Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-13 / 226. szám
Felipe González Szlovákiában Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szerda, 1991. november 13. • I. évfolyam • 226. szám • Ára 2,30 korona Spanyolország jó példakép Felipe González spanyol miniszterelnök tegnap — csehszlovákiai látogatásának második napján — Prágában megnyitotta a Spanyol Kereskedelmi Központot Az intézmény célja, hogy segítse a két ország közötti kereskedelmi kap>csolatok fejlesztését, főleg a spanyol termékek betörését a csehszlovák piacra. Ezután a spanyol miniszterelnök prágai rezidenciájában fogadta Jiff Dienstbiert, a Polgári Mozgalom és Václav Klaust, a Polgári Demokrata Párt elnökét. Velük a jelenlegi csehszlovák politikai és gazdasági helyzetről tárgyalt. Délután Felipe González Szlovákiába érkezett, s Pozsonyban Ján tamogursky miniszterelnök fogadta. A miniszterelnökök tárgyalásának egyik fő témája az volt, hogy Spanyolország milyen tapasztalatokat szerzett az Európai Közösségek tagjaként. Beszéltek továbbá arról is, hogy a spanyol autonóm területek miképp vesznek részt az ország nemzetközi kapcsolataiban, valamint milyen módon képviseltetik magukat a nemzetközi szervekben. González találkozott az SZNT elnökével, FranlKek Miklo&kóval is. Vele a totalitárius rendszerből a demokráciába való átmenet problémáiról beszélt, amelyet illetően — a Frankó-rendszer megdöntése után — Spanyolország gazdag tapasztalatokra telt szert. Ezek Csehszlovákia számára is hasznosak lehetnek. Amint azt Mikloáko a sajtó képviselőivel közölte, a spanyol miniszterelnökkel folytatott megbeszélései során nagy ügyeimet szenteltek a nemzeti és nemzetiségi kérdéseknek is. A csesztei tanácskozás résztvevői (CSTK-felvétel) Petr Miller két arca Ad-e az állambácsi karácsonyi ajándékot? Prágában tegnap a Szövetségi Gyűlés folytatta pénteken megszakított tizennyolcadik együttes ülését. A két kamara tagjai első napirendi pontként jóváhagyólag tudomásul vették a szövetségi kormánynak az első félévi gazdasági fejlődésről készült jelentését. A honatyák délután láttak hozzá az ellátatlan gyermekeknek nyújtandó karácsonyi egyszeri járadékról szóló törvény javaslatának megvitatásához, amelyet egy képviselőcsoport terjesztett elő. A tervezet értelmében az állam ezer koronát „ajándékozna” minden gyermeknek, a megnövekedett létfenntartási költségek támogatásaként. A „karácsonyi ajándékozás” 4,5 milliárd koronával terhelné meg az állami költségvetést. A bizottsági előadók javasolták a törvény elfogadását, viszont Petr Miller szövetségi munkaügyi és szociális miniszter nem. Közölte, hogy a kormány nem néz jó szemmel a honatyák kezdeményezésére, és nem javasolja a törvénytervezet jóváhagyását. A miniszter ezután „váltott”, s mint a Polgári Mozgalom parlamenti képviselője elmondta, hogy nem is néz annyira rossz szemmel a javaslatra, s rámutatott a társadalombiztosítás fejlesztésének elengedhetetlen voltára. A több mint kétórás vitában jobboldali képviselők azzal érveltek, hogy a jelenlegi helyzetben „egy ilyen kiadást” az állam nem engedhet meg magának. A többi honatya pozitív álláspontra helyezkedett a juttatás kifizetésével kapcsolatban. Eliska Zálezáková, a Szlovák Nemzeti Párt képviselője — szinte magát meghazudtolva — ez alkalommal „értelmes” javaslatot tett. Szerinte a járadék folyósítása során a volt CSKP és az egykori SZISZ vagyonát is felhasználhatják. így legalább részben visszakerülne a néphez jogos tulajdona. A továbbiakban rengeteg módosító javaslat hangzott el. A törvényjavaslathoz a parlament a módosítások áttekintése után viszszatér. A Szövetségi Gyűlés kamarái a továbbiakban az alkotmánybírák megválasztásával foglalkoztak. Václav Pavlíceket és Frantisek Houskát azonban a harmadik körben sem sikerült megválasztani. Az ide vonatkozó választási rend értelmében ezért helyükre új személyeket kell jelölni, s meg kell ismételni a választást. Környezetvédelmi berendezések kiállítása Interekotechnika ’91 Pozsonyban, a Kulturális és Pihenőparkfoan tegnap nyílt meg Inlerekolechnika ’91 címmel az a nemzetközi kiállítás, melynek célja, hogy hozzájáruljon a csehszlovákiai ökológiai problémák rendezéséhez. A kiállításon hazat és külföldi gyártmányú, a környezetvédelemben kihasználható műszerek és berendezések tekinthetők és vásárolhatók meg. Több mint ezer négyzetméteren 62 kiállító, köztük 20 külföldi—dán, holland, magyar, német, lengyel, osztrák, svájd és USA-beli — mutafja be termékeit A rendezvény megnyitóján Jozef Smrek, a Szlovák Környezetvédelmi Bizottság alelnöke elmondta, hogy a kiállítás reményt ad a nagyon rossz helyzetben levő csehszlovák környezetvédelem javítására. Közölte, hogy Csehszlovákiának nagyon nagy szüksége van kevésbé nyersanyag- és energiaigényes környezetvédő technológiákra. A rendezvények az érdeklődők kereskedelmi kapcsolatokat alakíthatnak ki, és szennyvíztisztító állomások, szűrőberendezések, huiiadékfridoigozók, valamint a másodlagos nyersanyagok ájrafelhasználását célzó technológiák szállítására köthetnek szerződést A kiállítás november 15-éig naponta 9-től 17 óráig tart nyitva A Pozsony melletti Csesztében tegnap reggel folytatódott a Cseh Nemzeti Tanács, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének a tanácskozása az államjogi elrendezésről. A hétfői tárgyalások lapzárta után értek véget, ezért röviden összefoglaljuk az esti eseményeket. Röviddel 8 óra előtt érkezett meg Csesztébe Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke és Marián Calfa szövetségi miniszterelnök. Dagmar Buresová, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke az első napi hivatalos megbeszélések után úgy nyilatkozott, hogy a résztvevőknek nem sikerült áthidalniuk a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között aláírandó szerződés jogi erejének értelmezésében kialakult alapvető ellentétet. Mint mondta, a szlovák fél szerint a szerződésnek olyan dokumentumnak kell lennie, amellyel majd összehasonlítják az összes új jogszabályt. A cseh fél amellett kardoskodik, hogy ez ne így legyen, mivel a szerződést nem lehet az alkotmány szintjére emelni. Ivan Carnogursky, a Szlovák Nemzeti Tanács első alelnöke a jelen levő újságíróknak elmondta, hogy a szerződés elfogadásának körülményeivel kapcsolatos procedurális kérdésekről tartott hétfői vita az eddigi legrészletesebb volt a két tagköztársasági parlament vezetői tárgyalásainak „történetében”. „Tény, hogy mindannyian tudatában vagyunk, szorít bennünket az idő, mivel ezen a találkozón végleges döntésnek kell születnie a szerződés filozófiájának kérdésében” — fűzte hozzá az elmondottakhoz Jan Kalvoda, a CSNT első alelnöke. Ezzel Ivan Carnogursky is egyetértett, mikor megállapította, hogy „döntés mindenképpen lesz”. Mindehhez azt tette hozzá, hogy a résztvevők vagy találnak érveket arra, hogy miért kell aláírniuk a szerződést, vagy pedig nem. Tegnap kora reggel Jirí Vlach, a CSNT alelnöke telefoninterjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. Ebben a CSNT és az SZNT vezetőinek, a két tagköztársasági kormány elnökének, valamint Marián Calfa miniszterelnöknek és Alexander Dubőeknek, a szövetségi parlament elnökének hétfőn késő este tartott tárgyalásait értékelve azt mondta: „A felek megállapították, hogy csaknem lehetetlen megállapodást elérni a szerződés ügyében. Vlach szavai szerint a szlovákiai Kereszténydemokrata Mozgalom a megbeszélés során úgy vélekedett, hogy míg a cseh fél a közös államról beszél, addig a KDM két állam együttműködéséről. Jiff Vlach szerint a tanácskozáson Ján Carnogursky szlovák kormányfő, a KDM elnöke kijelentette, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom felhagy a népszavazás ’’blokkolásával" a Szövetségi Gyűlésben, azonban meg kell állapodni, hogy milyen kérdést tesznek fel a polgároknak. A CSNT alelnöke még azt is elmondta, hogy Ján Carnogursky a következő kérdést javasolta:,,Akar-e konföderációt?” Erre a cseh fél két kérdéssel „válaszolt”: ,„Akarja-e a közös államból való kilépést?” vagy „Akar-e önálló szlovák államot?” „Minderre Ján Carnogursky egyetértéssel reagált” — mondta Jifí Vlach. Visszatérve a tegnapi történésekhez — a dél körüli jelentések alapján —, elmondható, hogy nem hivatalos hőforrások szerint Ján Carnogursky cáfolta a CSNT alelnökének nyilat, (Folytatás a 2. oldalon) Néhány mondat az államról és jogról Furcsa dolog tapasztalni, hogy az állam, amelyben élünk, valójában nem létezik, illetve nem az az állam létezik, melyet mi létezőnek vélünk, hanem egy másik Többek között ez jut az ember eszébe, ha figyeli a cseh és a szlovák politikai reprezentáció államjogi rendezés körüli vitáját. Egyáltalán: ki hozta létre ezt az államot 1918-ban, ha most, több, mint 73 évvel később az alapítók „egy része" újra államot akar alapítani? Tévedés lett volna az 1918-as államalapítás? Valótlanságon alapult? Nagyhatalmi érdekek eredményeként jött létre? Vagy meg sem történt? Nem, az utóbbi nem igaz, biztosan megtörtént, hisz akkor 73 évig — néhány év kivételével — milyen államban éltünk volna kisebbségi magyarként. A többi kérdésre a történészeknek kell megadni a választ. Ezzel nem a nemzetközi jog egyik alapnormáját, a népek önrendelkezési jogát kérdőjelezem meg csak további kérdések vetődnek fel bennem. 1918- ban a „csehszlovák” nemzet önrendelkezett, a nagyhatalmak garantálták az állami fennhatóság kereteit. Az akkori állam lakosságának több mint harmadával csak rendelkeztek Lehetséges, hogy ma az akkori alapítók „egy része” önrendelkezési jogára hivatkozva szuverénnek nyilvánítja magát. A nemzeti kisebbségek önrendelkezéséről itt szó sem esik. A kisebbségi magyarság a demokrácia és a jogállam keretei között politizál, nincs más esélye, ez létérdekünk. Természetesen ez alatt nem a többség diktatúráját, hanem az emberi és kisebbségi jogok védelmét is értjük Ma, ha netán képviselőink választani kényszerülnek gondoljanak arra, hogy az alkotmányra esküdtek ennek megszegése teljes jogbizonytalanságot eredményezne, mely elsősorban a kisebbségeket veszélyeztetné. (DK) Csehszlovákia—Európai Közösségek Társulás már egy hónap múlva? Marián Calfa szövetségi miniszterelnök tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában úgy vélekedett, hogy Csehszlovákia december 15-én vagy 16-án aláírhatja a társulási szerződést az Európai Közösségekkel. A csehszlovák kormányfő szerint ez egyúttal Magyarország és Lengyelország esetében is megtörténhet kapcsolatos vitás kérdések. Hangsúlyozta, A kormányfő a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Csehszlovákia és az Európai Közösségek között létrejövő megállapodást már a hét végén parafálhatják. Az előkészítő tárgyalások során a múlt héten Brüsszelben Zdenko Pírek tolmácsolta azt a szlovák követelést, mely szerint a társulási szerződés állapítsa meg, hogy teljesítéséhez a tagköztársaságok is hozzájárulnak. Az EK részéről azonban ezt a követelést elutasították, mivel ezzel „homályba merülne” az a szubjektum, amely felelős a megállapodásnak az Európai Közösségekkel szembeni teljesítéséért, tehát a szövetségi kormány. Calfa rámutatott, hogy amennyiben az EK és Csehszlovákia kétoldalú viszonyáról van szó, akkor a „tizenketlek” mindig a szövetségi kormányhoz fog fordulni. Mint ismeretes, a társulási megállapodást ratifikálnia kell a parlamentnek, s ezért a nemzeti tanácsok is nyilatkozhatnak a szerződésről. Az interjú további részében a szövetségi miniszterelnök kifejtette, hogy a társulási szerződés aláírását veszélyezteti az ország belpolitikai helyzetének alakulása, ezen belül főleg az államjogi elrendezéssel ha elhalasztanák az aláírást, akkor ez súlyos következményekkel járna az ország számára. A kormányfő az államjogi tárgyalások kapcsán úgy vélekedett, hogy egy olyan fontos kérdés rendezése során, mint amilyen az ország jövőbeli formájának kialakítása, lehetetlen határidőket kitűzni. Az CSNT és az SZNT elnökségének tanácskozásáról még azt is elmondta, hogy míg a cseh fél szerinte a jelenlegi állam átalakításáért küzd, addig a szlovák félnek az a meggyőződése, hogy „nem refolmálható a megreformálhatatlan”. Calfa ezzel összefüggésben felhívta a ügyeimet a két nemzeti reprezentáció tagjai közötü bizalmatlanságra. ,A szlovákok azzal gyanúsítják a cseheket, hogy a ’cseh föderációt’ kívánják megőrizni, a csehek viszont nem hisznek a szlovákoknak, hogy valóban közös államot akarnak” — fűzte hozzá. A csesztei államjogi tárgyalások zárónapja
