Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-07 / 221. szám

1991. november 7. Szabad ÚJSÁG Eloltották az utolsó olajkutat A füst elérte a Himaláját A Ruvaitban felgyújtott 732 olaj­kút közül az utolsót tegnap, ünnepé­lyes keretek között oltották el. Az utolsó égő kút oltását maga az emír, Dzsabir Ahmad Szabah sejk végezte el. Az olajkutak oltásában 16 ország 27 tűzoltócsapata vett részt. A mun­kálatok sikere érdekében 150 kilo­méter kőolajvezetéket építettek ki, 145 ezer tonna berendezést, 4 ezer buldózert, darut és tehergépkocsit vonultattak fel. Az oltási műveletek másfél milliárd dollárba kerültek, a szakértők azonban úgy vélik, hogy a költségek meghaladták a két milliár­­dot. A kuvaiti olajipar a tűzvész mi­att 25 milliárd dollár kárt szenve­dett. Az emirátus ma naponta 300 ezer hordó olajat termel, és ezt az év végéig 100 ezer hordóval növeli. 1992-ben a tervek szerint az ország naponta 1,5 millió hordó olajat hoz a felszínre. A tűzoltócsapatok hatalmas kör­nyezeti katasztrófát hárítottak el. Ez nemcsak a Közel-Keletet, hanem az egész világot fenyegette volna. Az égő olajkutaktól hozzávetőlegesen 25 millió hordó nyersolaj ömlött a felszínre. Az égéstermékek a kör­nyezetvédők felmérései szerint elju­tottak a Himalája térségébe is. Automobil ’92 Budapesten immár negyedszer nyi­tották meg az Automobil gépkocsikiál­lítást. A háromszáz kiállító között je­len van a Skoda is, amely teljes válasz­tékát bemutatja. Nagy figyelmet kelt az Opel Astra, amelyet 1992-ben Ma­gyarországon is gyártanak majd. Az összeszerelőüzem létrehozásával több évtizedes szünet után Magyarország is­mét autógyártó állam lesz. A legna­gyobb figyelmet a Volvo 850 GLT von­ta magára, amelynek 2,5 literes motor­ja 170 lóerős. Két nappal a megnyitás után, tehát holnaptól a nyilvánosság is megtekintheti az autóvásárt. A hágai döntések eredménytelenek maradtak Robert Maxwell angliai sajtómágnás a Kanári-szigetek közelében a tengerbe ful­ladt A közismert 68 éves milliárdos Kár­pátaljáról származik és eredeti neve Jan Ludvig Hoch volt A világ egyik legna­­gyobb kiadóvállalatának tulajdonosa a közelmúltban egy botrány középpontjába került, amikor azzal vádolták, hogy az izraeli titkosszolgálattal működik együtt A sajtóbirodalmat ezentúl képünkön lát­ható 32 éves fia, Kevin Maxwell irányítja (Telefotó: ÓSTK/AP) Számítógépet a ProPer-tői AT286 24.000Kcs-u>x Nagy teljesítmény—kedvező ár AT386, 33MHz 4MB RAM, FD1.2 MB, HD 80 MB, SVGA monitor 59.900 Kcs Perifériák, hálózatok, softver Kérjen részletes tájékoztatót ProPer spoLs r.o. Zvolenská 15, Bratislava, 82109 teL: 07/669 784 SZÍ) P-363 Harcok a szankciók árnyékában is Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja tegnap találkozott a jugo­szláv vezetőkkel, majd tárgyalt Ante Marko vies szövetségi kormányfővel. A két politikus megállapodott abban, hogy a legfontosabb a harcok megszün­tetése és egy tartós tűzszünet életbeléptetése. Állítólag megállapították, hogy a szankciók Jugoszláviával szemben nem képesek megoldani a válságot A tervek szerint Vance találkozik a Szerb Köztársaság elnökével, Milosevics­­csel, továbbá a szövetségi védelmi- és külügyminiszterrel is. A tizenkettedik fegyverszüneti egyez-Zágrábi sajtóértekezleten Franjo Tudjman horvát elnök kijelentette, hogy a háborút csak erővel lehet megál­lítani. A hágai békéltető konferencia ku­darca után itt az ideje, mondta Tudj­man, hogy Európa megértse, konkrét lé­péseket kell tennie. Véleménye szerint a gazdasági szankciók nem állíthatják meg a jugoszláv hadsereg agresszióját Horvátország ellen. Véleménye szerint Szerbia a háborút ki akarja terjeszteni a Balkánra és egész Európára. „Nincs olyan válság, amelyet az amerikaiak be­avatkozása nélkül megoldhatnának” — mondta Tudjman. Kérte, hogy az USA küldje a térségbe 6. flottáját és zárja le a légteret. Tudjman, aki korábban lebe­csülte a szélsőséges Horvát Jog Pártját, most tart tőle, mert mindinkább a hata­lomra tör. A HJP-nek több tízezer híve van, és fegyveresei ellenőrizhetetlenek lettek, fasiszta módszereket használnak. Közben Németország megtette az el­ső lépéseket a különvált jughoszláviai köztársaságok "elismerése felé. Gen­scher külügyminiszter tegnap úgy dön­tött, hogy főkonzulátust hoz létre Ljubl­janában. Megfigyelők úgy vélik, hogy ez a lépés hivatott figyelmeztetni Szerbiát: ha hajthatatlan marad, Bonn felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a köztár­saságokkal. A hágai békéltető konferencia kudar­cával foglalkozik az AFP hírügynökség is. Szerbia úgy véli, hogy büntető szankciók­ra csak a Biztonsági Tanácsnak van joga. Milosevics szerint a fenyegetések téves címre szólnak, nem pedig azoknak, akik a fegyverszünetet megsértik. mény épp olyan hatástalan maradt, mint az előzőek. Az éjszaka Apatin szerb vá­rost lőtték a horvát erők. A többi harc­téren is tűzpárbajok voltak, és felújultak, az összetűzések Lipik és Pakrac térségé­ben. A jugoszláv hadsereg és a szerb fegy­veresek vukovári offenzívája tovább foly­tatódik. A harcok már a városban foly­nak, a hadsereg elfoglalta a „6. proletár brigád” nevű lakótelepet és teljesen el­vágta az összeköttetést a horvátok tá­maszpontjával Borovo Naseljeben. Nyu­­gat-Szlavóniában a horvát erők törnek el­őre Beiogora, Psunje és Papuk falvak felé. Dubrovnikban éjszaka és reggel nyugalom volt, de déltájt súlyos tüzérsé­gi csata bontakozott ki. Avárostól kelet­re fekvő térségből a hadsereg állásait lőtték, a hadsereg viszont a horvát erő­ket. Budmir Kosutic, a szerb köztár­sasági kormány alelnöke arra szólított fel, hogy hozzanak létre szerb hadsere­get, mert szerinte a szövetségi haderő az utóbbi hónapokban sok téves dön­tést hozott.­Ajugoszláviai polgárháború tizenki­lencedik hetébe lépett. Ma még nyil­vánvalóbbá vált az, ami a kezdet kezde­tén is világos volt: egy ország csak fegy­veres fenyegetés hatására tartósan nem maradhat egységes. Ezt a Der Tagess­piegel állapítja meg kommentárjában. Azzal vádolja az Európai Közössége­ket, hogy túlzott türelmük nyomán a szembenálló felek fokozták a harci cse­lekményeket. Vukovárban ádáz utcai harcok folynak. Képünkön egy szerb mesterlövészt láthatunk, aki a horvát biztonsági erők ellen harcol (Telefotó: CSTK/AP) Ma kezdődik Rómában a NATO csúcsértekezlete Kapcsolatok Kelet-Európával Ma kezdődik Rómában a NATO- tagállamok csúcsértekezlete. Bush ame­rikai elnök már elutazott az értekezlet színhelyére. Elutazása előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is csökkenti a katonai költségvetést, de csak annyira, hogy ezzel ne veszélyeztes­se saját biztonságát. Kohl német kancel­lár a csúcstalálkozó küszöbén kijelentet­te, hogy a NATO és az USA európai jelenléte továbbra is a világrész politikai stabilitásának biztosítéka marad. Az eu­rópai politika egyik fő feladatának a ke­let-európai országok demokratikus át­alakításának segítését jelölte meg. Sza­vai szerint Németország mindent meg­tesz azért, hogy Csehszlovákia, Magyar­­ország és Lengyelország az EK-val foly­tatott társulási tárgyalásai mielőbb sike­resen éljenek véget. Baker: Két héten belül folytassák a tárgyalásokat Az USA bírálja Izrael lépéseit James Baker amerikai külügyminisz­ter felszólította Izraelt és arab szomszé­dait, hogy két héten belül döntsék el, hol folytassák a közel-keleti béketárgyalá­sok következő menetét. Baker jelezte, ha e határidőig nem egyeznek meg a tár­gyalások helyszínéről, azt az Egyesült Államok javasolja majd. A Fehér Ház­ban tartott sajtóértekezletén Baker bí­rálta, hogy Izrael új települést avatott fel a Golan-fennsíkon. A madridi béketár­gyalások után ez a lépés azt jelenti, hogy Izrael továbbra is megszállása alatt akarja tartani a Golan-fennsíkot. Izrael már tíz napja lövi a dél-libano­ni településeket. Jichak Mordehaj. a dél-libanoni izraeli csapatok parancsno­ka kijelentette, hogy a támadásokat ad­dig folytatják, sőt fokozzák, amíg a liba­noni és palesztin gerillák nem szüntetik meg Izrael-ellenes tevékenységüket. Az izraeli rádió ismételten felhívta a térség lakóit, hagyják el a területet. Mordehaj szerint a tíznapos tüzérségi támadás csak az egyik lehetőség kihasználása volt és további katonai akciókat helyezett ki­látásba. Az izraeli vezérkari főnök uta­sítást adott arra, hogy a csapatok a Jor­dán nyugati partján és a Gaza-övezet­­ben nyomjanak el minden tüntetést, és az intézkedésekről a csapategységek pa­rancsnokai dönthetnek. Baker amerikai külügyminiszter, aki Bush elnököt Rómába kíséri, a csúcsértekezlet előtt megerősítette, hogy a találkozón meghívják a volt Varsói Szerződés tagállamainak, vala­mint a három balti köztársaságnak ve­zető képviselőit a brüsszeli NATO-ta­­nácsülésre. Baker szerint a kelet-euró­pai államokhoz fűződő kapcsolatok in­tézményesítése új fejezetet nyit az Északatlanti Szövetség történetében. Az új időszak a barátság és a partneri viszony időszaka lesz. A kelet-európai államok képviselőivel évente akar ta­lálkozni a NATO. Rómában a NATO új stratégiájáról tárgyalnak, amit a hidegháború megszű­nése és a Varsó Szerződés összeomlása nyomán kialakult új helyzet tesz szüksé­gessé. Megfigyelők úgy vélik, hogy Bush elnök a hidegháború megszűnése elle­nére is fenn akarja tartani az USA kulcs­­pozícióját Európában. Japán—szovjet békeszerződés Kiicsi Mijazava új japán miniszterelnök tegnap a parlamentben támogatta a Szovjetunióval megkötendő békeszerződés gondolatát, s ezt az új világrend megteremtésének szükségszerű feltételeként említette. Az új kormányfő azt mondta, hogy természetellenes lenne, ha két olyan ország, mint Japán és a Szovjetunió nem kötné meg a békeszerződést. Jelezte, hogy kormánya a Szov­jetuniónak nyújtandó pénzsegélyt nem köti össze a Kurill-szigetek problémá­jával. Figyelmeztetett rá, hogy Japán csak azután lesz képes segítséget nyújta­ni, ha a Szovjetunióban tisztázzák, ki fogadja a segélyt, az únió-e, vagy a köztársaságok. Vatanabe külügyminiszter az új kormányprogrammal kapcso­latban kijelentette, hogy a közeljövőben felújítják Vietnam segélyezését is. Ez azt a célt szolgálja, hogy megállítsák a menekültáradatot, amely Vietnamból Japánba és más országokba irányul. James Baker Rómába utazása előtt megerősítette, hogy a NATO intéz­ményesített kapcsolatokat hoz létre a volt Varsói Szerződés tagállamaival, köztük a Szovjetunióval is (Telefotó: CSTK/AP) A SZOVJETUNIÓ fő államügyésze megszüntette a Mihail Gorbacsov állam­elnök ellen folytatott büntetőeljárást. A büntetőeljárást a törvényességi felügye­let vezetője indította az elnök ellen haza­árulás címén, mert az államtanácsállító­­lag törvényellenesen döntött a három balti köztársaság függetlenségének elis­meréséről. Ezzel a vád szerint megsértet­te az únióból történő kilépésről szóló törvényt és túllépte hatáskörét, amelyet a népképviselők kongresszusától kapott. A fő államügyészség a vádat tarthatatlan politikai szélsőségnek nevezte és a vádat elejtette. LiTVÁNIA parlamentje elfogadta az ország pénzneméről szóló törvényt. A litván pénzt ütnek hívják majd, amelynek száz centje lesz. Tekintettel a rubel roha­mos romlására, a lit bevezetése rövide­sen megvalósulhat. AnGLIA visszaadta a drezdai kép­tárnak azt a két 19. századból származó képet, amelyek a második világháború után Nagy Britanniába kerültek. A hábo­rú után ötszáz kép tűnt el a drezdai kép­tárból, amelyek közül eddig csak har­mincegyet szolgáltattak vissza. Ö rményország azzal vádolta a szomszédos Azerbajdzsánt, hogy leállí­totta a gázszolgáltatást és háborút készít elő Örményország ellen. Ezt Ter-Pet­­roszjan örmény elnök közölte Gorba­­csovhoz, valamint Oroszország és Ka­zahsztán elnökeihez írt segélykérő üze­netében. Az örmény elnök szerint a He­gyi Karabah térségében húzódó határon Azerbajdzsán csapatösszevonásokat hajt végre. L engyelországban közzétet­ték az eddig titkosnak minősített doku­mentumokat Gomulka bukásáról. Go­­mulka lövetett Gdanszkban és Gdyniá­­ban a tüntetők közé, amikoris huszon­nyolcán életüket vesztették. Gierek tájé­koztatta erről Brezsnyevet, aki támogatt­­ta Gomulkát, de amikor látta hová fajul­nak a dolgok elítélő levelet írt a LEMP politikai bizottságához. Ennek alapján fosztották meg Gomulkát tisztségétől. RoMANOV nagyherceg életében először látogatott Oroszországba, ahol ősei háromszáz évig uralkodtak. Szentpé­terváron Szobcsak polgármester üdvözöl­te az orosz trónkövetelőt, aki az utolsó orosz cár unokaöccse. A trónkövetelő hat napig marad a Szovjetunióban. IzRAELBE érkezett az Aeroflot re­pülőgépe, amely 125 zsidó kitelepülőt szállított. Ez volt az Aeroflot első járata Izraelbe a diplomáciai kapcsolatok újra­­felvétele óta. 1989-től 325 ezer szovjet zsidó települt át Izraelbe, amely lakóinak száma így 4,1 millióra emelkedett. Bush amerikai elnök elhalasztotta tíznaposra tervezett ázsiai körútját, ame­lyet november végén kellett volna elkez­denie. Az elnök engedett a bírálatnak, hogy túl sokat utazik külföldre', miköz­ben sok a belpolitikai probléma. Az ázsiai körút egy hónapon belül már a harmadik utazás lett volna. Az USA szenátusa a CLA igazgatói tisztségébe megválasztotta Robert Ga­­test, és ezzel véget vetett a hat hónapja tartó vitáknak. Gatest Bush elnök java­solta, de a demokraták részéről sok volt ellene a kifogás. SlDIK afgán matematikus azt jósol­ta, hogy Gorbacsovot 1995-ben az ENSZ főtitkárává választják. Szerinte a Szovjetunió 44 független államra bomlik szét Oroszországot 1995-ben felveszik az Európai Közösségekbe és jóléti állam­má váük. Sidik állítólag előre megjósolta Gorbacsov elnökké választását, Német­ország újraegyesítését és a szovjet kivo­nulást Afganisztánból. A FÜLÖP-SZIGETEK hatóságai kiutasították az országból a napokban visszatért Imelda Marcos 16 testőrét. Az indok az volt, hogy a testőrök iratai nem jogosítják fel őket hivatásuk gyakorlásá­ra a Fülöp-szigeteken. MOSZKVÁBAN december elsejé­től jegyre lesz a kenyér, vaj, étolaj, tojás és néhány más élelmiszer. Moszkvában 1947 óta nem volt általános jegyrend­szer, kivételt csak a cukor, a vodka és a cigaretták képeztek egy időben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom