Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-25 / 185. szám
/ cISAÍí Gazdasági és érdekvédelmi napilap Mai számunkban 8 oldalas // MU SORMELLEKLET Törvény a kereskedelmi felügyelőségekről A termelő is büntethető Az SZNT keddi ülésén elfogadta a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőségről szóló törvényt. A tervezet beterjesztőjétől, Ásványi László (MKDM) képviselőtől kérdeztük mi az új e törvényben. — A felügyelőség hatáskörét kiszéle- ságon bejegyzett jogi személy esetében Szerda, 1991. szeptember 25. I. évfolyam 185. szám Ara 2,30 korona Havel a Szövetségi Gyűlésben: „Két út van előttünk..” — Reális veszély fenyegeti közös államunk puszta létét is...—mondotta Václav Havel köztársasági elnök a szövetségi parlament 17. ülésének tegnapi megnyitóján. Nyilván az elnök nagy visszhangot kiváltott beszéde hozzájárult ahhoz, hogy a képviselők megváltoztatták az ülés eredeü programját, és még ezúttal megvitatják a népszavazásról szóló végrehajtási törvény tervezetét. Döntöttek arról is, hogy a Szövetségi Gyűlésnek határozatban kell javasolnia a népszavazás kiírását a köztársasági elnöknek. Az ülésen még megvitatják annak az alkotmánytörvénynek a javaslatát, amely az államszövetség megszűnése esetére meghatározná Csehszlovákia javainak elosztását a cseh és a szlovák országrész között. Ezen kívül még számos kérdéssel bővítették a tervezett programot, köztük a bősi vízlépcső építésének jelenlegi állapotáról szóló beszámolóval. A bevezetőben idézett Havel-mondat nem légbőlkapott állítás, beszédében az elnök a lakosság jelentős részének aggodalmait is kifejezte egyúttal. Ezek az aggodalmak arra épülnek, hogy kevés remény van a politikusok megegyezésére a jelek szerint. Havel megemlítette azt is, hogy a lakosság dilemmáját csak fokozza: elvárnák a képviselőktől a választási kampányban tett ígéreteiket, miszerint új demokratikus állam alapjait óhajtják lerakni. Havel elnök kategórikusan kijelentette, hogy csak két lehetőség van: vagy a szövetségi alapokra épülő demokratikus államforma mielőbbi kiépítése — amit egyébként ő maga is javasol, vagy pedig a köztársaságok jogi alapon, kulturált módon történő szétválása majd az önálló államok további együttműködési formáinak megkeresése politikai és gazdasági téren. A népszavazás lehetőségéről szólva elmondotta, hogy amennyiben a parlament úgy dönt, hogy arra szükség van, azt olyan formában kell megtennie, hogy ldírására még decemerben sor kerülhessen, későbbi időpont alkalmatlan erre a választások miatt. siti. Most már ellenőrizheti azokat a termelővállalatokat is, amelyek hazai piacra termelnek, illetve szolgáltatásokat nyújtanak. Ha hibás vagy egészségre ártalmas árut találnak a piacon, elkobozhatják, kivizsgáltathatják az egészségügyi hatóság jelenlétében. • Milyen szerepe van az új törvénynek a kisprivatizáció szempontjából? — Változnak a körülmények, a piacra belépő új vállalkozóknak szükségük van arra, hogy ne csupán a bolti eladó vagy bolttulajdonos kerüljön kapcsolatba az ellenőrrel, hanem a termelő is viselje a felelősséget az árujáért. Akár a bírságot is. Ennek arányában emelkedik a bírság összege. A korábbi 300 korona 1000-re (helyszíni bírság), adminisztratív eljárással pedig 20 000 korona lehet az egyéni mulasztás bírsága. A cégbíróelérheti a 200 000 koronát. Tisztességtelenül, másnak ártva ne akaijon meggazdagodni senki. • Mi a helyzet az árakkal? — Ez a törvény nem teremtheti meg a piacot. Ahhoz gyorsan végre kell hajtani a privatizációt, hogy minél többen, minél több árut kínálhassanak, s akkor majd az árak is csökkennek. • Készül a kereskedelmi kódex is, nem felesleges ez a törvény? — Szövetségi szinten készül a fogyasztói érdekvédelmi kódex, de addig is szükség van törvényes szabályozásra. Ez tehát ideiglenes törvény. Az a másik részletesen szabályozza majd a kereskedelmet, foglalkozik a gazdaság kereskedelmi vonzataival, de amíg az nincs készen, addig sem állhat meg az élet. Törvény nélkül (ez sem) nem megy. Hamleti kérdés—népszavazásügyben LEGYEN VAGY NE LEGYEN NÉPSZAVAZÁS? — ezt a kérdést tették fel a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársai a Szövetségi Gyűlésben jelenlévő pártok és mozgalmak képviselőinek. Az alábbiakban röviden ismertetjük az egyes válaszokat, amelyek legtöbbike egy dologban megegyezik: előbb törvény kell a népszavazásról, s csak aztán lehet azt kiírni. Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés Politikai Mozgalom alelnöke: „A népszavazás a lakosság véleménye megnyilvánulásának legdemokratikusabb formája. Ennek ellenére semmilyen körülmények között sem tanácsoljuk képviselőinknek, hogy támogassák a népszavazás kiírását a róla szóló törvény jóváhagyása nélkül. Ha azt nem törvényes keretek között írják ki és bonyolítják le, akkor az törvényellenes, sőt, alkotmányellenes is lehet, s nem fejezné ki a lakosság akaratát.” Iveta Radifová, a NYEE sajtótitkára szerint a közvélemény-kutatások eredményei világosan bizonyítják, hogy a lakosság nagyobbik fele az államszövetség fennmaradását akarja. Ha ezt a politikusok nem tudatosítják és képtelenek megegyezni, akkor lehetőséget kell adni a lakosságnak. Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke mellébeszélt, és azt tanácsolta képviselő-párthfveinek, hogy jól fontolják meg mire voksolnak. Ján Petiik, a KDM vezető titkára végső lehetőségnek tartja, ellenben két kérdést is előírna, melyeket meg kellene válaszolni: 1. egyetért-e azzal, hogy a Szlovák Köztársaság szuverén, önálló, demokratikus államként nemzetközi, jogi szubjektum legyen?, 2. egyetért-e azzal, hogy a Szlovák Köztársaság és a Cseh Köztársaság szerződés alapján maradjon államszövetségben? (Szerintünk ez a kérdésfeltevés már eleve megtévesztő...) Ez utóbbinál sokkal tisztességesebbnek tűnik a Polgári Demokrata Szövetség véleménye, amelyet elnöke, Pavel Bratinka tolmácsolt. Válasza ez a kérdés volt: ,Akarja-e Ön a szövetségi államformát?” (Ez legalább egyértelmű.) A köztársaság, elnök beszéd közben (CTK-felvétel) Az SZFP és az FM sajtótájékoztatójáról Ismét traktorblokád várható? „A Szlovákiai Földművesek Pártja és a Földművesek Mozglama a független Szlovákia mellett száll síkra” — hangzott el a párt, illetve a mozgalom tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Miroslav Honatyáink és honanyáink a Szlovák Nemzeti Tanácsban Kik döntenek a sorsunkról? A Szlovák Nemzeti Tanács sajtóközpontja az őszi ülésszak kezdetén érdekes számadatokat tett közzé a parlamenti képviselőkről, a júniusi adatok alapján. 150 parlamenti képviselőnk közül 18 a nő (12,0%); nemzetiség szerint pedig szlovák — 126 (84,0%); magyar — 23 (15,3%); ukrán — 1 (0,7%); 35 éven aluli —19 (12,7%); 35—60 éves —119 (79,3%), 60 év feletti — 12 (8,0%). Honatyáink és honanyáink zöme felsőfokú képesítéssel bír (123—82,0%), középiskolát végzettségű 22 (14,7%), alapműveltségű 1 (0,7%), főiskolai hallgató 4 (2,6%). A diplomások közül társadalomtudományi képesítésű 68 személy, műszaki szakember 44, közgazdász 9 (aztán még csodálkozunk, hogy így állunk? — a szerző megj.), művészi végzettségű 2 fő. A politikai pártok szerinti mandátummegoszlást a mellékelt grafikon szemlélte ti. Ehhez legfeljebb annyi hozzáfűznivalónk van, most már világos, miért játszhat a NYEE szakadás óta kulcsszerepet a szlovák parlamentben az ellenzék. Szlovákiában kisebbségi kormány van hatalmon. A négy koalíciós mozgalom és párt összesen 65 képviselővel rendelkezik — beleértve Orga Keltoáová aszszonyt is, akit nemrég kizárt soraiból a Demokrata Párt —, ez 42,7 százalékot tesz ki, tehát semmiképpen nem elég ahhoz, hogy a kormánykoalíció bármely javaslatát simán átültesse a parlamentben. (Nyilvánosság az Erőszak Ellen: 24 képviselő — 16%; Kereszténydemokrata Mozgalom: 31 képv. — 20,7%;, Demokrata Párt 5 képv. — 3,5%; Független Magyar Kezdeményezés: 5 képv. — 3,5%). A szlovák parlament tíz pártja és mozgalma közül a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom úgy került az SZNT-be, hogy nem vett részt a választásokon. Parlamenti önállósulásával az FMK is a győztes mozgalmat gyengítette. Az FMK maradt koalíciós partner, a Meéiar vezette DSZM azonban 19 képviselőt vitt át az ellenzék soraiba (12,7%), ahol 22—22 képviselővel (14,7%) a legerősebb a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja, 6 fővel van jelen (4,0%) a Zöldek Pártja, 7—7 képviselővel pedig (Folytatás a 2. oldalon) Maxori, az SZFP alelnöke demagógnak titulálta a vasárnapi, Csehszlovákia egysége támogatására rendezett pozsonyi tüntetésen felszólalók, mindenekelőtt Marián Őalfa, szövetségi kormányfő szavait és megjegyezte: a szónokok nem csináltak jó reklámot az általuk képviselt ügynek. A továbbiakban kifejtette pártja álláspontját az ország mezőgazdasági és élelmezésügyi politikájára tett javaslattal kapcsolatban. Leszögezte, hogy a javaslat több pontjával nem érthetnek egyet, észrevételeiket időben eljuttatták a megfelelő fórumokra, érdemi választ azonban mindmáig nem kaptak. Az említett dokumentummal kapcsolatban kifogásolták azt is, hogy túl általánosan fogalmaz. „Elegendő mennyiségről”, „átmeneti időszakról”, „állami élelmiszer-ellátási küszöbről” szól, de azt már nem tartalmazza, hogy mennyi is az „elegendő”, illetve meddig tart az Átmeneti időszak”. Teljesen nyitva hagyja továbbá a juhtenyésztés kénlését. Nem tudni, kitől vátja megoldását? Jurqj Nóta, az FM titkára felhívta a figyelmet arra: nem lenne meglepő, ha a földművesek válaszként a szövetségi kormány agrárpolitikájára, újabb tiltakozó megmozdulásokat szerveznének és ezúttal a tiltakozás még radikálisabb formáját választanák. A szövetkezetek transzformációjával kapcsolatban az SZFP és az FM képviselői leszögezték, hogy teljes mértékben elítélik és elutasítják az ún. 3 T változatot, amelynek megvalósítása a szövetkezetek felszámolásához vezetne. Szerintük az lenne a helyes megoldás, ha a transzformáció során 50—50 százalékban érvényesülne a földtulajdon és a bevitt érték, illetve a ledolgozott évek száma. (vkm) ígéret? Fenyegetés? Vagy még rosszabb... „Tovább nem hallgatunk!” „Szerintünk az SZNT ülése zavartalan lesz, mivel az alapvető problémák megoldását a honatyák megint ki fogják kerülni — mondta a Szlovák Nemzeti Egységpártjának tegnapi sajtótájékoztatóján Frantisek Veselovsky pártelnök. — Egy ilyen parlament fenntartása feleslegesen kidobott pénz.' A föderációért tartott vasárnapi nagygyűlésről Veselovsky elmondta, hogy oda a NYEE úgy vezényelte ki a népet, sőt, egy részüket Csehországból „importálta”, hogy túl tudják harsogni a szintén jelen levő „igazi” szlovákokat. Az emelvényen helyet foglaló „garnitúrát” is sorra vette a pártelnök, nem felejtve el megemlíteni, hogy ott Zászlós Gábor személyében az „irredenták” is képviseltették magukat. Jozef Kuéerákról azt mondta, hogy sosem lehet tudni, mit várhat tőle az ember, és hogy a NYEE — „amelyről a csecsemő is tudja, hogy ma az egyik leggyengébb mozgalom” — nem a mai halyzetet ígérte választási programjában, vagyis 250 ezer munkanélkülit, lakbéremelést, a fűtés árának emelését. „Biztosan abban bíznak, hogy ez utóbbit már észre sem veszi az állampolgár, mert az egyéb áraktól amúgy is elönti a forróság” — tette hozzá. Peter Talár parlementi képviselőről úgy vélekedett, hogy talán ő is magyar, aki azt gondolja, hogy aki nem úgy gondlokodik, mint egy magyar vagy mint a NYEE, az nem is lehet jó demokrata. Éalfa miniszterelnökről pedig emígyen szólt: „Elég csak szlovákra fordítani a nevét, mindjárt tudja az ember, kivel van dolga.” (Veselovsky jól beszél (Folytatás a 2. oldalon)
