Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-12 / 225. szám

4 1991. november 12. Parkoló Készüljünk a télre! 3. A gépkocsi „testnedvei“ Szó se róla, a cím autós berkekben meglehetősen szokatlan, de még mielőtt bármiféle vegetatív képzeteket indukálhatna olvasóinkban, gyor­san leszögezzük: egyfajta kompromisszum szülte gyűjtőfogalomról van szó, a szakszerűség és a teljesség határmezsgyéjén. A gépkocsi üzemeltetéséhez szükséges folyadékokról lesz szó, illetve arról, mi azokkal a teendőnk a hideg napok eljövetele előtt. Talán nincs autós, akinek az évek során legalább egyszer ne gyűlt volna meg a baja a hűtővízzel. (Az egyszerűség kedvéért nevezzük víznek, hiszen természetesen keverékről van szó.) Az ok ilyenkor szinte mindig ugyanaz: a keverék hígabb a szükségesnél. S még szerencsés­nek is mondhatta magát az, akinek egy-két kilométer után „csak“ félre kellett állnia gőzölgő kocsijával, és valamilyen módon kiolvasztania a befagyott hűtőrendszert; feledékenységéért akkor volt kénytelen szó szerint nagyobb árat fizetni, ha ilyenkor már csinos kis tócsa gyűlt össze a kocsi alatt a megrepedt hútöbordákból... Időben ellenőrizzük tehát a hútókeveréket, főleg akkor, ha a tavasz és a nyár folyamán csak vízzel pótoltuk az elpárolgott vagy kifolyt mennyiséget! Az ellenőrzés egyedüli megbízható módja, ha külön erre a célra szolgáló sűrűségmérővel végezzük (hustomer chladiacej kvapaliny). Figyelem! A mintát lehetőleg ne a hűtőrendszer kiegyenlítő tartályából vegyük! Megbízhatóbb ered­ményt kapunk, ha néhány percre elindítjuk a motort, majd - miután a folyadék kissé „átkeveredett“ - a légtelenítő szelepen engedünk ki kb. 1 decilitemyi mennyiséget. A minimálisan megengedett sűrűség 1,029 g/cm3; a keverék fagypontja ekkor -10 C-fok. Ez azonban csak azok számára lesz elegendő, akik kizárólag az enyhébb téli napokon veszik elő autójukat a fűtött garázsból; rendes téli használat esetén tanácsos a keveréket kb. 1,055 g/cm3 értékre „feldúsítani“, ami -25 C- fokos fagypontot jelent. A feltöltést a meglévő keveréket alkotó koncent­rált hűtőfolyadékkal végezzük, mégpedig úgy, hogy járó motornál folya­matosan töltjük a kiegyenlítő tartályba, miközben a fölös mennyiség a nyitott légtelenítő szelepen át távozik. Ezt egyébként tanácsos valami­lyen edénybe felfognunk, mivel egyrészt mérgező, másrészt a kocsi lakkozását is károsító folyadékról van szó! A keverék sűrűségét termé­szetesen a szelepnél ellenőrizzük. Magától értetődő, hogy a művelet során a fűtőtest csapjának végig nyitva kell lennie! És még egy jótanács: a külföldről behozott használt kocsik esetében a legtöbbször nem tudjuk, milyen hűtömédiummal van dolgunk. Egyvalamiben azonban úgyszólván biztosak lehetünk: az a hazai koncentrátumokkal (FRIDEX SPOLANA, FRIDEX STABIL) nem keverhető! Akkor teszünk tehát a legokosabban, ha szakműhelyben, esetleg otthon kicseréljük az egész keveréket. Ha magunk vállalkozunk rá, a koncentrátum csomagolásán feltüntetett keverési arányokhoz igazodunk; itt is a -25 C-fokos határ ajánlható. Ne feledkezzünk meg az ablakmosóról sem. Ha eddig csak tiszta vizet használtunk, öntsük ki, és töltsük fel a tartályt fagyálló keverékkel (SUPERON, GLACIDÉT). Elkészítésük módja ugyancsak a csomagolá­son (flakon vagy bádogdoboz) van feltüntetve. A tartály megtöltése után feltétlenül szükséges néhány „spriccelés“, hogy a csövekből és a fúvó­­kákból is kiürüljön a víz. Ha hátsó ablakmosónk, netán reflektormosónk is van, természetesen azokkal is ugyanezek a teendőink. Ma már gyakorlatilag minden kocsitulajdonos ún. egész évi motorola­jat használ, s így ezzel a csereintervallum betartásán kívül semmi egyéb különösebb teendője nincs. Mégis tudunk ajánlani valamit azoknak, akiknek éppen ez idő tájt esedékes az olajcsere: jól teszik, ha télre a MADIT EMOLt választják. Valamennyi AD sorozatú olajjal (MADIT SUPER, SPECIAL, UNIOL, MOGUL) motoröblités nélkül felváltható, s előnye abban áll, hogy hidegben kevésbé sűrűsödik be, s így könnyebb indítást tesz lehetővé; ugyanezen tulajdonságánál fogva a „hideg“ motor üzemanyag-fogyasztását is csökkenti. Minthogy szintén egész évi olajról van szó, nyugodtan használhatjuk nyáron is, feltéve, ha nem éppen valamelyik trópusi vagy szubtrópusi országba készülünk szabadságra. A fékolajjal nincs speciálisan szezonjellegű teendőnk, s ugyanez vonatkozik a sebességváltó és a differenciálmű olajtöltetére is. Mindkét esetben elegendő a csereintervallumok betartása. Az üzem­anyagtartályba - benzinmotoros autók esetében - azonban télen nem­csak benzin kelletik. Jó, ha egy kis VELFOBINt is löttyintünk hozzá: ez éghető keverékké változtatja a tartályban mindig jelenlévő kevéske kondenzvizet, amely megfagyva eltömítheti a benzinvezetéket. Az ada­golás módja szintén a készítmény dobozán van feltüntetve. ^ ^ (Következik: A karosszéria és a gumiabroncsok) Kukucs! Ez bizony a fürge kis Honda CRX! (Fotó: -ss) | Szerkeszti: Vass Gyula Szabad ÚJSÁG Visszafelé forog a kerék? Műhely a Kovács-parton Ipolybalogon a nagy forgalmú I nemzetközi út mentén, a Ko­vács-parton egy középkorú férfi autó (kerék) javító műhelyt nyitott. Gyurász Lajos elsősorban kerékkiegyensúlyo­zást, tömlőragasztást, abroncscserét, a futómű geometriájának beállítását, na és némiképp kényszerűségből ap­róbb motorhiba-javítást is vállal. „PNEU-GYURÁSZ“ A többgyerekes családapa március végén váltotta ki az iparengedélyt. Munkahelyét viszont azóta sem adta fel, műhelyét hétköznapokon csak műszak után, délután négy órától üze­melteti. Szombatonként és vasárna­pokon, valamint ünnepek alatt azon­ban egész nap fogadja az ügyfeleket. S persze a késő este kopogtató pórul járt autós járművéhez is hozzálát. A Gyurász-porta tőszomszédságá­ban álló épületet, vallja a szakember, nem lett volna érdemes pékmühellyé alakítani. Egyébként a sütöde szövet­kezeti tulajdon volt, s a vállalkozó a mezőgazdasági füzemtől megvásá­rolta a telket, és a rajta levő épületet. Gyurász Lajost sok bosszúság érte, éri mostanság. Mint elmondta, bizo­nyos típusú autókat egyszerűen kép­telen javítani. Daciák és Zsigulik repa­rálására például alig mer(het) vállal­kozni. Egyes alkatrészekből krónikus a hiány, panaszolta, ráadásul mérhe­tetlenül drága is minden, s egy filléres alkatrészért sokszor a fél országot is be kell járnia. Érthető hát, hogy a férfi nem mert főállásban vállalkozni, fél feladni a munkahelyét; attól tart ugyanis, hogy a háttéripar rugalmatlansága követ­keztében nem fog tudni zökkenőmen­tesen dolgozni. Sikeres vállalkozás lenne, ha... Eleinte csak Balogról akadt ügyfele, ám rövid idő múltán már a környékbeli falvakból, majd más járásokból is hoz­zá vitték javíttatni járműveiket az em­berek.- Szégyellem, ha valakit alkatrész­­hiány miatt kénytelen vagyok elkülde­ni, - szögezte le -, de kötve a kezem, sokszor heteken át képtelen vagyok mondjuk egy, most is alig néhány koronába kerülő tömítőgyűrűt besze­rezni. így viszont fennáll annak a ve­szélye, hogy elpártolnak tőlem az ügy­felek. A takaros szerelőműhely udvara is szép, rendezett. Az épület és beren­dezése mintegy háromszázezer koro­nát emésztett fel. A rokonoktól kért pénzen kívül a vállalkozó állami köl­csönökből látott hozzá a munkához. Gyurász Lajos ügyfélcsalogató árért dolgozik. Hogy csupán egyetlen példát említsek, a kerókcentírozásért 8 koronát kér. És természetesen ga­ranciát is vállal tevékenységéért. A ke­rékkiegyensúlyozó gép 80 ezer koro­nába került, s 8 koronánként csak nehezen térül meg az ára. Mire pedig hasznot hozhatna, tönkremegy. A gépnek az apró járműjavításokkal kellene kigazdálkodni az értékét, de az ismert viszonyok miatt erre nem is gondolhat. Munka van elég!- Minden szabadidőmet a vállalko­zásomnak szentelem - jelentette ki az autóközlekedési vállalatnak dolgozó géplakatos -, a kert művelését, ápolá­sát is elhanyagoltam miatta. Még a labdarúgó mérkőzésekre sem járok, pedig a futballt rendkívül szeretem. Most viszont már nem adha­tom vissza az engedélyt, hi­szen túl sok - saját és kölcsön­kért - pénzem fekszik a vállal­kozásban. Az adóhivatallal is meggyűlt a baja. Mindjárt az indulás után, kötelességmulasztás el­mén, kétszáz korona bírság ki­fizetésére kötelezte az intéz­mény körzeti dolgozója, mivel­hogy nem tett azonnal adóbe­vallást.- De hiszen akkor még- méltatlankodik azóta is - jó­szerével nem is volt bevé­telem! Ó is több rugalmasságot, megértést várna el a közhiva­­tal(ok) dolgozóitól. A közegészségügyi állomás szakemberei viszont messze­­menöleg elégedettek voltak az épület és a környezete tiszta­ságával.- Packáznak velünk, vállal­kozókkal az intézmények — mondta még Gyurász Lajos -, s ez „megöli“ a vállalkozói kedvet! ZOLCZER LÁSZLÓ Gyurász Lajos: ,, Bizonyos alkatrész hiány­cikk!“ (A szerző felvétele) Tartós lesz a jelenlegi kiviteli expanzió? A szovjet mumus a fémek világpiacán A Szovjetuniót a fémek világpiacán az elmúlt évek során „alvó óriásnak" tekintet-. ték. Miközben ez a természeti kincsekben gazdag ország világelsőséggel dicsekedhe­tett a vasérc-, nikkel- és a cinktermelésben, a második helyen szerepelt az aluminium, a réz és az ólom előállításában, (1990-es adatok), kivitele ezekből és a további fé­mekből az arányokat tekintve szinte jelen­téktelen volt. A hadiiparra összpontosuló gyártási szerkezet szinte az egész szovjet fémtermelést felemésztette. Alapvetően megváltozott azonban a helyzet az utóbbi hónapokban. A bekövet­kezett politikai változások, s a hadiipari termelést korlátozó gazdasági program az ország általános gazdasági helyzetével együtt arra készteti a fémiparban érdekelt vállalatokat, szerveket, hogy készleteiket a gazdasági összeomlás elhárításához szükséges valutaszerzés céljából a nyugati piacokon értékesítsék. Egyes nyugati kereskedelmi cégek attól tartanak, hogy a tömegesen beáramló szovjet fémexport hosszú évekre mély za­vart kelthet a fémek világpiacán. A szovjet fémkivitel növekedése már most is megmu­tatkozik az árak zuhanásában. A szovjet nikkel kivitele például, amely a többi fémtől eltérően már eddig is jelentős volt, hiszen a nyugati szükségletek 11 százalékát fe­dezte, 1991 első felében mintegy 50 száza­lékkal növekedett, s tonnánkénti ára az 1989-es 11 ezer dollárról a jelenlegi 7,5 ezer dollárra csökkent. Az alumínium kivite­le kétszeresen növekedett, s világpiaci árá­nak csökkenése több mint 40 százalékos volt. Egyes további fémeknél ennél is jelen­tősebb az elmozdulás. A fémkereskedelmi szakembereket az is nyugtalanítja, hogy a szállítmányok forrásai gyakran ismeretlenek, s a kínálat minőségi színvonala nem felel meg a nyugati nor­máknak. Egyes vélemények szerint a szov­jet bánya- és fémipari vállalatoknál az utób­bi évtizedben olyan eltitkolt készletek is felhalmozódtak, amelyek nem kerültek be az ágazati vagy más statisztikai kimutatá­sokra, nehogy a tervhivatal a szokásos módon tovább növelje a tervmutatókat. A vállalatok most ezektől a készletektől is igyekeznek szabadulni. A szovjet fémkiviteli expanziót azonban sokan csak átmeneti jelenségnek tartják, s gyors mérséklődésére számítanak, egy­részt azért, mert a közlekedési hálózat fokozatos összeomlása nem teszi lehetővé a szállítási teljesítmények további fenntartá­sát, másrészt pedig azért, meri a beruházá­sok elmaradása következtében maga a ter­melés is csökkenni fog. A réz, a magnézi­um, az ólom, a titán és a cink kitermelése például már 1990-ben is mérséklődött. A nyugati kereskedők főleg a szovjet alumínium alacsony árát kifogásolják. A Szovjetunió a világ legnagyobb alumíni­­umtermelóje, gyártási kapacitása eléri az évi 3-3,5 millió tonnát. Ebből négy évvel ezelőtt 170 ezer tonnát értékesítettek a nyu­gati piacokon, 1990-ben viszont már 270 ezer tonnát. Az Európai Alumíniumközös­ség felmérései szerint az idén a Szovjetunió 800 ezer tonna kiviteli készlettel rendelke­zett, s a kivitel akár az 1 millió tonnát is elérheti. Ez a hír nagy riadalmat keltett az aluminiumkereskedók körében, habár a fé­mek kivitelével foglalkozó szovjet Raznoim­­port külkereskedelmi szervezet képviselője kijelentette, hogy a kivitel az idén sem lesz sokkal nagyobb, mint az elmúlt évben. Igen ám, csakhogy a tavaly exportált 800 ezer tonnát meghaladó mennyiségből 550 ezer tonna a volt KGST-tagországokba irányult, s az idén előreláthatólag a nyugati piacokon értékesített mennyiség lesz nagyobb. A szovjet alumíniumtermelés az energia-“ ellátás szempontjából előnyös helyzetben van, főleg az olcsó vízi energiára támaszko­dik, ezért bizonyára továbbra is versenyké­pes lesz a világpiacon. A szovjet alumí­niumipari fejlesztésekbe ezért olyan neves nyugati cégek akarnak bekapcsolódni, mint a Reynolds, a Kaiser és a Pechiney A je­lenlegi időszakban azonban nem fejlesztik, sót inkább korlátozzák a Szovjetunióban az alumíniumtermelést, főleg környezetvédel­mi okokból. Vannak azonban olyan vélemé­nyek, hogy a szovjet gazdaság válsága az alumíniumiparra is kiterjed, s a kivitel gyors visszaesése az aluminum árát ismét maga­sabbra emelheti. (M-s) az is bizonyít, hogy a légitársaság nem kért segítséget a kormánytól a Boeing-üzlet fi­nanszírozásához. A vásárlási engedélyt azonban a LOT csak akkor kapja meg, ha a Boeing komo­lyan együttműködik a haldokló lengyel repü­lőgépiparral. Az érintett vállalatok és a szakszervezetek közvetlenül az államel­nökhöz és a kormányfőhöz fordultak, s kö­vetelték a gépvásárlások és a kooperációs ajánlatok együttes elbírálását. A Boeing eg;'előre 35 millió dolláros kooperációt ajánl, ami a szovjet piac összeomlása miatt reménytelen helyzetbe került lengyel repü­lőgépipar számára kevés. Az amerikai cég hajlandó a jövőben akár megsokszorozni megrendeléseit, de eddigi tapasztalatai nem túl jók: a lengyel üzemek lassan rea­gálnak, és már 5 évvel ezelőtt is elszalasz­tottak egy kedvező együttműködési lehető­séget. (N. V.) „Nagypolski“ helyett: Lengyel Opel a láthatáron Valószínűleg a General Motors nyeri a versenyfutást az eddig „nagypolskikat" gyártó varsói FSO autógyárért. A lengyel kormány - egy szűkszavú bejelentés sze­rint - tájékoztatta a GM-et az Opel típusú autók előállításához (összeszereléséhez) szükséges kormánygaranciával kapcsola­tos álláspontjáról. Ez nem hivatalosan e ga­rancia előzetes Ígéretét jelenti. A GM a ma­ga részéről jelezte: kész még októberben befejezni az FSO-val folytatott tárgyalá­sokat. A kifutó muzeális FSO-125-ös „nagy­­polskik" utódjáról már évekkel ezelőtt meg­kezdődtek a tárgyalások, és hosszú ideig a gyárat eredetileg felépítő olasz FIAT lát­szott a legesélyesebb kooperációs partner­nek. Közben azonban a GM és a Citroen is beszállt a ringbe. A gyorsan cserélődő mi­nisztériumi és üzemi vezetés mindig más és más variánst részesített előnyben, de most az eddigi legesélyesebbnek tartott olasz cég a jelek szerint kiszállt a versenyből, beérve a P-126-os „kispolskik" utódjának, a „cinquecentónak" a gyártásával és a Bi­­elsko Biala-i gyár modernizálásával. A GM nem az egyetlen amerikai világ­cég, amelyik nagy megrendelésekre számít a lengyel piacon. A LOT lengyel légitársa­ság úgy döntött, hogy Boeing-737-esekkel modernizálja gépparkját. A kiütött konku­rens, a szintén amerikai McDonnell-Doug­­las bíróság elé akarja vinni a szerinte nem tiszta eszközökkel megnyert verseny ügyét, de a lengyel polgári repülés főfelügyelője szerint a LOT döntése megalapozott, amit

Next

/
Oldalképek
Tartalom