Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-10 / 198. szám

2 Szabad ÚJSÁG 1991. október 10. A KORMÁNY AGRÁG PROG­RAMJA NEM FELEL MEG A MEZŐ­GAZDÁSZOKNAK — jelentette ki Václav Guttenberg, a Cseh- és Morva­országi Mezőgazdászok Szakszervezeté­nek elnöke. A gazdasági minisztérium­ban folytatott tárgyalások után a szövet­ség elnöke elmondta azt is, arra kérik a kormány elnökét, hogy az agrárprogra­mot a szövetségi kormány mindaddig ne tárgyalja meg, amíg az érintettek konk­rét javaslatai nem kerülnek a program­ba, amely a jelenlegi állapotában túlsá­gosan általános, ezáltal használhatatlan a gyakorlati munka elvégzésében. B efejeződött a szövetségi parlament 17. plenáris ülése. Tekintet­tel arra, hogy a szövetségi kormány nem tudott részt venni a parlament ülésén, így nem kerülhetett sor az interpelláci­ókra. A parlament elnöksége úgy dön­tött, megszakítja tanácskozását s azt ok­tóber 29-én folytatja. Zdenék Jiéínsky bejelentése szerint az október végi ülé­sen megtárgyalják többek között a kor­mány mezőgazdasági és élelmezési poli­tikájának koncepcióját is. PETR PITHART szerint a Strásky kontra Vrba vita volt az utolsó a cseh kormányban, amely a nyilvánosság elé került. A cseh kormány tagjai meg­egyeztek abban, hogy a koncepcionális vitákat ezek után a kormányon belül folytatják. Ján Vrba miniszter a ŐTK- nak adott nyilatkozatában ezzel kapcso­latban azt hangsúlyozta, hogy kezdettől fogva tudták: a gazdaság transzformálá­sa olyan folyamat, amelyre nem lehet kidolgozni egy konkrét receptet, hanem a hétköznapok fogják kikényszeríteni az intézkedéseket, ezért felesleges a lega­próbb részletekből is politikai ügyet kreálni, ráadásul mindezt a nyilvánosság előtt. Mindenki számára világos, hogy a gazdaság transzformálása fájdalmas in­tézkedéseket is megkövetel. POZSONYBAN találkozott az újsá­gírókkal az SZK kereskedelmi és ide­genforgalmi minisztere, Ján Chren, aki elmondta, hogy a Szlovák Köztársaság mindaddig nem gazdája önmaga gazda­ságának, amíg külkereskedelmét nem irányíthatja mindenkitől függetlenül. A miniszter szerint ez a kérdés nem csu­pán gazdasági jellegű, ennél sokkal több: egy nemzet szellemi és anyagi ér­tékeinek prezentálása a nagyvilág előtt. Éppen ezért a szlovák politikai erők az illetékességi vitában egyértelműen ra­gaszkodnak ahhoz, hogy az SZK önálló külkereskedelmi tevékenységet folytat­hasson. Erről egyébként már készül is a kormány törvényjavaslata. VáCLAV HAVEL köztársasági el­nök fogadta a Csehszlovák Sokol Egye­sület küldöttségét, amely átadta a köz­­társasági elnöknek az egyesület állásfog­lalását a közös államot Uletően. A köz­­társasági elnök sajtóirodájának közlemé­nye szerint az egyesület küldöttsége fel­háborodással utasította vissza bizonyos politikai körök igyekezetét, amely a köz­társaság szétverésére irányul. A Sokol Egyesület biztosította a köztársasági el­nököt arról, hogy minden erejükkel a közös, jogfolytonosságon alapuló állam megtartásáért fognak dolgozni. Ülést TARTOTT a szövetségi kormány legiszlatív tanácsa. Az ülésen megtárgyalták a büntető törvénykönyv módosításának feltételeit, illetve az új büntető törvény kidolgozásának a lehe­tőségét. A tanácskozás legfontosabb pontja az importadó meghatározása volt. Tekintettel arra, hogy a kormány 1993-ig nem tervez általános védővá­mot, a tanács tagjai azt javasolják, hogy bizonyos termékek behozatalának ese­tén a kormány a forgalmi adó szintjére emelje a vámot, védve ezzel a hazai ter­melőket. M artin porubjak, az szk kormányának alelnöke fogadta a chari­­tatív és humanitárius civil kezdeménye­zések szlovákiai bizottságának küldött­ségét. A küldöttség tagjai kifogásolták, hogy az állami szervek részéről szinte semmilyen érdeklődés nincs munkájuk iránt, s főleg azt, hogy az ilyen jellegű tevékenységet a mai napig nem rögzíti semmilyen törvény, vagy törvényerejű rendelet. Rehabilitálják az idegenlégi­ót. Erről tájékoztatták a sajtóirodát a Csehszlovák Idegenlégiósok Egyesüle­tének tagjai tegnap Prágában. Azt is el­mondták, hogy az I. és a II. világháború nyugaton harcoló idegenlégiósainak re­­habilitására okbóber 24—26-án kerül sor. Az egyesület viszont már az elmúlt napokban elkezdte munkáját. Ha ketten nézik ugyanazt... Dienstbier kontra Klaus Tárgyalnak a parlamenti bizottságok Szuverenitás igen — népszavazás nem „A feddhetetlenségi törvény nem tartja szem előtt az ártatlanság vé­delmét és a kollektív bűnösség el­utasítását” — mondta Jiff Dienst­bier, a Polgári Mozgalom elnöke. Azzal egyetértett, hogy a konkrét bűnösöknek, akik másokat üldöztek az elmúlt rendszerben, egy időre le­hetetlenné kellett tenni a közélet­ben való szereplést, de azzal nem, hogy ez kollektív megbélyegzés for­májában történjen. Egy olyan de­mokratikus rendszert, amelyben jó élni, csak demokratikusan és a jogi normák tiszteletben tartásával lehet felépíteni. Dienstbier rámutatott: két elképzelés küzdött egymással a törvény elfogadása során. A győztes filozófia megengedi, hogy a bűnö­sök mellett diszkriminálva legyenek ártatlan emberek is. A másik elkép­zelés szerint lehet, hogy néhány bű­nös is megúszta volna a felelős-Vélemények Jugoszláviáról ségrevonást, de ártatlan embert nem ért volna bántódás. Megje­gyezte: hasonló törvényt nem ho­zott sem Lengyelország, sem Ma­gyarország, de más európai állam sem. Spanyolországban például a volt rezsimet elítélték, de pontot tettek a múlt után, s mindenki tiszta lappal indulhatott a demokráciá­ban. Még akkor is — tette hozzá —, ha mindenki tudta, hogy e pont mö­gött halottak milliói is vannak. Václav Klaus, a Polgári Demok­rata Párt elnöke a sajtóiroda kérdé­sére e törvény külföldi visszhangját illetően csupán annyit mondott: re­méli, hogy a jóváhagyott feddhetet­lenségi törvény ún. negatív követ­kezményei nem fogják komplikálni külföldi kapcsolatainkat. Egyébként ő még a mostaninál is szigorúbb „lusztrációs” tövényt látott volna szívesen, ő tudja, miért... Tegnap folytatták tanácskozásu­kat a szlovák parlament bizottságai. A környezetvédelmi bizottságban az állami kulturális alapról szóló tör­vénytervezetet hagyták jóvá és igent mondtak az 1991-es évi Nemzeti Díjra előterjesztett javaslatokra is. A vitában hangsúlyt kapott, hogy az új piaci feltételek között sem szabad elhanyagolni a szlovák művészet és tudomány fejlesztését biztosító alap képzését. A szociálpolitikai és egészségügyi bizottság a népszavazással kapcsola­tostörvénytervezetről tárgyalt. Hosz­­szú vita után a törvényjavaslatot el­utasították. Leginkább azért, mert a feltüntetett kérdés homályos, össze­tett és nem összpontosít az államjo­gi elrendezés problémájának lénye­gére. Az SZNT kereskedelmi bizottsá­ga viszont igent mondott a Szlovák Köztársaság szuverenitását kinyilvá­nító törvénytervezetre és elfogadta azt a javaslatot is, amely Szlovákia új nemzeti lobogójáról és állami him­nuszáról szól. Ez a bizottság azonban nemet is mondott, mégpedig a népszavazás meghirdetését szorgalmazó tör­vényjavaslatra. Ötvenmilliárd a talpraálláshoz Rég várt gazdasági intézkedés • • Összhangban az EK-val A Pénzügyi Tanács október hetediki prágai ülése néhány jelen­tős döntésének logikáját magyarázta meg tegnap az újságírók­nak Anton Vavro, a szlovák kormány elnökhelyettese, Ivan Miklós privatizálási és Jozef Danco pénzügyminiszter. „Csehszlovákia a horvát és szlovén önállóság elismerésében az Európai Kö­zösségek országaihoz tarja magát — mondta a csehszlovák külügyminiszter. — Ha békés megoldást akarunk, minden európai országnak egységesen kell csele­kednie. Senki nem állhat egyik, vagy má­sik fél pártjára, mert abban a pillanatban két pólusra hullana szét a világ.” Véle­ménye szerint Szlovénia már most is tel­jesíti önállósága elismerésének minden feltételét, de csak Szlovéniát elismerni azt jelentené, hogy felbomlana a jugo­szláviai egyensúly. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia alapállása a horvát és szlovén függetlenség kérdésében nem változott, továbbra is úgy tartják, az ál­lampolgárok joga megválasztani, milyen államformában akarnak élni. „Meggyő­ződésem, hogy ezt érvényre lehet juttat­ni minden emberi és kisebbségi jog mél­tánylásával és békés úton is. Ha bele­egyeznénk, hogy a határok Európában megváltozhassanak a nemzeti elv alap­ján, az első világháború előttinél rosz­­szabb viszonyokat teremtünk.” Alexan­der Dubéek ehhez csak annyit tett hozzá, hogy a szövetségi parlament nem foglal­hat másként állást, mint a legtöbb euró­pai oiszág. Roman Zelenay (DSZM) a Szövetségi Gyűlés külügyi bizottságának tagja elmondta, hogy a legtöbb szlovák képviselő támogatja Szlovénia és Hor­vátország függetlenségének elismerését, és hogy lényeges különbség nincs a cseh és a szlovák nemzetiségű képviselők kö­zött. Felelevenítette, hogy a szlovák kép­viselők már korábban is kérték, az SZGY fejezze ki hajlandóságát e két or­szág függetlenségének elismerésére. Régen várt, s a politikai pártok által többször sürgetett intézkedést foganato­sított a Pénzügyi Tanács, amelynek célja hatékony segítséget nyújtani a vállalati szférának. A fejlődőképes üzemek pénz­ügyi helyzetének javítását célozza az az intézkedés, amely nemzeti vagyonnal fe­dezett 50 milliárd koronát (a CSK 30, az SZK 15 és a szövetségi kormány 5 milli­árd koronával járul hozzá ehhez az alap­hoz) bocsát a bankok rendelkezésére ér­tékpapírok és részvények formájában,s ezzel a bankok a fejlődőképes, a haté­kony gyártási programokat dokumentá­lóvállalatokat fogják támogatni. A válla­lati szférát három kategóriába — hitel­képes szervezetek, adóssággal ugyan megterhelt, de távlatilag fejlődőképes, piaccal rendelkező vállalatok, valamint a a bankok képviselőiből álló szakbizott­ság. Ezzel a kategorizálással a bankok (mivel a legtöbb információval rendel­keznek a vállalatokról) lényegében kivá­lasztják, milyen vállalatot milyen mér­tékben érdemes támogatni. A támogatás egyben az adósság bizonyos hányadának leírását, de további hitel nyújtását is je­lenti. így jutna kifejezésre a bankok köz­vetlen érdekeltsége abban, hogy az álta­luk támogatott vállalatok valóban gazda­sági fellendülést érjenek el. Az egyszeri és meg nem ismételhető művelettel a vállalatok kritikus helyzetét szeretné át­hidalni a kormány, s egyúttal a belső pia­cot is védelmezné. Az intézkedés az ál­lam segítő jobbjának tűnik. Attól is sok függ azon ban,mennyi re szedik össze ere­jüket a vállalatok saját talpraállásukhoz. Párizsban sztriptízbárba... fejlődőképtelen üzemek — sorolja majd-zsár­(Folytatás az 1. oldalról) tésére reagálva (ti. hogy a Szövetségi Gyűlés a hatáskörök felosztásakor megfeledkezett a szociális kérdések­ről) a DSZM vezetői elmondták, hogy Woleková téved, az állampolgár problémáiról a honatyák nem feled­keztek meg, azokra eddig egyszerűen nem jutott idő. Eddig a pénzügyek, adóügyek és a vámrendszer kérdését tárgyalták meg, a többi ezután kerül sorra. „A miniszterasszony esetleg a vádaskodás helyett konkrét javaslat­ul vállalkozók tiltakoznak tál állhatna elő” — jegyezte meg Hoffbauer szövetségi parlamenti képviselő. A mozgalom képviselői szerint szövetségi hatáskörbe a piac­nak, a pénzügynek, a külpolitikának, a honvédelemnek, az emberi jogok kérdésének és az adóügyeknek kelle­ne tartozni. Feddhetetlenségi vizsgálatokról Krtaiko elmondta, hogy mozgalmá­nak attól nincs félnivalója, mivel őket már három szór-négyszer is lusztrál­­ták 1989 novembere óta (gl) Csatározások, kivonulások (Folytatás az 1. oldalról) lám jövőbeli sorsával kapcsolatban ismételten felhívta a nemzeti taná­csok figyelmét, hogy minél hama­rabb készítsék elő és fogadják el a köztársasági alkotmányokat. Ez elő­feltétele annak, hogy hozzáfoghas­sanak a nemzeti köztársaságok közti államszerződés előkészítéséhez. A Szövetségi Gyűlés képviselői a délutáni órákban Antonín Blazekja­vaslatára határozatot fogadtak el, amelyben támogatják a világ közös­ségeinek azon konkrét lépéseit, ame­lyek a Horvátországban zajló harcok mihamarabbi beszüntetésére és a ju­goszláviai helyzet békés úton történő megoldására irányulnak. Nemcsak vagyonjegyes privatizáció létezik Tegnap Prágában ülést tartott a cseh vállalkozók szövetsége, s a tanácskozás végeredménye az, hogy egyhangúlag követelik: ugyan­abból a pénzből, amelyből az államilag menedzselt vagyonjegyes privatizációt reklámozzák, tanítsák meg polgárainkat a vállalkozás más formáinak mibenlétére is. lalkozói szellem. Hozzátette: a forra­dalom óta is sokan szert tettek pisz­kos pénzre, főleg az államapparátus azóta már pozitívan „lusztrált” alkal­mazottai tartoznak e kategóriába. Leszögezték továbbá, hogy a kis- és középvállalkozói réteg kialakítása érdekében fontos a vagyonjegyes privatizáció mellett az emberek rész­vétele a nagyprivatizációban is. Ru­dolf Baránek, a szövetség elnöke ki­jelentette, tiltakoznak az ellen, hogy vagyonjegyes módszerrel privatizál­ják a könnyűipar, a kereskedelmi há­lózat és az idegenforgalmi berende­zések zömét. Szükséges, hogy vállal­kozóink saját privatizációs elképzelé­sekkel és tervezetekkel léphessenek föl az állami tervezetekkel szemben. Az idegenforgalom és a szolgáltatá­sok területén egy csehszlovák vállal­kozó is képes lenne azonnal nyeresé­get produkálni, ezért szabályozni kell az e célra bevonható külföldi tőke mértékét is. Ha a privatizált vállala­tok hatékonyan akarnak termelni, növelniük kell dolgozóik teljesítmé­nyét, tehát törvényszerűen csökken­teni kell a létszámukat. Egyetlen ál­lami szervezet vagy vegyesvállalat sem volt képes mindeddig az így fel­szabadult munkaerőt foglalkoztatni. Társadalmunknak arra van szüksé­ge, hogy minél előbb magánkézbe kerüljenek a szolgáltatások, ahol rengeteg munkalehetőség vár az em­berekre. Ezzel együtt javítani kell a munkaerőpiaci információáramlást is. A „piszkos pénzek” kérdéséről Rudolf Baránek azt mondta, végre kellett volna hajtani 1990 februárjá­ban a javasolt pénzbeváltást. Ma már nehezen bizonyítható ezen pén­zek eredete, főleg, hogy az adóhiva­talok sem működnek rendesen. A vállalkozók többsége azonban nem úgy lopta a pénzét, hanem bankoktól kölcsönözte. Szinte biztosak lehe­tünk abban, hogy a piszkos pénzek tulajdonosai belebuknak vállalkozá­saikba, mert ők nem képesek a le­mondásra és nincs bennük igazi vál-A Thália Színház és a Csemadok Kassai Városi Választmánya értesíti az érdeklődőket, hogy „IRMA, TE ÉDES” címmel szórakoztató műsort rendez Psota Irén budapesti színművész közreműködésével. A rendezvényre 1991. október 12-én, szombaton 19.00 órai kezdettel kerül sor a Thália Színházban. Jegyelővétel a Csemadok városi titkárságán és a Thália Színház irodájában. Devizapiaci árfolyamok r Érvényben: 1991. október 10-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok \ Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,71 51,73 51,22 49,39 52,53 50,96 Ausztrál dollár 23,67 24,15 23,91 22,74 24,44 23,59 Belga frank (100) 84,79 86,51 85,65 82,57 87,85 85,21 Dán korona 4,53 4,63 4,58 4,40 4,70 4,55 Finn márka 7.16 7,30 7.23 6,94 7,42 7,18 Francia frank 5,13 5,23 5,18 4,99 5,31 5,15 Görög drachma (100) 15,70 16,02 15,86 14,65 16,19 15,42 Holland forint 15,48 15,81 15,65 15,09 16,05 15,57 ír font 16,63 47,57 47,10 44,94 48,30 46,62 Japán jen (100) 22,78 23,24 23,01 22,21 23,53 22,87 Kanadai dollár 26,39 26,93 26,66 25,71 27,27 26,49 Luxemburgi frank (100) 84,79 86,51 85,65 81,71 87,83 84,77 Német márka 17,46 17,82 17,64 17,18 «. 18,10 17,64 Norvég korona 4,46 4.56 4,51 4,33 4,63 4,48 Olasz líra (1000) 23,36 22,84 23,60 22,76 24,20 23,48 Osztrák schilling 2,48 2.54 2.51 2,45 2.57 2,51 Portugál escudo (100) 20,29 20,69 20,49 19,37 20,99 20,18 Spanyol peseta (100) 27,66 28,22 27,94 26,89 28,59 27,74 Svájci frank 19,96 20,36 20,16 19,63 20,69 20,16 Svéd korona 4,79 4,89 4,84 4,65 4,97 4,81 USA-dollár 29,79 30,39 30,00 29,39 30,79 30,09

Next

/
Oldalképek
Tartalom