Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-25 / 211. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1991. október 25. HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK Élettényezők iránti igénye. Fényi­génye: kedveli a nagyobb fényt. Nem túri az árnyékot, fényszegény helyen apró és laza bimbókat fejleszt. Hőigé­nye alacsony (13-16 C-fok), a fodros­kellel együtt a leghidegtüröbb káposz­tafélénk, a -15, -20 C-fokos fagyot is és a nyári nagy meleget is elviseli. A höingadozás fejlődését kevésbé be­folyásolja. Vízigénye: a többi káposz­INFO Négynapos, bentlakásos kép­zést indítanak négy turnusban- egyenként 20-20 résztvevővel- a csigatenyésztök számára Nyitrán november 6-ától. A rész­vételi díj 400 korona. A résztve­vőknek - saját költségeik terhére- biztosítanak szállást, étkezést is. A tanfolyam színhelye a nyitrai továbbképző intézet (Inétitút vzdelávania a vychovy, ul. Májo­­vého povst. őes. I'udu ő. 4., 949 01 Nitra). Jelentkezni október végéig lehet az alábbi címen: ÚVTIP, Samova 9, 950 10 Nitra. Az Állattenyésztők Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottsá­gának elnöke, Pavol Forisch, valamint titkára, Ambruá Bystrík a szeptember 28-ai ülé­sen lemondott tisztségéről. Le­mondásukat elfogadták, az el­nöki teendőket átmenetileg az eddigi alelnök, Ivan Bízik látja el. Megjelent a Jó Gazda 2. száma; már most megvásárolhatják a hír­lapárusoknál! Ízelítő a lap tartalmából:- Vásárnaptár- Az Ekecsi Kukoricater­mesztési Rendszer hír­adója N- A laskagomba termesz­tése- Mitől foltosodik a paradi­csom?- Fajtaajánlat szőlőtelepí­tőknek- Új szempontok a szarvas­­marha takarmányozá­sában- Téli vadetetési tanácsok- Pontyozás télen- ötletek karácsonyfadíszek készítéséhez ... és még sok hasznos tudnivaló. Amennyiben ön még nem ju­tott hozzá a Jó Gazda első szá­mához, utólag megrendelheti a szerkesztőségnél. Jó Gazda, Mar­­tanoviőova 25, 12. em, 819 11 Bratislava. Még nem késtük le, hogy kí­mélő fűszernövényeket telepít­sünk. Az elkövetkező héten még elültethetjük a borsmenta dugványait (tarackokat), a sor­távolságuk 50-70 cm, szaporít­­ványszükséglet 1-1,2 t/ha. A terméshozam - szárítva - 2,5 - 3,5 t/ha. Két-három évet szá­míthatunk termőként, utána fel kell újítani a telepítvényt. Tőosztással most szaporítható a tárkony (esetleg márciusban). Tenyészterülete 60x40 cm. Hek­táronként 35-40 ezer darab sza­porítóanyag szükséges, így 2 - 3,5 tonna szárított anyag taka­rítható be róla. 4-6 évig terem; a 2. évtől kezdődően évente két­szer takarítható be. Vethető még a lestyán is, ál­landó helyére. A vetőmagszük­séglet 10-12 kg/ha, 80-100 egyeddel számolva méteren­ként. Sortávolsága 50-60 cm. A gyökér a 3. vagy a 4. évben takarítható be. Bimbóskel Brassica... Jáv. Magas, oszlopszerű szárán a „mi­ni“ káposztafejekkel igen érdekes, dí­szítő hatást kelt. (Ősszel levelei külön­böző színt öltve igen mutatósak. Má­sodéves, sárga virágú tövei és becő­­termései is megragadóak. Fontos há­zikerti díszzöldségünk. Származása, elterjedése. A Föld­közi-tenger környékéről ered. Ma Eu­­rópa-szerte ismert és termesztett zöldségféle, elsősorban Németor­szágban, Hollandiában Hazánkban szórványosan termesztik. Gazdasági és táplálkozási jelen­tősége. Kiskertben 1 -2 kg/m2 bimbó­termés, zöldtömegben pedig 2-5 kg/m2 hozam érhető el. Értékes tápa­nyagot, A-, B,, B2- és C-vitamint, karotint, 5,4 százalék szénhidrátot, 4,3-5,3 százalék fehérjét, 14-15 szá­razanyagot, 1,3 százalék rostot, ásvá­nyi sókat (Ca, P, Fe), iz- és zamata­nyagokat tartalmaz. 193-203 J az energiaértéke. Bimbói sokféleképp el­készíthetők. Óriási levél- és szártöme­ge kitűnő takarmány. Fontos mélyhű­tött áru- és exportcikk. Növénytani jellemzői. Kétéves ká­posztafélénk. Fögyökere erőteljes, dús oldalgyökérzettel mélyre (80-100 cm-re) hatol Szárazságtűrő. Szára közepesen fásodó, olykor 130 cm ma­gas, tengelyszerű. Levélzete: hosszú levélnyélen lelógó, tojás alakú szür­készöld levelei köntösként védik az alattuk levő bimbókat. Hónaljukban a tenyészidó végére képződnek a ki­csiny, tömör fejeskáposztaszerü „bimbók". Virágzati szára a második évben 150 cm magas is lehet. Virág­zata fürt, a virágok májusban nyílnak, rovar-, szélmegporzók, nektártartal­­múak. Termése becö, júliusban érik. Magja gömbölyű, barnásfekete, pereg Ezermagtömege 3,2-4 g. Csirázóké­­pessége 85-95 százalékos, 4—5 évig használható, a vetéstől 5-7 napra kel ki. Tenyészideje 80-160 nap. taféléhez képest kevesebb nedvessé­get kíván, de vízigényes. Hűvös, csa­padékos klímán nagy termést érhe­tünk el. Öntözéssel termése megdup­lázható. Talajigénye: mély fekvésű, humuszban gazdag vályogtalajokon díszük igazán szépen. Tápanyagigé­nyes. Ősszel 5-6 kg/m2 érett istálló­trágyát, 10 g/m2 foszfort, 20 g/m2 káli­umot, 10-20 g/m2 nitrogénfejtrágyát adjunk alá Sok nitrogén, kevés kálium esetén a bimbók minősége romlik. Termesztése. Fönövényként ter­mesztjük. A területe május 15-töl no­vember 30-ig (átteleltetve május 15- töl április 15-ig), helyre vetve április 1- tól november 30-ig (helyben teleltetve május 1 -töl április 15-ig) foglalja el. Köztesei az alacsony növésű és rövid tenyészidejű zöldségfélék. Jó elönö­­vénye a borsó, a bab, a jól trágyázott kapáskultúrák. Utána a paprika és más zöldségfélék jól díszlenek. Talaj­­elökészitése: szervestrágyázással egybekötött őszi ásás (mélyszántás). Palántaneveléshez március köze­pétől május végéig vethetjük meleg­ágyba, fólia alá, majd szabadföldi hidegágyba. 5-7 hetes palántaneve­lés után ültetjük ki. Tenyészterülete 50 x 50 cm, 70 x 40-50 cm, 70-80 x 77 x 80 cm. A bimbóskelt nem szabad sűrűn ültetni, négyzetméterenként 4-1,6 szálat ültethetünk. Az 1 m2-en nevelt palánta (600-700 szál) 150-400 m2 területre elegendő. Vető­magszükséglete 4 g ezermagtömeg­­nél 3—4 g, 1 m2 palántához. A korai, középkorai fajtákat május 15-töl július 15-ig, a késeieket április 10-töl június 10-ig, az áttelelöket május 15-töl júni­us 15-ig ültetjük ki. Helyrevetéses termesztésmód esetén a koraiakat április 1 -töl július 1 - ig, a középkoraiakat május 1-tól július 10-ig, a késeieket április 1 -töl június 1 - ig, az áttelelöket május 1 -töl június 1 - ig vetjük porhanyós talajba, 1,5-2 cm r Az állatorvos tanácsai Aszpergilózis Környezetünkben bőséggel for­dulnak elő különböző penészgom­bák. Némelyek „jóindulatúak“, má­sok környezetükre nézve veszélye­sek. Nemcsak a növényi eredetű anyagokon, de az élő állatokon, sőt a szervezetükön belül is kárt tehet­nek. Legismertebbek közé tartozik Aspergillus fumigátus nevű penész­gomba, de gyakoriak még a Mucor és a Penicillium gombák is. A spóráik mindenütt megtalálha­tók, nedves, párás időben könnyen ki is csíráznak, leginkább a nedves almon, az avarban, a nedves forgá­cson, de a szénán és egyéb takar­mányokon is. A sporuláció szaka­szában a baromfi kapirgálásával hozzájárul a kifejlett spóratokok ron­csolásához, így a spórák terjeszté­séhez. Nagy tömegben találhatók az istállók, az ólak légterében, az álla­tok könnyen belélegezhetik, mivel azok folyamatosan kavarognak a le­vegőben. A veszély különösen a fiatal ba­romfira és a díszmadarak fiókáira nézve nagy, de éppen az őszi és a téli időszakban a helytelen, gyak­ran még a higiéniai alapkövetelmé­nyeknek is alig megfelelő tartáskö­rülmények kialakításával segítjük terjedésüket. A penészgombák a fejlődő, de méginkább a valami­lyen okból legyengült szervezeteket támadják meg. A spórák, mivel könnyen belélegezhetők és megta­padnak az állatok szőrén, valamint a tollán, könnyen terjednek. A meg­támadott tüdőben, a hörgőcskékben és az alveolusokban a kicsírázott spórákból folyamatosan kifejlődik a mycélium. Az elhullott állatok tüde­jének metszéslapján sárgás vagy szürkészöldes csomókat, gombos­­túfejnyi göböket találhatunk. Különö­sen a tyúkok, a galambok, a kacsák, a pulykák, a ludak és a díszmadarak érzékenyek a penészfertőzésre. A nagyarányú elhullás mellett az állatok senyvesek, fejlődésben visz­­szamaradnak, étvágytalanok, rossz takarmányhasznosítók. A penészek önmagukban is veszélyesek az álla­tokra, ráadásul ismert a rákkeltő ha­tásuk is. A télen általában a kevésbé szel­lőzött istállók, a szűkre szabott tér, a párás meleg ideális feltételeket teremt a penészek fejlődéséhez. El­sőrendű feladataink közé tartozik te­hát, hogy a baromfi (de más állatok) szálláshelyeit úgy alakítsuk ki, hogy ne legyen a levegője túlságosan párás, rendszeresen szellőztes­sünk, a beszállásolás előtt alaposan takarítsunk, fertőtlenítsünk. A fertőt­lenítést 24 óra elteltével ajánlatos megismételni, mivel a spórák nehe­zen pusztíthatók el, s 8-12 óra eltel­tével új kicsírázhatnak. A portalaní­tást, a meszelést és az egyéb szük­séges javításokat lehetőleg még az állatok elszállásolása előtt végezzük el. Ügyeljünk arra, hogy a használt istállótér megfelelő mennyiségű fényt kapjon. A preventív fertőtlenítéshez a for­malin 5 százalékos oldatát, a szali­cilsavat, esetleg a jód szeszes olda­tát használhatjuk. Az etető- és az itatóedények környékét úgy alakít­suk ki, hogy az lehetőleg ne pené­mélyen. Célszerűbb a fészkes vetés 6-8 maggal. Vetőmagszükséglete 8-32 db/m2 (0,03-0,13 g/m2). Ápolá­sa a gyomtalanítás a talajporhanyítás, 6-8 lombleveles korban a ritkítás, esetleges fejtrágyázás. Bimbóképzés után az oldalleveleket eltávolíthatjuk (háziállatokkal etethető), öntözésre szárazságban szükség szerint kerül­het sor 15-25 mm csapadékkal, a fia­tal növénykék talaját - megerősödé­sükig - nyirkosán tartjuk. Szedése: a korai fajtákat augusztus 15. és októ­ber 15., a középérésúeket augusztus 25. és november 25., a későieket október 10. és november 30., az átte­lelöket február 15. és április 15. között szüretelhetjük. A bimbók érése szerint késsel, kézzel szedjük. Beérve egy­szerre tövestül is kivághatjuk, s a bim­bókat így szedjük le. Tövestül ki­emelve fedett veremben, pincében stb. egymás mellé földbe rakva egész télen át eltarthatjuk. Hideg hatására a bimbóskel béltartalma előnyösen változik, ezért téli eltartásra minél ké­sőbb szedjük (november-december) Tárolása: 0 -1 C-fokon jól eláll. Magja a második évben, júliusban érik, pereg. Felkínálom címmel új - amolyan ingyenes hir­detési rovatot - indítunk a Gazda­szervizen belül magánszemélyek­nek. Ha akad olyán régi holmija, bútordarabja, könyve, más egye­be, amellyel ön már nem tud mit kezdeni, de más még hasznát venné, szívesen vállaljuk a közve­títést lapunkon keresztül! Hogy mi mindent tárolnak az emberek ott­honukban azért, mert kidobni saj­nálják, mi nem tudhatjuk. Azt tud­juk csupán, sokan nem élnek olyan jól - főleg az inaktív réteg­ben -, hogy elromlott tévéjük, rádi­ójuk helyett újat tudnának venni, ugyanakkor számos embertársunk birtokában van még működő, de nem használt, elajándékozható készülék. De ez csak egy példa ... Vagy rovatunk útján gazdát lehet szerezni elajándékozásra váró kis­állatoknak. Ha úgy akarják, csere­berére is felkínálhatnak dolgokat. Várjuk jelentkezésüket! Cí­münk: Szabad Újság, Martanovi­­őova 25, 12. em. 819 11 Bratisla­va. A borítékra írják rá: Felkí­nálom. szedjen. Az almot tartsuk szárazon, mélyalmos tartáskor pedig ügyeljünk arra, hogy annak a felső rétege száraz és szálas legyen, ne képződ­jenek összefüggő „páncél" lapok, mert ott könnyen fejlődik a penész. Az állandó légcsere csökkenti a csí­raszámot és szárít. Ügyeljünk továb­bá arra is, hogy a felhasznált taka­­mányféleségek se legyenek pené­szesek. Azok könnyen felismerhetők a dohos szagukról, a magok zöldes porszerú bevonatáról, esetleg a már összeragadt fehéres penészréte­gekről. A már beteg állatok kezelésének eredménye mindig kérdéses. Fontos eszköz a hatásos antimikotikumok alkalmazása. Habár a külföldiek ne­hezen hozzáférhetők és túlságosan drágák, ha a szükség íuy hozza, ne sajnáljuk beszerezni. Ahazai gyárt­mányok közül ajánlható a FUNGI­­CIDIN. Vigyázzunk, mert egy hanyag te­­leltetést követő tavaszi időszakban beszerzett fiatal csibék, kiskacsák, kislibák akár 50 százaléka is áldoza­tul eshet az aszpergilózisnak. Amennyiben a takarmányok dohos­nak vagy penészesnek tűnnek, s kénytelenek vagyunk egyéb takar­mány híján azt etetni, ajánlatos az ANTIASPER nevű készítményt be­lekeverni. Ne feledkezzünk meg az A-vita­­min hámvédő szerepéről, s igyekez­zünk minimálisra csökkenteni az álla­tok számára veszélyes stresszhely­zetek előfordulását. / I 1 INFO Motoros darálók állattartóknak NS6-018-as univerzális zúzó Mindazok számára, akik állattartás­sal foglalkoznak, hasznos segédesz­köz a daráló. Az alábbiakban két, a letovicei Letostroj által gyártott és forgalmazott elektromos darálót, az NS6-018-as univerzális zúzót és a ZK4—035-ös kalapácsos darálót mutatjuk be. Az univerzális zúzó gabonafélék - beleértve a csöveskukoricát -, cson­tok őrlésére, növényi maradványok, faágak zúzására szolgál, ugyanakkor takarmánykeverőként is használható. Kerekeken guruló állványa lehetővé teszi a könnyű mozgatást. Az állvány­hoz henger alakú szekrény kapcsoló­dik, amelynek alsó részén 4 szabadon mozgó késből álló vágószerkezet ta­lálható. A gép erőforrása egy 2,2, illetve 3 kW teljesítményű villanymo­tor. A feldolgozandó anyag kívánt szemcseméretétől függően a kiömlő­nyílás elé különböző nyílásméretú szi­ta szerelhető. A zúzó teljesítménye az egyes alapanyagok esetében a következő: gabonafélék szemeskukorica kukoricacsö száraz kenyér csont 200-400 kg/óra 500-700 kg/óra 300-450 kg/óra 550-750 kg/óra 100-200 kg/óra A teljesítmény a villanymotor típu­sától és a szita sűrűségétől függ. Az NS6-018-as zúzó ára forgalmi adó nélkül 3650, adóval 5820 korona. A kalapácsos darálóval gabona, kukorica, száraz kenyér őrölhető. Fel­építése és működése az univerzális zúzóéhoz hasonló. Kukoricacsövek őrlésére alkalmas szerkezettel is kie­gészíthető. Ezt a darálót is 2,2 kW teljesítményű villanymotor hajtja. Alján szita, valamint zsákoló található. A szekrény felső része billenthető, ezáltal könnyen tisztítható és a kala­pácsok is egyszerűen cserélhetők. A daráló óránként 100 kg árpát, 200 kg szemeskukoricát, 40 kg kukorica­csövet képes feldolgozni. Ára adó nélkül 3730, adóval 4670 korona. A bemutatott darálók a következő címen rendelhetők meg: Letostroj, 679 61 Letovice, Prazská 333. Tele­fon: 0501 /935341 -5, fax: 0501/935711. (vkm) ZK4-035-ÖS kalapácsos daráló (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom