Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-05 / 168. szám
4 Jogi tanácsok Egyéni vállalkozók a piacgazdaságban Sorozatunk előző két részében a mezőgazdasági vállalkozókkal foglalkoztunk. Már ott szóltunk arról, hogy a vállalkozás a mezőgazdaságban szervesen beleilleszkedik az egyéni vállalkozás rendszerébe és vállalkozásra nemcsak a mezőgazdaságban, hanem más területeken is szükség van. A gyökeres politikai változások a politikai rendszer mellett a gazdasági rendszert is megreformálták. A cél a piacgazdálkodás megteremtése. Piacgazdaságról csak akkor beszélhetünk, ha a gazdaságban döntően a piac törvényei érvényesülnek, a lakosság döntő többsége valamilyen módon részese a termelésnek és a gazdasági viszonyok alanyai egyenrangúak. Kívánatos a verseny Az állampolgárok egyéni vállalkozásának lehetővé tétele és annak fokozatos fejlesztése az egyes személyek vállalkozási aktivitásának gazdasági kihasználásához vezet. Megszűnik az egyes nagyvállalatok mesterségesen fenntartott monopolhelyzete, és egy egészséges gazdasági verseny alakulhat ki. Kívánatos, hogy a termelésben egymás mellett kis-, közép- és nagyvállalatok létezzenek. így érhető el, hogy a termékek gyártása magas minőségi színvonalon történjen, és rugalmasan igazodjon a kereslet követelményeihez. Mindez a szolgáltatásokra is vonatkozik. Módosított Alkotmány Döntő lépés volt az Alkotmány módosítása, amellyel a tulajdonjog alanyai (az állam, a jogi és a természetes személyek) egyenjogúvá váltak. A tulajdonjog alanyai bármilyen dolog tulajdonjogát megszerezhetik. Csak egy szűk körben tartották fenn az állami tulajdon kizárólagosságát (pl. az ásványkincsek, az alapvető energiaforrások esetében). A módosított Alkotmány rendelkezik arról is, hogy külföldi (jogi és természetes) személyek is szerezhetnek országunk területén tulajdonjogot és vállalkozhatnak. A vállalkozásokat elősegítendő módosult a Büntetőtörvénykönyv is. Egyes cselekmények a jövőben már nem minősülnek bűncselekménynek, és változott néhány bűncselekmény jogi megítélése is. A Gazdasági Törvénykönyv elismeri az egyéni vállalkozók és az állampolgárok által alapított jogi személyek gazdasági jogalanyiságát és a gazdasági jogviszonyok ugyanolyan résztvevőinek tekinti őket, mint az állami vállalatokat és a szövetkezeteket. Az állampolgárok egyéni vállalkozását alapvetően a 105/1990. Tt. számú törvény rendezi. A továbbiakban egy kicsit elidőzünk e törvény leglényegesebb rendelkezéseinél. Az 1. §. (1) bekezdése leszögezi, hogy az állampolgárok jogosultak egyéni vállalkozás fenntartására az e törvényben megszabott keretek között. A közös (társas) vállalkozás kereskedelmi társaságok, csendes társaság vagy konzorciumok keretei között lehetséges. Nem kizárt, hogy valaki amellett, hogy egyéni vállalkozást üzemeltet, tagja egy vagy több kereskedelmi társaságnak. A törvény szerint vállalkozói tevékenységnek minősül az állandó jövedelemszerzés céljából történő termékelóállítás, kereskedés, szolgáltatások nyújtása, munkavégzés, illetve egyéb tevékenységek kifejtése. Ebből a megfogalmazásból következik, hogy nem egyéni vállalkozás, ha valaki alkalomszerűen folytatja ezeket a tevékenységeket. Még akkor sem, ha ezt anyagi ellenszolgáltatásért teszi. Az sem kizárt, hogy valaki létező munkaviszonya mellett, munkaidején kívül vállalkozik. Fontos fogalmi eleme a vállalkozói tevékenységnek a célja, nevezetesen az állandó jövedelemszerzés. Enélkül nem beszélhetünk vállalkozásról. Vállalkozási tevékenységek Vállalkozás keretében bármilyen olyan tevékenység űzhető, amelyet jogszabályok nem tiltanak, és ami nincs fenntartva az államnak vagy meghatározott jogi személyeknek. Meghatározott jogi személyeknek van fenntartva pl. a vasút vagy kötélpályás jármű üzemeltetése; ásványok felkutatása; postai szolgáltatások; dohányszármazékok, só vagy alkohol előállítása; távközlési berendezések felállítása, üzemeltetése és fejlesztése. Vannak tevékenységek, amelyekre a törvény hatálya nem terjed ki, azokat külön jogszabályok szabályozzák (pl. szerzői tevékenység, orvosi és más egészségügyi hivatás gyakorlása, hiteles könyvvizsgálat, jogi szolgáltatások nyújtása). Azokat a tevékenységeket, amelyek nincsenek fenntartva meghatározott jogi személyeknek, az egyéni vállalkozók ugyanolyan feltételek mellett folytathatják, mint a többi szervezet. Megjegyzem, hogy a Gazdasági Törvénykönyv előírásai szempontjából szervezetek azok a jogi és természetes személyek, akik a Gazdasági Törvénykönyv vagy más jogszabályok alapján vállalkozói tevékenységet fejthetnek ki. Az állam nem szólhat bele Fontos jogi garancia (lásd a törvény 3. §-át), hogy állami terv nem határozhat meg kötelezettségeket az egyéni vállalkozók számára. Tehát az állam direkt módon nem szólhat bele a vállalkozók gazdálkodásába, a piacot indirekt módon pl. árszabályozással, hitelnyújtással, kamatok meghatározásával irányíthatja. A vállalkozók korlátlan létszámban foglalkoztathatnak munkavállalókat. A vállalkozó és dolgozói közötti munkajogi jogviszonyokra általánosságban a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadók. Az eltérő szabályokat a Szövetségi Kormány 121/1990. Tt. számú és a 14/ 1991. Tt. számú rendeletéi tartalmazzák. Munkaviszony A vállalkozó és dolgozója között létesült munkaviszony tartalma ugyanaz, mint az állami vállalatok esetében létrejött jogviszonyé. Munkaszerződés megkötésével keletkezik és meghatározott esetekben szűnik meg. A felmondásra teljes egészében a Munka Törvénykönyvének szabályai vonatkoznak. A dolgozó pihenőidőre és szabadságra jogosult. Ugyanígy igénye van a munkavégzése során elszenvedett kárainak megtérítésére. Az egyéni vállalkozók is adhatnak ki munkarendet. Kötelesek megteremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit - óvni a dolgozók életét és testi épségét; biztosítani a munkavédelmi eszközöket és felszereléseket; megszervezni a munkavédelmi oktatást; betartani a túlmunkára és az éjszakai munkavégzésre vonatkozó szabályokat. Az egyéni munkáltató az általánostól eltérő munkaidőt is javasolhat. Amennyiben a munka jellege vagy az üzemi feltételek megkövetelik a vállalkozó és dolgozója megállapodhatnak az egyenletes heti munkaidőtől eltérő munkavégzésben is azzal, hogy meghatározott időszakban az átlagos munkaidő nem lehet több a törvényben megszabottnál. Az egyéni vállalkozó nem köteles, de biztosíthatja az üzemi étkeztetést, vagy munkásai étkezéséhez max. napi 10 koronás összeggel hozzájárulhat. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ A Magyar Néppárt programnyilatkozata Szabad újság________________________________ 1991. szeptember 5. A Magyar Néppárt programnyilatkozata pártunk legtágabban vett céljait öleli fel. A részletes program kidolgozása folyamatban van, s azt a szervező bizottság a párt alakuló országos közgyűlésén szándékszik beterjeszteni. A Magyar Néppárt célja, hogy min" den rendelkezésére álló demokratikus és törvényes eszközzel küzdjön a jogállamiságért s ezen belül a csehszlovákiai magyar nemzetrész politikai, gazdasági, kulturális, nyelvhasználati, valamint minden egyéb általános emberi jogaiért. E cél érdekében szándékában áll politikailag megszervezni a csehszlovákiai magyarság minél szélesebb tömegeit, s a már létező magyar politikai mozgalmakkal karöltve, illetve azok támogatásával hatékony és elkötelezett képviselőjévé kíván válni a magyar nemzeti kisebbség érdekeinek. A Magyar Néppárt küzdeni szándékszik mindenfajta nemzeti diszkrimináció és elnemzetietlenítés ellen, s a lehető leghatározottabban elítéli a faji, nemzeti, nyelvi és vallási sovinizmust; híve a szociális igazságosság érvényesülésének és a demokráciának. Az elmondottakkal összhangban a Magyar Néppárt programja a következő négy alappilléren nyugszik: 1. a keresztény erkölcsi értékek; 2. a nemzeti megbékélés eszméje; 3. a környezetkímélő szociális piacgazdaság; 4. a demokrácia. 1. A keresztény erkölcsi értékek Pártunk egyik alapvető célkitűzése, hogy a keresztény erkölcsi elvek maradéktalanul érvényesülhessenek a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden megnyilvánulásában. Társadalmunk jelentős részét hívők alkotják, de az útkeresők többsége számára is értéket jelentenek a keresztény Európa kulturális és valláserkölcsi hagyományai. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy az iskolai oktatás minden szintjén helyt kapjon a fakultatív hitoktatás, valamint a valláserkölcsi nevelés. Abból az alapelvből kiindulva, hogy az ember elidegeníthetetlen joga hitbeli meggyőződésének és felekezeti hovatartozásának szabad megvallása, támogatjuk minden hívő eziránti igényét. Ellene vagyunk azonban minden fanatizmusnak és türelmetlenségnek. Támogatjuk a keresztény (és keresztyén) egyházak ökumenikus törekvéseit. Valljuk, hogy a szabad és zavartalan vallásgyakorlást összhangba kell hozni az anyanyelv szabad gyakorlásával. Az egyházak törekedjenek arra, hogy a nemzeti kisebbségek hívőiről az ő soraikból származó lelkipásztorok gondoskodhassanak, s ilyenek elégíthessék ki azok lelki igényeit. A magyar papjelöltek számára pedig meg kell teremteni - ha kezdetben csak részben is - a magyar nyelvű papképzést. Amíg ez Csehszlovákiában elérhetővé válik, lehetővé kell tenni, hogy ezt magyarországi intézmények is végezhessék. Szorgalmazzuk egyházi iskolák alapítását, illetve a megszüntettek újraindítását mindenütt, ahol erre igény mutatkozik, s ahol ennek megvannak a feltételei. 2. A nemzeti megbékélés eszméje Nemzetiségi politikánk egyik sarkalatos célja mindenféle nemzeti, etnikai és faji diszkrimináció megszüntetése, illetve feléledésének lehetetlenné tétele. Arra törekszünk, hogy minden nép és néptöredék megőrizhesse nemzeti, etnikai és faji önazonosságát az egyesülés felé haladó Európában. Olyan állapotok megteremtését tűzzük ki célul, amelyekben egy bizonyos nemzethez, nemzeti, etnikai vagy faji kisebbséghez való tartozás puszta ténye önmagában nem minősülhet sem érdemnek, sem véteknek, mivel az egyszerűen csupán a létezés természetes állapota. A toleráns, egymás értékeire figyelő és azokat kölcsönösen tiszteletben tartó közszellem kialakítása közös felelősség, amelyben mindig a többségnek kell vállalnia a nagyobb részt. A Magyar Néppárt a maga nevében kinyilvánítja, hogy megőrzendő értékeknek tartja a nemzeti és etnikai kultúrákat, s ezért elítéli az asszimiláció minden nyílt vagy burkolt módját, miközben a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel küzd annak valamennyi megnyilvánulási formája ellen. Véleményünk szerint a nemzeti, etnikai és faji kisebbségek jogainak sokoldalú rendezése csakis a létrehozandó új alkotmány részét képező, átfogó nemzetiségi törvény keretében képzelhető el. Ennek a törvénynek azonban nemcsak deklaratív szinten kell kinyilvánítania az állampolgárok politikai és jogi egyenlőségét, tekintet nélkül azok nemzetiségi, nyelvi és faji hovatartozására, hanem ki kell mondania azok elidegeníthetetlen jogát az anyanyelv szabad hivatalos használatára az általuk lakott területen, valamint tételesen biztosítania kell a kisebbségek számára mindazon egyéni és kollektív jogokat, amelyek nemzeti, etnikai és faji identitásuk és kultúrájuk megőrzése, sőt fejlesztése szempontjából szükségesek és kívánatosak. Tudatában vagyunk, hogy a nemzeti megbékélés eszméjét célzó nemzetiségpolitikai programunk sikere az egész közép-európai térségre pozitív kihatású lehet, ellenben kudarca esetén a térség valamennyi nemzete, nemzeti kisebbsége kárvallottja lesz e sikertelenségnek. 3. A környezetkímélő szociális piacgazdaság Gazdaságpolitikai céljaink egyik leglényegesebbike a hatékony, versenyképes, de környezetkímélő szociális piacgazdaság létrejöttének elősegítése. A jól működő modem piacgazdaságok a világ minden táján döntő mértékben a magántulajdon intézményén nyugszanak. Egy ilyen gazdaság mozgató ereje, motorja mindenek előtt a magántőke. Országunk piacgazdaságának kiépítése és üzemeltetése szempontjából mi is ezt a fejlett, világszerte bevált modellt tartjuk követendő példának, s belőle minden értékeset és hasznosat átveszünk, természetesen alkalmazva azokat sajátos helyi viszonyainkra. Ebből törvényszerűen következik, hogy a Magyar Néppárt ösztönözni kívánja a magánvállalkozást, tehát a befektetésnek, termelésnek és forgalmazásnak azt a formáját, amely esetén a vállalkozó saját maga viseli a gazdasági kockázatot. A magánvállalkozások hazai vagyoni bázisának a lakossági megtakarítások e célra való részbeni felhasználását tekintjük. Szükségesnek véljük azonban e folyamatba a külföldi tőke minél nagyobb méretű bevonását is. Szorgalmazzuk a vegyes vállalkozások létrehozását, főleg az olyanokét, amelyek elősegíthetik integrálódásunkat a világméretű munkamegosztási rendszerbe. A modern piacgazdaság megteremtése mellett a Magyar Néppárt a szociális és etikai, valamint a környezetvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételét is szorgalmazza. Szociális védőhálók rendszerével - állami támogatással, de a keresztény erkölcsiség szellemében - küzdeni kíván a társadalom egyes rétegeinek elszegényedése ellen. Egészségtelen, erkölcstelen és ésszerűtlen fejlődésnek tartanánk, ha társadalmunk egyes rétegeinek vagyonosodása csakis mások elszegényedése árán volna elérhető. Országunk szociális szempontokat is figyelembe vevő piacgazdaságának feltétlenül környezetkímélőnek kell lennie. Pártunk számára ugyanis az emberi élet védelme mellett a környezet- és természetvédelem is alapvető fontosságú. A környezetvédelem, értelmezésünk szerint, egyben jövőnk, az eljövendő generációk védelmét is jelenti. A gazdaság fejlesztésében éppen ezért törekedni kell a minőségi fejlődésre, a kisebb energia- és nyersanyag-felhasználásra, az ivóvízkészletek védelmére, valamint a környezetvédelmi beruházások pénzügyi kedvezményezésére. 4. A demokrácia A Magyar Néppárt egyik sarkalatos célja, hogy hatékony elősegítője legyen a demokratikus jogállamiság megteremtésének. Bár az alapozás ezen a téren már megtörtént, tennivaló azonban még akad bőven. Ezzel kapcsolatban valljuk, hogy a jogállamiság nem csupán jogszabályok kérdése, hanem elsősorban és mindenekelőtt a politikai kultúra és az adott társadalom etikai értékrendjének függvénye. Programnyilatkozatunknak a demokratikus jogállamiságot taglaló pontja természetszerűleg abból a sokat hangoztatott, de tájainkon sajnos, oly ritkán méltányolt tételből indul ki, mely szerint a valódi demokrácia egyik legfontosabb próbaköve a nemzetiségi-kisebbségi kérdés igazságos és méltányos rendezése. Mi mint nemzettöredék, nemzeti kisebbség pedig csakis egy valódi demokráciában vagyunk képesek emberi életet élni, mivel a mi egyedüli mentsvárunk: az igazság és igazságosság csakis ilyen feltételek közepette érvényesülhet. A Magyar Néppárt egyaránt küzdeni kíván mind az egyén politikai szabadságjogaiért, mind a természetes közösségek, mindenekelőtt a területi, vallási, valamint népi-nemzeti-etnikai közösségek önrendelkezéséért és önmeghatározási jogaiért. Országunk készülő új alkotmányától joggal elvárjuk, hogy az egy valóban demokratikus jogállam alaptörvénye legyen, s mint ilyen, az általános emberi és állampolgári jogokon túlmenően a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait is biztosítsa. Természetesen, annak is tudatában vagyunk, hogy a demokrácia önmagában véve semmiképpen sem lehet politikai programunk és törekvéseink végcélja; az csupán eszköz, kedvező feltételeket biztosító kerete lehet minden más politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, nyelvhasználati, vallási, szociális, környezetvédelmi stb. célkitűzésünknek. Megléte lehetővé teszi megmaradásunk feltételeinek biztosítását, hiánya azonban rendkívül negatív kihatású lehet, elnyomottakra és elnyomókra egyaránt. Tudnivalók! Tisztelettel felkérjük mindazokat a 18. életévüket betöltött csehszlovákiai magyar sorstársainkat, akik egyetértenek a Magyar Néppárt Szervező Bizottságának Felhívásával, valamint Programnyilatkozatával, hogy az itt közölt támogatólapot kitöltve postán juttassák el a következő címre: Dr. Popély Gyula Óernysevského 39, 851 01 Bratislava k.......................................................................................................................................................................................................- x MAGYAR NÉPPÁRT Mad'arská íudová strana Egyetértek a Magyar Néppárt programnyilatkozatával, és a politikai pártokról szóló 1990. január 23-án elfogadott törvény 2. paragrafusa 2. bekezdésének a) pontja értelmében kérem e párt hatósági bejegyzését. Súhlasím s programovym vyhlásením Mad'arskej l'udovej strany, a v zmysle § 2., odst. 2., písm a) zákona o politickych stranách zo dna 23. januára 199Q. ziadam o jej úradnú registráciu. Név: Szül. adatok: Menő:...................................................... Dáta narodenia:..................................... Szül. szám: Lakcím: Rodnécíslo:........................................... Adresa:.................................................... Aláírás Podpis:....................................................
