Szabad Újság, 1991. november (1. évfolyam, 216-241. szám)
1991-11-01 / 216. szám
Puhatolózás, vagy alku? / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Péntek, 1991. november 1. • I. évfolyam • 216. szám • Ára 2,30 korona Dr. Rózsa Ernő Alkotmányos egyenjogúságot! Változó világunk, gondokkal terhes, veszélyeket rejtegető, a kibontakozás reményét megvillantó léte a kisebbségi sors megannyi buktatója késztetett e néhány gondolat közreadására. A kényszerhallgatás utáni szólásszabadság az emberi élet keresése, az államforma a közigazgatás önkormányzati rendszere, a politikai pluralizmus, a demokárcia megszámlálhatatlan formáinak hirdetése, értelmezése és akarása, a sokak által őszintén óhajtott jogállam alkotmányos létrehozása, a gazdasági pangás — mindezen kérdések kisebbségi szemszögből való megítélése érdekel. E napokban van 73. évfordulója annak a történelmi eseménynek, hogy szolgasorsba kerültünk önhibánk és önakaratunk ellenére. A jogegyenlőség deklarációja, a nemzetközi garanciák szerződésbe iktatása nem hozta meg a biztonságot, a kölcsönös megértést és tiszteletet. A kisebbségek hátrányos helyzetét csak növelte és fokozta a mindenkori államhatalom gőgje és erőszaka. Koromnál fogva tapasztalatból ismerem a Masaryk-Csehszlovákia jogviszonyait, Horthy-Magyarország életkörülményeit, Tiso Szlovák Államát, a II. világháború utáni „demokratikus” viszonyokat, melyek számunkra a kisebbségi sorsban élőkre a fasizmus módszereitől nem különböző keserves éveket jelentette — a totalista rendszer gottwaldi internacionalizmusban rejlő alapelveket „a németekkel és a magyarokkal egy fedél alatt élni nem lehet”. A mi mozgalmunk, az Együttélés Politikai Mozgalom éppen az ellenkezők bizonyítására jött létre. Együttélésre vagyunk ítélve itt Szlovákiában, a Kárpát-medencében és Európában. Minél hamarabb fogunk kezet, annál jobb. Minél hamarabb tudjuk túltenni magunkat az előítéleteken, az ellenségkeresésen, a bosszúvágyon, annál hamarább valósulhat meg az ember, a polgár alapvető jogaira épülő társadalom, annál hamarább lesz biztosítva a jogállamiság keretein belül a gazdasági jólét. Amikor képviselőtársammal megfogalmaztuk az MKDM és Együttélés alkotmány-kiegészítő javaslatát, az őszinteség, szókimondás, a tisztességes eljárás, a kölcsönösség vezérelt bennünket, a többség és a kisebbség viszonyának alakításában. Szerintem az állam nem lehet egy nemzet kizárólagosságának kifejezője, politikai mozgalom, párt, csoport, vagy réteg hatalmi eszköze, az állam az emberi egyedek — polgárok szuverenitásából származó társadalmi szerződésként létrehozott intézményrendszer, mely a polgár és csakis a polgár érdekében van hivatva védeni és képviselni érdekeit. A jogállam elengedhetetlen ismérve, hogy az egész rendszer szabad akaratnyilvánítás következtében jön létre az erőegyensúlyt biztosítva az állam legfelsőbb szervei, a törvényhozói, végrehajtói és bírósági hatalom között, megakadályozva így az egyközpontú totalista rendszer, a diktatúra létrejöttét. A jog fogalma alatt tehát nem azon törvények, előírások összességét értjük, melyet az uralkodó osztály saját szempontjából jónak és megfelelőnek tart, és ezen akaratát hatalmi eszközökkel rákényszerítheti a vele nem egyformán gondolkodókra, hanem a jog, az emberi lelkiismeret, tisztesség, igazságérzet tükre, melynek aranyszabálya — csak azt kívánd magadnak, amit másnak is megadnál. (Folytatás a 3. oldalon) Farkasok a bárányokról Pozsonyban tegnap a kormánykoalíció legerősebb mozgalma, a Kereszténydemokrata Mozgalom kezdeményezésére tanácskozás kezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségek problémaköréről, méghozzá nemzetközi részvétellel. Különböző országok kereszténydemokrata pártjainak képviselői cserélnek eszmét arról, hogyan is kéne bánni velünk. Úgy tűnik, zárt ajtók mögött folyik ez a tanácskozás, mivel kisebbségünk egyetlen politikai képviselője sem nyer rá bebocsátást... Elvégre mit is csinálhatna, mondhatna egy kisebbségi politikus egy olyan tanácskozáson, ahol csupa többségi üli körül az asztalt és mond szépeket arról, mi a jó a kisebbségnek?! Mit is csinálna ott? Rontaná a kölcsönös megértést és a szép sima, gördülékeny közös nyilatkozat megfogalmazását esetleges akadékoskodásával, más véleményével, azzal, hogy saját sorsának intézésébe maga is bele akarna szólni! Étje be a kisebbségi azzal, amit majd elébe tálalnak a többségi bölcsek, Isten nevében, vagy csak úgy, „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Olyan ez, akár a mesében. A farkas előadást tart a báránynak, hogyan kell báránymód viselkedni, milyen a jó bárány — mert ezt egy farkas igazán tudja —, s a végén csak az derülhet ki: akár feljebb, akár lejjebb iszik a barika, zavarja a farkas vizét...-ts-A csehországi kisebbségek sem hallgatnak Ne a teret ítéljék el! Stanislaw Gawlik, az EPM lengyel nemzetiségű alelnöke tegtap beszámolt lapunk munkatársának arról, hogy sikerült a nemzeti és etnikai kisebbségek &dekében Csehország területén is kialakítani egy közös platformot a Politikai Pártok, Mozgalmak és Társadalmi Szervezetek Egyesületén belül A tanácskozáson az ország egész területéről 163 társadalmi szervezet és 36 politikai párt és mozgalom kép\iseltette magát — Gawlik úr, mit tart Ön a legfon- az alapelv csak az első lépés a tosabb eredménynek? — Azt, hogy közös állásfoglalás született a szövetségi kormány nemzetiségi politikájának alapelveivel kapcsolatban. A lengyel, a magyar, a német, az ukrán, a rutén, a román és a roma kisebbség kilenc szervezete egységesen kimondta, CSSZSZK nemzetiségi politikájának intézményesítéséhez. Döntő fontosságú, hogy megszülessen a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről szóló törvény. A kérdés tartozzon szövetségi hatáskörbe, a végrehajtás is, hogy az egész állam te(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap szólalt fel a madridi békekonferencián Samir izraeli kormányfő (képünkön). A madridi konferencia tegnapi ülésének részleteiről lapunk 3. oldalán számolunk be (Telefotó: CSTK/AP) Az FMK a koalíciós tárgyalásokról A gyilkos bűne az áldozatra? A Független Magyar Kezdeményezés tegnapi sajtóértekezletén Gyurovszky S. László szóvivő a szerdai koalíciós tárgyalások eredményeiről nyújtott tájékoztatást. A Transgas részvénytársaság ügyének megoldásában is előrejutottak, tisztázódtak a félreértések. Alaptalan volt Csehországot vádolni amiatt, hogy nem fizeti a havi 300 millió koronát Szlovákiának, mivel ilyen szerződést a pénzügyminisztériumok egyike sem szentesített. A hatásköri vitában előrelépést jelenthet a három belügyminiszter szombati tárgyalása, amelynek célja: eldönteni a belügyi tárca illetékességi megosztását. Az FMK véleménye szerint az eljövendő közös államban is szükség van a szövetségi belügyminisztériumra. A hétfői pozsonyi nagygyűlés botrányos kimenetele is a koalíciós tárgyalások részét képezte. Ennek kapcsán az FMK bírálta a szlovák belügyi tárcát a rend fenntartásában észlelt mulasztások miatt. Súlyos hibának tartja, hogy a rendőrség — Kresánek főpolgármester személyes felkérése ellenére sem — nem volt hajlandó a nagygyűlést megelőző hivatalosan nem engedélyezett tüntetést feloszlatni. Az FMK egyelőre nem lát objektív okokat arra, hogy szorgalmazza Pittner belügyminiszter lemondatását. Erősen bíráló álláspontot képviselt a Polgári Demokrata Unió—Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom és a Demokrata Párt is a Kereszténydemokrata Mozgalommal ellentétben, amely nem ítélte meg szigorúan a belügyi tárca mulasztását. A mozgalom szóvivője visszautasította a rendezők hibáztatásának furcsa logikáját, ami „a gyilkos bűnének az áldozatra történő átvitelével azonos”. Az ilyen logikának sajnos vannak támogatói nemcsak a közvélemény, hanem a sajtó képviselőinek körében is.-zsár-Miért nem vettek részt a nagygyűlés szervezésében? A KDM védi a belügyminisztert A Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi szokásos pozsonyi sajtótájékoztatóján — érthetően — sok szó esett a hétfői botrányos nagygyűlésről Ján Petrík, a mozgalom központi titkára elmondta: a KDM azért nem vett részt a nagygyűlés szervezésében, mert nem ért egyet a többi koalíciós partner által szorgalmazott közös állam elképzelésével. A KDM a laza, szabadabb föderációt támogatja, amelyben a konföderáció elemei is jelen vannak. Ezen álláspontja mellett a mozgalom kezdettől fogva kitartott. A kormánykoalíció tagjai viszont az illetékességi kérdéskör kapcsán következetlenek, könnyen feladják a hatásköröket a (Folytatás a 2. oldalon) Tovább ülésezik a Szövetségi Gyűlés Módosítják a Polgári Törvénykönyvet Tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés ülése, amelyen a honatyák a Polgári Törvénykönyv módosítását vitatták meg. Pavel Rychetsky, a szövetség kormány elnökhelyettese bevezetőjében elmondta, hogy a csehszlovák jogrendszert még az év végéig oly módon kell módosítani, hogy az megfeleljen az alapvető emberi és szabadságjogok alkotmánylevelének, valamint az állam nemzetközi kötelezettségeinek. A novella főleg a tulajdonjogokat kívánja erősíteni. Világosan meghatározza a tulajdonjogot, és a fizikai és jogi személyek egyenlőségéből indul ki. Az államot is jogi személyként kezeli. Nagyobb szabadságot biztosít a szerződéskötések terén, amely elengedhetetlen a modern gazdasági jog érvényesítésében. Az egyidejűleg előkészületben lévő Kereskedelmi Törvénykönyv olyan viszonyban lenne a Polgári Törvénykönyvvel, mint a specifikus előírások az általános érvényű előírásokkal. A képviselők tárgyaltak a törvénymódosításnak a lakások bérbeadásával kapcsolatos kitételéről is. Rychetsky hangsúlyozta a lakáspiac kialakításának szükségességét. Amint elmondta, nálunk ilyen piac még nem létezik, ezért szükséges olyan jogi megoldást találni, amely mind a bérbeadók, mind a bérlők számára megfelelő lenne. A novelláról való tárgyalást a honatyák tegnap azzal fejezték be, hogy a módosító hozzászólások megvitatása után ahhoz még visszatérnek. Ezután Pavel Rychetsky ismertette a 775 paragrafust tartalmazó Kereskedelmi Törvénykönyvről szóló kormányjavaslatot. Elmondta, (Folytatás a 2. oldalon) „„miért nem voltunk jók egymáshoz amikor éltünk?” (Ady) Krizantémillatú a világ. A virágok kócos kis fejecskéi riadtan dacolnak az október végi köddel s már nem nyújtanak vigaszt a csalóka napsugarak sem Nincs aranysárga avarszőnyeg, üres az Foss Gyula felvétele almaillatú, rigófüttyös ken. Csak néhány varjú károg vigasztalanul a vén diófán. S ezzel a groteszk dallammal mintha valami csendes szomorúság is lopóma szívünkbe. Hiszen ősz van. Ismét elmúlt egy nyár, elszálltak a ki nem mondott szavak, a meg nem tett mozdulatok, az elfeledett simítások Ki tudja, nem lesz-e már késő, amikor rádöbbenünk — elvesztetttünk valakit anélkül, hogy valaha is a miénk lett volna. Mert nem volt fontos számunkra, mert természetes volt, hogy van, mert egyszerűen nem jutott rá időnk Szürke, rohanó hétköznapok, hónapok, évek teltek el, és talán még egy kedves mosolyra, egy biztató szóra sem tellett Sokszor ez&t is fáj a hiány. Lehel, némi bűntudattal, lelkiismerelfurdalással visszük a nagy csokor krizantémot, rendezgetjük a sírokat Elmondunk egy csendes imát, aztán gyertyát gyújtunk, és mintha megkönnyebbülne a lelkünk A hatalmas márvány síremlékekről viszszaverődik az imbolygó gyertyaláng fénytenger az egész temető, s benne mi — gyászruhás, esetlen alakok Igen, mind itt vagyunk Rokonok, ismerősök, barátok, közelről és messziről. Hoztunk virágot, sorban álltunk a gyertyáért, s talán még egy-egy könnycseppet is elmorzsolunk szemünk sarkában. Megdicsérjük a drága, méltóságteljes és hideg síremléket, számba vesszük a rengeteg koszorút. Megérdemelte — mérjük márványtömbökben és viaszvirágbah a hozzátartozók szeretetét És örülünk, hogy végre elmehetünk Ismét teljesítettük egy évre kötelességünket, sikerült becsapnunk egymást, és talán önmagunkat is. Visszaadtuk a visszaadhatatlan adósságokat Csak adósságokat Csak az elszalasztott pillanatokat, az elkésett érintéseket nem tudjuk visszahozni már. Az embert, aki ott van kövek, virágenger és fényözön mögött, s akit addig kell szeretni, amíg él. Vrabec Mária __________________________________y
