Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-09 / 171. szám
1991. szeptember 9. 3 iUJSt^£XBhír) Szabad újság______________ Ezt mondja a statisztika... Tovább romló gazdasági helyzet A Szlovák Köztársaság népgazdaságának fejlődésére az 1991-es év első felében a piacgazdaságra való áttérés folyamata is kihatott Ez abban is megnyilvánult, hogy fokozatosan csökkent az állami és a szövetkezeti szektor szerepe az aktivizálódó magán- és kisvállalkozási formák javára. 1991. július 1-jéig összesen 207 868 magánvállalkozási engedély kiadására került sor, ebből az idei év első felében kiadott engedélyek száma 89 488. Feltételezhetően körülbelül 97 ezer személy főfoglalkozásaként használja ki ezt a lehetőséget Előzetes számítások szerint az elmúlt év első félévéhez viszonyítva az állandó árakban kimutatott nemzeti jövedelem 14 százalékkal, a bruttó hazai termék 9,8 százalékkal csökkent Több a Jelentős munkanélküli áremelkedések Az idei év első felében a népgazdaság minden szektorában átlagosan 2140,7 ezer dolgozó volt alkalmazva, ez 170 ezer személlyel, vagyis 7,3 százalékkal kevesebb, mint az 1990-es év végén. A magánvállalkozók, a kisvállalatok és a szövetkezetek szektorában a dolgozók száma mintegy 120 ezerre nőtt, ami háromszoros növekedésnek felel meg. Az első félévben az alkalmazást kereső személyek száma 121,8 ezerrel. Ebből a második negyedévben 66,6 ezerrel növekedett, így június 30-án 161 416 volt a nyilvántartott munkanélküliek száma. Arányuk az első félév folyamán 1,55 százalékról 6,32 százalékra nőtt. A munkanélküliek teljes létszámából 15,7 ezer volt a munka nélkül maradt közép- és főiskolát végzett fiatalok száma. A munkanélküliek arányszámában jelentős eltérések voltak az egyes járások szerint, a Galántai járásban például 9,05, a Rimaszombatiban 9,19, a Tőketerebesiben 9,28, a Kassa-vidékiben 9,97, a Cadcaiban pedig 10,45 százalékot ért el, ugyanakkor Pozsonyban és a Martini járásban 4 százalék alatt maradt. A munkanélküliek támogatására az első félévben 546,1 millió koronát fizettek ki. Csökkenő jövedelem A lakosság nominális pénzjövedelmei az első félévben 84,9 milliárd koronát értek el, ami 1,5 milliárd koronával, vagyis 1,7 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év első felében. A munkabér-jövedelmek 2.5 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek 28.5 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a lakossági pénzjövedelmekben 21,2 százalékos arányt képviselő szociális jövedelmek 12,4 százalékkal növekedtek. Az állami és a szövetkezeti szektorban (az efsz-eken kívül) az átlagos havi nominálbér júniusban 3479 koronát ért el, márciushoz viszonyítva 8,9 százalékkal, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 10,8 százalékkal növekedett. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1821 koronára nőtt, ez évi 19,6 százalékos növekedésnek felel meg. A lakosság pénzkiadásai az első félévben 86,1 milliárd koronát értek el. A fogyasztói árak az elmúlt év decemberéhez viszonyítva összesítve 42.4 százalékkal növekedtek. Az élelmiszerek árai az első félév folyamán 30.4 százalékkal növekedtek, ezen belül nagyobb arányú volt az áremelkedés az alkoholmentes italok (38,9 %), a tojás és a tojástermékek (40,7 %), a tej és a tejtermékek (45,6 %), valamint a sütő- és a ma-lomipari termékek esetében (54,7 %). A vendéglőipari árszínvonal az előbbiekkel összefüggésben 44,4 százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben, 57,2 százalékkal a nem élelmiszer-ipari termékek árai emelkedtek. A szolgáltatások árszínvonala összesítve 20,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakbérek és a kommunális szolgáltatások áremelkedése 66 százalékos volt. Az említett áremelkedések következtében a létfenntartási költségek a munkások és alkalmazottak csoportjában 45,5 százalékkal, a szövetkezeti földműveseknél 49,1 százalékkal, a nyugdíjasoknál 45,4 százalékkal növekedtek. Megváltozott továbbá a lakossági kiadások összetételében a lakbérekre és az élelmiszerekre fordított költségek részaránya, amely az alkalmazottaknál az 1990-es 42,2 százalékról ez év júniusában 59 százalékra nőtt, a nyugdíjasoknál pedig 79 százalékra növekedett. A létfenntartási költségek növekedésével a lakosság reáljövedelmei az elmúlt évhez viszonyítva ez év júniusában 29,3 százalékkal csökkentek. A kiskereskedelmi áruforgalom értéke az első félévben 3,9 milliárd koronával, vagyis 7,3 százalékkal növekedve 57,7 milliárd koronát ért el, fizikai volumene azonban 33,7 százalékkal csökkent. A kereskedelmi egységek privatizálásával és reprivatizálásával összefüggésben megnőtt a magánszektor és a szövetkezetek részaránya, amely az első félévben a kiskereskedelemi forgalom 15,6 százalékát bonyolította le. A hazai gyártmányú személygépkocsik vásárlása 69,4 százalékkal csökkent. Míg a hazai gyártásból az első félévben csak 3455 személygépkocsi került eladásra, ugyanakkor a vámhivatal nyilvántartása szerint külföldről 5895 személygépkocsi behozatalára került sor. Kevesebbet utaztunk és építettünk A városi tömegközlekedés (Pozsonyban, Kassán és Eperjesen) 3,2 százalékkal több személyt szállított, mint az elmúlt év második felében, s az idei év második negyedében 7,7 százalékkal többet, mint az első negyedévben. A vasúti közlekedést 57,7 millió személy vette igénybe, 1 millióval kevesebb, mint az elmúlt év második felében. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat az első félévben 468 millió személyt szállított, a második negyedévben a szállított személyek száma az első negyedévhez viszonyítva 13,1 százalékkal csökkent. A lakásépítés üteme lelassult. Az első félévben Szlovákiában 7283 lakás építése fejeződött be, ebből 1103 a kommunális, 3945 a megrendelésre kivitelezett szövetkezeti, 218 az önsegélyező szövetkezeti, 26 a vállalati, 1974 pedig az egyéni lakásépítés keretében. Összesen 556 lakással, vagyis 7,1 százalékkal kevesebb lakás készült le, mint az elmúlt év első felében. Legnagyobb mértékű, 50,3 százalékos csökkenés az egyéni lakásépítésben volt. Az első félévben 1,4 százalékkal kevesebb lakás építése kezdődött el, mint az elmúlt év első felében, és 6,3 százalékkal kevesebb, mint a második félévben. Az első félévben 1% ötmillió koronás költséget meghaladó ökológiai építkezés volt folyamatban. Négy ilyen építkezés kezdődött el és nyolc fejeződött be. A folyamatban levő építkezéseknél az előrehaladottság mértéke június végén 41 százalékos volt. A vízművek az első félévben 223,3 millió m3 ivóvizet szállítottak, 6.4 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt év második felében, s ezért 38,5 százalékkal nagyobb összeget számláztak. A csatornahálózat teljesítménye 5,6 százalékkal csökkent. A népszámlálás előzetes adatai szerint a Szlovák Köztársaságnak 1991. március 3-án 5 268 935 lakosa volt. Az első félévben 40,2 ezer gyermek született, 0,8 ezerrel több, mint az elmúlt év első felében. Elhalálozott 27,8 ezer személy, ami 0,4 ezerrel több. Az elhalálozások felét szív- és érrendszeri betegségek, mintegy 20 százalékát pedig rosszindulatú daganatok okozták. A 12,3 ezres természetes népszaporulat 0,4 ezerrel nagyobb, mint az elmúlt év első felében. Lassuló termelési ütem Szlovákia iparában az első félév végén 1277 gazdálkodó szervezet és mintegy 50 ezer magánvállalkozó működött. A több mint 100 dolgozót foglalkoztató állami vállalatok a termelési érték 94 százalékát adták, s a dolgozók 90 százalékát foglalkoztatták. Az ipari termelés értéke minden szektorban összesen 196 milliárd koronát tett ki, ez 14,9 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év második felében. A csökkenés mértéke, a több mint 100 dolgozót foglalkoztató vállalatoknál 16,6 százalékos volt, ezzel szemben a magánvállalkozók és az ipari tevékenységet folytató szövetkezetek teljesítménye 23.4 százalékkal növekedett. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva az iparcikkek belpiaci szállítása 8 milliárd koronával, vagyis 19,6 százalékkal csökkent, a kiviteli szállítások terjedelme 0,7 százalékkal lett kisebb. Az első félév végén a legalább 100 személyt foglalkoztató vállalatoknál 659.9 ezer dolgozó volt alkalmazásban, vagyis 53,3 ezer személlyel (7,3 százalékkal) kevesebb, mint az elmúlt év második felében. A dolgozók átlagos havi bére 12,8 százalékkal növekedve 3643 koronát ért el. Az építőipar teljesítménye az elmúlt év második feléhez viszonyítva 34.9 százalékkal csökkent. Az építőipar 21,6 milliárd koronás félévi teljesítményében a magánvállalkozók részaránya körülbelül 8,5 százalékot képviselt, s az általuk elért 1,8 milliárd koronás teljesítmény kétszerese volt az 1990-es év második felében elértnek. A legalább 100 személyt foglalkoztató építőipari vállalatok az első félévben átlagosan 158,6 ezer dolgozót alkalmaztak, 26,7 ezerrel kevesebbet, mint az elmúlt második félév átlagában. Az építőipari dolgozók havi átlagbére 3499 koronát ért el, ami 4,3 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Javuló hozamok— rosszabbodó piac A bruttó mezőgazdasági termelés értéke az előzetes számítások szerint körülbelül 7,1 százalékkal marad el az 1990-ben elért színvonaltól. Ezen belül a növénytermesztés értéke 6 százalékkal növekszik, az állattenyésztés termelési értéke pedig 16 százalékkal csökken. Az augusztus 15-én végzett becslések szerint gabonafélékből 3,3 millió tonnányi termést kellene elérni, 1,6 százalékkal többet mint tavaly, a burgonya várt terméshozama 728,5 ezer tonna, ez 9,8 százalékkal több a tavalyinál, a cukorrépa 10,8 százalékkal, a repce pedig 26,8 százalékkal haladja meg a tavalyi termést. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány 0,9 százalékkal növekedve 1 577,3 ezer darabot ért el. A tehénállomány létszáma lényegében változatlan maradt, a sertésállomány 6 százalékkal növekedett, az anyajuhok száma 6 százalékkal lett nagyobb, a kocák száma 0,9 százalékkal, a tyúkoké pedig 14,6 százalékkal csökkent. A vágóállatok felvásárlása 22,4 százalékkal (56,9 ezer tonnával) csökkent, ugyancsak csökkent a vágóbaromfi (36 százalékkal) és a tej felvásárlása (13,4 százalékkal). Az első negyedévhez viszonyítva a második negyedévben mérséklődött a felvásárlás csökkenése. Az erdőgazdaságban az első félév folyamán 2,4 millió m3 fát termeltek ki, ennek 48,9 százaléka volt tűlevelű. Erdőtelepítést 15,4 hektáron végeztek, ez 12,5 hektárral volt több, mint az elmúlt év második felében. A teherfuvarozás tonnakilométerekben számított teljesítménye 19,2 százalékkal csökkent, a magáncégek részaránya az elért teljesítményben 17,2 százalékos volt. Az SZK gazdaságában eszközölt beruházások értéke az első félévben 28,5 milliárd koronát tett ki, ez 50,4 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év második felében. Az építkezési magánvállalkozók és kisvállalatok 2,4 milliárd korona értékű beruházási munkát végeztek el, ami 8,3 százalékos részaránynak felel meg. A beruházások főleg a gépiparban, a könnyűiparban, a papíriparban és a mezőgazdaságban csökkentek, míg a kohászatban 745 millió koronás növekedés következett be. A külkereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek 93,1 milliárd koronás külkereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, ami 7,5 százalékos éves növekedésnek felel meg. Ezen belül jelentős mértékben, 22,3 százalékkal nőtt a behozatal, a kivitel viszont 9 százalékkal csökkent. A forgalom a piacgazdaságú fejlett országokkal 32,4 milliárd koronát ért el, ami 34,8 százalékos részarányt jelent. A kivitel az egész forgalomban 40,2 százalékos arányt képviselt, ennek 50 százaléka a piacgazdaságú, 50 százaléka a nem piacgazdaságú országokba irányult. Az 55,7 milliárd korona értékű behozatalban 40,8 százalékos volt a piacgazdaságú országok részesedése. Az első félévi külkereskedelmi mérleg 18,3 milliárd koronás passzívummal zárult. JaMES BAKERT, a Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterét szeptember 16-ára Izraelbe várják, ahol találkozik az izraeli állam vezető képviselőivel és az elfoglalt területek palesztin küldöttségével. A hírt az izraeli televízió is megerősítette. Egyelőre azonban a látogatás — ez lesz Bakernek a perzsa-öböli háború befejezése utáni hetedik közel-keleti miszsziója — időpontja ismeretlen. Az USA KÜLÜGYMINISZTERE a közeljövőben esedékes szovjetunióbeli látogatása során több reformpolitikussal is találkozni szándékozik —jelentette be a külügyminisztérium szóvivője. James Baker érdeklődést mutatott egy kazahsztáni látogatás iránt, valamint Mihail Gorbacsowal és Borisz Jelcinnel folytatandó tárgyalásai mellett találkozni szeretne Jevgenyij Saposnyikov szovjet védelmi miniszterrel, Anatolij Szobcsakkal, Szentpétervár (Leningrád) főpolgármesterével, illetve Eduard Sevardnadze volt külügyminiszterrel is. Programjában szerepel még a balti köztársaságok meglátogatása is. BéCSBEN PÉNTEKEN befejeződött az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (MAAE) értekezlete az atomerőművek biztonságáról. Figyelmének középpontjában a régebben felépített atomerőművek biztonságosabbá tételének, illetve az atomerőművek hulladéka problémamentes likvidálásának kérdései állottak. Karel Wagner, a csehszlovák küldöttség vezetője az értekezlet eredményét összegezve a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy a hazánkban működő atomerőművek teljesítik a biztonsági követelmények feltételeit, amelyeknek garanciái a felelősségteljes irányítás és a rendszeres ellenőrzés. PeTRE ROMAN román miniszterelnök tegnap Husiban találkozott Mircea Snegurral, Moldova köztársasági elnökével. A két ország közti gazdasági együttműködésről szóló azon szerződés egyes pontjait tárgyalták meg, amelyet a román miniszterelnök augusztusi moldovai látogatásakor alapoztak meg. Ez volt az első találkozásuk Moldova augusztus 27-én történt teljes önállóságának meghirdetése óta. Ez ideig egyedül Románia ismerte el Moldova függetlenségét. Jevgenyij SZABUROV Oroszország gazdasági minisztere mintegy 150 nyugati üzletember és közgazdász előtt egy moszkvai találkozón kijelentette, hogy már a jövő évben elérhető a rubel konvertibilitása, tekintet nélkül arra, hogy az oda vezető út nehéz és fájdalmas lesz. Az Interfax hírügynökség szerint Szaburov arra is figyelmeztetett, hogy az élelmiszer- és tüzelőanyaghiány jelenti majd a legnagyobb problémát a Szovjetunió számára az elkövetkező tél előtt. A Nyugatot humanitárius segítség nyújtására szólította fel. Ion ILIESCU román köztársasági elnök pénteken legfelsőbb szintű találkozót javasolt magyarországi vezetőkkel, amelyen megtárgyalnák a két ország kapcsolatai fejlődésének legfontosabb kérdéseit —jelentette be a román külügyminisztérium. A román fél azt váija, hogy magyar részről a csúcstalálkozón vagy Göncz Árpád köztársasági elnök, vagy pedig Antall József miniszterelnök venne részt. Ez a megbeszélés a kommunista rendszerek bukása utáni időszak első ilyen román—magyar találkozója lenne. BaLÁZS LÁSZLÓ, a magyar kormány szóvivője pénteken Budapesten újságírók előtt kijelentette, hogy a magyar forint belátható időn belül konvertibilissé válik. Ennek egyik legfőbb alapfeltételét abban látja, hogy az infláció mértékét tízen alulira kell visszaszorítani. Ha ezzel párhuzamosan sikerül megfelelő devizatartalékokat létrehozni, akkor rövid időn belül liberalizálni lehet a lakosságot érintő valutaelőírásokat — közölte a szóvivő. Az OROSZORSZÁGI októberi forradalom idei évfordulóján elmarad a hagyományos katonai díszszemle a Vörös téren. Mihail Gorbacsov szovjet- és Borisz Jelcin orosz köztársasági elnökkel folytatott konzultációk után döntött így Jevgenyij Saposnyikov marsall, a Szovjetunió védelmi minisztere. A Komszomolszkaja Pravda napilap szerint a mindig látványos díszszemle anyagi okok miatt marad el.
