Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-06 / 220. szám

Az izraeli—arab tárgyalások Washingtonban folytatódnak A * Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szerda, 1991. november 6. • I. évfolyam • 220. szám • Ára 2,30 korona A szövetségi kormány soron kívül A föderális hatáskörökről Soron kívüli ülést tartott tegnap délután a csehszlovák kormány. A testület a röviddel 16 óra után kezdő­dött tanácskozáson kizárólag azzal foglalkozott, hogy állást foglaljon a hatásköröknek a közös államon belüli felosztásával kapcsolatban. A kabinet megállapította, hogy a hatásköröket úgy kell meghatározni, hogy megtartsák a kormány prog­ramnyilatkozatát, hogy az egységes ál­lam továbbra is fennmaradjon és vég­hez tudják vinni az alapvető szerke­zetváltást. Az ülés előtt nyilatkozva Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes egyebek között úgy fogalmazott, hogy a tanácskozás két kérdés körül fog folyni, mégpedig a föderáció megfele­lő működtetéséről, illetve az állam minimális működésképességéről. Szavai szerint a szövetségi kormány nem csupán az állami szerveket, ha­nem a széles nyilvánosságot is tájé­koztatni kívánja arról, hogyan képzeli el a közös állam jövőjét. A tanácskozás elején Marián Cal­­fa miniszterelnök ismertette kor­mányával a vasárnapi-hétfői hrádeée­­ki találkozó eredményeit. Dubrovnikban p horváíok aknave­tőkkel viszonozzák a tüzet. Képünk a hétfői tüzérségi párbaj idején készült az ostromlott városban. A jugoszláviai helyzetről szóló híreink, illetve a Hor­vátországi Magyarok Szövetségének el­nökével készült interjú a 3. oldalon (Telefotó: CSTK/AP) Népszavazás-támogatók Václav Havelnál Már több mint 1 millió Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a Polgá­rok Felhívása nevű kezdeményezés képviselőit. A vendégek tájékoztatták az államfőt tevékenységükről. Elmondták, hogy a népszavazás kiírásának tá­mogatására eddig 1 065 000 aláírás gyűlt össze, köztük több mint 160 ezer a Szlovák Köztársaságból. A megbeszélésen az elnök nagyra értékelte a polgári kezdeményezés munkáját, amelyet — mint mondta — személyesen is támogat. A találkozón szóba kerültek az államjogi elrendezésről a csehországi, szlovákiai és a szövetségi politikusokkal folyó tárgyalások is. Megoldott a helyszín kadese? Jicchak Samir izraeli kormányfő jelezte, hogy hajlandó beleegyezni, miszerint az arab—izraeli béketárgyalásokat ne a Közel-Keleten, ha­nem másutt folytassák. Samir szerint a tárgyalásokat a térség közelé­ben kellene megrendezni. Egyiptom ugyanakkor bejelentette, hogy a további tárgyalások színhelye valószínűleg Washington lesz. Jordánia kormányfője úgy véli, hogy a tárgyalásokat két héten belül újra felvehetik. Ugyanakkor han­goztatta, hogy az arab államok nem írnak alá egyezményt Izraellel, amíg nem érnek el haladást a megszállt területek kérdésében. „Különegyez­­ményekre nem kerülhet sor” — tet­te hozzá a jordán kormányfő. Egyiptomi kormánykörökben úgy vélik, hogy a Közel-Kelet legna­gyobb problémája a szovjet zsidók áramlása Izraelbe. Azzal, hogy a vi­lág tétlenül nézi az áttelepülést, gya­korlatilag folytatódik a megszállt te­rületek benépesítése, mivel Izrael­nek más terület nem áll rendelkezé­sére. A bevándorlási hullám hasonló viszonyokat teremt, mint amilyenek 1948-ban kirobbantották az arabok és a zsidók közti ellenségeskedést. Ugyancsak egyiptomi kormánykö­rökből ered a vélemény, hogy a madridi konferencia eredményei a várható módon alakultak. A tárgya­lások elkövetkező két—három me­netében sem várható lényeges válto­zás. Mindennek ellenére sikernek számít, hogy az ellenfelek egyáltalán tárgyalóasztalhoz ültek. Az Európai Közösségek fokozott segélyben részesítik Jordániát, ami­ért jelentősen hozzájárult a közel­­keleti békekonferencia megrende­zéséhez. Ezt Hans van den Broek holland külügyminiszter jelentette be, aki az EK külügyminiszteri ta­nácskozásán elnököl. Jordánia jövő­re feltehetően 1,8 milliárd dollárt kap az EK-tagállamoktól. A Szövetségi Gyűlés tanácskozásán Terítéken a polgárjogok A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 18. együttes ülésén a képviselők jóváhagy­ták a Polgári Törvénykönyv novelláját. Mint ismeretes, az e napirendi ponttal kapcsolatos vita múlt csütörtökön szakadt meg, mivel honatyák nem tudtak megegyezni a törvénykönyv néhány rendelkezéséről, konkrétan a lakásbérlet­tel kapcsolatosról. Tegnap 12 tagú egyeztető bizottságot hoztak létre, amely végül is jobb belátásra bírta a képviselőket. A továbbiakban a Szövetségi Gyű­lés a Bírósági Rendtartás és a Köz­jegyzői Rendtartás módosítására von­­takozó kormányjavaslattal foglalkoz­tak. A tervezetet Pavel Rychetsky (PM), a szövetségi kormány elnökhe­lyettese indokolta meg. Hangsúlyoz­ta, hogy a novellával kiküszöbölhetők azok az antidemokratikus elemek, amelyeket az eddigi Bírósági Rend­tartás tartalmazott, továbbá a módo­sítással létrejön jogszabály a kereske­delmi igazságszolgáltatás számára, amely a gazdasági döntőbíróság ha­tásköréből átkerül a közbíróságoké­ba, illetve létrehozza a közigazgatási igazságszolgáltatást. Szavai szerint a Közjegyzői Rendtartásban többé-ke­­vésbé formális módosításokat eszkö­zöltek, mivel legkésőbb egy éven belül teljesen új törvényt adnak ki a köz­­jegyzőségekről, amely rögzíti a priva­tizálásukat. Módosításával a Bírósági Rendtartás összhangba kerül az em­berjogi alkotmánylevéllel, s lehetővé teszi az állampolgároknak, hogy az igazságszolgáltatási szervekhez for­duljanak, ha csorba esik jogaikon. A szövetségi miniszterelnök-he­lyettes minden erőfeszítése ellenére a honatyák elnapolták a két rendtartás módosításáról szóló szavazást. Társulási tárgyalások Brüsszelben tegnap megkezdődött Csehszlovákia és az Európai Közössé­gek között a társulási tárgyalások két­napos, nyolcadik menete. A tegnapi megbeszélések célja az volt, hogy köny­­nyebbé tegyék a csehszlovák áru érté­kesítését a Közös Piac országaiban. Főleg a mezőgazdasági terményekről, acél- és textiláruról volt szó. Zdenék Pirko külügyminiszter-helyettes sze­rint Csehszlovákia most arra törek­szik, hogy jobb feltételeket biztosítson a csehszlovákiai dolgozók nyugat-eu­rópai munkavállalása terén. Görögor­szággal kétoldalú tárgyalások folynak a tranzit kamionforgalomról. A meg­növekedett kamionforgalom ellenté­teleként Csehszlovákia segítséget kér úthálózatának korszerűsítésére. A Szlovák Nemzeti Tanács 18. ülé­sének második napja „technikai” jel­legű dologgal kezdődött, mégpedig a parlamenti szavazóberendezés „mi­nősítésével”. Marián Buday (Zöldek Pártja) ugyanis panaszt nyújtott be a szlovák szuverenitásról, a szlovákiai népszavazás kiírásáról és a nemzeti szimbólumokról megejtett hétfői sza­vazás eredménye ügyében. Mint mondta, nem ért egyet a „szavazás számítógépes kiértékelésével”. Marián Buday azt állította, hogy ő a Szlovák Köztársaság szuverenitását rögzítő alkotmánytörvény kiadására vonatkozó javaslatnak a napirendről történő levétele ellen szavazott, a be-Hétfőn késő éjszaka sugározta a Csehszlovák Televízió F 1-es csatornája annak a kerekasztal-beszélgetésnek egy részét, melyet a prágai Független Sajtóközpont kiadásában megjelenő Respekt hetilap készített Csehszlová­kia megalakulásának 73. évfordulója kapcsán. A résztvevők közt volt DURAY MIKLÓS képviselő, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke is. Megkértük, foglalja össze a beszél­getés főbb gondolatait — Már a bevezetőben szó esett arról, hogy az ország létrejötte bi­zonytalan volt, nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai okokból is. Kül­politikailag 1918 májusában még nem volt biztos, hogy létrejön az állam, belpolitikailag pedig azért, mert történelmi fejlődésében telje­sen eltérő két rész összekapcsolásá­ról volt szó. Nagyon fontosnak tar­tom — mondotta Duray Miklós —, hogy a jelen levő szakemberek elju­tottak a felismeréshez: évtizedeken keresztül a cseh fél viszonya a szlo­vákok irányában tartalmazott bizo­nyos lekezelő, sértő elemeket. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy cseh segítség nélkül a szlovák­ság ma aligha tartana ott, ahol tart, hiszen 1918-ban nem alakult ki még a szlovákság társadalmi és politikai struktúrája sem. A jelen levő szak­emberek ezt a kitételt a vita során egyáltalán nem cáfolták. Fontos az a felismerés is — és ez ellentétben van a Szövetségi Gyűlésben uralkodó nézetekkel —, hogy a cseh politiká­nak a mai helyzetben tulajdonkép­pen meg kellene értenie és el kelle­ne fogadnia a szlovákok önállósulási törekvéseit, mert ez egy törvénysze-A Szlovák Nemzeti Tanács 18. ülésének 2. napja Vitatkozás a szavazóberendezésről rendezés szerint viszont egyáltalán nem szavazott. Hozzáfűzte, hogy a számítógép más esetekben is téve­dett. Válaszában Milan Zemko, az SZNT alelnöke leszögezte, hogy az il­letékes bizottság által végzett vizsgálat során nem derült fény arra, hogy a szavazóberendezés „csalt”, s így nincs ok arra, hogy az említett napirendi pont kapcsán ismét szavazást rendel­jenek el. A továbbiakban több képviselő — főleg a nemzeti beállítottságú pártok tagjai — is ecsetelték a berendezés „tö­kéletlenségét”. Ezzel szemben más ho­natyák úgy vélekedtek, hogy a számító­gép „hitelének” kétségbe vonása na­rű folyamat, amelyhez a szlovákság most érkezett el. Ezt a kérdést a résztvevők több oldalról közelítet­ték meg. Az egyik felfogás szerint a szlovákság fejlettsége abba a stádi­umba ért, amelyben az európai nemzetek nagy része a XVIII. szá­zad végén, illetve a XIX. század fo­lyamán volt, tehát a nemzeti forra­dalomnak abban a korszakában, amely a nemzeti demokráciát te­remtette meg, s amely a polgári tár­sadalom kialakulásához vezetett. De olyan vélemény is elhangzott a kerekasztal-beszélgetésen, hogy míg a XIX. században ennek a folyamat­nak az élén a demokráciát óhajtó és a demokratikus elveket valló erők álltak, addig a XX. század végén Szlovákiában a szélsőséges és nem­zeti szocialista politikai erők veszik át ennek az egyébként demokrati­­(Foiytatás a 2. oldalon) gyón kényes dolog, s az bizonytalansá­got kelt a képviselők körében. A szavazóberendezés körüli vita után kezdődhetett meg csak az éred­­mi munka. A parlament jóváhagyta Hamerlik Rudolfnak (KDH) arra vonatkozó javaslatát, hogy módosít­sák annak a már elfogadott SZNT- törvényjavaslatnak a néhány pontját, amely módosítja és kiegészíti a család­jogi törvényt. Hamerlik-féle javaslat egyébként a jogszabály azon cikkelyét érintette, amely az egyházi házasság­­kötés, illetve az 1950. január elseje után külföldön megejtett egyházi há­zasságkötés feltételeire, körülményei­re vonatkozik. Megjelent a kertészkedők, állattenyésztők, magángazdálkodók, méhészek, vadászok, horgászok és biológiai kertművelés iránt érdeklődők számára készülő Jó Gazda novemberi száma. Kapható a hírlapárusoknál, egyes postákon és vHómaghottokhan, s u Komáromi, Dunaszerdabelyi és Érsekújvári járás után immár a Galántai és Lévai járás vidéki éklndsaerboltiaiban is. Ha nem kínálják, kérje! Javában folyik a cukorrépa feldolgozása a rimaszombati cukorgyárban. Idén ez az élelmiszer-ipari vállalat mintegy 150 ezer tonna cukorrépa feldolgozását vállalta, s a jelenlegi helyzet alapján megközelítőleg 16 ezer tonna cukrot szállít a piacra. A cukorrépát a Losonci, a Rimaszombati, a Nagykürtösi, illetve a Lévai és a Kassa vidéki járás mezőgazdasági vállalataitól vásárolja fel A képen Milan Kasáé, a vállalat egyik alkalmazottja látható (CSTK-felvétel) Nyílt eszmecsere múltról és jövőről Mégis: kiknek az állama?

Next

/
Oldalképek
Tartalom