Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-16 / 203. szám

/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Szerda, 1991. október 16. • I. évfolyam • 203. szám • Ára 2,30 korona Tények a mezőgazdaság állami támogatásáról Kinek segítettek? Tegnapelőtti tanácskozásán az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak vezetősége tételesen felsorolta, mi mindennel segítette-támogatta az elmúlt idő­szakban a mezőgazdasági őstermelést, vagyis a szövetkezeteket és állami gazdaságo­kat, amelyek folyton arra panaszkodnak, hogy csődbe akaiják dönteni őket, most pedig országos tüntetést szerveznek október 24-ére. Nos, a tények — a minisztériumi adatok — felsorolása után szabad a ring: helyt adunk bármelyik konkrét szövetkezet konkrét hozzászólásának, ha úgy látja, nem egészen igaz az, amit a minisztériumi tisztségviselők állítanak-Mert ők az alábbi tényeket sorolják fel önnön védelmükben: „Az értékesítési nehézségek és felvá­sárlási árak terén a minisztérium úgy se­gített a helyzeten, hogy megegyezett a fel­vásárlókkal az árakban; az étkezési búza tonnájáért 3000, az étkezési rozsért 2900 koronát fizettek. (Az előfelvásárlások esetében a különbözőiét utólag megkap­ják a szövetkezetek.) Csehország átlago­san 600 koronával űzettek kevesebbet e gabonafélék tonnájáért • A Pálmával kötött egyezség alapján 5400 korona/tonna áron értékesíthették a repcét (Csehországban 600—1000 ko­ronával kevesebbért). • A napraforgó felvásárlási ára 6400 koronaAonna (a csehországinál 600— 1200 koronával több). • A cukorrépa felvásárlási ára ton­nánként 300 koronával több, mint Cseh­országban. • A minisztérium utasította a feldol­gozókat, hogy tilos behozniuk naprafor­gót, repcét, cukorrépát, szőlőt és bort. E tilalom megszegését leváltásokkal is büntették. • Főleg a marhahús és a tejtermékek kivitele érdekében történtek óriási erőfe­szítések, legfelsőbb szinten is. 78 kereske­delmi szervezet kapott megbízatást az üz­letek bonyolítására. • A piacszabályozási alap 2,3 milliárd koronával növelte a mezőgazdaságra idén 8,137 milliárd korona összegben be­ütemezett állami támogatást; további összegeket folyósít az intervenciós felvá­sárlás céljaira a szövetségi piacszabályo­zási alap, ez év második felében 718 mil­lió koronát Szlovákiának. • A jövő évi állami támogatásra 10,2 milliárd koronát kérünk a költségvetés­ből, a piacszabályozás újra a piacszabá­lyozási alap segítségével történik majd. • 80 millió koronát fordított a mező­­gazdasági minisztérium az öntözőberen­dezések állal felhasznált vízmennyiség megtérítésére. • A poliklór-bifenü (PCB) festékada­lék által korábban okozott károk kikü­szöbölésére megkezdtük 100 millió koro­na folyósítását, bár erre összesen 260 mil­lió koronát kértünk az SZK kormányától. • A Szlovák Garanciabanknál Po­zsonyban 100 millió koronát tettünk le a mezőgazdasági fejlesztési programok hi­telének támogatására (mind a kis, mind a közepes vállalkozások, mind pedig a szö­vetkezetek, állami vállalatok esetében). Még idén szeretnénk megemelni ezt az összeget 50 millió koronával. • Bevezettük a váltórendszert a gabo­nafélék, olajosmagvak, a komló, a szőlő és a krumpli felvásárlása esetében, s a mi­nisztérium a váltón feltüntetett összeg százalékáért kezeskedik, hogy az őster­melők mielőbb pénzt kapjanak az értéke­sített áru után. így mérsékelhető a má­sodlagos fizetésképtelenség. • Minisztériumunk javaslatot tett az SZK Pénzügyminisztériumának a nyere­ségadó, a földadó, a béradó mérséklésé­re, amennyiben az privatizációs mozgást, termelési szerkezetváltást és környezet­védelmi intézkedéseket mozdít elő. A többi minisztériummal együtt keressük a rendkívül nagy eladósodottság mérséklé­sének lehetőségét. • A mezőgazdaságot segítő intézke­dések közé sorolható a kedvezőbb felté­teleket nyújtó Otéina biztosító és a Szlo­vák Mezőgazdasági Bank létrehozása is. Mindkettőben jelentős érdekeltsége van minisztériumunknak. • Ún. Zöld hitel nyújtására kértük a Ciba-Geigy céget vegyszerek és növény­védő szerek szállítása esetén, melyet a termék betakarítása után egyenlítenének ki a termelők. A szerződést ezen a héten kellene aláírnunk. A vegyszerek ára 17 százalékkal csökkenne. • Javasoltuk a törvényhozási folyama­tok felgyorsítását. Július elsején kivételt (Folytatás a 2. oldalon) Herzog gazdag programja Reményteljes gazdasági távlatok Tegnap gazdag programmal folytatódott Haim Herzog izraeli köztár­sasági elnök csehszlovákiai prograntja. Délelőtt találkozott Alexander Dubcekkel, a Szövetségi Gyűlés elnökével, majd beszédet mondott a legfelsőbb csehszlovák törvényhozási szerv ülésén. Később találkozott Milan Kondr prágai főpolgármesterrel, majd pedig a Károly Egyete­men átvette a legfelsőbb cseh egyetemi intézmény ezüst emlékérmét Alexander Dubőek tájékoztatta az izraeli köztársasági elnököt azok­ról a változásokról, amelyek 1989 novembere óta következtek be. A parlament elnöke hangsúlyozta, hogy az ország társadalma előtt nem lehet más út, mint a plurális demok­rácia továbbfejlesztése és az ország integrálódása a fejlett Európába. Haim Herzog a parlament előtt elmondott beszédében nagyra érté­kelte az 1968-as ún. „prágai tavasz” eseményeit, és ezzel kapcsolatban ki­emelte Dubőek érdemeit. Amikor az izraeli elnök országa megalakulásá­ról beszélt, hangsúlyozta, hogy ahhoz jelentős mértékben hozzájárultak a korábbi Csehszlovákiából emigrált zsidók. Beszélt T. G. Masaryk érde­meiről is, aki Tel Aviv díszpolgára volt. Nem feledkezett meg arról sem, hogy Csehszlovákia volt azon államok között az elsők egyike, ame­lyek elismerték Izraelt. Amikor a két állam közös törté­nelméről beszélt, nem feledkezett meg arról sem, hogy néhány nap múlva lesz fél évszázada, amikor lét­rehozták a terezíni gettót, ahonnan a zsidók tízezreit szállították a gáz­kamrákba. Herzog szerint országa békéje arab szomszédjaival és a palesztinok­kal, államának egyik legfőbb célja. Ezzel kapcsolatban olyan kijelen­tést tett, hogy Izraelnek nem érdeke más nemzetek leigázása. Éppen ezért országa sorsdöntő elhatározás előtt áll. Azt sem hagyta megjegyzés nélkül, hogy a palesztin lakosság, amellyel az izraeli állampolgárok nap mint nap érintkeznek, a palesztin terroristák befolyása alatt áll. Haim Herzog a prágai óvároshá­zán találkozott Milan Kondr főpol­gármesterrel, miután megkoszorúz­ta a Szent Vencel téren Jan Palach emlékművét. Ezt követően díszebé­den vett részt, amelyet Dagmar Bu­­resová, a Cseh Nemzeti Tanács el­nökasszonya és Petr Pithart cseh miniszterelnök adott tiszteletére. Az izraeli elnök ma Pozsonyban tesz látogatást, s ezzel kapcsolatban Róbert Kardos, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek központi szövetsége irodájának igazatőja történelminek nevezte Herzog látogatását, aki részt vesz a holocaust áldozatai emlékmű­vének alapkőletételénél és találko­zón vesz részt a Heyduk utcai zsina­gógában. A Közös Államért polgári kezde­ményezés küldöttségét fogadta teg­nap Pozsonyban Frantisek Mik­­losko, az SZNT elnöke. A kormány vezetőjével a küldött­ség közölte állásfoglalását, amely többek között kimondja, hogy az al­kotmány előkészítési munkálatait nagymértékben a politikusok, töb­bek között SZNT-képviselők hátrál­tatják, akik nem hajlandók konkér­­tan állást foglalni az államjogi elren­dezés kérdésében. „Szlovákia egyen­lő és egyenjogú helyzetét akarjuk egy közös államban — tartalmazza az állásfoglalás — és az állampolgárok levelei és aláírásai is megerősítettek bennünket abban, hogy az önálló szlovák állam létrehozása a demok­ráciát veszélyeztetné”. A Szuverén Szlovákiáért kezde­ményezés és a Közös Államért kez­deményezés létrejötte is azt tükrözi, hogy az államjogi elrendezés nem csupán cseh—szlovák, de főleg szlo­vák—szlovák probléma — tartal­mazza a küldöttség által átnyújtott állásfoglalás. Folytatjuk új sorozatunkat Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul SZNT-bizottságok tárgyalásai Elvetették a javaslatot „Minthogy Csehszlovákia aláírta az önrendelkezési jogokat is tartal­mazó illetékes nemzetközi szerződé­seket, az SZNT képviselői csoportjá­nak a Szlovákia szuverenitására tett törvényjavaslata nem tekinthető al­kotmányellenesnek.” Ezt Jozef Pro­­kes (SZNP), a törvényjavaslat egyik előterjesztője mondta a Szlovák Nemzeti Tanács nemzetgazdasági és költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. Prokeá hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslatnak semmi köze a nacio­nalizmushoz az csak Szlovákia gaz­dasági helyzetének javítását, a szlo­vák kormány illetékességének bőví­tését célozza. A küldöttek az elégte­len megalapozottságra hivatkozva a javaslatot elvetették. Egy további, a népszavazásról szók) alkotmánytör­vény kibocsátására tett javaslat sem talált meghallgatásra. A községeknek a nem lakott tér­ségek bérbeadásában való illetékes­ségéről szóló javaslatot a bizottság fenntartásokkal ugyan, de elfogadta. A parlament oktatással, tudo­mánnyal, kultúrával és sporttal fog­lalkozó bizottsága megjegyzésekkel, a geológiai munkálatokról és a Szlo­vák Geológiai Hivatalról fogadott el törvénymódosítási javaslatot. Ez többek között minden jogi és fizikai személynek lehetővé teszi, hogy en­gedélyt kapjon geológiai munkálatok végzésére. A bizottság továbbá elfo­gadott egy javaslatot a szervezetek által végzett kutatómunkáért járó té­rítések növeléséről. Az ülésen meg­állapodtak egy parlamenti elnökségi bizottság létrehozásáról is, amely az állam és az egyház kapcsolatait irá­nyítaná. A társadalompolitikával és egész­­ségüggyel foglalkozó bizottság elfo­gadta az úgynevezett bányaipari tör­vényt, amely lehetővé teszi, hogy a földterületek tulajdonosai hatéko­nyabban védhessék jogaikat az ásvá­nyi kincsek kiaknázása esetében. A bizottság továbbá elfogadott egy, a hulladékgazdálkodásról szóló tör­vényjavaslatot is. Jeszenszky Géza a magyar külpolitikáról Hasonló elképzelések Jeszenszky Géza magyar külügy­miniszter tegnap a parlamentben összefoglalta a magyar kormány kül­politikai tevékenységének fő irányait. Csehszlovákia vonatkozásában kije­lentette, hogy a két ország kapcsola­taira jellemző a jövőre vonatkozó el­képzelések és érdekek hasonlósága. Ez megteremti a feltételeket a köl­csönösen előnyös együttműködés­hez és az esetleges nézeteltérések tisztázásához. A véleménykülönbsé­gek gyökerei a múltba nyúlnak vissza. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia belső elrendezé­sét és a két csehszlovákiai nemzet viszonyát Magyarország a szomszéd állam belügyének tekinti. Jeszenszky szólt a sokoldalú, fej­lődő magyar-német kapcsolatokról, s eredményesnek nevezte az Olasz­országhoz, Ausztriához és Francia­­országhoz fűződő kapcsolatokat. Elemzése szerint az Egyesült Álla­mok megkülönböztetett figyelmet fordít a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokra. Elmondta, hogy a magyar-román kapcsolatok sajnos nem a magyar kormány szándékai­nak megfelelően akalultak. Aggoda­lommal beszélt a jugoszláviai válság­ról, amely Magyarországot is érinti. Jugoszláviában csak akkor lehet bé­ke, ha figyelembe veszik a konfliktus minden résztvevőjének érdekeit, minden nemzet és nemzetiség érde­keit. Jeszenszky hangsúlyozta a to­vábbiakban Magyarország, Lengyel­­ország és Csehszlovákia együttmű­ködésének fontosságát a közép-eu­rópai kapcsolatrendszerek építésé­ben. Mohács—a Jókai Színházban Az évad első ünnepi estje október 18-án, pénteken lesz a Komáromi Jókai Színházban, amikor színre ke­rül Háy Gyula Mohács c. történelmi játéka. A darabot Beke Sándor rendezte. A díszlet Kemény Árpád munkája, a jelmezeket Papp Judit tervezte (mindketten magyarországi vendég­­művészek). A darab zenéjét Zsáko­vi cs László szerezte. A főszerepet Boldoghy Olivér főiskolai hallgató játssza. II. Lajos feleségét, Mária ki­rálynét Kovács Ildikó személyesíti meg. V. Károly, német-római csá­szár Koncz István m. v., Ferdinánd, osztrák herceg Farkas Tamás m. v. lesz. További szereplők: Mák Ildikó, Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Bajcsi Lajos, Ropog József, Holocsy István, Lőrincz Margit, Skronka Tibor, Tóth László, Németh István, Pőthe István, Bugár Béla és még sokan mások. A premier október 18-án, pénteken este 19 órai kezdettel lesz. SZÉNÁSSY EDIT Sajtóközpont a vízen A Duna összeköt A Dru2ba nevű dunai hajón hol­nap a szlovák és a cseh politikai, kulturális és gazdasági élet, valamint a sajtó 170 vezető személyisége talál­kozik. Négy nap alatt sajtóértekezle­tek és kötetlen eszmecserék soroza­tát tartják az osztrák és a magyar fővárosban és az egész hajóút alatt. A két szomszédos országban az otta­ni és más külföldi újságírókat tájé­koztatják a jelenlegi csehszlovák po­litikai és gazdasági helyzetről, ezen­kívül a rendezvényt kihasználják a cseh és szlovák kultúra terjesztésére is. Az ,A Duna összeköt” című ren­dezvényen többek között részt vesz Marián Calfa, Ivan Carnogursky, Pavol Demes és a szlovák kormány több más tagja, továbbá Jozef Mar­kus, Valtr Kontáréit, néhány szlová­kiai és csehországi politikai párt kép­viselője, valamint mindhárom ország nagykövete. A rendezvény egyik fő célja szponzorok közvetítésével pénzbeni és anyagi források biztosítása az újonnan létrehozott Elhagyott Gyer­mekek Alapja részére. Szlovák—szlovák probléma...

Next

/
Oldalképek
Tartalom