Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)

1991-10-14 / 201. szám

1991. október 14. Szabad ÚJSÁG 5 Vevőre várnak a ,, szél masinák“ (Fotó: a szerző és archív) a megfelelő teherbírású biztosítékok közbeiktatásával közvetlenül bevezet­hető az energiahálózatba. Ami a biztonságot illeti, a tervezők természetesen erre is gondoltak: az egész berendezés ún. aerodinamikus fékkel van ellátva, amely a szélerös­­ség egy bizonyos szintig történő foko­zódása esetén még képes megtartani a generátor „munkafordulatszámát", azon túl pedig automatikusan szét­kapcsolja a rendszert és leállítja a ro­tort. A berendezés megkárosodása tehát gyakorlatilag teljes mértékben ki van zárva. A teljesség kedvéért emlí­tem, hogy a tervezőknek egy ilyen berendezések üzemelésével gyakran velejáró ún. aerodinamikai zajt - tehát a lapátok forgását kísérő „sziszegést" - is sikerült, kísérletek egész sorának eredményeképpen a minimumra csökkenteniük. Amiről még eddig nem esett szó, az a tulajdonképpeni energiatermelési hozadék. Egy ilyen 75 kilowattos szél­­erómú, évi átlagban 5 m/s szél járású helyre telepítve 120 MWó villamos energiát tud termelni évente: ha a szélerósség átlaga eléri a másod­­percenkénti 7 métert, akkor ez a mennyiség 280 MWó. A telepítés gazdaságosságának eldöntéséhez vi­­szont'tény, hogy pontosabb kimutatá­sok szükségesek, mint például a Hid­­rometeorológiai Intézet jelenlegi gya­korlata; ók ugyanis csak háromórán­ként jegyzik fel a szélerósség alakulá­sát. Az erőműveket gyártó cég viszont olyan automata mérőberendezést is közvetíteni tud, amely ezt gyakorlati­lag folyamatosan regisztrálja, s így valóban megbízható előrejelzés ké­szíthető a befektetés megtérülését és későbbi hasznát illetően. Itt monda­nám el azt is, hogy egy ilyen szélerő­­mű felépítése és üzembe helyezése 10-12 napnál nem vesz több időt igénybe; elég hozzá egy provizórikus út és egy megfelelő teljesítményű daru. S csakugyan a legvégére az én személyes véleményem, vagy inkább szilárd meggyőződésem: az energia­­termelés e formája előtt nagy jövő áll. Nem véletlen, hogy pl. Kaliforniában már nagy szélerómü-telepek dolgoz­nak évek óta, s hogy egy olyan or­szág, mint az Amerikai Egyesült Álla­mok villamosenergia-termelésének 7-8 százalékát már ma az ilyen erő­művek adják. Egyáltalán: a fejlett or­szágok nemigen szoktak foglalkozni olyasmivel, amiben nincs perspektíva. Ezért vagyok én is optimista, mert az vagyok, még ha a kezdet kezdetén tartunk is egyelőre; különben bele sem fogtam volna. Beszélgetett: Vass Gyula A világon termelt villamos energia napja­inkban, mint tudjuk, szinte kizárólag három forrásból származik: a hőerőművekből, a vízi erőművekből és az atomerőművek­ből. Az utóbbi években azonban ezeknek az energiaforrásoknak egyrészt bizonyítható­an környezetkáros volta (hőerőművek, meggondolatlanul telepített vízi erőművek), másrészt egyéb, óriási potenciális veszélye (nukleáris erőművek) miatt egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek az úgy­nevezett nem hagyományos források, első­sorban a nap- és a szélenergia. S bár kétségtelenül távoli még az idő, amikor ezek a források a „nagybani“ energiater­melésben is számottevő tényezővé válnak, növekvő fontosságukat a jövőre nézve sen­ki sem vitathatja. Előlegezi ezt a fosszilis tüzelőanyagok tartalékainak véges volta, de talán még ennél is jobban az életkörnye­zet egyre kritikusabbá váló állapota világ­szerte. Főleg ez utóbbi körülmény válik előbb vagy utóbb óhatatlanul döntő szem­ponttá, hiszen valamennyi „nem hagyomá­nyos“ energiatermelési mód közös jellem­zője éppen az ekológiai tisztaság. Általá­nosságban is elmondható tehát, hogy min­den ilyen ötletre, tervre, próbálkozásra ér­demes fokozottabban odafigyelni bárhol a világon - nálunk pedig túlzás nélkül kétszeresen is. A gazdasági helyzet, de főleg a környezet állapota ezt már most ellentmondást nem túróén megköveteli. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy ami­kor tudomást szereztünk egy ilyen irányú komáromi kezdeményezésről, az első adandó alkalommal utánajártunk miről is van szó.- Helyesbítek: a kezdeményezés tulajdonképpen nem komáromi - mondja Tari László, aki „civilben“ egyébként a komáromi Jókai Színház műszaki igazgatója. - Valamikor már­ciusban bukkantam rá a Hospodárske noviny című lapban egy aprócska, alig pársoros hirdetésre: a Vítkovicei Vas­mű Frydek-Mistek-i részlege szélerö-Tari László: „Az energiatermelés müveket gyárt és kínál. Mivel érdekelt a dolog - végzettségemet tekintve villamosenergetikai szakember va­gyok kapcsolatba léptem az üzem­mel. Megtudtam, hogy egy 75 kilowatt teljesítményű komplett szélgenerátor­ról van szó, tehát a 30 méter magas árboccal és a teljesen automata ve­zérlőegységgel együtt. Korábban a cég egy nyugatnémet vállalattal kö­zösen gyártott hasonló erőműveket, de miután az együttműködés gazda­sági okokból megszakadt, elhatároz­ták, hogy önállóan is megpróbálják. Az említett új, 75 kW-os generátor már saját fejlesztés eredménye, a vezérlő­automatika úgyszintén; a tartóárbocot már korábban is ők gyártották, az említett kooperáció keretében. Az első, ami az eszembe ötlött: ebben a dologban van fantázia. A má­sik: Komárom és környéke szempont­jából különösképpen, mivel ez egy kimondottan „szeles“ vidék. Később, amikor áttanulmányoztam néhány hosszabb időt felölelő meteorológiai statisztikát, meggyőződtem arról, hogy mindez tulajdonképpen egész Dél-Szlovákiára érvényes. S mivel rég­óta töröm a fejem valamilyen vállal­kozáson, előálltam az ajánlatommal: vállalnám e szélerőművek eladásának közvetítését. Vítkovicén, pontosabban az önálló vállalkozói egységet képező Frydek-Místek-i részlegen erre pozití­van reagáltak, így szerződést kötöt­tünk.- Hosszas fontolgatás és számta­lan konzultáció után úgy döntöttünk, hogy a közvetítés módjául az ún. lí­zingtársaság formáját választjuk - ve­szi át a szót Varga Ágnes, Tari László egyelőre „egyszemélyes" vállalkozá­sának gazdasági tanácsadója. - A be­rendezés ugyanis, bár kétségkívül ol­csó a hasonló külföldiekhez képest, de mégiscsak kétmillió korona. A lízinge­lés feltételei viszont igen előnyösek: e formája előtt nagy jövő áll“ készpénzben, előre mindössze 600 ezer koronát, tehát a teljes összegnek nem egészen az egyharmadát kell kifizetni, a többit negyedévenként, há­rom éven keresztül. Az ún. lízingszor­zó a mai viszonyokhoz képest kimon­dottan alacsony: 22-25 százalék. Lé­nyeges dolog, hogy a céggel való megegyezés alapján erre a három évre teljes garanciát adunk, egy évvel meghosszabbítva ezzel az energia­blokk eredeti szavatossági idejét. Ki­számítottuk azt is, hogy ha az erőmű­vet megfelelő helyre telepítik, 0,92-1,24 korona/kWó energiaár mel- ' lett a szél a törlesztés felét „kifújja“. Számításba vettük azt az esetet is, ha megrendelőink közben esetleg fize­tésképtelenné válnak: különböző jogi lépések helyett ekkor csupán a termelt energia értékesítésének jogára tarta­nánk igényt. És még valami: olyan szakosodott lízingtársaságot képzelünk el, amely a szélerőművet is magába foglaló kör­nyezetkímélő célkitűzések jegyében, mintegy kiegészítésképpen pl. üze­mekre, műhelyekre „szábott" víztisz­tító berendezéseket is kínálna. Ezek felszerelése előbb vagy utóbb úgyis általánosan kötelezővé válik, s az jár jól, aki minél előbb rászánja magát a beszerzésükre. A brünni áruminta­vásáron, de a nyitrai Agrokomplexen is láttuk, hogy már vannak ilyenek. Azért is tartanánk szerencsés kombi­nációnak, mert maga a szélgenerátor is éppen az ilyen kisebb energiafo­gyasztók számára lehet a leghaszno­sabb.- Vagy akár kisebb-nagyobb tele­pülések részére, mint helyi energiafor­rás - folytatja a gondolatot Tari László. - Ha az általános gazdasági helyzet, s azon belül az energiaárak így alakul­nak tovább, lassan már a falvak, váro­sok közvilágítása is problematikussá válik. Egy ilyen erőmű vagy eróműte­­lep felépítése ezt a gondot teljes mér­tékben megoldhatná. Éppen ezért ezt a potenciális „klientúrát“ - tehát a szaporodó kisüzemeket, a szövetke­zeteket, a városi és községi hivatalo­kat - kívánjuk elsősorban „megcéloz­ni“, de felvettük a kapcsolatot pl. olyan nagy energiafogyasztóval is, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű. Nem utol­sósorban azért, mert a Frydek-Mís­­tek-i cég jövőre egy nagyobb teljesít­ményű - 315 kW-os szélgenerátor gyártását is megkezdi. A bankokkal és a gyártó céggel folytatott tárgyalások alapján a sikeres „rajthoz“ már öt erőmű megrendelése elegendő lenne - itt természetesen a jelenleg gyártott 75 kilowattosakra gondolok. Erre talán megvan a reális esély, hiszen jelenleg 12 üzemmel, szövetkezettel, községi hivatallal ál­lunk kapcsolatban.-Az említett „rajtot“ még tovább könnyíthetné az állam környezetvé­delmi politikája - teszi hozzá Varga Ágnes. - Az ugyanis eddig inkább passzív, mint aktív; ez alatt azt értem, hogy többet fordít a környezetkároso­dás már meglévő következményeinek kiküszöbölésére, mint a környezetkí­mélő kezdeményezések, beruházá­sok támogatására, tehát a megelőzés­re, a prevencióra. Éppen ez utóbbi szép példája lehetne, ha mondjuk ránk nézve előnyös áron vásárolná meg a szélerőművek által termelt „tiszta“ A V-75 típusú szélerőmé energiát. Remélem, hogy hamarosan eljutunk idáig, hiszen végső soron mindannyiunk közös érdekéről van szó.-Azt hiszem, éppen ideje, hogy kissé részletesebben szóljunk ezek­nek az erőműveknek a műszaki ada­tairól is - veszi vissza a szót ismét Tari László. - Mint már említettem, az egész berendezés egy 30 méter ma­gas árbocra szerelt szélgenerátor. A kör keresztmetszetű árboc alsó át­mérője 2, a felső 0,98 méter. Kötélme­­revítés a generátor széllapátjai miatt természetesen eleve nem jöhetett számításba, de az oszlop betonalapo­zása statisztikailag kb. százévenként valószínű viharerósség esetén is sza­vatolja az építmény szilárdságát. Ez - tekintettel arra, hogy az erőmű ter­vezett élettartama 20-25 év - tökéle­tesen elegendő. A három rotorlapát által leírt kör átmérője 19 méter, a kör síkja függőle­ges. A rotor, pontosabban az energia­termelő blokk teljes körben tud elfor­dulni az árbocon, a széliránynak meg­felelően. Ezt is, ugyanúgy mint a tulaj­donképpeni generátor beindulását tel­jes mértékben automatika szabályoz­za, amely 3,5-24 m/s hasznosítható szélerósség-értékre van beállítva. Az alsó határ elérésekor a szélirányba már előzőleg beállt rotor lapátjai for­gásba lendülnek, s egy bizonyos for­dulatszám elérésekor automatikusan a tengelyre kapcsolódik a váltóáramú generátor. Ezt egyébként úgy konstru­álták - és ez igen nagy előny -, hogy az egész nominális fordulatszám-tar­­tományban 380 volt feszültségű váltó­áramot termel, amely a transzformálás szükségessége nélkül, pusztán Varga Ágnes: „A közvetítés módjául a lízingtársaság formáját vá­lasztottuk“ Kilowattok a levegőből

Next

/
Oldalképek
Tartalom