Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-18 / 230. szám

Szabad ÚJSÁG 1991. november 18. PrÁGÁBAN véget ért a Polgári Mozgalom első kongresszusa. Jifí Di­enstbier szerint mozgalma legnagyobb ellenfele a totalitarizmus, amelynek ma­radványai mindannyiukban tovább él­nek. A lusztrálási törvénnyel kapcsolat­ban kifogásolta azt a változatot, amelyet a Szövetségi Gyűlés fogadott el. Kijelen­tette: a gazdasági reform egyszerűen szükségszerűség. Azonban szükség van nemcsak gazdasági, hanem szellemi és erkölcsi transzformációra is. POZSONYBAN szombaton befeje­ződött az a háromnapos tanácskozás, amelyet a Csemadok és a pozsonyi Ma­gyar Kulturális Központ rendezett a vá­rossá válás 700. évfordulója alkalmából. Ezen 29 szlovákiai, ausztriai és magyar­­országi előadó tartott beszámolót, s azok szövegei rövidesen nyomtatásban is megjelennek. A résztvevőket fogadta Stefan Holőík alpolgármester is. PETR VOPÉNKA cseh oktatásügyi miniszter mondott tévébeszédet novem­ber 17-a alkalmából, s abban e napot mint a Masaryk-féle köztársaság folya­matosságának ünnepét jelölte meg. Ki­tért Őarnogursky szlovák miniszterel­nök szavaira, aki a szlovák állam elisme­résének fontosságáról nyilatkozott nem­rég. Szavait szégyentelennek minősítet­te és kijelentette: „Egy politikusnak is tudnia kellene, mit jelent a szó: szé­gyen...” BrÜNNBEN a Rovnost című napi­lapban Kvéta Procházková kesereg: „Azok, akik az elmúlt rendszerben an­nak előnyeit teljes mértékben élvezték, azok bűntelenségüket bizonyítják. Vi­szont halálos ellenségeiknek tekintik azokat a pártokat, amelyek a Polgári Fórum mintájára, ellenzékiként alakul­tak.” PrÁGÁBAN az Autoturist utazási iroda alkalmazottai péntek óta sztráj­kolnak, mert Milan Vodiékát, az igazga­tót leváltották. Csak a kassai fiók nem csatlakozott a sztrájkhoz, viszont köny­­nyen előfordulhat, hogy a kamionközle­kedésben alapos fennakadások lehet­nek, ami érzékenyen érintené a Szovjet­unióba irányuló élelmiszersegélyt. Pozsonyban újabb botrányok kísérték az árveréseket. Eredetileg 15 kereskedelmi egységet szándékoztak el­adni, de csak tiz került kalapács alá. A „csúcsot” a Kozmos elnevezésű 600 négyzetméteres vendéglő és élelmi­szerüzlet-komplexum jelentette, mivel az csaknem a kikiáltási ár háromszoro­sáért —11,5 millió koronáért — kelt el. ICaSSÁN és Svidníkben háromna­pos vásárt és árubemutatót rendeztek mintegy 60 hazai és lengyel vállalat rész­vételével. Ezen számos kölcsönös keres­kedelmi szerződést írtak alá, többek kö­zött Lengyelországba irányuló üveg-, porcelán- és gépkivitelről, amiért nagy mennyiségű sterilizált és konzervált len­gyel zöldséget és élelmiszert importá­lunk... Kérdésünk: a Dél-Szlovákiában megtermelt zöldség meg jó lesz kom­­posztnak?! BrŰNNBŐL nagy mennyiségű élelmiszert és egészségügyi kellékeket szállítottak Rijekába az oda menekült horvátországi rászorultaknak. Az adriai kikötőben jelenleg már mintegy 22 ezer menekült tartózkodik. Számuk naponta nő, s az utóbbi egy hónap alatt megdup­lázódott. POZSONYBAN tegnap csak mini­mális mennyiségű árut raktak ki a kikö­tőben, mivel a Duna vízszintje csak 90 centiméter, s ez alaposan hátráltatja a ki- és berakodási munkálatokat. Ez azonban csak az egyik oka a „nyugodt” légkörnek, a másik sokkal komolyabb, hiszen a dunai teherszállítást lényegesen fékezik a jugoszláviai harcok, amelyek a hajók ellen irányuló közvetlen támadást sem zárják ki, ahogy ez nemrég magyar és csehszlovák hajókkal is előfordult. Kassán szombaton ünnepelték a városi közlekedés megindulásának 100. évfordulóját. Ez alkalomból a huszas években gyártott két villamosszerel­vényt is üzembe állítottak, amelynek utasai ingyen közlekedhettek. Kassán, a mai Szlovákia területén először 1891. november 14-én indult meg a „lóvilla­­mos”-közlekedés — 3,5 km-es szaka­szon. Két évvel később indult az első „gőzvillamos”, majd 1914-ben az igazi villamosközlekedés. Leginkább a mezőgazdaság és a nyugdíjasok Az áralakulás kírvallottjai Hosszú idő után a fogyasztói áralakulásban csökkenést mutathatott ki a statisztikai hivatal, ugyanis októberrel szemben 0,1 százalékkal csökkent az országban a fogyasztói árindex. Ebben az áralakulásban benne van a 0,1 százalékos élelmiszerár-csökkenés, éppúgy, mint a 2,5 százalékos szol­gáltatási árnövekedés, ami elsősorban az elektromos energia árának növe­kedésével magyarázható. Persze, a statisztikai adatok ak­kor válnak lehangolóvá, ha pl. 1990. decemberét vesszük alapul. így a fo­gyasztói árindex 49,4 százalékos nö­vekedését tapasztalhatjuk, s ebből Szlovákiában 52,7 százalákos volt a növekedés mértéke. Ezalatt az idő alatt az élelmiszerárak 27,9 száza­lékkal növekedtek. Ha a családok kiadásait vesszük alapul, akkor a munkásoknál és a mezőgazdaságban dolgozóknál ugyancsak 0,1 százalékkal nőttek a kiadások, viszont a nyugdíjasoknál „Újra éreztem a forradalmi hangulatot” 0,7 százalékos a rosszabbodás mér­téke. Tavaly decembertől a mező­­gazdaságban dolgozók kiadásai csaknem 2 százalékkal „jobban” romlottak mint a munkásoké és az alkalmazottaké. Egy év alatt a mun­kások és alkalmazottak családainak kiadásterhei 48,6 százalékkal, a me­zőgazdaságban dolgozóké 50,3 szá­zalékkal, a nyugdíjasoké 47,4 száza­lékkal növekedtek. Ehhez képest az októberben jel­zett minimális javulás legfeljebb enyhe gyógyírnak tekinthető. Közös országot erős köztársaságokkal (Folytatás az 1. oldalról) ben arra figyelmeztetett, hogy a csehek racionalitásukkal, precizitásukkal, módszerességükkel gazdagítják a szlo­vákokat, míg a szlovákok népi ihletésű humanizmusukkal, népi kutúrára épülő érzékiségükkel a cseheket, amely tulajdonságok új insprirádók le­hetnek. A szlovák kormányfő kifejezte bi­zalmát, hogy BeneS szavai megvaló­sulnak, s mindkét nép megtartja többi jó tulajdonságát is. Őarnogurskjí beszédére vasárnap máris reagált Petr Pithart cseh kor-Szövetségi érdek? mányfő. Úgy vélte, ha ez a dialógus nem alakult volna ki, ha Őarnogurs­­ky nem válaszolt volna neki a tévén keresztül, az igen komoly figyelmez­tetés lett volna. „Hiányoltam a be­szédből ezt-azt, mondhatnám, de én ebben a beszédben a jószándék jele­it láttam, s nem akarok türelmetlen lenni.” — folytatta a cseh kormány­fő, majd leszögezte: lehet, hogy hosz­­szadalmas lesz az egyeztetés folya­mata, ám fontos, hogy nem csap­junk be magunk mögött az ajtót. Hogy mennyire van nyitva, az már mellékes. (Folytatás az 1. oldalról) alapján akár fel is oszlathatná a Szövet­ségi Gyűlést, amennyiben az nem a polgárok érdekeit szolgálja, amennyi­ben az eltér a polgárok választásokon kifejezett véleményének képviseleté­től. Minthogy az elnök beszédét no­vember 17-én mondta el, a bárso­nyos forrádalom évfordulóján, ki­tért arra is, hogy itt az ideje megvizs­gálni, mi minden teljesült azokból az eszmékből, amelyek alapján a lakos­ság döntő többsége annak idején a forradalom vezérei mögé állt, ké­sőbb pedig rájuk szavazott. Az el­nök szerint, bizony, lenne ezen a té­ren miről beszélni. Esti televíziós beszédében azután valódi meglepetéssel szolgált köz­­társasági elnökünk. Elmondta, az al­kotmányos csődből csak az alaptör­vények módosításával lehet kivezet­ni az országot, ezért rövidesen öt törvénymódosítást terjeszt a Szövet­ségi Gyűlés elé. Ezek az alábbiak: 1. A népszavazásról szóló törvény módosítása olyan értelemben, hogy a köztársasági elnök saját hatáskö­réből eredően kiírhassa a népszava­zást, ha azt valamely köztársaság la­kosságának húsz százaléka petíció­ban kéri. 2. Az alkotmánytörvény módosí­tása, mely szerint a szövetségi alkot­mányt hatályba lépése előtt ratifikál­nia kell mindkét nemzeti tanácsnak. 3. Az alkotmány módosítása úgy, hogy lehetővé váljon a Szövetségi Gyűlés feloszlatása, az új választá­sok kiírása, az elnöki hatalom kibő-Vagyonjeggyel a közös államért A közös közlemény leszögezi: a szövetségi pénzügyminisztérium, il­letve az SZK privatizációs miniszté­riuma készen áll, hogy megkezdje a benyújtott privatizációs tervezetek elbírálását. 1991. december 2-tól meg is teszik ezt az első privatizációs hullámba besorolt vállalatok eseté­ben. A cseh privatizációs minisztéri­um ezt a munkát 1992. január 2-án kezdi meg. Meghatározták azt is, milyen okiratok és dokumentumok lesznek kötelezően beterjesztendők az új jogszabályok szerint főként a létesítendő kereskedelmi társaságok bejegyzéséhez a Kereskedelmi Tör­vénykönyv és az ipartörvény alap­ján. — Decemberben újra találko­zunk — mondta a tanácskozás vé­gén Tömés Jezek cseh privatizációs miniszter az újságíróknak —, hogy hármasban tudjuk elkezdeni a szö­vetségi vagyonjegyes privatizációt. Arra a kérdésre, miért késik a va­gyonjegyes privatizálás, Tomáá lei­ek elmondta, mintegy háromezer tervezetet kell elbírálniuk 2,5 — 3 hónap alatt, s ez rendkívül gyors munkát igényel. — Az emberek jól teszik, hogy még nem vesznek va­gyonjegykönyvet — mondta. — Ez a privatizáció pillanatnyilag úgy fest, mint egy frissen kimeszelt bolt, ahol azonban még semmilyen áru nincs. S éppen az áru, a részvények szület­hetnek meg a jóváhagyandó terve­zetekből. Persze ma ez még egy ol­dalú kínálat, nem biztos, hogy mi el is fogajuk — hangsúlyozta. Elmondta még, a vagyonjegyes privatizációra a vállalatok vagyoná­nak mintegy 40—45 százalékát tart­ják fenn, de tovább folytatódnak az árverések és a nagyprivatizáció is. vítése, hogy egy ilyen időszakban rendeletekkel kormányozhasson, melyeket utólag jóvá kell majd hagynia az új parlamentnek. 4. Új alkotmánytörvény az új, egykamarás szövetségi parlamentről és a szövetségi tanácsről, hogy az esetleges rendkívüli választásokon legyen hová megválasztani a képvi­selőket. 5. Az új választási törvény elfoga­dása, mely lehetővé teszi, hogy a képviselőtestületekbe olyan egyé­nek kerüljenek, akik a legtöbb ál­lampolgár bizalmát élvezik. Havel tisztában van vele, hogy e törvényeket nem lesz könnyű elfo­gadtatnia, éppen ezért nyomatéko­san kérte minden állampolgár segít­ségét a jelenlegi parlamenti politikai képviselet meggyőzésében. Kisebbségi szimpózium Jövőre ugyanitt Pozsonyban szombaton befejeződött az a négynapos nemzetközi szimpózion, amely Közép- és Kelet-Európa etnikai kisebbségeinek kérdéseivel foglalko­zott. Ez immár a második ilyen jellegű konferencia volt a tavaly megrendezett „Etika és politika” után. Alan Phillips, a londoni Kisebbségi Jogokért Csoport (Minority Rights Group) igazgatója a sajtótájékoztatón kijelentette: „A po­zsonyi szimpózion jelentőségét abban látom, hogy ezen sikerült összehozni mindazokat a szakembereket, akik konstruktív módon segítik a kisebbsé­gek kérdésének megoldását ebben, az e térségben oly fontos területen.” Ugyancsak ezen a sajtóértekezleten hangzott el, hogy a szakemberek igyeke­zete elsősorban arra irányul: a határo­kat kell nyitottá, átjárhatókká tenni, nem pedig újabbakat kialakítani, hogy Európa népei egyre inkább közeledhes­senek egymáshoz. Többen is elmondot­ták, hogy szinte megható volt, ahogy egyes résztvevők nyilatkoztak. Ha Így is lehet viszonyulni a kisebbségekhez, ak­kor Európa a béke térsége lesz. Egy év múlva ugyancsak sor kerül egy ilyen összeurópai konferenciára, amelyet a göttingeni székhelyű, A veszé­lyeztetett nemzetek szövetsége elneve­zésű szervezet rendez. Ez a nemzetközi szervezet már húsz év óta törekszik az európai nemzeti, etnikai, kulturális és vallási kisebbségek jogainak érvényesí­tésére. Közvélemény kontra politikusok Többségben a föderáció hívei Václav Klaus Komáromban Az Együttélés Politikai Mozgalom Önkormányzati Tanácsa és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szakmai konferenciát szervez polgár­­mesterei és alpolgármesterei számára 199L NOVEMBER 20-ÁN szerdán 10 ÓRAKOR Komáromban, a járási egészségügyi in­tézet (volt pártház) Marx Károly utcai épületében. Téma: a vagyonjegyes priva­tizáció. ELŐADÓK: Václav Klaus szövetségi pénzügy­­miniszter, Szomolay Ferenc, az Együtt­élés Politikai Mozgalom gazdasági ta­nácsadója, Szíjártó Ilona közgazdász, Haraa István közgazdász, képviselő és mások. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A Közvélemény-kutató Intézet ok­tóber 30-a és november 6-a között végzett felméréseinek eredményei alapján az 1408 megkérdezett 33 százaléka unitárius állam, 29 szá­zalék föderatív, 15 százalék szövet­ségi, ti százalék konföderatív, 8 százalék pedig két önálló állam formájában képzeli el az ország ál­lamjogi elrendezését. Az intézet felmérései szerint az utóbbi fél évben fokozatosan nő a föderáció, és csökken a szövetségi államforma híveinek száma. Szlová­kia lakosai a legtöbb esetben a föde­ráció és a konföderáció mellett te­szik le voksukat. Az egész országban megkérdezett egyének csaknem há­romnegyede (74 százalék) úgy véle­kedik, hogy az államformáról nép­szavazás útján kellene dönteni. A referendumnak több híve van Cseh­országban (78 százalék) mint Szlo­vákiában (66 százalék). A felmérés szerint jelenleg a köztársaság válasz­tóinak 80 százaléka venne részt a népszavazásban. Csehország lakosságának csak­nem fele (47 százalék) úgy véleke­dik, hogy a szlovákiai népszavazás megerősítené a közös állam létét, 26 százalék gondolja úgy, hogy nem tá­mogatná azt. Szlovákiában többségben (63 százalék) van az a nézet, hogy a nép­szavazás esetében Csehország la­kossága a közös állanj mellett dön­tene, 10 százalékuk pedig úgy gon­dolja, hogy a csehek a föderáció szétválását akarnák. A közvéle­mény-kutatás azt is kimutatja, hogy a lakosság egy része (Csehország­ban 39, Szlovákiában 21 százalék) kétségbe vonja, hogy az ország szét­válása mellett kardoskodók tiszte­letben tartanák a közös állam mel­lett hozott döntést. Devizapiaci árfolyamok ) Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. november 18-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,28 52,32 51,80 49,97 53,11 51,54 Ausztrál dollár 22,73 23,19 22,96 21,79 23,49 22,64 Belga frank (100) 86,07 87,81 86,94 83,86 89,14 86,50 Dán korona 4,56 4,66 4,61 4,43 4,73 4,58 Finn márka 6,36 6,48 6,42 6,13 6,61 6,37 Francia frank 5,19 5,29 5,24 5,05 5,37 5,21 Görög drachma (100) 15,68 15,98 15,82 14,61 18,15 15,38 Holland forint 15,73 16,05 15,89 15,33 16,29 15,81 ír font 47,35 48,31 47,83 45,67 49,03 47,35 Japán jen (100) 22,29 22,75 22,52 21,72 23,04 22,38 Kanadai dollár 25,61 26,13 25,87 24,92 26,48 25,70 Luxemburgi frank (100) 86,07 87,81 86,94 83,00 89,12 86,06 Német márka 17,75 18,11 17,93 17,47 18,39 17,93 Norvég korona 4,51 4,61 4,56 4,38 4,68 4,53 Olasz Ura (1000) 23,50 23,98 23,74 22,90 24,34 23,62 Osztrák schilling 2,52 2,58 2,55 2,49 2,81 2,55 Portugál escudo (100) 20,26 20,66 20,46 19,34 20,96 20,15 Spanyol peseta (100) 28,13 28,69 28,41 27,36 29,06 28,21 Svájci frank 20,00 20,40 20,20 19,67 20,73 20,20 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 28,94 29,52 29,23 28,53 29,93 29,23

Next

/
Oldalképek
Tartalom