Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-21 / 233. szám

k 1991. november 21. Szabad ÚJSÁG Dubrovnikban van remény a tartós tűzszünetre Vukovár után Eszék? A jugoszláv szövetségi hadsereg tegnap súlyos tüzérségi támadást inté­zett a kelet-horvátországi Eszék ellen. Ezt a REUTER a zágrábi rádióra hivatkozva közölte. Támadták az Eszéktől délre fekvő falvakat is. A tüzérségi csatának két halott és hét sebesült áldozata volt i. Eszék 30 kilométerre fekszik Vuko­­vártól, amelyet kedden hosszú ostrom után teljesen elfoglaltak a jugoszláv hadsereg csapatai. Kedden Eszékre lá­togatott a horvát védelmi miniszter és azt ígérte, nem engedi meg, hogy a vá­rost hasonló megpróbáltatások érjék, mint Vukovárt. Szerinte Szerbia elég erős ahhoz, hogy megtámadja Eszéket, de nem lesz képes elfoglalni a várost. A TANJUG hírügynökség szerint a Zadar környéki harcokban a horvát nemzeti gárda súlyos veszteségeket szenvedett, amikor a város ellen táma­dást kísérelt meg. Vukováron végre sikerült kimenekí­teni a rombadőlt városból a helyi kórház 400 betegét. Elszállításuk az Európai Közösségek és a Nemzetközi Vöröske­reszt megfigyelőinek felügyelete alatt folytatódik. A mentőautókon és autóbu­szokon szállított betegeket és sebesülte­ket először Vinkovciba viszik, a gyer­mekeket zágrábi kórházakba. Kedden a katonák megtörték az utolsó horvát el­lenállási gócot is a városban, és a harcok elcsitultával lehetőség nyílt a betegeket elszállítására. Dubrovnikban némi remény van rá, hogy megnyugszik a helyzet. A város ve­zetői a hadsereg képviselőivel meg­egyeztek olyan intézkedésekben, ame­lyek megerősíthetik a tűzszünetet. A megállapodás szerint hat ellenőrző pon­tot jelöltek ki, amelyeken az Európai Közösségek megfigyelői ellenőrizhetik a fegyvemyugvást. A REUTER hírügynökség szerint Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár külön­­megbízottja találkozott Fraqjo Tudj­­man horvát elnökkel. Mindketten elé­gedetten nyilatkoztak a tárgyalásokról. A horvát elnök kijelentette, hogy a tár­gyalások közelebb hozták a nemzetközi segítséggel elérhető békét. Vance közöl­te, hogy folytatja a tárgyalássorozatot és valószínűleg látogatást tesz Kninben. Vance Jugoszláviában az ENSZ béke­­fenntartó erői bevetésének lehetőségeit vizsgálja. Vance állítólag találkozik Sti­pe Mesiccel is, aki október óta nem vesz részt a kollektív államfői testület mun­kájában, bár formálisan annak elnöke. Az olaszországi La Repubblica című lap úgy véli, hogy Bosznia-Hercegoviná­ban rövidesen kitörnek a harcok. Vuko­vár eleste a lap szerint meggyorsítja az ellentétek kirobbanását a bosznia-her­­cegovinai szerbek, horvátok és muzul­mánok között. Mivel a lakosság itt ve­gyes településeken él, nem jön létre semmiféle frontvonal és a háború bor­zalmai az eddigiekhez képest összeha­sonlíthatatlanul nagyobbak lesznek, mert mindenki mindenki ellen harcol majd. Budimir Loncsar jugoszláv külügy­miniszter bejelentette lemondását. Lon­­csamak éppúgy, mint Ante Markovics szövetségi kormányfőnek a csonka, szerbek által uralt parlament nem szava­zott bizalmat. Markovics és Loncsar horvát nemzetiségűek. Stipe Mesic, Jugoszlávia államelnök­ségének elnöke néhány nappal ezelőtt zárolta Jugoszlávia kinnlevőségeit az amerikai bankokban. A Népszavának adott interjújában kijelentette: „Nem engedhető meg, hogy 3,5 milliárd dollár a szerbek kezébe jusson”. A Cseh Köztársaság parlamenti és kormányküldöttsége tegnap Szarajevó­ban Bosznia-Hercegovina képviselőivel tárgyalt. A horvátországi háború miatt Csehszlovákia és a jugoszláv köztár­saság közti gazdasági kapcsolatok meg­szűntek. A cseh képviselők megállapí­tották, hogy partnereik a tragikus ese­mények ellenére is szeretnék felújítani az együttműködést. Ma szavaz a jelöltről a Biztonsági Tanács Ki lesz az új ENSZ-fotitkár? A Biztonsági Tanács ma szavaz arról, kit jelöl az ENSZ főtitkárának posztjá­ra. Amennyiben a mai ülésen nem kerül sor végleges döntésre, a szavazást hét­főn megismétlik. Jelenleg 10-en jönnek számításba az ENSZ főtitkári tisztségére. Az előzetes tárgyalások alapján a legtöbb esélye Bernard Chidzero zimbabwei pénzügy­miniszternek és Butrus Butrus-Ghali egyiptomi alelnöknek van. Mint isme­retes, a jelenlegi főtitkár nem akarja újból jelöltetni magát és csak-decem­­ber 31-éig látja el hivatalát. Az ENSZ-főtitkárát a 166 tagú közgyű­lés választja meg. A javaslatot azon-Izrael: ban a 15 tagú Biztonsági Tanács terjesz­ti elő. A Biztonsági Tanácsban az öt ál­landó tagnak vétójoga van, amivel bár­milyen döntést meghiúsíthatnak. Ez azt jelenti, hogy azt a jelöltet terjesztik a közgyűlés elé, aki legalább kilenc szava­zatot kap a Biztonsgái Tanácsban, de nem szavaz ellene Kína, a Szovjetunió, az USA Franciaország vagy Nagy-Bri­­tannia. Idén az afrikai diplomatákazt szeret­nék, ha a világszervezet főtitkári poszt­jára afrikai kerülne, mert ez a földrész még nem adott főtitkárt az ENSZ-nek. Eddig norvég, svéd, burmai, osztrák és perui főtitkár állt a világszervezet élén. Az ellenzék alternatívája Az izraeli kormánynak le kell állíta­nia az új települések építését a Jordán folyó nyugati partján és a Ghaza övezet­ben, a béke érdekében területi enged­ményeket kell tennie. Ezt Simon Peres, az Izraeli Munkapárt elnöke jelentette ki a párt ötödik kongresszusán. Ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy Izrael soha­sem ért egyet azokkal a határokkal, amelyek az 1967. évi háború előtt voltak érvényesek. A kongresszuson felszólalt Musztafa Khalil egyiptomi kormányfő is, aki han­goztatta, hogy a közel-keleti békének még sohasem voltak olyan jó kilátásai, mint most. Felszólította Izraelt, hogy ne szalassza el Szt a lehetőséget. Jelezte, Izraelnek területi engedményeket kelle­ne tennie, hogy békét teremtsen az ara­bokkal. Az Izraeli Munkapárt a legnagyobb el­lenzéki tömörülés az izraeli parlament­ben. Kongresszusán 3 ezer küldött vett részt. Megerősítette azt a politikáját, amely szerint területi kompromisszumra kell jutni a szomszédos arab államokkal és a palesztinokkal, hogy a térség problé­mája békés megoldást nyeljen. Munkanélküli a munkaügyi miniszter Miután a választások eredményei alapján átszervezték a bolgár kormányt, eltávolították tisztségéből Emília Maszla­­róva munkaügyi és szociális miniszte­rasszonyt is. Hivatalából történt távozása után az egyik szófiai munkaközvetítőben munkanélküliként regisztráltatta magát Erről a 24 Csasza című szófiai lap ad hírt, ám nem ismerteti, mi lett a többi leváltott miniszter sorsa. A régi kormányból csak hárman kaptak bársonyszéket Filip Di­mitrov új kormányában. A leváltott mi­niszterek a jelek szerint visszatértek eredeti hivatásukhoz. Rossz nyelvek szerint a munkanélküli miniszterasszony egy jól­­menő magáncégnél keres állást amp .**■■■■ . i - _ Ha minden katona ezt tenné, amit a képen látható pihenő harcos, rövidesen eltűnhetnének a lapokból a jugoszláviai hadijelentések. A felvétel Papuk községben készült (Telefotó: CSTK/AP) Kedvezően fogadják Sevardnadze visszatérését A kinevezés jó húzás volt Világszerte megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Mihail Gorbacsov szovjet elnök ismét külügyminiszterré nevezte ki Eduard Sevardnadzet, aki egy évvel korábban lemondott erről a tisztségéről, hogy figyelmeztesse az állami vezetést a diktatúra visszatérésének veszélyére. A hírügynökségek és a politikusok nyilatkozatai egybehangzóan jó húzás­nak minősítik Sevardnadze kinevezését, mert ez egyrészt erősíti Gorbacsov hely­zetét,másrészt biztosíthatja a független­né vált szovjet köztársaságok közös kül­politikai irányvonalát. Bush amerikai elnök éppúgy, mint Baker külügyminiszter megelégedéssel fogadták a hírt, hogy ismét Sevardnadze áll a szovjet diplomácia élén. Gorbacsov még kedden telefonon felhívta John Mqjor brit miniszterelnököt, és megkér­dezte tőle, beleegyezik-e, ha Borisz Pankinl nevezné ki londoni nagykövet­té. Major szerint Pankin „igen jó nagy­követ lesz”. Pankin az augusztusi állam­csínykísérlet óta töltötte be a Szovjet­unió külügyminiszterének posztját, ko­rábban prágai nagykövet volt. Pankin az államfő döntését udvariasan fogadta és megelégedését fejezte ki afölött, hogy londoni nagykövet lesz, miután külpoli­tikai elképzeléseit a szovjet vezetés jóvá­hagyta, tehát fő feladatát már teljesítet­te. A Szovjetunió Államtanácsa úgy döntött, hogy létrehozza a külkapcsola­­tok minisztériumát. Ez az eddigi külügy­minisztériumból jön létre, de magába foglal bizonyos külgazdasági tevékeny­ségeket is. A minisztérium élére tegnap iktatták be Eduard Sevardnadzet. Eduard Sevardnadze akkor került a külpolitikai tárca élére, amikor Moszk­vában az ország külföldi adósságainak elosztásáról folynak tárgyalások. Megfi­gyelők úgy vélik, hogy Sevardnadze ki­nevezése megerősítheti a külföld bizal­mát a szovjet vezetés iránt. A hírügy­nökségek kiemelik, hogy a visszatérő külügyminiszter tevékenysége szorosan kapcsolódott a kelet-európai országok­ban beállt változásokhoz, a hidegháború befejezéséhez és Németország újraegye­sítéséhez. A REUTER szerint Gorba­­csovnak ez a lépése javíthatja azt a ké­pet, amelyet a Kremlről Nyugaton meg­alkottak. Kedvezően fogadták Sevard­nadze kinevezését Japánban is. Német vélemények szerint a Szovjetunióban hi­ányzott az egységes külpolitikai koncep­ció és Sevardnadze kinevezése ezt a hi­ányt pótolhatja. Gorbacsov küzd az új államszerződésért Tárgyalások nyugati pénzemberekkel A hét legfejlettebb ország képviselői, akik Moszkvában a Szovjetunió küldöldi adóssága törlesztésének módjáról tár­gyalnak, tegnap a Kremlben találkoztak Mihail Gorbacsov államelnökkel. A he­tek pénzügyminiszter-helyettesei még találkoznak a szövetségi köztársaságok képviselőivel is. Meg nem erősített hírek szerint a nyugati pénzügyi szakértők felajánlot­ták, hogy egy évre elhalasztják a Szov­jetunió közép- és hosszútávú adóssága­inak törlesztését. Egyidejűleg egy milli­árd dolláros kölcsönt ajánlottak fel a rövidlejáratú hitelek kifizetésére. A nyugati segítségben csak azok a köztár­saságok részesülnek, amelyek aláírták a szovjet államadósság közös viseléséről szóló memorandumot. Mint ismeretes, a dokumentumot Ukrajna, Üzbegisztán és Azerbajdzsán nem írták alá. Vitás Grúzia magatartása, amely a nyilatkoza­tot aláírta ugyan, de a további tárgyalá­sokon nem vesz részt. Gorbacsov elnök tegnap felszólalt a szövetségi parlamentben és hangoztatta: az unió gazdasági és politikai katasztrófához közeledik. Ötven perces beszédében borús képet festett a gazdaság összeomlásáról, a termelés és a külkereskedelem csökkené­séről. A költségvetési hiány fő oka, mondta Gorbacsov, a termelés állandó csökkenése. Az államfő 63 milliárd rubel kölcsönt kért az állami banktól. Véleménye szerint csak a 12 köztársaság új politikai szövetsége mentheti meg a gazdaságot. Gallup-recept a boldogságra Légy szegény és háborúzz A Gallup Intézet Nyu­­gat-Európa országaiban 15 540 személyt kérde­zett meg az elégedettség titkáról. Arról készített felmérést, mennyire elé­gedettek az emberek a politikai, egészségügyi, társadalmi stb. viszo­nyokkal. Hasonló felmérést már tíz évvel ezelőtt is készítettek és most a két eredményt összevetették. Meglepő eredmények születtek: a legelégedet­tebbek közé tartoznak Észak-írország lakosai. Ebben az országban 20 éve véres nemzetiségi és vallási konfliktus dúl. Igen magas elégedetlen­­ségi fokot tapasztalt a fel­mérés Spanyolországban. Az összes eredmények összegezése alapján ki­tűnt, hogy minél szegé­nyebb országról van szó, annál elégedettebbek az emberek. A legnagyobb bevételekkel rendelkező németeknek csak 10 szá­zaléka volt elégedett éle­tével, míg az írek 39 szá­zaléka. Hasonló eredmé­nyek születtek a tíz évvel ezelőtti felmérés során is. A Gallup Intézet szak­értői ebből azt a tanulsá­got vonják le, hogy az élet minősége nem függ a gazdagságtól... ...Ha ehhez hozzáte­szünk még némi észak-ír­országi lövöldözést is, teljes lehet a boldogság. BG A MAGYAR—NÉMET alapszerző­dés aláírásra kész. Ezt tegnap a bonni külügyminisztérium közölte. A két or­szág közti szerződésről három menet­ben tárgyaltak. Az aláírásra valószínűleg Kohl német kancellár magyarországi lá­togatásakor, a jövő év elején kerül sor. Ivan SZILAJEV, a szovjet állam­közi gazdasági bizottság elnöke tegnap a parlamentben kijelentette, hogy a Szov­jetunió idei költségvetési hiánya elérheti a 153,3 milliárd rubelt. Ez 130 milliárd­­dal több a tervezettnél. N orodom szihanuk herceg hivatalosan is Kambodzsa elnöke lett. Államfői tisztségét az 1993-ra tervezett szabad választásokig tölti be. A kor­mány nyilatkozatban szólította fel Kam­bodzsa lakosságát, hogy támogassa az államfőt. B ulgária tizenkét nagykövetei hív vissza Szófiába — közölte Sztojan Ganev új külügyminiszter. A visszaren­delt diplomaták névsorát nem közölték, de nyilvánvaló, hogy az intézkedés a kül­­ügyjninisztériumi tisztogatás része. Romániában folytatódik a gaz­dasági hanyatlás. A bukaresti pénzügy­minisztérium jelentése szerint az ipari termelés ez év tíz hónapja alatt 17,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek szá­ma Romániában 260 ezer, munkanélkü­li segélyben azonban csak 181 ezer em­ber részesül. N ew YORKBAN kigyulladt a világ legmagasabb épületének 94. emelete. A World Trade Center 419 méter magas és 110 emelete van. Néhány személy égési sebeket szenvedett, de komolyabb sérülésekre nem került sor. IVIexikÓBAN súlyos vasúti sze­rencsétlenség történt, amely során 80 személy vesztette életét. Egy tehervonat kisiklott, majd felfutott a közeli autópá­lyára és két zsúfolt autóbusznak ütkö­zött. Az egyik autóbusz iskolába szállí­tott gyermekeket. Száz személyt kórház­ban ápolnak. JaKOVLEV, Gorbacsov elnök ta­nácsadója, aki az Egyesült Államokban tárgyal, átadta Bush amerikai elnöknek a szovjet államfő üzenetét. A részletek­ről nem adtak ki jelentést, de a tárgyalá­sok fő témája a Szovjetunió átalakulási folyamata volt. Jakovlev hangsúlyozta, hogy országa idén télen nagyon súlyos helyzetbe kerül az élelmiszer-ellátás te­rén. N émetországban 400 sta-Sl-ügynököt lepleztek le — közölte a német belügyminisztérium államtitkára. A volt NDK titkosszolgálatának ügynö­kei politikai és gazdasági téren működ­tek. Ezzel 600-ra nőtt a leleplezett ügy­nökök száma és 1700 után nyomoznak. A SZOVJETUNIÓBAN a bűncse­lekmények számának és szervezettségé­nek rohamos növekedése azzal fenye­get, hogy megakadályozza az ország gaz­dasági és demokratikus változásait, s el­mélyíti a bizonytalanságot és az erősza­kot — állapította meg Barannyikov, a Szovjetunió belügyminisztere. Áz utób­bi 18 hónap alatt 2235 szervezett bűn­bandát lepleztek le, amelyek több mint 10 ezer bűncselekményt követtek el. A lbániában a koalíciós Demok­rata Párt képviselői az ellenzéki pártok­kal együtt kivonultak a parlamentből. Csak akkor hajlandók visszatérni, ha az uralmon levő Albán Szocialista Párt egyetért az álbán állami rádió és televí­zió vezetésének leváltásával. Albánia­­szerte tiltakozások folynak az egyre romló közellátás miatt. O laszországban úgy döntöt­tek, hogy a P-2 titkos páholy 13 vezető­jét bíróság elé állítják. Megállapították, hogy bűnöző szervezetről van szó, amely politikai összeesküvést szőtt az olasz ál­lamhatalom és az alkotmány ellen. Para­dox helyzet alakult ki azzal, hogy a szer­vezet főnökét, Licio Geht nem lehet bíróság elé állítani, mert Svájc nem adja ki és csak kisebb kihágások miatt enge­délyezi bíróság elé állítását. PÁRIZSBAN ismeretlen személyek kicserélték a Stalingrad nevű metróállo­más tábláját és Vukovar feliratú táblá­val helyettesítették. A párisi városi ta­nács nem híve az utcanév-változtatások­nak és ezért elrendelte, hogy hagyják meg a Stalingrad elnevezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom