Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-19 / 180. szám
1991. szeptember 19. Szabad ÚJSÁG Már 166 tagállam Az ENSZ 46. közgyűlésének első napján egyhangú döntés alapján a világszervezet tagjainak sorába felvették a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a Koreai Köztársaságot, Mikronézia Államszövetséget, a Marsall-szigetek Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Litván Köztársaságot és a Lett Köztársaságot. Ezzel az ENSZ tagállamainak száma 166-ra nőtt. Az ülés után ünnepélyesen felvonták az ENSZ új tagállamainak zászlóit a titkárság épülete előtt. A világszervezet jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd. Az eddigi főtitkár a tagállamok külügyminisztereihez körlevelet juttatott el, amelyben figyelmeztet rá, hogy sok állam jelentős összegekkel tartozik az ENSZ-nek. A levélben névszerint is említik Csehszlovákiát, mint egyikét azon tíz országnak, amelyek idejében és teljes összegben befizették hozzájárulásukat világszervezet költségvetéséhez. További 41 állam késve ugyan, de megfizette hozzájárulását. A többi — 108 — állam összesen 809,5 millió dollárral tartozik az ENSZ költségvetésének és 486,9 millió dollárral annak az alapnak, amelyből a békefenntartó hadműveleteket finanszírozzák. Az aláírók is kétségbevonják a jugoszláviai tűzszünetet Szilajev döntése Ivan Szilajev lemondott az Orosz Föderáció államfői tisztéségéről. A politikus ezentúl csak egy tisztséget tölt be, mégpedig a Szovjetunió operatív gazdasági irányítására létrehozott bizottság elnöki posztját. Szilajev döntését azzal indokolta, hogy az államtanácsban minden köztársasági elnök és Borisz Jelcin is úgy vélte, jobb, ha a szövetségi tisztséget vállalja el a köztársasági helyett. Az OSZSZSZK kormányfőjének személyéről a ma összeülő köztársasági parlament dönt. Áttörés textilben Washingtonban aláírták azt az okmányt, amellyel meghosszabbítják a csehszlovák— amerikai textilegyezményt Nehéz tárgyalások után sikerült az áttörés az Egyesült Államok piacára és megnyílt az út a csehszlovák textiláruk amerikai értékesítése előtt A csehszlovák küldöttségnek sikerült elérnie, hogy megszüntessenek több korlátozó intézkedést Hat tételből kettőnél elérték, hogy eltöröljék a behozatali kvótákat és négy textilfajtánál a kvótákat 200-300 százalékkal növelték. Ez azt jelenti, hogy férfi konfekcióból 161 ezer öltöny eladására nyílik lehetőség az eddigi 60 ezer helyett Az USA behozatali kvótáinak szigora a csehszlovák textilipari kivitel egyik korlátozó tényezője volt Most már csak a ruhaipari gyárakon múlik, milyen sikerrel szerepelnek a csehszlovák ruházati cikkek az USA piacán. Az elvakult gyűlölet tovább gyilkol Aki komolyan veszi, megbüntetik? • Öldöklés havi ezer márkáért • Kölcsönös vádaskodások • Jugoszlávia legvéresebb polgárháborúja folytatódik Tudjman horvát elnök elutasította azt a követelményt, hogy a horvát fegyveresek hagyják el a szövetségi hadsereg elfoglalt laktanyáit. Tudjman szerint a horvát erők 60 katonai objektumot foglaltak el és „amit bevettek, azt nem hagyják el”. A lord Carringtonnal kötött szerződés értelmében a katonai alakulatoknak vissza kell tériniük a laktanyákba, fel kell oszlatni a félkatonai szervezeteket és leszerelni a Horvát Nemzeti Gárda tartalékosait. Tudjman nyilatkozata után kérdéses, hová vonuljon vissza a hadsereg, ha laktanyáit elfoglalták. Tudjman szerint a horvát fegyveres erők képesek rendet teremteni a köztársaság egész területén. A horvát elnök bírálta Luka Bebics horvát védelmi minisztert, aki komolyan vette a tűzszüneti megállapodást és parancsot adott ki, hogy állítsák le a katonai objektumok elleni támadásokat. Az elnök erre kijelentette, hogy aki ilyen döntéseket hoz, azt felelősségre kell vonni. A romániai Tineretui Liber című független lap közölte, hogy volt Securitate-tagok is részt vesznek a jugoszláviai harcokban. Megemlíti Dorela Borza 21 éves román állampolgár esetét, aki elismerte, hogy barátjával, a Securitate titkosszolgálat volt tagjával Horvátországba szökött és ott horvát zsoldosként harcolt. Ezer márkás havi fizetést ígértek neki. Véleménye szerint a legveszélyesebb akciókra a zsoldosokat küldik ki. Annyi kegyetlenséget látott, hogy elhatározta, hazatér, de a román határ előtt a jugoszláv rendőrség elfogta. Lord Carrington, az Európai Közösségek képviselője visszatért Nagy-Britanniába. Hazaérkezése után borúlátóan nyilatkozott a jugoszláviai béke esélyeiről, amennyiben a tűzszüneti egyezményt nem tartják be. A tűzszünetnek tegnap déli 12 órakor kellett volna életbe lépnie. Ha nem állítják le a harcokat, Jugoszlávia a legvéresebb polgárháborúba sodródik — mondta Carrington. Véleménye szerint a tűzszüneti egyezmény megszegése esetén nincs értelme, hogy folytassák az EK jugoszláviai békekonferenciáját. Carrington a konferencia elnöke. A BBC rádiónak kijelentette, hogy Jugoszláviában annyi gyűlölet és keserűség halmozódott fel, hogy teljesen reménytelen meggyőzni a szembenálló feleket, miszerint most nyílt utolsó lehetőség a fegyvernyugvásra. Az angol külügyminisztériumból kiszivárgott hírek szerint Nagy-Britannia nem ért egyet azzal, hogy az EK, vagy valamely tagállama elismerje Horvátország függetlenségét, mert ez csak fokozná a konfliktust. A tűzszünet Jugoszláviában azzal kezdődött tegnap délben, hogy a horvát vezetők megvádolták a jugoszláv hadsereget, megszegi a fegyvernyugvásról szóló megállapodást. A védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy Varasdban a tűzszünet életbelépése után is folytatódtak a harcok, „ők támadtak meg minket, mi csak védekezünk” — isméKészültségbe helyezték az amerikai alakulatokat Vissza a sivatagba? A Pentagon utasítást adott az amerikai alakulatoknak, hogy a legközelebbi napokban készüljenek fel az áthelyezésre Szaúd-Arábiába. Az USA azért akarja visszavezényelni csapatait a sivatagi országba, hogy rákényszerítse Irakot az ENSZ határozatainak maradéktalan teljesítésére. Ez azt jelenti, hogy Bagdadnak engedélyeznie kell az ellenőrzést minden nukleáris, biológiai, vegyi és egyéb tömegpusztító fegyvere fölött. A hírt tegnap a Fehér Ház is megerősítette. Közölték, hogy az amerikai légierő alakulatait áthelyezik Szaúd-Arábiába. Kilátásba helyezték, hogy egyes alakulatok már ma elindulnak. Az NBC Televízió szerint az USA kész felújítani az Irak elleni támadást, Többezer amerikai katonát készültségbe helyeztek, hogy megkezdhessék az átcsoportosítást. Most dolgoznak a támadás terveinek részletein. Charles Homer, aki az Öböl-háborúban a légicsatákat vezényelte, parancsot kapott, hogy készüljön fel a visszatérésre Szaúd-Arábiába. Az egyetlen, ami az amerikaiak tervét leállíthatja az, ha Irak teljes mértékben lehetővé teszi tömegpusztító fegyvereinek ellenőrzését. John Galvin, az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka nem zárta ki, hogy felújítják a katonai akciókat a Perzsa-Öbölben. Irak kedden azt követelte, hogy nemzetközileg vizsgálják ki azokat a híreket, amelyek szerint az amerikaiak az Öböl-háború szárazföldi offenzívája során tankokkal élve a lövészárkokba temettek többezer iraki katonát. A vizsgálatot követelő levelet az iraki külügyminiszter az ENSZ főtitkárához juttatta el. telte a szóvivő a Jugoszláviában oly sokat hangoztatott mondatot. Röviddel dél előtt még légiriadó volt Zágrábban. A városban is harcok folytak a laktanya körül. Horvát közlések szerint kedden a harcokban 34-cn elestek és 33-an megsebesültek. A horvát rádió híre az is, hogy a szövetségi légierő bombázta a horvát fővárost. A hír szerint károk keletkeztek a repülőtéren, az adóállomáson és más épületeken. A TANJUG hírügynökség szerint folytatódnak a harcok Okucsaniban, Újvárosban és Mali Strugban. Az adriai kikötőkben is voltak összetűzések. A kikötők bejáratát a haditengerészet blokád alatt tartja. Eszéken a horvát fegyveresek elfoglalták a szövetségi hadsereg laktanyáját és a gyakorlóteret. Ezt a katonai hatóságok is megerősítették. Súlyos harcok robbantak ki Splitben. A haditengerészet lövi a kikötőt, a hadsereg a szárazföldön vív csatát a horvát egységekkel.A harcok a tűzszünet érvénybelépése után csak egy órára álltak le. Magyarország semmi esetre sem bonyolódhat a jugoszláviai konfliktusba. Közös érdekünk, hogy Magyarország ne reagáljon a provokációkra. Ezt tegnap Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter jelentette ki sajtóértekezletén. Figyelmeztetett rá, hogy kormánya mind ez idáig tartózkodóan reagált a magyar határok megsértésére, de mindennek megvan a maga határa. Közölte, hogy hasonló nézetet vall a magyar nemzetgyűlés minden frakciója. A jugoszláv rendőrség mesterlövészei. Ok őrizték azt az épületet is, amelyben Carrington a tűzszüneti egyezményt a szerb és a horvát vezetőkkel akiírta (Tclefotó: ÓTK/AP) így ünnepelték Vilnius lakosai, hogy hazájukat felvették az ENSZ tagállamainak sorába (Telcfoló: ÓTK/AP) Lengyelország és Bulgária választásokra készül Az elégedetlenek titokzatos pártja Lengyelországban 65 párt és csoportosulás készül az októberi parlamenti választásokra. Az előzetes felmérések szerint egy-egy választókörzetben a pártok aligha kapnak 20—25 százaléknál több szavazatot. A választási bizottság figyelmét a legjobban az X Párt vonta magára, amelynek titokaztos vezére a lengyel— kanadai—perui vállalkozó, Stanislaw Tyminski, aki a tavalyi elnökválasztásokon közel 4 millió szavazatot kapott. Utólag kitűnt, hogy a jelölt bejegyzéséhez felhasznált aláírások jelentős része hamisítvány volt. Számítógépekkel kimutatták, hogy olyan emberek is „támogatták” a pártot, akik már sok éve halottak. Nem véletlen tehát, hogy a választási bizottság most nagyon odafigyel e pártra, amely demagóg jelszavaival a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor növekszik az elégedcttlcnség ismét hallat magáról. Ha az X Párt indulását a választásokon betiltanák, az clégedettlenek tömegei mellette állnának ki, vagy egyáltalán nem vennének részt a választásokon. Indulása esetén viszont ismét fennáll a veszély, hogy választási csalással jelölteti embereit. Bulgáriában ugyancsak választásokra készül az ország. Itt 240 tagú parlamentet választanak. Egy-egy képviselő választási kampánya összesen 260 ezer levába kerül. Csak a szervezési és a műszaki kiadások meghaladják a 63 millió levát. A kampányra kiadott 7,2 millió levát a pártoknak nem kell visszatéríteniük. Minden győztes jelöltért annak pártja az államtól 30 ezer levát kap. A független jelöltek 10 ezer leva kölcsönt vehetnek fel. hír Pozsony és Budapest polgármesterei a magyar fővárosban tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy amennyiben megvalósul a budapesti világkiállítás, valami módon a rendezvénybe bekapcsolódik Pozsony is. Tárgyallak a dunai vízlépcsőről valamint közigazgatási kérdésekről is. A BALTI ÁLLAMOK tegnaptól az Európa Tanács különvcndégci. Megkezdődlek a tárgyalások ártól, hogy a balti köztársaságok már a jövő évtől az Európa Tanács teljesjogú tagjai lehessenek. A FRANCIA ELNÖK háromnapos látogatásra Németországba érkezett. Mitterrand Bonnban Kohl kancellárral és Weizsäcker elnökkel tárgyalt. Látogatása során elutazik Berlinbe és néhány kelet-német tartományba is. Ez a francia elnök első látogatása az egykori NDK területén. PRIMAKOV, a szovjet államelnök különmegbízollja az iráni külügyminiszterrel tárgyalt. A kölcsönös kapcsolatok kérdésén kívül megbeszélték az afganisztáni problémát is. Velajati iráni külügyminiszter üdvözölte Moszkva döntését, hogy leállítja a fegyvcrszállítmányokat Afganisztánba. M itterrand elnök Párizsban megnyitotta a 10. nemzetközi konferenciát, amely az esőzéseket befolyásoló őserdőkről tárgyal. Dél-amcrikában, Ázsiában és Afrikában fenyegető méreteket ölt az őserdők pusztulása, ami katasztrofális következményekkel járhat a Föld éghajlatára. 1985 óta évente 17 millió hektár forró égövi őserdő pusztult cl, ami a Föld erdeinek 1 százalékát jelenti. A SZOVJETUNIÓBAN a halálos ítéletek korántsem rendkívüliek — jelentette ki a moszkvai emberjogi konferencián Anatolij Kananov, a Legfelsőbb Tanács emberjogi bizottságának tagja. Közölte, hogy Pinochet uralma alatt Chilében 2279 személyt végeztek ki és ugyanez idő alatt a Szovjetunióban 12 ezer személyt- A végrehajtott halálos ítéletek tekintetében a Szovjetunió világelső, a második helyen Irak, a továbbiakon a Dél-afrikai Köztársaság, Kína és Nigéria áll. M agyarország iránt csökkent a külföldi turisták érdeklődése. A magyar Központi Statisztikai Hivatal szerint Magyarországot augusztus végéig idén 224 millió külföldi látogatta meg, ami 11 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb arányban az egykori keleti tömb országaiból érkező turisták száma csökkent. A FINN miniszterelnök úgy véli, hogy országa csatlakozásáról az Európai Közösségekhez népszavazásnak kell döntenie. Finnország nem siet felvételi kérelmével előbb tanulmányozza, milyen irányban fejlődik a közösség. Az OROSZ PARLAMENT érvénytelennek nyilvánította mindazokat a szerződéseket és megállapodásokat, amelyeket az SZKP ingó és ingatlan vagyonával kapcsolatban kötöttek. Az orosz parlament ezzel a döntéssel reagált a közvélemény bírálatára, miszerint az utóbbi hetekben többen kereskedelmi szerződéseket kötöttek az SZKP vagyonával kapcsolatban, hogy azt átmentsék vagy megszerezzék. SzOLZSENYICIN, a neves szovjet emigráns író kész hazatérni. Ezt az Amerika Hangja rádiónak adott interjúban közölte, miután leállították az ellene folyó büntetőjogi eljárást. Hazatérése előtt még egy könyvét szeretné befejezni, mert mint mondta, otthon erre nyilván nem lesz ideje Az IRÁNPÁRTI libanoni síita szervezet egyik vezetne tegnap kijelentette, hogy Karim Ubajdát, akit 1989 óta túszként tartanak fogva, csak azután engedik szabadon, ha Izrael biztosítékokat nyújt arra, hogy szabadonbocsát 300 fogvatartott arabot. BuLGARIÁBAN magángazdák legkorábban másfél év múlva jelenhetnek meg. Márciusban már elfogadták a földtörvényt, de a privatizálás a mezőgazdaságban nem kezdődött meg, mert problémák adódtak sokezer községben a földreformot irányító bizottságok összeállítása körül. Ezenkívül hiányos a dokumentáció a földek tulajdonjogáról.
