Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-09 / 197. szám

2 1991. október 9. hír} M aRGONYÁN a hét végén koszo­­rúzási ünnepséget tartottak Dessewffy Arisztid honvédtábornok sírjánál. A magyar szabadságharc hősi halottjaira emlékezett a Csemadok Kassai Városi Választmánya, az Együttélés Kassai Szervezete, továbbá a Fábry Klub, a Kassai Magyarok Baráti Társasága, a Szepsi Csombor Márton Klub, valamint a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei és miskolci városi szervezete, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Ma­gyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió miskolci csoportja. A koszorúzá­son jelen volt Nagy András alezredes, a Magyar Köztársaság katonai attaséja, Boros Jenó pozsonyi magyar fókonzul, továbbá Bogárdi Zoltán budapesti és Mihályi Molnár László parlamenti kép­viseld, András Károly müncheni polito­lógus és felesége, Sík Mária, Dessewffy László, Juraj Fürdik eperjesi egyetemi tanár és sokan mások. (BZ) Václav HAVEL köztársasági el­nök tegnap délután a föderáció gazda­ság- és költségvetési politikájával kap­csolatos javaslatokról tárgyalt a Szövet­ségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács terv- és költ­ségvetési, nemzetgazdasági és ellenőr­zési bizottságának hét tagjával. A lexander DUBÉEK, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap fogadta Shir­ley Temple-Black asszonyt, az Egyesült Államok prágai nagykövetét. A diplo­mata kérésére tartott találkozón a cseh­szlovák parlament elnöke tájékoztatta vendégét a szövetségi alkotmány és a tagköztársasági alaptörvények kidolgo­zásáról. A felek hangoztatták, hogy in­tenzívebbé kell tenni a két ország közöt­ti gazdasági együttműködést. SvÁJC kész a leghatékonyabban együttműködni Csehszlovákiával. Ezt tegnap Jean-Pascual Delamuraz svájci gazdasági miniszter jelentette ki, amikor megbeszélést folytatott Marián Óalfa szövetségi miniszterelnökkel. A SZÖVETSÉGI KORMÁNY teg­nap nyilatkozatot hagyott jóvá a Közel- Keletre irányuló csehszlovák nehézfegy­ver-export felfüggesztéséről, mégpedig arra az időre, míg tartani fog a Közel- Kelet—békekonferencia. A kabinet a nyilatkozatban egyebek között hangsú­lyozza, hogy támogatja a békekonferen­cia megrendezését, s úgy véli, hogy a tanácskozás révén tartós béke állhat be a térségben. Ezzel összefüggésben, a fo­lyamatot támogatandó, felfüggeszti a nehéz hagyományos fegyvereknek Csehszlovákiából a Közel-Keletre való kivitelét. A PÉÍBRAMI felsó katonai ügyész október 7-én vádat emelt FrantiSek Kind altábornagy, volt szövetségi bel­ügyminiszter és első helyettese, Alojz Lorenc altábornagy, valamint Karel Vykypél, a Nemzetbiztonsági Testület egykori második ügyosztályának (kémel­hárítás) parancsnoka ellen vezető jog­körrel való visszaélés miatt. Nevezette­ket azzal vádolják, hogy 1988 dereka és 1989. november 17-e között, főleg a tilta­kozó gyűlések előtt intézkedéseket tettek arra, hogy törvénytelen úton nagyobb számú állampolgárt „szigeteljenek el”. Mindezt tegnap közölte Jan Dubensky, a katonai főügyészség szóvivője. PRÁGÁBAN tegnap megkezdődött a Cseh Nemzeti Tanács 23. ülése. A képviselők egyebek között megtárgyal­ják a rendőrség műszaki felszereltségé­nek kérdését, programon szerepel to­vábbá a gazdasági reform véghezvitele az erdőgazdaságban. A CSNT ülése a tervek szerint péntekig tart. A DEMOKRATIKUS SZLOVÁKI­ÁÉRT MOZGALOM Komáromi Járási Tanácsa éles tiltakozását fejezte ki Pász­tor Istvánnak, Komárom polgármeste­rének egy londoni napilapban megjelent nyilatkozatával kapcsolatban. A polgár­­mester állítólag ezt nyilatkozta: „Amennyiben megszűnik a (csehszlo­vák) föderáció, harcolni fogunk autonó­miánkért. Ha nem demokratikus állam­ban fogunk élni, akkor mások, például Magyarország segítségét fogjuk kérni, hogy Szlovákiát elszigeteljék. Amennyi­ben ez hatástalan marad, hasonló hely­zet állhat elő, mint Jugoszláviában.” A DSZM képviselői szerint az ilyen kije­lentés nemcsak a polgármesteri hivatalt betöltő személy, de minden, az állam­mal szemben loajális polgár szájából el­fogadhatatlan. Szabad ÚJSÁG Ülésezett az SZNT Elnöksége Újabb lépés az alkittiiííny fölé Pozsonyban tegnap ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége, és ta­nácskoztak a parlamenti bizottságok is. A szlovák parlament újabb lépést igyekezett tenni a legsürgetőbb belpolitikai kérdés — az államjogi elrende­zés — alkotmányos megoldása felé. „Milyen eredménnyel járt az elnökségi tanácskozás?” — kérdeztük dr. Szabó Rezsőt, az Együttélés parlamenti képviselőjét, az SZNT Elnökségének tagját: „Az elnökség ülés legfontosabb napi- 24-én Prágában találkozik a CSNT és az rendi pontja a Szlovák Köztársaság Alkot­mányának az előkészítése volt, mégpedig a gazdasági hatáskörök, illetve a gazdaság­szociális szempontok figyelembe váeléveL Gyakorlatilag arról volt szó, hogy a kormány első elnökhelyettese és négy gaz­dasági miniszter tájékoztatott bennünket arról, hogy a hatáskörök felosztását illető­en pillanatnyilag milyen irányban folyta­tódnak a tárgyalások, illetve hogy miből induljanak ki azok az elnökségi tagok, akik az alkotmányt készítik elő. Tegiap délután ülést tartott az alkot­mány-előkészítő bizottság is. Részünkről az első megbeszélésen Rózsa Ernő, az MKDM képviseletében Csáky Pál, az FMK színeiben pedig A.Nagy László SZNT-alelnök vesz részi Lényegében el­kezdődik az a munka, amelynek során az eddig beadott hét alkotmányjavaslatból és a nyolcadikként benyújtott önálló fejezet­ből — amely a nemzeti kisebbségek és et­nikai csoportok ügyá hivatott megoldani — egy közös alkotmányt készítenek elő. Mindezeknek a munkálatoknak úgy kelle­ne befejeződniük, hogy október 21-én az elnökség tagjai a kidolgozott alkotmányja­vaslatot már érdemlegesen meg tudják vi­tatni Addig a rendelkezésünkre kell hogy álljanak azok az irányszámok, konkrét gazdasáp elképzelések, amelyek világos képet festenének arról a helyzetről és kö­vetkezményeiről, ha a szövetségi köztár­saság két önálló államra bomlana. Éne mindenekelőtt tájékozódás szempontjából van szükség hiszen a törvényhozó testület­nek és a kormánynak tudnia kell, hogy egy ilyen lépés milyen gazdaság következmé­nyekkel jár. Ezt követően október 23-án és Az SZNEP véleménye: SZNT Elnöksége. Ennek a tanácskozás­nak a tétje: a két ország között megköten­dő szerződés alapelveinek megfogalmazá­sa. Ha a két elnökség eredményesen végzi munkáját — nem lesz szükség népszava­zásra. Amennyiben nem, marad a végső megoldás, a népszavazás. Ez az egyetlen lehetőség amellyel alkotmányos úton ren­dezhető az ország jövője — akár együtt­maradnak, akár szétválnak a köztár­saságok. Ez az esetlen mód, amely garan­tálja, hogy ne következzen be az, aminek tanúi vagyunk ma Jugoszláviában.” Tegnap az SZNT nemzetiségi, etnikai és emberjogi bizottsága is ülésezett. Egyebek mellett a kulturális alappal kapcsolatos törvénytervezettel foglalko­zott Erről a javaslat előterjesztőjét, Do­bos László képviselőt kérdeztük: „Ez a törvénymódosítás két dolgot érint. Először is a törvény megnevezésének változtatását javasolja Állami Kulturális Alapról Szlovákiai Kulturális Alapra. Te­hát, ahogy a megnevezés is sugallja, egész Szlovákiát, annak nemcsak nemzett érde­keit, hanem területi szempontjait is érvé­nyesítő — tehát minket is érintő — tör­vényről van szó. Továbbá feltételezi, hogy aki ebből az alapból kap konkrét támogatást, az érezze kötelességének feltüntemi, kinyilvánítani, hogy ebből az alapból részesült Az ilyen gyakorlat sok nyugati országban már ter­mészetes Bizottságunk ezenkívül javasolta még hogy a kormány a Szlovák Köztár­saság 1992-es évi költségvetéséből 0,5 szá­zalékot fordítson ennek az alapnak a tá­mogatására. Bizottságaik ezekkel a javas­latokkal egyetértett.” (mázsár) A parlament egy kabaré Szövetség Gyűlés, egy-két kivételtől eltekintve, egyre inkább kabarétársulathoz hasonlít, amit a képviselők a választási kampányra próbálnak kihasználni, és a problémák konstruktív megoldása helyett egymástgyalázzák”—mondta a Szlo­vák Nemzett Egységpárt tegnapi sajtóértekezletén Ján Veselovsky elnök A lusztrálási törvénnyel kapcsolat­ban a pártvezérek ismét hangoztatták, hogy nemcsak politikai, hanem a „köz­törvényes eseteket” is meg kell vizsgál­ni, mert például abszurd dolog az, hogy valaki azért nem lehet iskolaigaz­gató, mert az előző rezsimben a Népi Milícia soraiba kényszerítették, de egy politikailag „tiszta” egyén akkor is igaz­­gatóskodhat, ha történetesen nemi erőszakért volt büntetve. A referendum kiírása Veselovs­ky szerint csak arra jó, hogy el­odázzák a választásokat, és ezzel „késleltessék Szlovákia szuvereni­tásának elnyerését”. A dél-szlovákiai kisebbségek helyzetével kapcsolatban Veselovs­ky vádolta a prágai központi veze­tést. Mint mondta, az elősegíti a nemzetiségi ellentétek kiéleződését, hogy ezzel elterelje a figyelmet a gazdasági problémákról, például a szövetkezetek szétverésének veszé­lyéről. A pártelnök igyekezett meg­győzni a sajtó képviselőit arról, hogy az önálló Szlovákiában ők a nemzeti kisebbségeknek is biztosítanak majd mindennemű állapolgári és emberi jogot. (gl) Távolodás helyett közeledés (Folytatás az 1. oldalról) struktúrákkal fenntartandó bilate­rális kapcsolatokat. „A Német Szö­vetségi Köztársaság teljes mérték­ben támogatja Csehszlovákiának azt a törekvését, hogy mielőbb bekap­csolódjon a jelenlegi európai struk­túrák, köztük főleg az Európai Kö­zösség munkájába” — folytatta. Né­metország ezért szorgalmazza a tár­sulási tanácskozások mielőbbi lezá­rását. Weizsäcker rámutatott arra, hogy az alapszerződés feltételezi az EK-ba való későbbi teljes jogú cseh­szlovák tagságot is. Beszédének további részében a német államfő felhívta a figyelmet a nacionalizmus veszélyére, amely Európában bizalmatlanságot és gyűlölködést kelt. Elmondta, hogy bár minden nemzetnek joga van a szabadságra és az önrendelkezésre, mégis nagy felelősséget kell vállalnia ezen elvek érvényesítéséért. Emlé­keztetett az ENSZ Alapokmányára is, amelynek első cikkelye rögzíti, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre, azonban e jog nem érvényesülhet légüres térben. Parlamenti beszédének végén Ri­chard von Weizsäcker leszögezte, hogy Európának meg kellett tanul­nia összevonni erejét, az országok­nak nem szabad ismét eltávolodniuk egymástól. A Szövetségi Gyűlés kamarái a továbbiakban jóváhagyólag tudo­másul vették a szövetségi kormány jelentését a CSKP és a SZISZ va­gyonának visszaszolgáltatásáról szó­ló alkotmánytörvény végrehajtásá­ról. A jelentést Marián Calfa mi­niszterelnök terjesztette elő. Mint elmondta, 1991. január elsejéig a Cseh Köztársaságban a CSKP nyolc volt vállalata, illetve gazdasági intéz­ménye (értéke 459 millió korona), a Szlovák Köztársaságban pedig 6 szervezete (739 millió korona) ke­rült az állam tulajdonába. Szociális támogatás 1992-ben Elegendő lesz-e? A Csehszlovák Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülé­sének napirendjén az 1992. évi nyugdíjemelésről, továbbá az ellátatlan gyermekek számára nyújtandó egyszeri járadékról és a gyermekgondozási segély emeléséről szóló törvényjavaslata szerepelt A tanácskozást — amelyen a szövet­ségi kormányt Petr Miller szociális és munkaügyi, Vladimír Dlouhy gazdasági és JIíí Nezval közlekedési miniszter képviselte — az érdekegyeztető testület elnöke, Pavel HofTmann miniszterel­nök-helyettes vezette. A nyugdíjemelésről szóló törvény­­javaslat — amelyet Petr Miller terjesz­tett elő — vitát váltott ki a szakszerve­zetek képviselői és a kormány tagjai között. Vladimír Dlouhyt az lepte meg, hogy a tanács anélkül tárgyalt konkrét összegekről, hogy a nyugdíj­emelés államháztartásra gyakorolt ha­tását a kormány áttekintette volna. A szakszervezeteket viszont az, hogy a kabinet csak ezután fog tárgyalni az emelés nagyságáról. A vitának Pavel Pavol Kanis szerint Hoffmann vetett véget, javasolva, hogy a nyugdíjemelési koncepcióval mindenki értsen egyet. Az érdekegyeztető tanács foglalko­zott az ellátatlan gyermekeknek nyúj­tandó egyszeri juttatásról és a gyermek­­gondozási segély emeléséről szóló tör­vénytervezettel is. Ä javaslat értelmében az egyszeri já­radék hat éves korig 800, hat és tíz éves kor között 900, tíz és tizenöt éves kor között 1100, tizenöt éves kor felett pe­dig 1200 korona lenne. A juttatás meg­állapításánál az a mérvadó, hogy a gyer­mek milyen idöis lesz 1992. január 31- én. A gyermekgondozási segély eseté­ben a törvényjavaslat kétszáz koronás emelést irányoz elő, tehát a jelenlegi ha­vi 900 koronáról 1100 koronára. Legyen magyar baloldali párt A Demokratikus Baloldal Pártja Központi Bizottságának szombati ülésén Pavol Kants, a szövetségi tanács elnöke sürgette a párt nemzeti programjának létrehozását és javaslatot tett önálló ma­gyar baloldali párt létrehozására Szlová­kiában. A meglepő, a magyar baloldali érzelműek számára új pártot sugalló gondolat azt is előrevetítheti, hogy a DBP-t hátráltatják a nem szlovák nem­zetiségű tagok. Valóban kényelmetlenné váltak a magyar tagok a demokratikus baloldal számára? Ezt kérdezte lapunk munkatársa a párt tegnapi sajtóértekez­letén Peter Weiss pártelnöktől és Duáan Dorotin alelnöktől. Dorotin: ,Pavol Kanis javaslatát az ülésen senki sem támogatta, ellenkezőleg többen — köztük Zselenák József is—azt erélyesen visszautasították, hangsúlyozva: a DBP nemzett és nemzetiségi programja elválaszthatatlan egészet kell hogy alkos­son. Vagyis pártunk nem fejlődik olyan irányba, hogy benne csupán a szlovákok számára lenne hely. ” Weiss: „Pártunk rendelkezik nemzeti és nemzetiségi programmal, amelyet vi­szont tökéletesíteni kelL Reagálnunk kell azonban arra a tényre is, hogy a magyar nemzed kisebbség körében működő pár­tok többé-kevésbé mind jobboldali irány­zatúak. Ebből ered Pavol Kanis elmélke­dése a magyar baloldali szerveződésről Az elemzések viszont azt mutatják, hogy erre még nincs szükség s a megfelelő idő sem érkezett el Ha figyelmünket a vegye­sen lakott járások specifikus szociális és gazdaság problémáira fordítjuk, akkor mindhárom magyar politikai mozgalom­mal versenyképesek lehetünk, hiszen pár­tunk — velük ellentétben — kész ezekre a problémákra átfogó gazdasági és szociális programmal válaszolni ”-zsár­(A szerk. megj.: Érdeklődéssel olvastuk Weiss úr utóbbi állítását, hiszen átkeresztelt pártjának több mint 40 év állt rendelkezésére „átfogó gazdasági és szociális programmal válaszolni "az időközben idültté vátt problémákra.) Meggyengült a jogbiztonság (Folytatás az L. oldalról) tünk a prágai kormány lusztrálási tör­vényjavaslatával, mivel véleményem sze­rint azt jelentette, hogy megfelelően ki­egyensúlyozódik az állami szervek, vál­lalatok és tömegtájékoztató eszközök megtisztításának szükségessége, s egyút­tal megfelelő jogbiztonságot szavatol a kárvallottaknak. Nekem úgy tűnik, hogy a Szövetségi Gyűlésben elfogadott tör­vénnyel bizonyos mértékben meggyen­gült a jogbiztonság” — fűzte hozzá. A továbbiakban utalt arra, hogy a ka­binet nem fogadta el a képviselőcsopor­tok által előterjesztett egyetlen törvény­­javaslatot sem. ,A szuverenitás kikiáltá­sáról szóló alkotmánytörvény kiadására vonatkozó javaslatot azért vetették el, mivel ellentétben van az érvényes alkot­mánnyal. Tekintettel arra, hogy folyik a két tagköztársaság közötti szerződés és az alkotmányok kidolgozása, korai vol­na ilyen törvényt jóváhagyni. Nemmel szavaztunk a népszavazási törvény ja­vaslatára is. Ugyanis az ide vonatkozó föderális jogszabály tartalmazza, hogy az SZNT is kezdeményezheti az állam­jogi elrendezéssel összefüggő problé­máknak népszavazás útján történő meg­oldását. Nézetem szerint az volna meg­felelő, ha a Szlovák Nemzeti Tanács úgy fogadná el a népszavazási törvényt, mint a különféle fontos kérdésekről — nem pedig csak az államjogi elrendezés­ről — való döntéshozatal egyik alkot­mányos eszközéről szóló jogszabályt” — mondta a szlovák kormányfő. Hozzá­fűzte, hogy a kormány a „zászlótör­vény” javaslatát sem fogadta el. „Azon­ban tudatában vagyunk annak, hogy a Szlovák Köztársaság zászlaját valószínű­leg meg kell változtatni, mivel nem kényszeríthetjük az Oroszországi Föde­rációt (ugyanolyan a lobogója, mint a szlovák zászló), hogy ő változtassa meg zászlaját” —jelentette ki. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. október 9-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,00 52,04 51,52 49,69 52,83 51,26 Ausztrál dollár 23,46 23,94 23,70 22,53 24,23 23,38 Belga frank (100) 85,10 86,82 85,96 82,88 88,16 85,52 Dán korona 4,55 4,65 4,60 4,42 4,72 4,57 Finn márka 7,20 7,34 7.27 6,98 7,46 7,22 Francia frank 5,15 5,25 5,20 5,01 5,33 5,17 Görög drachma (100) 15,75 16,07 15,91 14,70 16,24 15,47 Holland forint 15,55 15,87 15,71 15,15 16,11 15,60 ír font 46,83 47,77 47,30 45,14 48,50 46,82 Japán jen (100) 22,75 23,21 22,98 22,18 23,50 22,84 Kanadai dollár 26,22 26,74 26,48 25,53 26,09 26,31 Luxemburgi frank (100) 85,10 86,82 85,96 82,02 88,14 85,08 Német márka 17,52 17,88 17,70 17,24 18,16 17,70 Norvég korona 4,48 4,58 4,53 4,35 4,65 4,50 Olasz líra (1000) 23,46 23,94 23,70 22,86 24,30 23,58 Osztrák schilling 2,48 2,55 2,52 2,46 2,58 2,52 Portugál escudo (100) 20,39 20,81 20,60 19,48 21,10 20,29 Spanyol peseta (100) 27,77 28,33 28,05 27,00 28,70 27,85 Svájci frank 20,00 20,40 20,20 19,67 20,73 20,20 Svéd korona 4,81 4.91 4,86 4,67 4,99 4,83 USA-dollár 29,57 30,17 29,87 29,17 30,57 29,87

Next

/
Oldalképek
Tartalom