Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-02 / 165. szám

# 4 Szabad ÚJSÁG 1991. szeptember 2. Jogi tanácsok Vállalkozók a mezőgazdaságban - II. Jogi személy A törvény nem írja elő a mezőgazdasági egyéni vállalkozók kötelező bejegyzését a bírósági cégjegyzékbe, azfcaz érintettek döntésére bízza. A cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelmet a mezőgazda­sági vállalkozó a naptári év elején, de legkésőbb február 15-ig nyújthatja be. A cégjegyzékbevétel annyiban változtatja meg a vállalkozó jogi helyzetét, hogy a bejegyzéstől kezdődően - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, amelyek a csehszlovák jogi személyeket A cégjegyzékbevétel alapján a mezőgazdasági egyéni vállalkozó külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel külkereskedelmi tevé­kenységet folytathat. Ebből a szempontból ugyanolyan a jogállása, mint a többi vállalkozóé. A mezőgazdaságban tevékenykedő és nyilvántartásba vett személyek könyvelést kötelesek vezetni. A könyvvitelt a Szövetségi Pénzügyminisz­térium által kiadott V/2—4900/90. számú könyvviteli irányelvek szabá­lyozzák. A könyvelésre ajánlatos odafigyelni, mert az az alapja az adóbevallásnak (az adóalap megállapításának). Kiterjedt, sokrétű és nagy forgalmú gazdálkodás esetén célszerű szakemberhez fordulni. A szociális biztosításra főként az 54/1956 Tt. számú, a 100/1988 Tt. számú és a 110/1990. Tt. számú törvények vonatkoznak a végrehajtási utasításaikkal egyetemben. E jogszabályok alapján azok a mezőgazda­sági egyéni vállalkozók, akik biztosítási díjat fizetnek alanyai a nyugdíj- és a betegbiztosításnak. Az általuk foglalkoztatott személyek után kötelesek befizetni a nyugdíj- és betegbiztosítási járulékot. Azok a mezőgazdasági egyéni gazdálkodók, akik a helyi önkormány­zati szerveknél (korábban a nemzeti bizottságoknál) vezetett nyilvántar­tásban szerepelnek, ugyanolyan megítélés alá esnek, mint az e törvény alapján nyilvántartásba vett személyek. Minden további intézkedés nélkül folytathatják tevékenységüket, nem kell magukat újból nyilvántartásba vetetni. Azok az állampolgárok, akik mezőgazdasági termelést kívánnak kezdeni 1991. július 1-jétől kezdődően, jelentkezhetnek nyilvántartásba­­vétel végett a helyi önkormányzati szerveknél. Jogviszonyok vállalkozók közt A mezőgazdasági termelés során az egyéni mezőgazdasági vállalko­zók között keletkezett jogviszonyokra általában a Gazdasági Törvény­­könyv rendelkezései vonatkoznak. Ugyanez a jogszabály érvényes azokra a jogi kapcsolatokra is, amelyekben az egyik résztvevő mezőgaz­dasági egyéni vállalkozó, a másik oldalon pedig csehszlovák jogi személy(ek) vagy egyéb egyéni vállalkozó(k) szerepel(nek). A Gazdasági Törvénykönyv vállalkozókat érintő legfontosabb szabályaira a későbbiek­ben visszatérünk. Kárpótlási ás földtörvény Az elmúlt időszakban egy sor olyan jogszabály született, amelyek a mezőgazdasági vállalkozás anyagi alapjainak megteremtését segítik elő. Itt főként az állóeszközök (állótőke) biztosítására gondolok. Ilyenek mindenekelőtt a Kárpótlási Törvény és a Földtörvény. Ezek a jogi normák meghatározott feltételek fennforgása esetén egyrészt természetbeni visszatérítést, másrészt pénzbeli kártérítést írnak elő. A fentiekből kitűnik, hogy a jogszabályok megteremtették az egyéni mezőgazdasági vállalkozók alapjait. A jogi szabályozásra jellemző, hogy rendkívül rugalmas, és az adott körülmények között jól kihasználható. A jövőben már csak vállalkozói kedvre és hajlandóságra van szükség, és a mezőgazdasági termelésből állandó kereseti lehetőség biztosítható. Az, hogy ki milyen formában fog vállalkozni, miként vesz részt az élelmiszerek termelésében, az érintett személyeken múlik. Mindenesetre körültekintően kell eljárni a vállalkozások megkezdésekor. A választás során figyelemmel kell lenni a vállalkozó szakértelmére, ismereteire, képességeire és anyagi lehetőségeire. Nem egyszerű és kockázatos Szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a mezőgazdasági termelés nem egyszerű dolog, és a kockázat sem lebecsülendő. Gondol­junk csak arra, hogy pl. ismerni kell a piaci igényeket; az időjárás és az egyes betegségek nagyban befolyásolhatják a termést. Bizonyos terüle­teken nagy a tőkeigény. Földterületekre, gépekre, műtrágyára és növény­védő szerekre van szükség. A termékek értékesítéséig esetleg hitieket kell felvenni. A mezőgazdasági vállalkozáshoz édeskevés csupán a termékek előállítása, azokat értékesíteni kell, és az sem mindegy, hogy hogyan. A vállalkozókat adminisztratív teendők is terhelik (pl. könyvvitel, engedé­lyek beszerzése, nyomtatványok kitöltése, adatszolgáltatás, adóbevallás elkészítése, bankügyletek lebonyolítása, szerződések megkötése). Még hosszasan lehetne sorolni a termeléssel szoros összefüggő, azt lehetővé tevő teendőket. Bizonyos dolgok elintézése során a termelő szakemberek közreműkö­désére szorul, „szakszolgáltatásokat" kell igénybe vennie. Egyénileg vagy csoportosan Érdemes elgondolkozni a2on is, hogy az állampolgárok egyénien kezdenek vállalkozásba, vagy többen összefognak, esetleg állami válla­latokkal, illetve mezőgazdasági szövetkezetekkel közösen gazdálkod­nak. Alakíthatnak kereskedelmi társaságokat, közös vállalatokat, de akár szövetkezeteket is. A társulások kiterjedhetnek teljes tevékenysé­gükre vagy annak csak egy részére. Közösen termelhetnek pl. bizonyos növényfajtákat, és azokat közösen értékesíthetik. Lehetőség van arra is, hogy különböző termékeket előállító személyek csak az értékesítést oldják meg valamilyen társas formában. A társulások vitathatatlan előnyei közül csak néhányat említek. Egy­szerűbb a szükséges töke előteremtése. Jól kihasználható az egyes tagok felkészültsége A realizált jövedelem - amennyiben az tőkefeles­legként jelentkezik - felhasználható más gazdasági ágazatokban is. Kisebb a kockázat, jobban követhetők és elviselhetőbbek a piac változá­sai. Lényegesen nagyobbak a piaci lehetőségek. Egyéni vállalkozásra nemcsak a mezőgazdaságban van lehetőség és szükség. Ez a gazdálkodási forma minden termelői ágazatban és a szolgáltatások területén is jól érvényesíthető. Sorozatunkban szeretnénk áttekinteni az egyéni vállalkozással össze­függő fontosabb jogszabályokat. Legközelebb az állampolgárok egyéni vállalkozását szabályozó 105/1990 Tt. számú törvény leglényegesebb rendelkezéseit ismeretetjük meg Önökkel. Dr. LENGYEL LÁSZLÓ Tim Ewans a privatizációról és egyebekről Még nagyon sok a probléma Úgy döntött, hogy szlovákiai tartózkodása idején meg kell élnie 3000 koronából, éppúgy, mint az itteni átlagpolgárnak. Csak kivételes esetekben viteti magát hatszáztizenhármassal, inkább a villamost és az autóbuszt részesíti előnyben. Tim Evans Angliából érkezett Szlovákiába, immár második hónapja Ján Őarnogursky miniszterelnök tanácsadója. Az a nézete: ha valójában meg akarja ismerni a szlovákiai életet, az itteni közeget^a legtermészetesebben kell abban mozognia. Ezért is utazik inkább tömegközlekedési eszkö­zökkel. Nemrégiben a Národná obroda munkatársa készített vele interjút. Ebből ragadtunk ki néhány részletet.- Evans úr, áruljon el magá­ról egyet s mást...- A londoni Adam Smith Intézet dolgozója vagyok. Ez az intézet a világ legjelentősebb ilyen beállí­tottságú munkahelyei közé tarto­zik. Ez ideig például több mint száz kormányfőnek szolgáltunk tanácsokkal a privatizációval kap­csolatosan. Említésre méltó töb­bek között az is, hogy mintegy 120 tervezetünket fogadta el an­nak idején Margaret Thatcher kor­mánya. Egyébként a Londoni Po­litechnika Közgazdasági Karán szociálpolitikát oktatok. Minden eddigi tudományos munkámban a szociológiára összpontosí­tottam.- Már két hónapja tartózko­dik Szlovákiában. Milyenek ed­digi benyomásai?- Elsőként azt tudatosítottam, hogy a világon számtalan rosz­­szabb gazdaság létezik az önö­kénél!- Mi célból érkezett hoz­zánk?- Intézetünk mindenekelőtt azért sikeres, mert konkrét terve­zetekkel tud szolgálni a privatizá­ciót illetően, az illetékes ország gazdálkodási és gazdaságpoliti­kai viszonyainak figyelembevéte­lével. Minden egyes programunk tulajdonképpen egy unikum. Azért jöttem, hogy néhány tanáccsal szolgáljak, s elsősorban az itteni politikusokon múlik majd, elfogad­ják-e az ötleteket.- Óriási jelentőségű átme­netről van szó, hiszen még se­hol sem tértek át a „szocialista“ központi-direktív bürokratikus irányításról a kapitalista sza­badpiacra...- Nem akarok nagyképüsköd­­ni, de mi rengeteg tapasztalattal rendelkezünk a világ számos or­szágának viszonylatában. Az a benyomásom, hogy néhány szlovákiai politikus úgy döntött, inkább kivárja, hogyan lesz tovább, minden esetben a kor­mányt bírálja, ahelyett, hogy segí­tene megoldani a problémákat, illetve reális eljárásokat javasolna. A kormánnyal ellentétben az el­lenzék semmiféle megoldásokkal nem tud szolgálni, hiszen nincse­nek is neki. Nyilvánosan nem véd­heti meg a reformot és a privatizá­ciót.- Hogyan értékeli reformunk eddigi kimenetelét?- Hangsúlyozni szeretném, hogy rengeteg probléma vár még megoldásra. Csakis akkor lehet sikeres egy ilyen folyamat, ha ki­alakulnak a megfelelő tulajdonjo­gok. Véleményem szerint az el­sődleges cél az, hogy az emberek birtokában házak, lakások legye­nek, amelyekhez szolid áron ju­tottak hozzá. Ebből természetsze­rűleg az következik, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a polgárok részvényekkel rendelkezzenek. A privatizáció fő célja: a tulajdonba minél több em­bert bevonni, hogy az a lehető legnagyobb területen „térítődjön“ szét. S ezzel rögvest elérhető, hogy az emberek széles körben érintettek legyenek a gazdálkodás alakulásában.- Csakhogy nálunk az embe­reknek nincs annyi pénzük, hogy üzemeket, vállalatokat vá­sároljanak meg. Milyen megol­dásokat tud ajánlani ezzel összefüggésben?- A reform fő célja, hogy egy­formák legyenek a javak megte­remtésének feltételei. Az embe­reknek látniuk kell, hogyan is „működik“ egy igazi privatizáció. Csakis akkor értik majd meg an­nak lényegét és előnyeit. Egyéb­ként nem véletlen, hogy a privati­záció egyre népszerűbb Latin- Amerikában is. Margaret Thatcher kormánya éppen azért volt nép­szerű, mert több millió ember szá­mára biztosította a tulajdonjo­gokat.- Ezzel összefüggésben mi a véleménye Václav Klaus va­gyonjegyes (kuponos) privati­zációs módszeréről?- Szerintem jó módszer, ezért csakis gratulálni tudok Klaus úr­nak. Pérsze, ezen az eljáráson kívül sok egyéb létezik. Intézetünk ez ideig mintegy huszonötöt tart nyilván.- Hogyan vélekedik a külföldi tökéről? Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy olcsón adjuk el a közös állami tulaj­dont?- A külföldi tőke számára min­dig állandó helyet kell biztosítani a gazdálkodás feltételei között. Hiszen egy jól működő gazdasági gépezetnek állandóan kapcsolat­ban kell lennie a világgazdaság­gal. Az önök esetében az a véle­ményem, hogy katasztrófát idéz­ne elő, ha a külföldiek politikailag és gazdaságilag is mindent el­lenőriznének. Az egyszerű szlo­vákiai polgár valószínűleg nem áhítozik ilyesmi után. Szerencsé­re, a jelenlegi szlovák kormány mindezt érti. A reform sikere érde­kében szeretné megtalálni azt a bizonyos arany középutat... (Feldolgozta: susla) Csehszlovákia a német piacon Nem elég csak exportálni A külkereskedelem liberalizálása nemcsak kedvező, hanem kedvezőt­len változásokkal is jár. Arról, hogy miként nyilvánul ez meg a csehszlo­vák-német gazdasági kapcsolatok te­rületén, Ján Garcár mérnöknél, né­metországi nagykövetségünk keres­kedelmi osztályának vezetőjénél ér­deklődtünk.-Ami a pozitív változásokat illeti - válaszolta az osztályvezető -, a né­metországi és a hazai vállalatok köz­vetlen kapcsolatokat alakíthatnak ki, nincs szükségük közvetítőre, ez a köl­csönös kapcsolatok fejlesztésének gyors és egyenes útja. Egyes vállala­taink azonban nem rendelkeznek ele­gendő tapasztalattal a nemzetközi ke­reskedelemben, amiből különböző problémák származnak, főleg az el­számolás területén. Az utóbbi időben például megjelentek itt különböző gépipari termékek, főleg szerszámgé­pek, amelyeket nemrég létesült új csehszlovák cégek exportálnak. Eze­ket alacsony áron kínálják, azzal vi­szont nem törődnek, hogy ki fog a gé­pek szervizellátásáról gondoskodni. Az ilyen eljárásnak kedvezőtlen hatá­sa lehet számunkra az itteni piacon. • Mire irányul jelenleg a kereske­delmi osztály tevékenysége első­sorban?- Az új feltételek a mi munkánkat is teljesen megváltoztatták. Tevékeny­ségünk a csehszlovák kereskedelmi és gazdaságpolitika érvényesítése mellett főleg arra irányul, hogy kedve­ző légkört alakítsunk ki a csehszlovák termékek exportálásához az NSZK-ba és az egész Európai Közösségbe. Ennek érdekében megfelelő tájékoz­tatásban akarjuk részesíteni az illeté­kes csehszlovák központi szerveket és a vállalati szférát s ugyanakkor ta­nácsadó szolgáltatásról gondosko­dunk a német vállalatok számára. Igyekszünk továbbá aktív segítséget nyújtani közvetlen kapcsolatok kialakí­tásához a két ország vállalatai között. • Az NSZK részéről milyen érdek­lődés tapasztalható a Csehszlovákiá­val folytatott kereskedelem iránt, s ter­mékeink közül melyek találhatnak itt piacra?- Azt nem mondhatnám, hogy a privatizálással, a restitúciókkal és általában a piacgazdaság bevezeté­sével kapcsolatos hazai gondjaink háttérbe szorították a termékeink iránti érdeklődést. Az érdeklődés továbbra is fennáll, de egyes előírások rende­zetlensége fékezően hat a kölcsönös forgalom kibontakozására. A német cégek kínálata számunkra nemcsak az összetétel és a minőségi színvonal, hanem az árfekvés szempontjából is vonzó. A német piacon a mi kínálatunk nagyon gazdag, s feltételezhető, hogy szerkezeti összetétele a jövőben ja­vulni fog. El kell érni, hogy kereskedelmi kap­csolataink ne függjenek az energetikai szén, a nehézvegyipari termékek s egyéb alacsony feldolgozottságú alapanyagok, félkész termékek szállí­tásától. Kivitelünkben növelni kell a gépipari termékek hányadát. Jelen­tős haladást ért el a közszükségleti cikkek kivitele, amaly 1990-ben 23 százalékkal növekedett, s részaránya egész kivitelünkben 63,6 százalékot ért el. Elsősorban gépipari termékek, ruhák és textilanyagok, faipari termé­kek, divatékszerek, üvegipari termé­kek, bördíszműáruk, sör és más élel­miszer-ipari termékek kiviteléről van szó. • Elmondható, hogy kereskedőink ismerik az itteni piacot?- Alapjában véve igen. Akiknek már tapasztalataik vannak a Németor­szággal folytatott kereskedelemben, ismerik az itteni piac igényességét, s jó bizonyítványt állít ki magáról, aki itt értékesíteni tud. Ami itt vevőre talál, azt más országok is szívesen vásárol­ják. Egyes új cégeink azonban köny­­nyelműen járnak el, s amikor a német piac keménységébe ütköznek, gyor­san kiábrándulnak. Ezért azt ajánla­nám, hogy a kisebb volumenű és a ta­pasztalatokkal még nem rendelkező exportálók vegyék igénybe a hagyo­mányos csehszlovák kereskedelmi cégek segítségét, valamint kereske­delmi osztályunk tájékoztató és ta­nácsadó szolgáltatásait. Legalább egy átmeneti időszakra, amíg kiépítik saját kereskedelmi hálózatukat.-HN-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom