren­geteg a probléma, s ezért fokozott in­tenzitással kell felhasználni ezeket az eszközöket. Bízunk abban is, hogy a hi­telek elősegítik a magánvállalkozás bő­vítését.” Vavro közölte, hogy az új munkahe­lyeket teremtő egyéni vállalkozók eb­ben a térségben jóval jelentősebb adó­­kedvezményeket kapnak majd, mint a többi régióban. Elismerik a köztársaságokat (Folytatás az 1. oldalról) alatt maradnak. „Biztosítékokat kap­tunk afelől, hogy az atomfegyverek köz­ponti ellenőrzés alatt maradnak és az ezirányú kötelezettségeket teljesítik” — mondta Wömer. A NATO további sze­repéről a főtitkár elmondta, hogy a nyu­gati katonai szövetség Európában stabi­lizáló szerepet tölt be. Tegnap elutazott Brüsszelbe Jiff Di­­enstbier csehszlovák külügymniszter, hogy részt vegyen a NATO tizenhat és a volt Varsói Szerződés kilenc tagállamá­nak közös értekezletén. Az együttes ülés célja, hogy létrehozzák az Eszakatlanti Tanácsot, amely intézményesíti majd a rendszeres tanácskozást és együttműkö­dést politikai és biztonsági kérdésekben. Csak kiegyezéssel (Folytatás az 1. oldalról) — nemzetiségi sajtó, nemzetiségi csoportosulások, színházak, könyv­kiadás és terjesztés: 140 millió — Szlovák Televízió — meg­Az FMK a költségvetéssel kapcsolatban: 99 A miniszterelnök úr téved” „Felelőtlenség egy olyan fontos kérdést, mint az állami költségve­tés, ennyire gyengén előkészítve és ilyen későn előterjeszteni.” Ezt Gyurovszky S. László mondta a Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtóértekezletén. Gyurovszky emlékeztetett, hogy a szö­vetségi költségvetésből kétmilliárd koro­nát utalnak át a szlovákiai költségvetésbe a nemzetiségi és etnikai kisebbségek tá­mogatása céljából. Az egyik újságíró megjegyezésére, hogy félórával előbb a KDM sajtóértekezletén Ján Carnogursky azt állította, hogy ez az összeg az egész Miért gúnyolódhat T. M.? Tisztelt szerkesztőség tiszelt olvasók! Legnagyobb példányszámú ma­gyar nyelvű napilapunk — az Új Szó — az utóbbi hónapokban is rend­szeresen teret adott főmunkatársának, Tóth Mihálynak aki szinte bármit ír (főleg Václav Klaus szidalmazása pártjával együtt, Alexander Dubcek dicsőítése, az Együttélés befeketítése stb. — ezek rendszeres témái), az megjelenhet, de őt ezért nem lehet bírálni. Két írása kapcsán is megfogalmaztam véleményemet, de az egyikre azzal reagált a szerkesztőség hogy megfogalmazása sértő (Tóth Mihályra nézve), bár ő szabadon nevezhet feddhetetlen embereket „szittya konszolidátorok­­nak”, „kommunista apparátcsiknak”, „kidobólegénynek", „mindenkit túl­­lihegőnek”. Igaz, Tóth Mihályt idézve „Durva zsákra vastag folt iüik”-stí­­lusban reagáltam. Mindezek ellenére megváltoztattam azon mondatokat, melyek szakmai ártalom miatt T. M. elmeállapotáról szólnak de az Új Szó ezek után sem adott helyt a közlésnek Mivel nem tudok a tények fölött napirendre térni, ezért fordulok a Szabad Újsághoz, hogy erre a szellemi kútmérgezésre rávilágítsak és bejelentsem, hogy az Új Szót többé nem méltányolom annyira, hogy írásait komolyan vegyem és esetleg újak bele. M. M.L. szlovákiai oktatásra és kultúrára szol­gál, Gyurovszky így válaszolt: „A mi­niszterelnök úr téved, ha ezt állítja. A Szövetségi Gyűlés ezt az összeget egyértelműen a nemzetiségi és etnikai kisebbség támogatására szavazta meg a szlovák költségvetés számára, de sajnos nem határozta meg konkrétan, mely te­rületen és milyen formában használják fel a támogatást. A szlovák költségve­tésben — a szövetségivel ellentétben — már konkrét célokra szolgáló összegek szerepelnek, és a szóban forgó támoga­tásnak az eredeti rendeltetése homály­ba veszik.” Gyurovszky közölte, hogy amíg ez a kérdés nem tisztázódik, az FMK képviselői nem támogathatják a költségvetési javaslat elfogadását. Szó esett a bősi vízműről is. A szlo­vák kormány állítólag 50 millió koronát szavazott meg az építkezés folytatására, a már megkezdett C variáns pedig még 8 milliárdba kerülne. A költségek fenn­maradó részét valószínűleg egyéb téte­lekből kell majd elvonni. A transzformációs törvénnyel kapcso­latban az FMK képviselői azon az állás­ponton vannak, hogy a szövetkezetek át­alakítása esetében a döntésekben a tagok szavazatainak a szövetkezetbe bevitt va­gyonuk arányában kell érvényesülniük. Az a kérdés is elhangzott, mi a véle­ménye az FMK-nak az újonnan alakult Magyar Néppártról, melynek szóvivője Popéty Gyula kijelentette, hogy az új párt bármely magyar mozgalommal haj­landó együttműködni, kivéve az FMK-t. Gyurovszky erre azt válaszolta, hogy egy olyan jelentéktelen pártról van szó, amely fél év alatt éppen hogy össze tudott szed­ni ezer szavazatot, és tudomása szerint jelenleg is csupán két hivatalosan bejegy­zett tagja van. „Majd ha tagsága és elfo­gadható programja lesz a pártnak, akkor tárgyalhatunk az együttműködésről” — hangzott az FMK állásfoglalása. (gl) emelt költségvetés a nemzetiségi adásokra, összesen 10 millió — Szlovák Rádió — megemelt költségvetés a nemzetiségi adások­ra, összesen 1,5 millió. A vita során az SZNT-ben felszó­lalt Herényi József (FMK) képviselő is, aki az FMK klubja nevében tá­mogatásáról biztosította a költség­­vetési javaslatot azzal a kitétellel, hogy nemzeti kisebbségek szükség­leteire szánt összeg elosztását konk­retizálni kell. Ilyen értelemben az FMK képviselői is csatlakoztak az MKDM — Együttélés klub által be­terjesztett feltételekhez. Miközben a klubok képviselői ta­nácskoztak, a plénum folytatta az al­kotmánybíró-jelöltek választását, sí két további egyént meg is választot­tak. Jóváhagyták a felsőfokú végzett­ségű egészségügyi dolgozók kamará­járól szóló törvényt, a házszabály-mó­dosítást, valamint elfogadták a volt Szlovákiai Nőszövetség vagyonának államosítására tett alkotmánytörvény­javaslatot, amelyet a Szövetségi Gyű­lés elé szándékoznak terjeszteni. Lapzártáig nem született döntés a költségvetés ügyében, bármennyire sürgeti is az idő a honatyákat. (-k -n) Ki lóbálja az alabárdot avagy miért kellene kiradírozni a nép Tóth Mihály újságíró Devizapiaci árfolyamok ' Érvényben­­rfnlyn mnlc V^bitoarfolyamok 1991. december 20-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép Devlza-(Pénz-) nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,57 52,61 52,09 50,26 53,40 51,83 Ausztrál dollár 21,83 22,27 22,05 20,88 22,58 21,73 Belga frank (100) 87,23 88,99 88,11 85,03 90,31 87,67 Dán korona 4,61 4,71 4,66 4,48 4,78 4,63 Finn márka 6,62 6,76 6,69 6,40 6,88 6,64 Francia frank 5,26 5,36 5,31 5.12 5,44 5,28 Görög drachma (100) 15,66 15,98 15,82 14,61 16,15 15,38 Holland forint 15,93 16,25 16,09 15,53 16,49 16,01 ír font 47,85 48,81 48,33 46,17 49,53 47,85 Japán jen (100) 21,98 22,42 22,20 21,40 22,72 22,06 Kanadai dollár 24,63 25,13 24,88 23,93 25,49 24,71 Luxemburgi frank (100) 87,23 88,99 88,11 84,17 90,29 87,23 Német márka 17,95 18,31 18,13 17,67 18,59 18,13 Norvég korona 4,56 4,66 4,61 4,43 4,73 4,58 Olasz líra (1000) 23,79 24,27 24,03 23,19 24,63 23,91 Osztrák schilling 2,55 2,61 2,58 2,52 2,64 2,58 Portugál escudo (100) 20,31 20,73 20,52 19,40 21,02 20,21 Spanyol peseta (100) 28,30 28,88 28,59 27,54 29,24 28,39 Svájci frank 20,28 20,68 20,48 19,95 21,01 20,48 Svéd korona 4,92 5,02 4,97 4,78 5,10 4,94 USA-dollár 28,24 28,82 28,53 27,83 29,23 28,53 Tisztelem minden ember jogát a füg­getlenségre és szólásszabadságra. Tóth Mihályét vagy akár Pánis úrét is. Ez persze nem jelenti azt, hogy kötelezően egyetértenék velük. Főleg Tóth Mihály és Pánis (valamint társai) címére ismét­lem — mert úgy látszik, hogy első olva­satban ritkán hallgatnak az értelmes szóra —, nem értek velük egyet. Pánist (és társait) most mellőzhetjük, mivel csak a nyelvtörvényben deklarált meg­váltó nyelven hajlandó(k) olvasni. Tóth Mihály viszont megmagyarázhatatlan okokból nem érti a magyar szöveget, ha az egy tőle eltérő gondolkodású ember­től származik. A független Új Szó — grafomániával (magyarul: beteges írásszenvedély) ugyancsak termékenyen megáldott — független főmunkatársa ugyanis következetes harcot indított az Együttélés programja, politizálása és képviselői ellen, méghozzá a „cél szen­tesíti az eszközt”-elv alapján, ezért még az átlátszó csúsztatásoktól sem riad vissza. Az sem okoz neki lelkiismereti problémát, hogy örökösen önmagát kell meghazudtolnia. Lehet, hogy ez csupán idült amnéziájának (emlékezetkiesés) a következménye. Ebben az esetben elné­zést kérek tőle, mert beteg ember nem kritikára, hanem elmegyógyászati keze­lésre szorul. Amennyiben viszont jog­cselekvő képességének biztos tudatában ténykedik és ír, akkor azt kell róla felté­teleznem, hogy egyértelmű célja a za­varkeltés és az olvasók (szlovákiai ma­gyarok) szándékos megtévesztése. Példaként elegendő megemlítenem az Új Szóban november 28-án megje­lent Elektronikus alabárd című írását, melyben tovább folytatja azt a rögesz­més rémtörténetet, miszerint az Együtt­élés állítólag lepaktált a szlovák nacio­nalista vagy újkommunista erőkkel, bár ezt már a sajtóban a valóságnak megfe­lelően többször is cáfoltuk. Avagy tán azt kell hinnem függetlenségéről, hogy saját, bérelt páholyú újságját sem olvas­sa? Még emlékszem, amikor ugyanez (?) a Tóth Mihály dicshimnuszt zengett egy „nagy formátumú demokratikus politi­kusról”, név szerint Vladimír Meiiar­­ról, és háborgott, amikor az exminisz­­terelnök hitelét Duray Miklós elsőként kérdőjelezte meg. Emlékszem, amikor Tóth Mihály az Együttélésre támadt azért, mert képviselői azt akarták, hogy a nemzeti kisebbségek ügyében szövet­ségi szinten tárgyaljanak, míg a jeles fő­munkatárs úr arra hivatkozott, hogy Po­zsony mégis közelebb van, jobban isme­rik ott a helyzetet, könnyebben menné­nek a dolgok. Pedig tudjuk, hogy az SZNT-ben milyen a realitás. Most már ő is másként vélekedik!!! És arra is emlékszem (sőt írásban is emlékeztettem rá, de a mai napig nem reagáltak rá), amikor Tóth Mihály a magyarok kollektív bűnösségét cáfolan­dó, a németeket sorolta kollektíván „a fasiszták és más latrok” táborába (ez év március havának végén). Sorolhatnám az ellentmondásokat, emlékeztetőket, de talán hiába, mert őszerinte a múlt kérdéseivel nem kell foglalkozni, mivel azok már helyrehozhatatlan tények, s akik megszenvedék a múltat, azok in­kább egy nagyon távoli, szebb jövőre vágynak csupán, és nem váiják el, hogy a bűnösség bélyegétől megszabadítsák őket. Mintha a múlt tisztázása nélkül, az erkölcsi értékrend helyreigazítása nél­kül el lehetne indulni előre. Aki nem ismeri a múltat, az nem is tanulhat belő­le. És micsoda ördögi párhuzam az, amikor múltunk pozitívumainak emle­getése kapcsán Tóth Mihály azt meré­szeli feltételezni, hogy ezzel az elmúlt diktatúra visszaállításán fáradoznánk? Nekünk nincs rá semmi okunk, sem szándékunk, de Tóth Mihály vajon mi­ért fél a dolgok tisztázásától, avagy mi­ért akaija ezt bizonytalan időre elodáz­ni. Hogy szabad ezt a szélhámost szóhoz engedni? — kérdezték tőlem már sokan és sokkal tömörebb megfogalmazásban is, de a válaszadás nem rám tartozik. Az újság szuverén joga, hogy mit és miért közöl vagy nem. Az olvasó joga, hogy milyen újságot vásárol és olvas. Bár tud­valevő, hogy a keleti tömb országaiban a változatlan néven megjelenő, egykori monopol helyzetben levő pártlapok a

Next

/
Oldalképek
Tartalom