Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-01 / 190. szám
1991. október 1. 9 Szabad ÚJSÁG 1:0-ról indulnak Kórház a város szélén Magyar NB I., 6. forduló 1:1-ről indulnak Talán Plókai bombáival... <mSPORTl Nem mondhatni, hogy nagy barátja saját magának a Kispest-Honvéd. Az első mérkőzésen gyakorlatilag előnybe hozta ellenfelét, hiszen a szerdai visszavágón az ír Dundalknak már egy gól nélküli döntetlen is elegendő a továbbjutáshoz. Ez pedig azt sejteti, hogy a Dundalk alighanem az „Istenem, csak gólt ne kapjunk” felkiáltással lép pályára, és a Kipest ott folytathatja a nehéz ostromot, ahol a Bozsik stadionban abbahagyta. Turlough O’Connor, az írek edzője ugyan azt ígérte, hogy csapata támadni fog, de ezt nem nagyon kell komolyan venni, a futballban a célszerűség többnyire legyőzi a szépség csábítását. Ennek fényében pedig nehéz lenne azt elemezni, hogy a kispestiek szombati, Ferencváros elleni teljesítménye mi-3:2-ről indulnak A szerdai kupanapon talán a Ferencvárosnak van a legnagyobb esélye arra, hogy a második fordulóba kerüljön. A zöld-fehérek bulgáriai fellépésükön nagyszerűen helytálltak, három gólt szereztek és csak kettőt kaptak. Ennek alapján reális elképzelés, hogy az Üllői úton képesek lesznek bebiztosítani a továbbjutást. A hétvégi bajnoki fordulóban a Fradi rangadót játszott az Üllői úton a Kispest- Honvéd ellen. Azt nem lehet mondani, hogy nagyszerűen játszott Nyilasi Tibor együttese, de azt mindenképpen, hogy rendkívül lelkesen, nagy akarattal próbálta térdre kényszeríteni dr. Mezey György csapatát. Persze, a tavalyi bajnok egyáltalán nem könnyű ellenfél — még hazai pályán sem —, így aztán a döntetlent sikerként könyvelhetik el a zöld-fehérek. Nem könnyű feladat egy bajnoki mérkőzésen mutatott teljesítmény alapján arlyen reményekre jogosítja fel a magyar bajnokot a visszavágón. Az Üllői úton egy győzni akaró, olykor nagy lendülettel és kedvvel támadó csapat volt az ellenfél. Ennek köszönhetően a Kispest támadói nem tömör védőfallal találták magukat szembe, volt helyük futni, hosszan és ritmust váltva indítani. Egy eredményre vigyázó, kapuja elé betömörülő együttes ellen ezek a fegyverek hatástalanok. Ami mégis átmenthető szerdára, az elsősorban Plókai lövőkedve. A hátvéd nagy szorgalommal és veszélyesen tüzelt, s a távoli átlövések Dundalkban közelebb hozhatják a sikert. Mást igényel a védekezés is, mint igényelt a Ferencváros ellen. Írországban bizonyos szempontból nehezebb lesz a hátvédek és Gulyás kapus dolga, hiszen feltétlenül segíteniük kell a tára következtetni, hogy majd a kupamérkőzésen hogyan vizsgázik a csapat. Csupán arról lehet szó, hogy majd a Levszki elleni visszavágón milyen eredményekre lesz mindenképpen szükség a továbbjutáshoz. Már csak azért sem jó párhuzamba hozni a két találkozót, mert minden mérkőzés más és más, azaz egy találkozó szinte megismételhetetlen. Egy biztos: nehéz kilencven (százhúsz?) percre számíthatnak a zöld-fehérek, mert véleményünk szerint a bolgárok amolyan minden mindegy alapon játszanak majd, és ebben a felfogásban benne van egy ragyogó teljesítmény, ám egy nagyon gyenge is. Az a fegyelmezett, erőtől duzzadó játék, amelyet a Ferencváros mintegy hatvan percen keresztül produkált szombaton, most a Levszki ellenében kilencven percig kell. Érzésünk szerint a Ferencváros képes madásokat, ugyanakkor nem hagyhatnak ki egyetlen pillanatra sem, ha nem akarnak úgy járni, mint Kispesten: a Dundalk egyetlen valamire való próbálkozásából gól született... Ha ez megismétlődik, az jóvátehetetlen hiba lesz, hiszen több javítási lehetőség nincs. Ehhez szüntelen összpontosítás szükséges, amely szombaton nem jellemezte a kispestieket. Akadtak olyan helyezkedési hibák, ütemtévesztések, amelyek Írországban keresztülhúzhatják a továbbjutásban reménykedők számításait. Ezzel együtt a Kispest-Honvéd az Üllői úton is masszív, szervezett csapat benyomását keltette. Azt pedig felesleges is leírni, hogy képességei sokkal jobbak, mint az ír ellenfélé. Ezt ugyanis nem leírni kell, hanem bizonyítani. A pályán. (P-j) lesz olyan teljesítményre, amely elég lesz a továbbjutásra. Egyáltalán nem akarjuk azt mondani, hogy százszázalékig biztos a Ferencváros továbbjutása, hiszen ahhoz kell, hogy Deszatnik ne hibázzon el olyan lehetőségeket, amilyeneket a Honvéd ellen elhibázott, hogy a játékosok frissebbek legyenek és bátrabban vállalkozzanak. Ha ez így lesz, akkor a közönség fergeteges buzdításával a találkozó végén örülhetünk majd. Abban biztosak vagyunk, hogy a játékosok megtesznek majd mindent. Keller József csapatkapitány csupán annyit kér a szurkolóktól, hogy ne legyen botrány, mert a szakosztály létét veszélyezteti. Zúgjon a Hajrá Fradi, a többit bízzák a labdarúgókra! (zombori) n Két hete láttam az Izzót Vácott. Felüdülést jelentett a sok-sok rossz mérkőzés után, amit a hazaiak produkáltak. Öröm volt nézni korszerű, sok mozgásos játékukat, valahogy így képzelik el a klasszikusok a modem labdarúgást. A vendég pécsiek leckét kaptak, méghozzá keményet. Megoldhatatlan feladatot. A mostani fordulóban örömmel és nagy várakozással ültem le a váci sajtópáholyban. Gondoltam, megint látok valami jót, mozgalmasat, Csank mester kitalál valami újdonságot. Arra számítottam, hogy izgalmas, gyors, kemény mérkőzésnek leszek a szemtanúja. Csalódnom kellett, és mindjárt hozzáteszem, nem a BVSC-ben, hanem a váci gárdában. Persze van magyarázat, hiszen Csank Jánosnak megsokasodtak a gondjai, egymás után váltak harcképtelenné játékosai. És hogy igaz legyen a közmondás: a szegény embert az ág is húzza. A sérült Bereczki, Víg Pénz beszél?... Sokan cserbenhagyásnak minősítik azt, hogy most te lemondták Való igaz, azt ígérted, hogy az 1994-es labdarúgóvilágbajnokság végéig maradsz ebben a pozícióban. — Nem akarok történelmet hamisítani, most, amikor visszahívtak, tényleg ilyen kijelentést tettem. De azt hiszem, nem én vagyok az első ember — ilyen már politikusokkal is előfordult —. aki Mészöly Kálmán (László Sándor felvétele) módosított a korábbi álláspontján. Ha szerdán Moszkvában beleszaladunk egy ötösbe, lehet, hogy bottal vernek ki az országból a szurkolók, és könnyen lehet, hogy az MLSZ-ben hálaadó istentiszteletet tartanak a lépésem örömére. Ilyen az edzői pálya. Nézd, én 1983-ban is megéreztem, mikor kell leköszönnöm. Akkoriban már valahogy benne volt a levegőben, hogy a szurkolóknak kezd elegük lenni Mészölyből. Most szó sincs erről! — Ez igaz, de azért néhány nappal ezelőtt Diósgyőrben meg akartak lincselni és más pályákon is elküldöztek melegebb éghajlatra. Az a gyanúm, hogy szüntelenül csak kibúvót keresel... — Nem jellemző rám. Az isten szerelmére, mit kellene mondanom? Egy évre nettó száznegyvenezer dollárt ajánlottak egy szaúd-arábiai klubnál. Borzasztóan nagy összeg, rettentően nehéz lett volna ellenállni. Talán életem utolsó lehetősége, hogy öreg koromat gondtalanul élhessem le és tisztességesen segíthessem a családomat. és Orosz mellé most felzárkózott Carlos egy húzódással, Simon pedig egy szakadással. Tehát úgy néz ki Vácott a helyzet, hogy könnyebb kitenni a kórháztáblát, mint összeállítani egy ütőképes csapatot. Ha moszkvai szemüveggel nézem az Izzót, akkor a Dinamó edzőjének a helyében nyugodtan várnám a visszavágót, mert ellenfelem szombati játéka biztos továbbjutást jelentene csapatom számára. A váciak most nagyon gyengén futballoztak, nem volt sok elképzelés a játékukban. Egyszerűen hagyták magukra erőltetni a BVSC taktikáját. Keveset futottak, és egy kicsit az öltözőben hagyták a szívüket is. Pontosabban a sok nehéz mérkőzés után kicsit lekezelték a BVSC-t. Akkor ébredtek fel, amikor a vendégek már megszerezték a vezetést és akkor kezdtek futballozni. De a görcsös akarás kevés volt a győzelemhez. Egy biztos, ez a moszkvai kupavisszavágón is kevés lesz! (boross) A két fiadnak van egy gyönyörű vendéglője, a Disznófő, és azért a család sem jár a cipője mellett — Nem szeretek sírni, de a gazdagság engem mindig valami fondorlatos módon elkerül. Az az igazság, hogy a Disznófő sem megy úgy, ahogy sokan hiszik. Rengeteg pénz kell ahhoz, hogy az adósságainkat törleszteni tudjuk. Nálunk egy szövetségi kapitány bruttó hetvenezer forintot keres, és ebből azért nem lehet nagyon ugrálni, úgymond, vállalkozni. Ezt a szaúd-arábiai ajánlatot nálam módosabb emberek sem hagynák ki. Kiket viszel magaddal segítőtársként? —Varga Sándort, az edzőbizottság titkárát, aki jól beszél angolul, ő lesz a pályaedzőm. Rajta kívül Tóth Andrást, a Kapszit is elviszem, ő lesz a csapat masszőije. Mennyi időre írod alá a szerződést? — Az arab klub vezetői három évet ajánlanak, de én csak egyet akarok aláírni. Még nem döntöttünk, tehát hamis az a hír, amely arról számol be, hogy már a szovjet meccs előtt szentesítettük a megállapodást. Ki lehet az utódod a válogatottnál? — A játékosokkal is beszéltem erről és a válogatottban egyértelműen úgy látják, hogy Glázer Róbert lenne erre, a legalkalmasabb. Hozzá kötődnek leginkább a fiúk. Nekem is ez a véleményem, tehetséges, felkészült szakember, de a döntés természetesen az MLSZ elnökségének a kezében van. Szóval pénz beszél, kutya ugat. Az anyagiak befolyásolták a döntésedet. — Ez így nem igaz. Az ír mérkőzés után a szurkolók kirohanása miatt némiképp elbizonytalanodtam, ekkor olyan érzések kerítettek hatalmukba, mint 1988-ban. Közben április óta folyamatosan puhítottak a szaúd-arábbiaiak, szüntelenül felújították az összeget. Ez így, együtt befolyásolta az elhatározásomat. Vannak olyan hírek, hogy egy év eltelte után visszajössz és ismét elfoglalod a szövetségi kapitányi tisztségek — Ha erre bármit mondanék, az felelőtlen fecsegés lenne. Egyébként is a futballban minden bizonytalan. Semmi sem biztos, gyakran még valaminek az ellenkezője sem. Mi van akkor, ha három hónap múlva kirúgnak Dzsiddából, és furkós bottal őznek el az arab drukkerek? (gyencs) Az NB I 6. fordulójának játékosa „Nekem még sokáig otthon kell bizonyítanom” A 6. fordulóban a nyolcas volt a legjobb osztályzat és ezt négy játékos érdemelte ki. Végh Zoltán a legjobbak közül azzal került az élre, bogy Tatabányán végig magabiztos hálóőrnek bizonyult, bravúrokat mutatott be. Mindezt azzal tetézte, hogy a találkozó hajrájában 11-est hárított, ezzel pontot mentett csapatának. — Mikor, hol és hogyan kezdődött kapcsolata a labdarúgással? — A foci szeretete szinte velem együtt született. Természetesen én is csatár szerettem volna lenni, sokszor átélni a gólszerzés örömét. Negyedikes általános iskolás voltam, amikor Somlói Sanyi bácsi engedélyezte, hogy látogathatom a veszprémi utánpótlás-előkészítő csoportjának edzéseit. Sanyi bácsi azt mondta: kapus leszek! Ez nekem nem nagyon tetszett, már azért sem, mert velem együtt nyolcán voltunk hálóőrök. Aztán fokozatosan kipotyogtak a vetélytársak, csak én maradtam s később, amikor már ifi válogatott voltam, kezdtem megbarátkozni az 1-es számú mezzel. — Mikor lépte át az NB I küszöbét? — Ennek külön története van. Két évvel ezelőtt, 1989 őszén, éppen a Rába ETO fogadására készültünk Veszprémben. A csütörtöki edzésen Kakas Laci megsérült, és Glázer Robi bácsi Berta Ernőt jelölte ki helyettesítésre. Emőt viszont a mérkőzés napján olyan derékbántalmak támadtak meg, hogy nem tudta vállalni a játékot. Mivel több kapus már nem volt, tizennyolc évesen nekem kellett a kapuba állni. A beugrás olyan jól sikerült, hogy a csapatban ragadtam, és zsinórban védtem a Veszprém, majd ez év augusztusától a Rába ETO kapuját. — Hogyan ítéli meg tatabányai teljesítményét? — Nagyon sok dolgom ugyan nem volt, de néhány meleg helyzetben sikerült hárítanom. Amikor a játékvezető tizenegyest ítélt ellenünk, eszembe jutott, hogy az elmúlt fordulóban, a Videoton ellen, Váczi a bal sarokra rúgta a labdát. Társaim is erre figyelmeztettek, így odavetődtem s mivel szerencsémre Váczi nem változtatott gyakorlatán — sikerült is hárítanom. — Húszévesen már az olimpiai válogatottnak is állandó tagja. — Igen. Nem kis örömömre már tizenkét ízben védhettem az ötkarikás csapat kapuját. — Érett kapusnak tartja már magát, vagy vannak gyengéi? — Nagyon sokat kell még tanulnom. Szerencsémre, amióta Győrött vagyok, olyan kitűnő egykori kapuvédő, mint Ulbert Tibor foglalkozik velem. Tőle rengeteget tanulok, sok okos tanácsot ad, amit igyekszem hasznosítani. — Mit csinál a foci mellett? — Legényember vagyok, barátnőmmel szívesen kirándulunk, szeretjük a jó levegőt. Szenvedélyünk a zene. — Hogyan képzeli a jövőjét? Mit szeretne elérni, kacérkodik-e például a külfölddel? — Még nagyon fiatal vagyok, jelenlegi helyzetemmel meg vagyok elégedve, jól érzem magam. A külföldi szerződés eszembe sem jut, még sokáig itthon kell bizonyítanom. Nyesegetem fogyatékosságaimat, és idővel szeretnék Petry Zsolt örökébe lépni, a nagyválogatott kapuját védeni. És ha majd elérem a harmincadik életévemet, s még akkor is vonzó és érdekes lesz számomra a foci, akkor esetleg jöhet a külföld. (havasréti) Csak botrány ne legyen! Cserbenhagyás vagy sem? Huszonkét hónapig volt szövetségi kapitány Mészöly Kálmán. 1989 decemberétől mostanáig tartott a Szőke Szikla hazai pályafutásának utolsó szakasza. Üldöztetéseinek, bukásainak és sikereinek hónapjai voltak ezek, amelyekből azért hiányzott az igazi nagy mennybemenetel de a lefejezés is. Első kapitányságakor mindezt átélhette, ám ez most másként volt. Hiába, langyosabb a légkör a magyar labdarúgásban. De miért is köszönt le? Erről beszélgettünk Mészöly Kálmán, immár ex-szövetségi kapitánnyal
