Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-04 / 193. szám

1991. október 4. Szabad ÚJSÁG 5 A vagyonjegyes privatizáció folyamatában Befektetési privatizációs alapok létesítése i. A befektetési privatizációs alap (a továbbiakban csak BPA) alapítója a 92/1991 Tt. számú törvény 25. §-a 1. bekezdésének b) pontja szerint ille­tőségének megfelelően vagy a- Cseh Köztársaság Nemzetivagyon-kezelő és Privatizációs Minisztériumához, vagy a Szlovák Köztársaság Nemzeti­vagyon-kezelő és Privatizációs Mi­nisztériumához terjeszti be a BPA ala­pítására vonatkozó kérvényt. Az alapító egyúttal a BPA igazgatá­si feladatait is ellátja (,,BPA‘‘ igazga­tó). Tekintettel az ebből adódó tevé­kenységre, az alábbi követelmények­nek kell eleget tennie: • csak olyan jogi személyről lehet szó, amely legalább 1 millió koronás alaptőkével (törzsvagyonnal) rendel­kezik minden általa alapított BPA szá­mára, • ki kell alakítania a műszaki és szervezési feltételeket a BPA igazga­tásához, beleértve a részvények disz­­ketteken történő megrendelését a Számítástechnikai Vállalatok (Pod­­niky vypoőtovej techniky - PVT) szá­mítástechnikai programja keretében. A kérvény tartozékai a követ­kezők: 1. Alapítási tervjavaslat Az alapítónak minden általa létesí­tendő BPA számára külön alapítási tervezetet kell kidolgoznia. Az alapítási kérvény jóváhagyására illetékes szervek csak olyan esetben engedélyezhetik a BPA létesítését, ha a részvénytársaságokról szóló 104/90 Tt. törvény 17. §-nak 3. bekezdésé­ben foglalt követelményeken kívül az alapítási tervezet a következőket is tartalmazza: a) az alapító igazgatási kötelessé­gét a BPA tevékenységében a BPA- val kötött szerződés alapján, b) a BPA igazgatási tevékenységé­nek ellátására javasolt dolgozók szá­mát, szakképzettségét és eddigi gya­korlatát, c) a BPA elöljáróságának és fel­ügyelőtanácsának névsor szerinti összetételét, a javasolt személyek szakképzettségét, címét, korábbi és jelenlegi hivatását, valamint a BPA alapítójához fűződő viszonyát, d) a befektetési politika alapelveit és céljait, főleg a következő szempon­tok szerint:- a BPA ágazati szakosításának meghatározását,- a BPA tőkehasznosítási és oszta­lékjuttatási politikáját, főleg annak az időszaknak a meghatározását, amely alatt a részvényeseknek nem fizetnek osztalékot, e) a kockázat mérséklésének és elosztásának módját, f) a készfizető vagyon kialakításá­nak útjait és módját, g) a BPA azon kötelességét, hogy tájékoztassa az alapítását engedélye­ző szervet az elöljáróság és a felügye­­lötanács összetételében, valamint a BPA igazgatását ellátó szervezet­ben bekövetkezett változásokról, a BPA székhelyének, illetve a BPA igazgatását ellátó szervezet székhe­lyének megváltoztatásáról, továbbá a BPA befektetési politikájának módo­sításáról, h) a BPA alapításakor mindössze 100 korona értékű alaptőke letétbe helyezését, amit csak a befektetési vagyonjegyek kiadására és felhaszná­lására vonatkozó kormányrendelet 17. §-a szerint végrehajtott növelés után szabad tovább növelni. 2. Szerződéstervezet a BPA alapí­tója és a BPA között az igazgatás módjáról A szerződéstervezetben az alapító főleg a következő feltételeket határoz­za meg: a) a javadalmazás mértékét a BPA számára nyújtott igazgatási szolgálta­tásokért, éspedig a következő módon: aa) a befektetési vagyonjegyek ki­adására és felhasználására vonatko­zó kormányrendelet 17. §-a szerint a javadalmazás mértéke a megbízatás teljesítéséért nem haladhatja meg a befektetési vagyonjegyekért beszer­zett részvények nominálértékének 2 százalékát. ab) a BPA további igazgatásáért járó javadalmazás nem haladhatja meg évente az alap vagyonértékének 3 százalékát, b) az alap vagyonából és annak eladásából származó haszon felhasz­nálásának szabályozását, c) a BPA gazdálkodásáról szóló beszámolók tartalmi felépítését és nyilvánosságra hozatalát. 3. A BPA alapszabály-tervezete A BPA alapszabályait a részvény­­társaságokról szóló 104/90 Tt. számú törvény szerint kell kidolgozni. 4. Bizonylat az alaptőke (törzsva­gyon) nagyságáról Az alaptőke (törzsvagyon) nagysá­gáról bizonylatként a vállalati cégjegy­zékből származó kimutatás szolgál. A BPA igazgatására vonatkozó szerződés felbontására az általános érvényű jogi előírások, valamint e szerződés határozatai vonatkoznak. II. Alapítási eljárás Az alapító a BPA alapításakor a kö­vetkezőképpen jár el: 1) engedélyt kér az illetékes mi­nisztériumtól a BPA alapítására, 2) 14 napon belül átveszi a minisz­térium döntését az alapítás engedé­lyezéséről vagy elutasításáról; egyút­tal átveszi azt a nyomtatványt is, ame­lyet a Számítástechnikai Vállalatok il­letékes regisztrálási helyén való re­gisztráláshoz kell kitölteni, 3) részvénytársaságként megala­pítja a BPA-t, elintézi az azonosítási szám (identifikacné őíslo organizácie - ICO) és a cégjegyzéki kivonat ki­adását. 4) a regisztrációs helyek jegyzéké­ből kiválasztott regisztrációs helyen átadja a kitöltött nyomtatványt; a re­gisztrációs helyen felülvizsgálják a nyomtatványon szereplő adatok he­lyességét; a jóváhagyásra a miniszté­rium engedélyezése és a cégjegyzéki kivonat alapján kerül sor, 5) a BPA alapítója tájékoztatást vesz át a regisztrációs helyen a rész­vények megrendelésének és az ered­mények bejelentésének módjáról. III. A BPA prospektusa A BPA igazgató szervezete a rész­vényesek megnyerése céljából a jóvá­hagyott alapítási tervezettel össz­hangban árusítható prospektust dol­goz ki, s azt a BPA-val kötött szerző­dés szövegével együtt megfelelő mó­don közzé teszi. Az árusítható prospektusban fel kellene tüntetni mindazokat az adato­kat, amelyek a vagyonjegyek befekte­tése szempontjából az előnyösség és a megbízhatóság elbírálásához okvet­lenül szükségesek. Főleg a követke­ző adatokról van szó: a) a BPA igazgató szervezetét jel­lemző adatok, annak saját tőkéje és az általa létesített alapok; b) a BPA adatai, annak feltételezett terjedelme, a vállalkozói stratégia irányzata és a BPA pénzügyi politiká­jának céljai, c) alapvető tájékoztatás azokról az adóügyi előírásokról, amelyek a BPA vagyonával és hozadékával való gaz­dálkodásra vonatkoznak1; d) a BPA-t igazgató szervezet ve­zető képviselőinek, valamint a BPA elöljáróságának és felügyelötanácsá­­nak névsora. IV. A befektetési vagyonjegyek átadása A befektetési privatizációs alap azonosítási számának meghatározá­sa után a BPA igazgató szervezete minden általa alapított BPA számára prospektust ad ki, s az előzetes fordu­ló, valamint az első privatizációs for­duló megkezdése előtt propaganda­­kampányt fejt ki azzal a céllal, hogy megnyerje a befektetési vagyonjegyek tulajdonosait a BPA-val való együtt­működésre. E kampány alapján a be­fektetési vagyonjegyek tulajdonosai eldöntik, hogy amennyiben vagyonje­gyeik felhasználását a BPA-ra bízzák, ezek közül melyiket választják ki. Tekintettel a befektetési vagyon­jegy-tulajdonosok feltételezhetően je­lentős számára, a befektetési hullám ideje alatt nehezen valósítható meg a befektetők közvetlen kapcsolata a BPA igazgató szervezetével. A be­fektetési pontok gyűjtésekor ezért nem lehet azonos módon eljárni, mint a pénzeszközök társításakor a hagyo­mányos befektetési alapok képzése során. A befektetési pontokat ezért iktatók hálózata által kell a befektetési privati­zációs alapokhoz eljuttatni. A Posta­­igazgatóság által létesített iktatók az egyes privatizációs fordulókban fo­gadják a megrendeléseket. Az előzetes fordulóban a befekteté­si vagyonjegyek tulajdonosai befekte­tési pontjaik egy részét (vagy a pontok teljes mennyiségét) felkínálhatják a ki­választott befektetési privatizációs alapnak az azonosítási szám beírásá­val. Akik így járnak el, azok az átadott befektetési pontjaikat már nem hasz­nálhatják fel konkrét részvénytársasá­gok részvényeinek közvetlen vásárlá­sára, de ugyanakkor jogosultakká vál­nak az adott BPA vállalkozásában való vagyonrészesedésre, mégpedig az általuk átadott befektetési pontok­nak a BPA által összegyűjtött befekte­tési pontok teljes mennyiségéhez vi­szonyított arányában. A befektetési pontok átadását a ki­választott BPA számára a befektetési vagyonjegy-tulajdonos vagyonjegyfü­zetében végrehajtott bejegyzés jelenti, ami egyúttal bizonylatként is szolgál a létrehozott BPA-ban való vagyonré­­szesedésről, ami azonban a befekte­tési vagyonjegy-tulajdonos érdekén kívül a privatizált vagyon terjedelmétől is függ. A részvények megrendelésének és átvételének feltételeit a vagyonjegy­tulajdonosok részéről a befektetési vagyonjegyek kiadására és felhaszná­lására vonatkozó, 1991. 9. 5-én ki­adott szövetségi kormányrendelet szabályozza. A Szlovák Köztársaság Nemzeti­vagyon-kezelő és Privatizációs Minisztériuma, A Cseh Köztársaság Nemzeti­vagyon-kezelő és Privatizációs Minisztériuma 1 A jövedelmi adóról szóló 157/1989 Tt. számú törvény, a későb­bi előírások szövegezésében; A lakossági jövedelemadóról szóló 389/1990 Tt. számú törvény a későbbi előírások szövegezésében. Chlo kupónové knílky A 12345678-0 c«.,««. 09 CWo kupónoví knftky 12345678-0 B 09 '*)KiSIÍ]PíKrJ£T/ aSfJUkJüa D fax őklokupónovéknfiky lOS 1 *21314^6*71815] C 12345678-0 Cftto ki 09 atüsinkl 100 0 S BSíI iJlíitiZlHBHíl BfűíJCQaaa vyptnénfcti ftdkft 1 too Vyplrtte pílloienou 100 ternou proplsovacf Saíuf/Jnl tuikou eltelné podle KW pfedepsaného vroni 1—i—,—I—I pfcmadovyznatcnych i-L.I-J. I 100 rámeíkú. .CLu^i Agrárvilág Bőséges termés olajos magvakból Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) az 1991/92-es idényben 223,79 millió tonnára becsüli a világ olajos magvakból várható termését. Ez az előző évi termésnél 2,8 százalékkal több, és egyben új termési rekord lenne. A világon termesztett olajos magvak 48 százaléka szója, ebből az új szezonban 107 millió tonnára lehet számítani, 3,3 százalékkal nagyobb mennyiségre, mint az előző idényben. Főleg Brazília növeli szójaterme­­lését - 13 százalékkal, 17,5 millió tonnára -, de a legnagyobb mennyiséget most is az Egyesült Államok termeli: 53,6 millió tonnát, annak ellenére, hogy ez a termés csak 2,5 százalékkal több az előzőnél. Repcéből az új termesztési időszakban 27,1 millió tonna termés várható (5,1 százalékkal több, mint az előzőben). A legnagyobb termelő, Kína, 2 százalékkal, 7,1 millió tonnára növelheti repcetermé­sét. Ezt az EK-országok az 1990/91-es termésnél mintegy 14 száza­lékkal több, 7,07 millió tonnás termésükkel csaknem utolérik. Földimogyoróból 1,8 százalékkal több, 22,5 millió tonna termés várható, pálmamagból 6,8 százalékkal, 3,59 millió tonnára nőhet a termés, napraforgóból 1,9 százalékkal 21,6 millió tonnára, lenmagból 10,3 százalékkal, 2,1 millió tonnára. Korpából 3,4 százalékkal, 4,81 millió tonnára csökkenhet a termés. Szőlőtúltermelés Magyarországon A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy - a búzához hasonlóan - interveniális borszőlő-felvásárlással próbál enyhíteni a túltermelés okozta nehézségeken. Ehhez azonban 300 millió forintra van szüksége; ezt a pénzösszeget a parlamentnek a hónap végéig kellene jóváhagynia. A túlkínálat megelőzése érdekében a kormány a jövőben csökkenteni szeretné a borszőlő termesztését a nem hagyományos szőlőtermő vidéke­ken és ki szeretné szántatni a kevésbé jó minőségű fajtákat. Erre az intézkedésre azért is szükség van, mert a magyar borok és párlatok nem felelnek meg az Európai Közösségek által előírt szabványnak, így Magyar­­ország ezekkel az áruféleségekkel nem érvényesülhetne az EK-piacokon. Tovább csökken a szovjet hústermelés A Szovjetunió marha- és borjúhústermelése 1992-ben 3-5 százalék­kal is mérséklődhet, mert a központi intézmények szétesése miatt beszűkül a gabona- és takarmány-kínálat. Az elemzés szerint nem jobb a helyzet a sertés-, a bárány-, a birka- és a kecskehús esetében sem. Nehéz a szovjet üzletekben tisztességes húst kapni. A vásárlók arra kényszerülnek, hogy rossz minőségű és szakszerűtlenül darabolt húst vegyenek át. Pedig a kereslet nagy. A tenyésztők és a feldolgozók képtelenek a keresletet kielégíteni, mert egyrészt jövedelmezőségi helyzetük igen rossz, másrészt pedig hatalmas veszteség keletkezik, miközben az árut a termelőüzemekből az üzletekbe szállítják. Ahelyett, hogy az állatállományt töltenék fel, a takarmánykínálatot növelnék, s az üzlethálózatot javítanák, a jelek szerint a meglévő állatállomány további levágásában látják a kiutat a Szovjetunióban. Ez ma már olyan méreteket ölt, hogy a tenyészállatok sem élveznek kivételt. A Szovjetunió újabb kori történelmében a múlt évben fordult elő először, hogy a hústermelés csökkent: akkor ugyan még csak 1 száza­lékkal. A vágások száma - mindenekelőtt a teheneké - 1989 vége óta folyamatosan növekszik, miközben az asztalokra nem kerül több hús. Mindezek ellenére az amerikai elemzés a húskínálat további csökkené­sét prognosztizálja, amin az a központi törekvés sem változtat, hogy emeljék az állatok felvásárlási árát. Egyre népszerűbb a kivi A nyolcvanas években a kivi a legközkedveltebb gyümölcs volt, de a szakemberek szerint népszerűsége még legalább 4-5 évig nem csökken. Az idei kivitermés világviszonylatban a tavalyi 625 ezer tonnáról várhatóan 1.08 millió tonnára nő. Az elmúlt évben a legnagyobb kivitermelö Olaszor­szág (270 ezer tonna) és Új Zéland (230 ezer tonna) volt. Ot éven belül Olaszország 400 ezer, Új Zéland pedig 300 ezer tonnára szeretné növelni a termést. Hasonló ütemben emelkedik a kivifogyasztás is. Olaszországban és Belgiumban például évente egy személyre 1,6 illetve 1,5 kg jut ebből a gyümölcsből. Az elkövetkező években várhatóan Írországban és Spanyolországban is nagymértékben fokozódik a kivifogyasztás. Túlkínálat a kaucsukpiacon A kaucsuktermelők hiába remélték, hogy az idén javul a piaci helyzet. A londoni International Rubber Study Group legújabb adatai szerint az idei első negyedévben természetes és szintetikus kaucsukból együtt 3770 tonnát használtak fel a világon, 80 ezer tonnával kevesebbet, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. Szintetikus kaucsukból az idei első negyedévi felhasználás 2430 ezer tonna volt, a tavalyi 2510 ezer tonna. Természetes kaucsukból változatlanul 1340 tonna fogyott, de az Egyesült Államokban és az EK-országokban kisebb, Japánban, Kíná­ban, Dél-Koreában és Tajvanon nagyobb lett a felhasználás mértéke. A keresletváltozáshoz a szintetikus kaucsuk gyártói jobban tudtak alkalmazkodni; a tavalyihoz képest az idei első negyedévben 150 ezer tonnával, világviszonylatban 2420 ezer tonnára csökkentették a gyártás mennyiségét. Természetes kaucsukból viszont 90 ezer tonnával többet termeltek a világon, 1370 ezer tonnát. A túlkínálat az árakon is megérződik, a Nemzetközi Kaucsukegyez­­mény napi indikátorára idei első negyedévben kilogrammonként 177.8 malaysiai cent volt (tavaly 183,1 cent), a második negyedévben is csak alig több, 178,2 malaysiai cent (tavaly 182,7 cent). (A Hospodárske noviny és a Napi Világgazdaság nyomán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom