Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)

1991-11-16 / 229. szám

/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szombat, 1991. november 16. • I. évfolyam • 229. szám • Ára 2,30 korona A szövetségi kormány rendkívüli ülése-----7-------------------------------------------------------------------------------­Átalakuló szövetkezetek A szövetségi kormány tegnap soron kívül foglalkozott a szövetkezetek vagyonjogi kérdésének rendezését szabályozó törvény, az úgynevezett átalakulási törvényjavaslatával, amely szorosan kapcsolódik a gazda­sági reformra vonatkozó jogszabályokhoz. A törvény — amelynek tervezetét a kabinet jóváhagyta — a csehszlovákiai szö­vetkezeteket a világ országaiban működö szövetkezetekhez kívánja közelíteni. A csehszlovák kormány megállapí­totta: a tegnap jóváhagyott törvényter­vezet átmeneti érvényű jogszabály lesz, hogy elősegítse a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási, lakás- és egyéb szövetkeze­tek átalakulását. Lehetővé teszi, hogy a külföldiekhez hasonló vagy egyéb, a Ke­reskedelmi Törvénykönyvben rögzített vállalkozói formájú (beleértve a magán­vállalkozási formát is) szövetkezetek jöjjenek létre. A jogszabály egyik fő célja, hogy a szövetkezetek és az állam kölcsönösen rendezze a restitúciós törvényekről ere­dő igényeit. A jogszabály egyebek kö­zött rögzíti az átalakulási tervek kidol­gozásának és jóváhagyásának játéksza­bályait is. Az egyes szövetkezetektől függően meghatározza azoknak a jogo­sult személyeknek a körét is, akik részt vesznek az átalakulási folyamatban is. A jogszabály diferenciáltan rendezi a szövetkezeti tagok vagyonának kérdését és meghatározza a vagyonrészesedés kri­tériumait is. A törvény rögzíti azokat a körülményeket is, amelyek között megin­dulhat egy bizonyos szövetkezet felszá­molása. Társulási tárgyalások Parafálás a A Brüsszelben folyó tárgyalásokon tegnap sikerült rendezni az Európai Kö­zösségek és Csehszlovákia társulási megállapodása fennmaradó nyitott kér­déseinek zömét, beleértve az acélipari és mezőgazdasági kereskedelmet, valamint a pénzügyi együttműködést is. A tegnapi jelentések szerint ígérete­sen folytatódtak a tárgyalások a textili­pari kereskedelemről, a szolgáltatások­ról, a különféle védelmi intézkedésekről és a gazdasági versenyről. A közlekedésre vonatkozó cikkely kapcsán a csehszlovák küldöttség meg­• •• // i j jovo heten beszéléseket folytatott a görög delegáci­óval, mégpedig a görög kamionok cseh­szlovákiai áthaladásának rendezéséről. A csehszlovák küldöttség vezetője, Zdenko Pírek külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a Lengyelország társulásáról kez­dett tárgyalások tegnap gyakorlatilag már befejeződtek. Ezzel szemben az Eu­rópai Közösségek és’Magyarország kö­zötti megbeszélések a vártnál bonyolul­tabbak. Ezért, illetve a megállapodások műszaki előkészítése miatt a parafálásra csak a jövő héten kerül sor. Split sem kivétel Csapatkivonási ajánlat Tegnapra virradóan számos botrányszagú leleplezés látott napvilágot az olasz sajtóban a horvátországi fegyverszállításokat illetően. Elmondó Camurri torinói ipar­mágnást túszul ejtették a militáns horvátok, hogy visszaszerezzék azt az egymillió dollárt, amelyet olyan fegyverekért előlegeztek meg, ame­lyeket soha meg nem kaptak. Ca­­murrival együtt fogva tartják a ve­lencei illetőségű Giovanni Battista Licatót, akit az olasz rendőrség ko­kain- és heroincsempészetért köröz. Ők ketten szervezték azt a fegyver­­üzletet, melynek során a horvátok Ukrajna kételkedik géppuskákhoz, föld-levegő rakéták­hoz, egyéb fegyverzethez jutottak volna kb. 50 millió dollár értékben. Az olasz sajtó szerint ebben az ügy­letben részt vett a Mosszad, az izra­eli titkosszolgálat és a CIA is. Dubrovnikban elcsendesültek a harcok, tovább folytatódtak viszont Vukovár környékén és megkezdőd­tek Splitben is, a Lóra katonai kikö­tő környékén. A horvát rádió Vin­­(Folytatás a 2. oldalon) Konföderatív államforma Ukrajna kétkedéssel fogadta a csütörtökön jóváhagyott új szövet­ségi szerződést. Az ukrán parlament elnöke, Leonyid Kravcsuk — aki nem vett részt a novoogarjovói ülé­sen, tegnap a Komszomolszkaja Pravdának úgy nyilatkozott, hogy nem hisz e folyamat sikerében. Azt mondta, a központi vezetés komp­romittálódott, ezért nincs kellő hite-Soros György nagyszabású le. Grúzia, Üzbegisztán, Moldávia és Örményország mellett azért boj­­kottálta az egykori szovjet biroda­lom második legerősebb szövetségi állama is a tanácskozást. Kravcsuk hangsúlyozta, szeretné, ha az eddigi tizenöt állam továbbra is közösen oldaná meg a katonai, vagy a vilá­gűrrel kapcsolatos kérdéseket, eh­­(Folytatás a 2. oldalon) kelet-európai terve Két végiét között „ Soros György, a magyar származású amerikai multimilliomos mindenki másnál többet tett azért, hogy Kelet-Európa felszabaduljon a kommuniz­mus alól Azonban jelenleg nem csupán folytatja, hanem még tovább is bővíti a térség országai javára kifejtett tevékenységét" — írja tegnapi szá­mában az USA Today című amerikai napilap. Amint arra a lap rámutat, napja­inkban kilenc volt kommunista or­szágban működik Soros Alapítvány. Soros György ebben az évben már mintegy 40 millió dollárt „költött” a keleti demokráciáknak, az ottani független sajtónak és több ezer diák nyugati tanulmányainak támogatá­sára. A napilap emlékeztet arra, hogy Soros nemrég Közép-európai Egyetemet nyitott Budapesten, illet­ve Prágában. Az USA Today értesülése szerint a milliomos jelenleg arra törekedik, hogy támogatókat szerezzen a kelet-­­európai országok közötti kereske­delem finanszírozására kidolgozott nagyszabású tervének véghezvitelé­re. Mintegy 10 milliárd dollárra vol­na szüksége egy olyan alapítvány lét­rehozásához, amellyel felszínen tud­ná tartani a fokozatosan romba dőlő közép- és kelet-európai kereskedel­met. Az alapítványt kezelő bank állná a térség és a Szovjetunió közötti ex­port, illetve import költségeit. „A Soros-terv mindenekelőtt azért nagyon érdekes, mivel jóval praktikusabb, mint a kelet-európai problémákhoz túlzott ’szakér­telemmel’ viszonyuló politikusok tervei” — emeli ki a napilap. Míg a teoretikusok két végletről vitatkoz­nak, nevezetesen: vagy hagyják ma­gára Kelet-Európát, hogy önmaga járja meg a piacgazdasághoz vezető rögös utat, vagy ellenkezőleg, ezt az utat Nyugatról szerveznék és finan­szíroznák, addig Soros valahol a két (Halfa szerint is szükség van az egységre, mert Szlovákia határait semmi nem garantálja Csütörtökön a késő esti órákban közvetítette a Csehszlovák Televízió I. műsora azt a sajtótájékoztatót, amelyen Marián Őalfa szövetségi miniszterelnök indokolta, miért döntött úgy a szövetségi kormány, hogy beavatkozik a Cseh és a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökségeinek vitájába a közös állam formájának kialakításáról. Nos, ebből tudhatta meg ország-világ, dí leginkább a szlovákok, hogy nekik azért van szükségük a közös államra, mert az önálló Szlovákiát csupa gyanús elem venné körül. Őalfa szerint az önálló Szlovák Köztársaságnak alig néhány kilomé­ternyi biztos határa lenne, ez pedig az osztrák—szlovák határszakasz. Keleten a helyzet kiszámíthatatlan, az ukránok hatalmas, önálló hadse­reget akarnak, ráadásul atomfegy­verekkel. „Magyarországon köztu­domásúan a mai napig nem egyér­telmű a politikai erők hozzáállása a szlovák—magyar határhoz, nem le-A brit kommunistákat Moszkvából pénzelték Nagy-Britannia Kommunista Pártja elismerte, hogy húsz éven át titkos pénzeket kapott Moszk­vából. Nina Temple, a párt főtit­kára Londonban elmondta, hogy az évente elfogadott mintegy 100 ezer fontot a párt sztrájkok, til­takozó akciók és a pártsajtó tá­mogatására használta fel. 1958 és 1979 között a tranzakció szín­helye mindig a londoni szovjet nagykövetség volt. A brit kom­munisták jelenlegi vezére — aki tavalytól tölti be a főtitkári tiszt­séget — úgy nyilatkozott, hogy a múlt hétig semmi nem volt isme­retes a finanszírozási ügyről. a lényeg véglet között „tanyázik”, ő azt mondja: „Előbb meg kell tanulni járni, hogy futni tudjanak. Ezért Ke­­let-Európának a cserekereskede­lemmel kell kezdenie, s fokozatosan kell eljutnia az ottani fizetőeszközök konvertibilissá tételéhez.” hét tudni, mire kell számítani” — szögezte le a szövetségi kormány el­nöke, majd rátért arra, hogy az egyetlen esélye önállóan ennek az országrésznek Ausztria, míg Cseh­országgal együttesen a keleti és déli veszélyeztetettségi helyzetből átke­rül a nyugati, főként germán gazda­sági és politikai hatás alá, s a biz­tonságon kívül ez gazdasági prospe­ritást is biztosít az országnak. Esz­mefuttatása lezárásaként elmondta, ő legalább olyan jó szlovák és leg­alább annyira a szlovákság érdekeit Václav Havel szerint A több ezer jelenlévő előtt a köz­­társasági elnök átvette a város kul­csát, amelyet a tisztelet és a megbe­csülés jeléül a város polgármestere adott át. A látogatás legfontosabb állomá­sa azonban nem a polgárokkal való találkozás volt, hanem a Nagymi­­hályban zajló regionális együttmű­ködési konferencia meglátogatása és támogatása. Havel elnök ugyanis alapvetőnek tartja — különösen Ke­let- és Közép-Európa térségében — az ilyen jellegű együttműködést, sőt, a nemzetközi együttműködés ilyen formáját tartja az egyetlen megol­dásnak még a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelésére is. A Gazda Kft, közgyűlése Illusztris Tegnap tartotta idei utolsó köz­gyűlését a Gazda Kereskedelmi Kft. Mint azt lapunk csütörtöki számá­ban is hírül adtuk, a tanácskozásra meghívást kapott Podstransky Vla­­dimil, Szlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyet­tese, valamint a Soproni Mezőgaz­dasági és Üzemszervezési Iroda (MÜSZI) ügyvezető igazgatója. A miniszterhelyettes, egyéb el­foglaltságaira való tekintettel nem tudott eljönni. Elküldte viszont ma­tartja szem előtt, mint azok a szlová­kiai politikai erők, melyek az önálló Szlovákiát akarják. Megdöbbentő a szövetségi kor­mányelnök ilyetén állásfoglalása, már csak azért is, mert a csehszlová­kiai magyarok tudják, hogy a cseh­szlovák társadalom egységesítésére a volt kommunista miniszter, Őalfa, újra a régi módszert vette elő: ellen­ségkép kialakításával elérni az egy­séget. Ez pedig ismert és régi nóta Csehszlovákiában!-is-A konferencia kapcsán Havel el­nök kitért az önkormányzati rend­szer kiépítésére, leszögezve, hogy éppen ideje befejezni azt a mód­szert, amely a különböző területi el­rendezést zöld asztal mellett vonal­zóval elvégzett „tudományos” mun­kaként kezeli. Lehetővé kell tenni, hogy az országon belül is termé­szetes igények és gazdasági-társadal­mi kötődések alapján alakulhassa­nak a régiók, s a közigazgatási egy­ségek ehhez igazodhassanak. A konferencián elmondott beszé­dében kiemelte, hogy Európa jövője nem az új, úgynevezett igazságos határok meghúzásában rejlik, ha­­(Folytatás a 2. oldalon) vendégek ga helyett Jozef Tóth és Augustin Mlynarovic osztályvezetőt, akik az összejövetel első felében a szlováki­ai mezőgazdaság jelenlegi helyzeté­ről és perspektíváiról tartottak előa­dást az összegyűlt, javarészt vezető mezőgazdasági dolgozókból álló hallgatóságnak. Azok ki is használ­ták a lehetőséget, és számos kérdést tettek fel, amelyekkel megpróbálták kissé konkrétabb mederbe terelni a témát. Sok probléma szóba került, (Folytatás a 2. oldalon) Nem lesz vonalzó-határ Szlovákiai körútját folytatva Václav Havel köztársasági elnök tegnap meg­érkezett Nagymihályba, ahol Marián Calfa kormányfő társaságában részt vett egy népgyűlésen, amelyet a nagymihályi önkormányzati hivatal rende­zett saját központja előtt. Két csehországi párt véleménye Milyen is a ’68-as alkotmánytörvény? „A Kereszténydemokrata Moz­galom nem hajlandó közölni az ál­lampolgárokkal, hogy valójában az önálló szlovák állam létrehozására törekszik” — jelentette ki a Polgári Demokrata Szövetség tegnapi prá­gai sajtóértekezletén Jan Kalvoda, a Cseh Nemzeti Tanács első alelnö­­ke. Szerinte a CSNT sokat vár a kö­zeli napokban sorra kerülő jelentős politikai találkozóktól, annál is in­kább, mivel még megtudhatja, hogy a cseh politikában észlelhető két el­lentmondó áramlat közül melyik mondja ki az utolsó szót. Vajon az, amely a távolságtartást helyezi majd előtérbe, vagy az, amely az alkotmá­nyos mechanizmusokhoz fog ra­gaszkodni. Amint azt Kalvoda el­mondta, a PDSZ a második áram­lathoz tartozik. Daniel Kroupa, a szövetség alel­­nöke, parlamenti képviselő afölött állt meg, hogy a Polgári Mozgalom jelentős része hajlandó akceptálni a további szlovák követeléseket. Rá­mutatott, a csehszlovák államszö­vetségről 1968-ban elfogadott alkot­mánytörvény szembetűnő konföde­ratív elemeket tartalmazott, s „az akkori törvény megfogalmazóiról el­mondható, hogy mindenáron ra­gaszkodni kívánnak akkori pozíció­jukhoz, mikor most újabb konföde­ratív elemek elfogadására engedik magukat rábeszélni”. A népszava­zásról szólva Kroupa kijelentette, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom