Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-07 / 221. szám
1991. november 7. 5 Szabad ÚJSÁG Elszólták magukat... Köszönjük az őszinteséget! A szlovák sajtó szervilisebb 'orgánumai szinte egymással versenyeznek, hogy légből kapott tudományos magyarázatokkal indokolják meg a bösi vízlépcső befejezésének szükségszerűségét. Túlbuzgóságukban azonban néha túllőnek a célon - vagyis igazat mondanak, mint október 26-án a Slovensky dennik. A szerző, Peter Marus azon kesereg, hogy az elhúzódó cseh és szlovák illetékességi vita folytán a szövetségi parlamentben nem sikerült elfogadtatni a környezetvédelmi törvényt. Jozef Vavrousek szövetségi környezetvédelmi miniszter szemére veti, hogy a törvénybe akarja foglaltatni a Helsinki környezetvédelmi konvenció alapelveit, amelyeket szerinte el lehetne fogadni, ha csak az új építményekre vonatkozna, de Isten őrizz tőle, ha a már meglévő létesítményekre is vonatkozik. Mintha különbséget lehetne tenni környezetszennyezés és környezetszennyezés között asszerint, hogy milyen idős a kiváltója. Mintha a korábbi létesítmények környezetszennyezése elfogadható vagy bocsánatos bűn lenne, amit nem illik előhozni. No, de hagyjuk ezt a kérdést, a szerző lelke rajta, ha neki mondjuk megfelel a sűrített kén-dipxid, ha azt történetesen egy három éve épült gyár okádja. Inkább cikkének egy további részére szeretnék kitérni Bőssel kapcsolatban, amiből kiviláglik, hogy a hozzá hasonló ,,kvázi-környezetvédők11 eléggé furcsa kritériumokat használnak. Ami szerintük jó, az jó, még ha nem is felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Mert mit ír Peter Marus úr a Slovensky denníkben? ,,J. Vavrousek miniszter, a szövetségi környezetvédelmi bizottság elnöke szeptember elején azt javasolta a magyar parlamentben, hogy a Bös-Nagymarosi Vízlépcsőt e szerint a nemzetközi konvenció szerint bírálják el. Csakhogy a Helsinki konvenciót Csehszlovákia még nem ratifikálta, és nincs beépítve a jogrendünkben. A szövetségi miniszter ezért igyekszik annyira, hogy benne foglaltassék a környezetvédelmi törvényjavaslatban?“ Majd kissé odább: „Ha J. Vavrouseknek az épülő dunai mű esetében is sikerülne alkalmaznia ezt az új értékrendszert - lehet, jószándéktól vezérelve, hogy a dolgok elmozduljanak a holtpontról -, akkor valószínű, hogy Bős soha nem épül úgy fel, hogy abból gazdasági haszon is származzék Ezen kívül nagy a veszélye, hogy ez esetben nem tarthatnánk igényt arra a kártérítésre sem, amellyel a magyar fél tartozik nekünk. “ Kedves Markus úr, köszönjük az őszinteségét. Köszönjük, hogy papírra vetette azt, amit mi, az itt élők már régen tudunk, hogy csakis egy környezetromboló és közveszélyes erőműnek lenne némi gazdasági haszna, egy környezetkímélőnek soha. A magyar fél is csak egy elvetélt ötlet alapján kötelezhető arra, hogy kártérítést fizessen azért, amit el sem követett. S ha valaki itt kártérítésre kötelezhető, akkor az az intézmény vagy intézmények, személy vagy személyek, akik mindenáron erőltetik a bősi vízmű befejezését. Nemcsak a természet, az emberiség elleni bűnténnyel: népirtásra való felkészüléssel is vádolhatok. Az utókor be is terjeszti ezt a vádiratot, ha valóban megvalósítják esztelen tervüket. Palágyi Lajos (Fotó: -ss) Egy maszek ,,zöldséges“ monológja „A jövőre szinte gondolni se merek... ..Hogyan is indultam a maszekolással? Kürtön vettem egy üzletet. Ezt lehetne a kezdetnek nevezni. Tavasszal volt mindez, áprilisban. Ezt itt, Nagyfödémesen meg mintegy másfél hónappal ezelőtt vásároltam meg. Hogy tisztán zöldség-gyümölcs? Nem, dehogy! Abból manapság, legalábbis falun, nem lehetne megélni. Még Így is elég a gondom. Annak ellenére, hogy sok mindent árusítok. Inkább vegyesboltnak vagy inkább csemegének nevezném üzleteimet. Hiszen kapható itt többek között liszt, cukor, só, olaj, fűszer, a listán szerepelnek továbbá üdítők, tömény italok, bor, vannak kekszek, sósak-édesek egyaránt. .. Családi vállalkozás az egész, habár most már a kürti boltban van egy. családon kivüli elárusítónöm. Oda is személyesen szállítom az árut, de további gondjaim nincsenek. Mert különben még nemrégiben a feleségem dolgozott ott. Árubeszerzés? Hogy vannak-e problémák? Te jó ég! De még mennyi! Az a sok várakozás. Mondjuk elmegyek Szeredbe, a sütőipari vállalathoz. Hogy mennyit kell ott várni! Odamegyek például reggel ötre, de előfordulhat, hogy már mondjuk a tizenötödik, vagy a huszadik vagyok a sorban. Ez azt jelenti, hogy úgy tízig-tizenegyig várakozhatok! Előre bejelentkezés nem létezik, aznap reggel kell jegyet váltani. Aztán pedig a következő dolog: Én például bejelentem, hogy ,, tatrankyt“ szeretnék, legalább tiz kartonnal. A válasz: adnak kettővel, de akkor, ha viszek más árut is! Szóval valamit valamiért alapon. Most is van itt olyan áru. amit egyáltalán nem igényeltem, mégis hoznom kellett, ha a keresettet akartam. S ezt az árut áron alul fog kellenem adni, aminek csakis egy dolog lehet a következménye: veszteség! Ilyen problémák is vannak. Nem kényszerítik rám, de azzal érvelnek: ha ebből ennyit meg ennyit vittél, hát már vigyél amabból is. A zöldséggel, gyümölcscsel ugyanúgy gondok voltak. Ugye, a Zelenina most már végképp tönkremegy, oda hiába megyek áruért, hát maradnak a kistermelők. Az meg persze olyan probléma, hogy itt kapok sárgarépát, elmegyek a másikhoz, ott van káposzta, kel... Most éppen a vöröshagyma a legnagyobb gond. Nagyon kevés van. Nem is tudom, honnan fogom rnpjd beszerezni. Szóval a rengeteg futkosás, vagyis az autózás. És ezzel természetesen velejár, hogy ilyen benzinárak mellett óriásiak a kiadások. A hagymán kívül sok fejtörést okoz számomra mondjuk a kel beszerzése, ez ideig a káposzta körül is sok volt a kérdőjel. Ugyanis a termelő kivárt: vagy fölmegy az ára. vagy lehet adni olcsóbban, mert így is érdemes. Tehát a helyzet sosem egyértelmű! A gyümölccsel kapcsolatosan annyit, hogy ugye falun élünk, errefelé azért nem annyira kelendő. Nálunk is inkább a zöldségre meg a virágra összpontosítanak a termelők. Az almát a minap én nyolcért vettem, s nézze meg, mi van oda kitéve: hét korona ötvenért adom kilóját. Vagy itt van ez a banán. Tizenkilencért vásároltam, s húszért talán el tudom adni. Szóval nem egy nagy nyereség! Aki tehát azt hiszi, hogy itt szinte az egyik napról a másikra meg lehet gazdagodni, óriásit téved. Nem, egyáltalán nem „dől a pénz“! Ha pedig csakis zöldséget meg gyümölcsöt árusítanánk, egyszerűen csődbe jutnánk! Most persze sokan rákérdezhetnek, akkor mi a frásznak vágtunk bele. Nézze: próbálkozni mindig kell. Régóta zöldség- és virágtermesztök vagyunk, jómagam már négy éve vagyok otthoni „alkalmazott". A helyzetet tehát viszonylag jól Ismertük - s most mondjam azt, hogy eddig nem jöttek be a számításaink? Azt szinte senki sem hinné el. Pedig teljes mértékben így igaz! Körülbelül egyforma a forgalom, mind Kürtön, mint pedig itt, Nagyfödémesen. Nem mondhatnám, hogy az egyik hely jobb, mint a másik És még egyszer szeretném hangsúlyozni: iszonyúan sok a kiadás! A logikus az lenne, hogy mivel Födémesnek több a lakosa, nagyobb bevételnek kellene lenni. Csak hát itt jóval több az üzlet, mint Kürtön. Igaz, nem zöldségesek, de ugyebár ma már az élelmiszerboltban is ugyanúgy kapható citrom, banán meg zöldség is. Különben is itt ahány ház, annyi fólia. Tehát a zöldségből egyszerűen képtelenség lenne megélnem. A környékbeli falvakban is rengeteg a kistermelő, szóval... Ha nem olyasmiről lett volna szó, amit már amúgy is régóta csinálok, biztos, hogy nem kezdek bele. Mert tény, hogy már régóta piacolok. Főleg Pozsonyba jártam, de Morvaországba is... Virággal meg zöldséggel. „Morvában" természetesen jobban elkelt az áru, no és valamicskével drágábban is tudtam adni. Ezek után hogyan tekintek a jövőbe? Véleményem szerint nagyon nehéz időszak következik. A legnagyobb probléma abban rejtik, hogy a lakosság a fizetésképtelenség határán van. A legelején, tavasszal, de még nyáron is, szombatonként ketten nyolctól délig úgyszólván meg sem álltunk, akkora volt a forgalom. Az már elmúltI Rengeteget kiszívtak az emberekből, egyszerűen nincs pénzük. Éppen tegnap volt egy konkrét esetem Kürtön. Bejött az üzletbe egy fiatalasszony két gyermekével. Vásárolt karfiolt, rizst, olajat... Az egyik gyereke el akart venni egy rágógumit. Az anyja akkor rászólt, hogy ezt nem vehetjük meg! A kicsi elkezdett sirni. Ekkor odanyújtottam neki a rágógumit, s mondtam az anyjának, ezt nem kell megfizetnie.. . És az ehhez hasonló szituációk, sajnos, mindennaposak. Pedig én az árakat is úgy szabom meg, hogy elviselhetóek legyenek. A kristálycukor például az itteni üzletben tizenhat negyven, nálam tizenhat. Nekem meg kell fognom a vevőt, mert abból élek... Ez, azt hiszem, teljesen világos... Kérdezték már többen is: mi lesz akkor, ha ,.besül “ az üzlet? Valamennyiüknek azt válaszoltam - s magának is azt mondom -: világvége akkor sincs! Mert én nem kölcsönből indultam, készpénzért vásároltam mindkét üzletet. Itt, Nagyfödémesen megkaptam a kikiáltási árért, nyolcvanháromezerért. Kürtön azonban rendesen emelkedett az összeg. Harminchétről egészen 116 ezerre ment föl... Szóval, ha nem sikerül, azért nem lesz világvége. Folytatjuk otthon a termelést - és aztán majd csak lesz valahogy...“ Elmondta: Spót Lajos Lejegyezte: Susla Béla Egyenlők és egyenlőbbek? A közelmúltban írták alá Prágában a Csehszlovákia és Németország közötti ..lószomszédi és baráti együttműködési szerzödés'-t. Az alábbiakban - tartalmi fordításban - idézzük a szerződés azon pontjait, amelyek a hazánkban élő német kisebbség jogaira vonatkoznak: 1 / A szerződő felek kötelezik magukat az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten, azon belül főleg az 1990. június 29-én elfogadott koppenhágai záróokmányban foglalt határozatok teljesítésére; ezen határozatokat minimális jogi kötelmekként tekintik magukra nézve érvényesnek. 2/ Ebből kifolyólag a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaságban élő német kisebbség képviselőinek - vagyis azon csehszlovák állampolgároknak, akik német származásúak, német anyanyelvűeknek vallják magukat, a német kultúrát és hagyományokat tekintik a sajátjuknak - joguk van - egyénileg vagy közösségükben - nemzeti megnyilatkozásuk szabadságára, etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságaik megőrzésére és továbbfejlesztésére, s az akaratuk ellenére történő mindennemű asszimilációs törekvések elutasítására. Emberi és alapvető szabadságjogaikat teljes mértékben és hatékonyan gyakorolhatják, bárminemű diszkrimináció nélkül és a törvény előtt is teljes mértékben egyenlöeknek tekintendők. (...) 5/ A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság érvényes törvényeinek keretében lehetővé teszi és megkönnyíti a Német Szövetségi Köztársaság számára az itt élő német kisebbség és annak szervezetei támogatását. Ugyancsak a közelmúltban terjesztette elő az Együttélés PM és az MKDM az alkotmány kiegészítésére vonatkozó tervezetét A dokumentum első - általános rendelkezéseket tartalmazó - fejezete a következő cikkelyeket tartalmazza: 1/1. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai természetes, megvonhatatlan, elidegeníthetetlen és megszüntethetetlen jogok. I/2. Ezeket a jogokat a Cseh és Szlovák Köztársaság (a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság) elismeri, és szavatolja zavartalan gyakorlásukat. 11/1. Minden állampolgárnak jogában áll szabadon megvallania saját nemzetiségét, etnikai eredetét és magát olyan népcsoport tagjának tekinteni, amelyet nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb jellemzői és öröksége a lakosság többi részétől megkülönböztetnek. Az említett kérdés eldöntésének befolyásolása, illetve az asszimiláció szervezett módjai tiltottak és büntetendők. II/2. Bármely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás senkit sem sújthat hátrányosan. 111/1 Mindenkinek elidegeníthetetlen joga, hogy mind egyénileg, mind a csoportjába tartozó emberekkel együttesen megőrizze és fejlessze nemzeti, etnikai, nyelvi, kulturális identitását és sajátosságait. III/2. A nemzeti és az etnikai kisebbségek tagjainak egyénileg, illetve a csoportjuk tagjaival együtt jogukban áll szabadon kinyilvánítaniuk jogos követeléseiket, érvényesíteni jogaikat, valamint részt venni e jogok végrehajtásában és e jogok gyakorlásának ellenőrzésében. IV/1. A nemzeti és etnikai kisebbségeket különleges jogvédelem illeti meg identitásuk megőrzése és kisebbségi helyzetükből eredő hátrányaik kiegyenlítése érdekében. IV/2. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek joguk van hazájukhoz, szellemi és anyagi örökségük megőrzéséhez és gyarapításához, lakóhelyük nemzetiségi és etnikai összetételének védelméhez bármilyen adminisztratív és egyéb olyan beavatkozásokkal szemben, amelyek korlátoznák e törvény szavatolta jogaik érvényesítését. A tervezet többi cikkelyét most nem idézzük, de ezzel távolról sem holmi tendenció-Vélemény zus jellegű elhallgatás, még kevésbé elferdítés a célunk. Annál kevésbé, mivel a dokumentumot korábban már teljes egészében közöltük lapunk hasábjain S különben « is, aki ott vagy bárhol máshol olvasta, csak egyetérthet azzal, hogy minden további cikkely csupán az idézett ALAPVETŐ kisebbségi jogok gyakorlati Je.bontása" a közélet valamennyi szóba jöhető területére. Önként kívánkozik egyfajta összehasonlítás. Ennek alapján első olvasatra tulajdonképpen ugyanarról van szó a két okmányban. Sőt, akár a másodikra, harmadikra is. Igaz. az első dokumentum egy konkrét kisebbség képviselőire vonatkozik, de ez önmagában még nem lényegi különbség: részhalmazként szépen beleilleszkedik abba. amit a második tartalmaz. A különbség ezek után - mert sajnos, van különbség - már józan ésszel nehezen magyarázható Mert az egyik dokumentumot - a csenszlovák-német államközi szerződést - fényes külsőségek között, fanfárok hangjai mellett, európai vívmányként fogadták el az érintett felek. Azt már csak igazán mellékesen jegyezzük meg, hogy csehszlovák részről jó adag szervilitás kíséretében; de ez talán a szerződés idézett fejezetéből is kiviláglik. A másikat viszont - amely, mint utaltunk rá, tulajdonképpen ugyanazokat a kitételeket tartalmazza MINDEN nemzetiségre és etnikumra kiterjesztve - a szlovák parlament visszautasította Ezek után én személy szerint nem is tudom, mit bánjak jobban. Azt, hogy nem születtem csehszlovákiai csehnek/szlováknak, akire eleve nem vonatkozna semmiféle, elemi jogaimat külön is biztosító államközi szerződés, vagy alkotmánymódosítási javaslat? Netán azt, hogy nem vagyok csehszlovákiai német, akinek az ilyen jogai immár államközi szinten garantáltak, függetlenül attól, mi lesz a hazai kis politikai szemétdombon való kapirgálás eredménye? Vagy csupán azt, hogy - magyar nemzetiségű állampolgár vagyok a huszadik század végén, Cseh-Szlovákiában...? ,, „ Vass Gyula i
