Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)

1991-09-30 / 189. szám

/ iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. szeptember 30. I. évfolyam 189. szám Ára 2,30 korona Ülésezett a Csemadok Országos Választmánya Maradt a régi jelkép, de újak a törekvések Szombaton tartotta meg őszi ülését a Csehszlovákiai Magyarok Demokra­tikus Szövetségének Országos Választmánya, melyen vendégként jelen volt a Magyarok Világszövetségének főtitkára is. A tanácskozás végén Duka Zólyomi Árpádot, a Pozsony városi szervezet el­nökét, az OV tagját kérdeztük, számára melyek voltak a tanácskozás legfonto­sabb mozzanatai. — A tanácskozás fő témáját a szlová­kiai magyar oktatásügy helyzetének elemzése és távlatainak vázolása képez­te, ennek megfelelően a vita is tartal­mas, jó volt. A határozatban támogatjuk a kisebbségi iskolaügy önigazgatásának kialakítását, az iskolák szétválasztását — mivel így biztosíthatók kellő mértékben az identitás megőrzéséhez szükséges fel­tételek —, a kisiskolák visszaállítását mindenütt, ahol lehetséges. Foglalkoz­tunk a tanárképzés gondjaival, mivel Nyitrán jóformán semmi előrelépés nem történt az önálló magyar kar tekin­tetében. — Szorgalmazzák az önálló magyar egyetemet? — Távlatilag igen, de pillanatnyilag az adott lehetőségekkel kell élnünk. Mi­vel pedig a felsőoktatási intézmények­nek már most autonómiájuk van, úgy látjuk, a nyitraiaknak, az ottani magyar tagozat vezetőinek is jóval többet kell tenniök, mint eddig.' — A tanácskozáson megválasztották a keleti régió titkárát, Máté László sze­mélyében. Neki Kassán lesz a székhe­lye, ezt tudjuk. De mivel fog gazdálkod­ni? — Öt járás tartozik a régióba. Természetes, hogy e decentralizáció­nak a költségvetésben is érvényesül­nie kell. Egyébként a kulturális mi­nisztérium is úgy kérte a jövő évi költségvetési támogatási igényeink beterjesztését, hogy azok járásokra és rendezvényekre legyenek lebont­va. Az országos választmány pedig most átadta jogai egy részét a járási választmányoknak, hogy alapítványo­kat hozhassanak létre, segítve a tevé­kenységet. — Tagdíjemelés nem lesz? — Beszéltünk róla, de a tanácskozás újra elvetette. Az embereknek megélhe­tési gondjai vannak, nem terhelhetjük meg őket a mostaninál nagyobb mérték­ben. —ts— Tanácskozott az Együttélés Intéző Bizottsága Kizárólag alkotmányos keretek között Az Együttélés Politikai Mozgalom Intéző Bizottsága vasárnap időszerű politikai kérdésekről tanácskozott. A testület ismételten hangsú­lyozta, hogy támogatja a közös ál­lam nemzetközi jogi folytonossá­gának megőrzését, amely Közép- Európa stabilitása és a kontinens­hez való csatlakozás szempontjá­ból egyaránt jelentős. A mozga­lom csak alkotmányos keretek kö­zött tevékenykedik, csak ilyen lé­péseket támogat, s ennek alapján ítéli meg a Szlovák Köztársaság szuverenitásának egyoldalú kinyi­latkoztatását célzó törvényjavas­latot is. Minden törvényellenes lé­pés láncreakciót indíthat el, mely veszélyeztetheti az amúgyis inga­tag jogbiztonságot, főként ha ezt egy törvényhozó testület tenné meg. Az intéző bizottság továbbá ki­emelte, högy a mozgalom prog­ramnyilatkozata értelmében a de­mokráciáért, a nemzeti kisebbsé­gek jogaiért s a többségi nemze­tek és nemzeti kisebbségek tole­ráns, törvényekkel szabályozott együttélésséért száll síkra, nem feledve és feladva egyiket sem. Fontosnak tartja az ENSZ Ala­pokmányában és a helsinki folya­mat keretében elfogadott doku­mentumokban is rögzített önren­delkezési jog tiszteletben tartását és érvényesítését az adott kerete­ken belül, azonban csakis alkot­mányos úton, demokratikus for­mában, az emberi és kisebbségi jogok, minden állampolgár jogai­nak tiszteletben tartásával. Az intéző bizottság a hét végé­re összehívta az országos tanács ülését. Bush nagyjelentőségű bejelentése: Az USA atomrakétákat szerel le Lefújták a hadászati rakéták és bombázók készültségét • Moszkva helyesel és válaszlépésre készül Nagy Britannia is leszerel • Atomhatalmi csúcs az európai nukleáris fegyverzetről George Bush amerikai elnök szombatra viradóra bejelentette, hogy az Egyesült Államok felszá­molja minden földi indítású harcá­szati atomfegyverét, saját területére Megtámadták a Nemzetközi Vöröskereszt gépkocsioszlopát Szlavóniában hevesebb harcok A törékeny fegyverszünet arány­lag nyugodt hetet hozott Jugoszlávia válságövezeteinek, a hétvégén azon­ban többhelyütt fellángoltak a har­cok. A horvát rádió szerint Szlavóniá­ban az éjszakai hadműveletekben hatan vesztették életüket és negyve­nen megsebesültek. Harcok voltak Pakrác, Eszék és Vukorvár térségé­ben. Aknavetőkkel lőtték Nova Gra­­diskát, amely a Belgrád-Zágráb fő­útvonal mentén fekszik. Pakrácot és környékét a katonai repülőgépek kétszer bombázták, a várost a szövetségi hadsereg és a szerb területvédelmi erők bekerítet­ték. A közeli Dobrovac községet a földdel tették egyenlővé. Vukovárra szombaton több mint 300 lövedéket lőttek ki. A horvát fegyveresek ellen­­támadásra készülnek és bejelentet­ték, hogy a várost birtokukba veszik. (Folytatás a 3. oldalon) vonja vissza a tengeralattjárókon és csatahajókon elhelyezett cirkálóra­kétáit, és véget vet a hadászati bom­bázók huszonnégy éve tartó harci készültségének. A történelmi jelentőségű beszé­det a Fehér Házból közvetítette a televízió. Az amerikai elnök megál­lapította, hogy az USA e lépéseket egyoldalúan teszi meg, ám felhívja a Szovjetuniót, hogy csatlakozzék az atomfegyverkészlet csökkentéséhez. Bush elnök a bejelentés előtt beszélt Mihail Gorbacsowal és Borisz Jel­cinnel, reagálásukat kedvezőnek és reményteljesnek nevezte. Bush beszédében azzal magya­rázta lépését, hogy a Kreml vezetői, éppúgy mint egyes szovjet köztár­saságok vezetői belátták, hogy nincs szükségük a hatalmas atomfegyver­készletekre. A szovjet atomfegyve­rek inkább kölöncöt jelentenek, mintsem biztonságot. A Fehér Ház főnöke bejelentette, hogy a lépésre azután szánta el magát, hogy konzul­tált vezető tanácsadóival, valamint Nagy Britannia, Franciaország, Né­metország és más szövetséges álla­mok legfelsőbb vezetőivel. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy hirtelen szovjet támadás Nyugat-Európa el­len ma már nem valós fenyegetés. Az elnök közölte elhatározását, hogy azonnal ratifikálja a START egyez­ményt, amelyet a múlt év júniusában Moszkvában kötöttek. Kijelentette, hogy a START egyezményt további leszerelési intézkedések követik. (Folytatás a 3. oldalon) Budapesten tanácskozott az Európa Mozgalom Kelet—Közép-Európa támogatása Pénteken és szombaton tartotta kongresszusát az Európa Mozgalom Budapes­ten. A mintegy hatszáz résztvevő az egységesülő Európa teendőit, problémáit és gondjait vette. A szőkébb környékünkön és itthon zajló események is mulatják, mennyire fontos most konkrét célokat, perspektívát adni az európai országok­nak, főleg gazdasági téren, mivel az egyes államok közt óriási a különbség. Nard községben, Eszék közelében a képünkön látható néninek csak a kiscicája maradt meg. Házát tüzérségi találat érte és teljesen rommá vált (Telefotó: CTK/AP) Alexander Dubcek vasárnapi nyilatkozata Az Európai Közösségek már két évtizede készíti elő saját piacai és gazdasági rendszerei egységesítését, ennek kitűzött időpontja 1992. Most megoldandó a kevésbé fejlett orszá­gok és az új demokráciák csatlako­zásának elősegítése is. Valery Giscard d’ Estaing-nek, az Európa Mozgalom elnökének megnyitója után Antall József ma­gyar miniszterelnök köszöntötte a kontinens minden tájáról érkezett résztvevőket. Kifejtette, hogy Ma­gyarország az elmúlt másfél év alatt megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy elindulhasson az európai jogál­lamiság és a piacgazdaság felé. „Tudjuk azonban, hogy Európa ke­leti része instabilizálódott. A gazda­sági feszültségeket növelik a nemze­tiségi feszültségek is. A kommunista diktatúra 74 éve után rajtunk múlik, hogy rendezzük végre közös dolga­inkat. Nem szabad azonban impro­vizálnunk! Európa történelme azt mutatja, hogy sohasem voltunk fel­készülve az eljövendő eseményekre. A kontinens keleti és nyugati felének (Folytatás a 2. oldalon) Népszavazás — végső megoldás Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke a Csehszlovák Saj­tóirodának adott vasárnapi inter­jújában a népszavazással foglal­kozott, amely Václav Havel köz­­társasági elnök parlamenti felszó­lalása után a legvitatottabb belpo­litikai kérdéssé vált. Bevezetőjében Alexander Dub­­éek rámutatott arra, hogy az állam­főnek a népszavazás megtartásáról szóló törvény kidolgozására vonat­kozó kérése a Szövetségi Gyűlés tör­vényhozási programjának részét ké­pezi, s a jogszabályok előkészületei eddig is intenzíven folytak. Emlékez­tetett arra, hogy a képviselők még az őszi ülésszakon jóváhagyták a nép­­szavazási törvényt, s a referendum végrehajtási törvényét is már koráb­ban továbbították a bizottságokhoz és a két tagköztársasági parlament­hez. „A Szövetségi Gyűlés ülésrend­jéről szóló törvény értelmében azzal számoltunk, hogy a népszavazással kapcsolatos kérdésekről nem a 17. együttes ülésen, hanem csak a tizen­nyolcadikon foglalkozunk majd. Az elnök úr kezdeményezése ösztönöz­te a képviselőket arra, hogy javasol­ják a kérdés megtárgyalását a 17. ülésen. Ezzel változás állt be az ügy­­(Folytatás a 2. oldalon) Gémesi Károly a moszkvai emberjogi értekezletről Jugoszlávia elmarasztalása Gémesi Károly parlamenti képviselő (FMK) néhány nappal ezelőtt utazott a moszkvai értekezletre. Telefonon hívtuk őt, hogy számoljon be, mi tör-. tént a kisebbségekkel foglalkozó konferencián: „A moszkvai emberjogi konferen­cia második része plenáris üléssel folytatódott hétfőn, szept. 23-án dél­után. A genfi értekezlethez képest a hangnem még harciasabb volt, sok­kal keményebben és többen támad­ták Jugoszláviát az ott zajló véres belháború miatt. Nem hiányzott a már hagyományos görög—török, il­letve ciprusi fegyvercsörtetés sem, az albán—jugoszláv probléma még mérgesebb formát vett fel, s új té­maként felmerült a görögországi, bulgáriai és jugoszláviai macedón ki­sebbség kérdése is. A nem túl hízelgő jugoszláviai ké­pen próbáltak módosítani a jugoszlá­­vok két pozitív javaslattal. Az egyik a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a másik a romakérdés megoldására vonatkozott. Ez utóbbi­val egy lépéssel megelőzték a cseh­szlovák delegációt is, amely egy ci­gánykérdéssel foglalkozó szakértői értekezlet összehívását javasolta. Mindkettő pozitív visszhangot váltott ki az amerikai delegáció esetében is. Lényeges fordulatnak tekinthető az, hogy több delegáció, köztük a (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom