Szabad Újság, 1991. október (1. évfolyam, 190-215. szám)
1991-10-14 / 201. szám
1991. október 14. Szabad ÚJSÁG 5 Vevőre várnak a ,, szél masinák“ (Fotó: a szerző és archív) a megfelelő teherbírású biztosítékok közbeiktatásával közvetlenül bevezethető az energiahálózatba. Ami a biztonságot illeti, a tervezők természetesen erre is gondoltak: az egész berendezés ún. aerodinamikus fékkel van ellátva, amely a szélerösség egy bizonyos szintig történő fokozódása esetén még képes megtartani a generátor „munkafordulatszámát", azon túl pedig automatikusan szétkapcsolja a rendszert és leállítja a rotort. A berendezés megkárosodása tehát gyakorlatilag teljes mértékben ki van zárva. A teljesség kedvéért említem, hogy a tervezőknek egy ilyen berendezések üzemelésével gyakran velejáró ún. aerodinamikai zajt - tehát a lapátok forgását kísérő „sziszegést" - is sikerült, kísérletek egész sorának eredményeképpen a minimumra csökkenteniük. Amiről még eddig nem esett szó, az a tulajdonképpeni energiatermelési hozadék. Egy ilyen 75 kilowattos szélerómú, évi átlagban 5 m/s szél járású helyre telepítve 120 MWó villamos energiát tud termelni évente: ha a szélerósség átlaga eléri a másodpercenkénti 7 métert, akkor ez a mennyiség 280 MWó. A telepítés gazdaságosságának eldöntéséhez viszont'tény, hogy pontosabb kimutatások szükségesek, mint például a Hidrometeorológiai Intézet jelenlegi gyakorlata; ók ugyanis csak háromóránként jegyzik fel a szélerósség alakulását. Az erőműveket gyártó cég viszont olyan automata mérőberendezést is közvetíteni tud, amely ezt gyakorlatilag folyamatosan regisztrálja, s így valóban megbízható előrejelzés készíthető a befektetés megtérülését és későbbi hasznát illetően. Itt mondanám el azt is, hogy egy ilyen szélerőmű felépítése és üzembe helyezése 10-12 napnál nem vesz több időt igénybe; elég hozzá egy provizórikus út és egy megfelelő teljesítményű daru. S csakugyan a legvégére az én személyes véleményem, vagy inkább szilárd meggyőződésem: az energiatermelés e formája előtt nagy jövő áll. Nem véletlen, hogy pl. Kaliforniában már nagy szélerómü-telepek dolgoznak évek óta, s hogy egy olyan ország, mint az Amerikai Egyesült Államok villamosenergia-termelésének 7-8 százalékát már ma az ilyen erőművek adják. Egyáltalán: a fejlett országok nemigen szoktak foglalkozni olyasmivel, amiben nincs perspektíva. Ezért vagyok én is optimista, mert az vagyok, még ha a kezdet kezdetén tartunk is egyelőre; különben bele sem fogtam volna. Beszélgetett: Vass Gyula A világon termelt villamos energia napjainkban, mint tudjuk, szinte kizárólag három forrásból származik: a hőerőművekből, a vízi erőművekből és az atomerőművekből. Az utóbbi években azonban ezeknek az energiaforrásoknak egyrészt bizonyíthatóan környezetkáros volta (hőerőművek, meggondolatlanul telepített vízi erőművek), másrészt egyéb, óriási potenciális veszélye (nukleáris erőművek) miatt egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek az úgynevezett nem hagyományos források, elsősorban a nap- és a szélenergia. S bár kétségtelenül távoli még az idő, amikor ezek a források a „nagybani“ energiatermelésben is számottevő tényezővé válnak, növekvő fontosságukat a jövőre nézve senki sem vitathatja. Előlegezi ezt a fosszilis tüzelőanyagok tartalékainak véges volta, de talán még ennél is jobban az életkörnyezet egyre kritikusabbá váló állapota világszerte. Főleg ez utóbbi körülmény válik előbb vagy utóbb óhatatlanul döntő szemponttá, hiszen valamennyi „nem hagyományos“ energiatermelési mód közös jellemzője éppen az ekológiai tisztaság. Általánosságban is elmondható tehát, hogy minden ilyen ötletre, tervre, próbálkozásra érdemes fokozottabban odafigyelni bárhol a világon - nálunk pedig túlzás nélkül kétszeresen is. A gazdasági helyzet, de főleg a környezet állapota ezt már most ellentmondást nem túróén megköveteli. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy amikor tudomást szereztünk egy ilyen irányú komáromi kezdeményezésről, az első adandó alkalommal utánajártunk miről is van szó.- Helyesbítek: a kezdeményezés tulajdonképpen nem komáromi - mondja Tari László, aki „civilben“ egyébként a komáromi Jókai Színház műszaki igazgatója. - Valamikor márciusban bukkantam rá a Hospodárske noviny című lapban egy aprócska, alig pársoros hirdetésre: a Vítkovicei Vasmű Frydek-Mistek-i részlege szélerö-Tari László: „Az energiatermelés müveket gyárt és kínál. Mivel érdekelt a dolog - végzettségemet tekintve villamosenergetikai szakember vagyok kapcsolatba léptem az üzemmel. Megtudtam, hogy egy 75 kilowatt teljesítményű komplett szélgenerátorról van szó, tehát a 30 méter magas árboccal és a teljesen automata vezérlőegységgel együtt. Korábban a cég egy nyugatnémet vállalattal közösen gyártott hasonló erőműveket, de miután az együttműködés gazdasági okokból megszakadt, elhatározták, hogy önállóan is megpróbálják. Az említett új, 75 kW-os generátor már saját fejlesztés eredménye, a vezérlőautomatika úgyszintén; a tartóárbocot már korábban is ők gyártották, az említett kooperáció keretében. Az első, ami az eszembe ötlött: ebben a dologban van fantázia. A másik: Komárom és környéke szempontjából különösképpen, mivel ez egy kimondottan „szeles“ vidék. Később, amikor áttanulmányoztam néhány hosszabb időt felölelő meteorológiai statisztikát, meggyőződtem arról, hogy mindez tulajdonképpen egész Dél-Szlovákiára érvényes. S mivel régóta töröm a fejem valamilyen vállalkozáson, előálltam az ajánlatommal: vállalnám e szélerőművek eladásának közvetítését. Vítkovicén, pontosabban az önálló vállalkozói egységet képező Frydek-Místek-i részlegen erre pozitívan reagáltak, így szerződést kötöttünk.- Hosszas fontolgatás és számtalan konzultáció után úgy döntöttünk, hogy a közvetítés módjául az ún. lízingtársaság formáját választjuk - veszi át a szót Varga Ágnes, Tari László egyelőre „egyszemélyes" vállalkozásának gazdasági tanácsadója. - A berendezés ugyanis, bár kétségkívül olcsó a hasonló külföldiekhez képest, de mégiscsak kétmillió korona. A lízingelés feltételei viszont igen előnyösek: e formája előtt nagy jövő áll“ készpénzben, előre mindössze 600 ezer koronát, tehát a teljes összegnek nem egészen az egyharmadát kell kifizetni, a többit negyedévenként, három éven keresztül. Az ún. lízingszorzó a mai viszonyokhoz képest kimondottan alacsony: 22-25 százalék. Lényeges dolog, hogy a céggel való megegyezés alapján erre a három évre teljes garanciát adunk, egy évvel meghosszabbítva ezzel az energiablokk eredeti szavatossági idejét. Kiszámítottuk azt is, hogy ha az erőművet megfelelő helyre telepítik, 0,92-1,24 korona/kWó energiaár mel- ' lett a szél a törlesztés felét „kifújja“. Számításba vettük azt az esetet is, ha megrendelőink közben esetleg fizetésképtelenné válnak: különböző jogi lépések helyett ekkor csupán a termelt energia értékesítésének jogára tartanánk igényt. És még valami: olyan szakosodott lízingtársaságot képzelünk el, amely a szélerőművet is magába foglaló környezetkímélő célkitűzések jegyében, mintegy kiegészítésképpen pl. üzemekre, műhelyekre „szábott" víztisztító berendezéseket is kínálna. Ezek felszerelése előbb vagy utóbb úgyis általánosan kötelezővé válik, s az jár jól, aki minél előbb rászánja magát a beszerzésükre. A brünni árumintavásáron, de a nyitrai Agrokomplexen is láttuk, hogy már vannak ilyenek. Azért is tartanánk szerencsés kombinációnak, mert maga a szélgenerátor is éppen az ilyen kisebb energiafogyasztók számára lehet a leghasznosabb.- Vagy akár kisebb-nagyobb települések részére, mint helyi energiaforrás - folytatja a gondolatot Tari László. - Ha az általános gazdasági helyzet, s azon belül az energiaárak így alakulnak tovább, lassan már a falvak, városok közvilágítása is problematikussá válik. Egy ilyen erőmű vagy eróműtelep felépítése ezt a gondot teljes mértékben megoldhatná. Éppen ezért ezt a potenciális „klientúrát“ - tehát a szaporodó kisüzemeket, a szövetkezeteket, a városi és községi hivatalokat - kívánjuk elsősorban „megcélozni“, de felvettük a kapcsolatot pl. olyan nagy energiafogyasztóval is, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű. Nem utolsósorban azért, mert a Frydek-Místek-i cég jövőre egy nagyobb teljesítményű - 315 kW-os szélgenerátor gyártását is megkezdi. A bankokkal és a gyártó céggel folytatott tárgyalások alapján a sikeres „rajthoz“ már öt erőmű megrendelése elegendő lenne - itt természetesen a jelenleg gyártott 75 kilowattosakra gondolok. Erre talán megvan a reális esély, hiszen jelenleg 12 üzemmel, szövetkezettel, községi hivatallal állunk kapcsolatban.-Az említett „rajtot“ még tovább könnyíthetné az állam környezetvédelmi politikája - teszi hozzá Varga Ágnes. - Az ugyanis eddig inkább passzív, mint aktív; ez alatt azt értem, hogy többet fordít a környezetkárosodás már meglévő következményeinek kiküszöbölésére, mint a környezetkímélő kezdeményezések, beruházások támogatására, tehát a megelőzésre, a prevencióra. Éppen ez utóbbi szép példája lehetne, ha mondjuk ránk nézve előnyös áron vásárolná meg a szélerőművek által termelt „tiszta“ A V-75 típusú szélerőmé energiát. Remélem, hogy hamarosan eljutunk idáig, hiszen végső soron mindannyiunk közös érdekéről van szó.-Azt hiszem, éppen ideje, hogy kissé részletesebben szóljunk ezeknek az erőműveknek a műszaki adatairól is - veszi vissza a szót ismét Tari László. - Mint már említettem, az egész berendezés egy 30 méter magas árbocra szerelt szélgenerátor. A kör keresztmetszetű árboc alsó átmérője 2, a felső 0,98 méter. Kötélmerevítés a generátor széllapátjai miatt természetesen eleve nem jöhetett számításba, de az oszlop betonalapozása statisztikailag kb. százévenként valószínű viharerósség esetén is szavatolja az építmény szilárdságát. Ez - tekintettel arra, hogy az erőmű tervezett élettartama 20-25 év - tökéletesen elegendő. A három rotorlapát által leírt kör átmérője 19 méter, a kör síkja függőleges. A rotor, pontosabban az energiatermelő blokk teljes körben tud elfordulni az árbocon, a széliránynak megfelelően. Ezt is, ugyanúgy mint a tulajdonképpeni generátor beindulását teljes mértékben automatika szabályozza, amely 3,5-24 m/s hasznosítható szélerósség-értékre van beállítva. Az alsó határ elérésekor a szélirányba már előzőleg beállt rotor lapátjai forgásba lendülnek, s egy bizonyos fordulatszám elérésekor automatikusan a tengelyre kapcsolódik a váltóáramú generátor. Ezt egyébként úgy konstruálták - és ez igen nagy előny -, hogy az egész nominális fordulatszám-tartományban 380 volt feszültségű váltóáramot termel, amely a transzformálás szükségessége nélkül, pusztán Varga Ágnes: „A közvetítés módjául a lízingtársaság formáját választottuk“ Kilowattok a levegőből
