Szabad Újság, 1991. szeptember (1. évfolyam, 165-189. szám)
1991-09-02 / 165. szám
Hazaérkezett a vegyvédelmi egység Szaúd-Arábiából / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. szeptember 2.______• I. évfolyam • 165. szám • Ára 2,30 korona Tapasztalatokat adtak át Szombaton, a reggeli órákban a prágai repülőtéren landolt az a katonai különgép, amelynek fedélzetén hazaérkezett a múlt év decemberének közepétől Szaúd-Arábiában tartózkodó csehszlovák vegyvédelmi egység utolsó 49 katonája. Ján Való ezredes, a különítmény parancsnoka közvetlenül a megérkezés után újságíróknak elmondotta, hogy az alakulat több mint 8 hónapot töltött a Közel-Keleten az Irak ellen meghirdetett Perzsa-öböli felszabadító háborúban részt vevő nemzetközi szövetségi erők részeként. „Egységünk a csehszlovák és szaúd-arábiai kormányközi szerződésből, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatából eredő minden feladatot teljesített. Az egyetlenegy sajnálatos és szerencsétlen eseten kívül — amikor az egység egy tagja véletlen folytán agyonlőtte magát — a különítményünk tagjai nem szenvedtek sérülést, nem kellett komolyabb problémákkal szembenéznünk” — tájékoztatott a parancsnok. Arra a kérdésre, hogy melyek voltak a legnehezebb pillanatok az egység számára, az ezredes így válaszolt: „A háború közvetlen kirobbanása előtti időszak, amelyet a helyi feltételek nem ismeréséből eredő lélektani feszültség és a küszöbönálló csata kimenetelétől való félelem jellemzett. Rendkívül válságos volt a háború legelső hete is”. Ján Való ezredes arról is beszámolt, hogy a csehszlovák katonák a háború utáni küldetésükből kifolyólag szaúdarábiai katonai specialistákat képeztek ki. Hadseregünk a közel-keleti országnak 60 katonai tehergépkocsit, néhány vegyi felderítő harckocsit, több laboratóriumot, illetve távközlési és egyéb berendzést adott el. Alexander Dubéek és Václav Havel a besztercebányai ünnepségek alkalmából tartott munkaebéden (ŐSTK-felvétel) Moszkva: ma kezdődik a népi küldöttek kongresszusa 7 Uj vezetés a hadseregben A moszkvai Kremlben tegnap a Szövetségi Biztonsági Tanács megtartotta első ülését. A korábbi testületnek majd minden tagja részt vett az összeesküvésben és ezért leváltották őket tisztségükből. A parlament múlt heti ülésén Gorbacsov javaslatára kiegészítette a Szövetségi Biztonsági Tanácsot és tagjai közé beválasztotta kilenc köztársaság legfelsőbb képviselőit, akik az új szövetségi szerződés kidolgozásában is részt vettek. Gorbacsov elnök szombaton meg- vek tévesen tájékoztattak az atomfegyfosztotta tisztségétől a védelmi miniszter három helyettesét. A leváltottak között van a szárazföldi erők főparancsnoka, a légvédelem főparancsnoka, valamint a deszant alakulatok parancsnoka. Varennyikov, a szárazföldi haderő eddigi főparancsnoka már letartóztatásban van, mert kulcsszerepet játszott a Gorbacsov elleni akcióban. Saposnyikov új szovjet védelmi miniszter bejelenetette, hogy Németország területéről kivontak minden szovjet atomfegyvert. Korábban a szovjet szerverek kivonásáról. Saposnyikov a német nagykövettel közölte, hogy az atomfegyverek kivonását véglegesen befejezték, és hogy a Szovjetunió soha sem tartott vegyi fegyvereket Németország területén. Az örmény parlament szombaton úgy döntött, hogy a köztársaság területén államosítja az SZKP vagyonát. Befagyasztották a párt bankszámláit, a párt levéltárát átadták az állami archívumnak. A párt jereváni székházában helyezik el a (Folytatás a 3. oldalon) Két gondtalan hónap után mától ismét új tanév kezdődik (CSTK-felvétel) A szlovák nemzeti felkelés évfordulóján Besztercebányán Kromérízről Václav Havel köztársasági elnöknek, Alexander Dubceknek, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Marián Calfa szövetségi miniszterelnöknek, Petr Pithartnak, a Cseh Köztársaság és Ján Carnogurskynak, a Szlovák Köztársaság kományfőjének, valamint más vendégeknek a részvételével szombaton Besztercebányán emlékünnepséget tartottak a szlovák nemzeti felkelés 47. évfordulója alkalmából. A hivatalos talál-A koszorúzási ünnepség után mondott beszédében Václav Havel egyebek között hangsúlyozta, hogy „a felkeléssel a szlovák nemzet világosan és egyértelműen kimutatta és megerősítette szuverenitását”. A továbbiakban rámutatott, hogy a felkelés valóban szlovák volt, amelyben mások is részt vettek, de a szlovákok saját szuverén akaratából tört ki. Ján Camogursky emlékeztetett: Szlovákia annak ellenére is elszánta magát erre a határozott lépésre, hogy „viszonylag kedvezőbb helyzetben volt, mint a közvetelnül megszállt országok”, és úgy fogalmazott, hogy „ezt a momentumot nem mindig domborították ki kellőképpen, sőt nem egyszer hallgattak is róla”. Beszédében Alexander Dubéek örömét fejezte ki amiatt, hogy találkozhatott azokkal, akik 47 évvel ezelőtt felkel-Gorbacsov interjúja a a kozó befejeződése után a cseshszlovákiai politikai reprezentáció tagjai megbeszéléseket folytattak az ország helyzetéről. Történészek a felkelés eddig tabunak számított összefüggéseiről tanácskoztak. Találkoztak a demokráciáért és az emberi jogokért küzdő mozgalmak — köztük az Amnesty International, a Human mozgalom, a Charta ’77, a Politikai Foglyok Konföderációja — tagjai. kozzanak egymással. A tárgyalásokon az államfőn, a három parlament és kormány elnökén kívül részt vett néhány miniszter és pártvezető is. A moszkvai puccs óta ez volt a legmagasabb szintű találkozó. Michael Zantovskynak, a köztársasági elnök szóvivőjének tájékoztatása szerint a nem formális vita résztvevői az ország jelenlegi politikai helyzetéről és arról a folyamatról beszéltek, amely elvezet a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti szerződés megkötéséhez. A jelenlevők közös véleménye az volt, hogy e tekintetben a kroméffii megállapodásokból kell kiindulni, s meg kell találni a közös alapállást a két tagköztársaság közötti szerződéshez. „Örömmel tölt el, hogy létezik egyetértés az együttműködés szükségességét illetően”— nyilatkozta a csehszlovák (Folytatás a 2. oldalon) tek a fasiszta totalitás ellen. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a szlovák nemzeti felkelés jelentőségét a múltban nem értékelték objektívan, ezért véleménye szerint „olyan helyre kell kerülnie, amely a szlovák nemzeti és a csehszlovák történelemben megilleti”. Rövid beszédében Petr Pithart megállapította, hogy a korábbi sznf-ünnepségek az előző rendszer rituáléinak számítottak, s az esemény jelentőségét eltorzították. Hangsúlyozta, hogy „a felkelés nem kommunista vállalkozás volt, hanem a polgároknak a totalitarizmussal szembeni ellenállásából fakadóan tört ki. Emlékeztetett arra, hogy a harcokban nemcsak szlovákok, hanem csehek, zsidók, franciák, ruszinok, angolszászok és románok is részt vettek. A csehszlovákiai politikusok arra is felhasználták az ünnepséget, hogy találszovjet televíziónak és a CNN-nek Kudarcra ítélt puccskísérlet Gorbacsov szovjet elnök tegpap interjút adott a szovjet televíziónak és a CNN televíziós társaságiak. Hangsúlyozta, hogy az államcsíny-kísérlet eleve kudarcra volt ítélve, mert a szovjet társadalom számára elfogadhatatlan volt Hangoztatta, hogy a büntetések, amelyeket a puccskísérlet után hoznak, csupán az összeesküvés vezetőit sújtják, nem pedig a katonákat, akik parancsra vonultak ki, de nem léptek fel a nép ellen. Nem lehet büntemi az egyszerű párttagokat sem Ezzel a nézettel Gorbacsov szerint az összes tagjcöztársaság egyetért Gorbacsov elmondta, hogy a népi küldöttek hétfőn kezdődő kongresszusának sürgősen alapvető döntéseket kellene hoznia, mert az emberek határozott intézkedésekre várnak. Reményét fejezte ki, hogy rövidesen aláírják a gazdasági szerződést a szövetségi köztársaságok között. Beszélt az új választások előkészítéséről is, amelyekből olyan szervek jönnek létre, amelyek élvezik a nép bizalmát. A szovjet elnök elmondta, hogy a kongresszuson nem szándékozik lemondani, mert úgy véli, hogy a jelenlegi rendkívül bonyolult helyzetben ez nem lenne erkölcsös. Kedvezően nyilatkozott a balti államok külföldi elismeréséről. Azt mondta, hogy ez a folyamat megfelel az új szövetségről alkotott elképzeléseinek, s ebben a folyamatban látja a nemzetek önrendelkezési joga kiteljesedésének egyik formáját. Nagyra értékelte Sevardnadze volt külügyminiszter szerepét és megjegyezte, hogy a közeljövőben képességeit megfelelő módon érvényesítheti. Gorbacsov kijelentette, hogy Jelcinhez fűződő kapcsolatai már a novoogarjovi folyamat idején, az új szövetségi szerződés előkészítése során változni kezdtek. Ez a közeledés váltotta ki a demokratikus folyamatok ellenzőinek félelmét. A szovjet elnök hangsúlyozta, hogy Jelcinnel együttműködik, és mindennemű próbálkozás kettejük szembeállítására eleve sikertelen kísérlet lenne. T - ' \ Kis iskola, nagy iskola... Ki várta az iskolát • Mitől fél a kisdiák • Gyermekekbe plántált egykori szülői ellenszenv • Példamutatás • A pedagógus is elrettenthet • Legfontosabb tényező: a szeretet A híres-hírhedt, félt és nem várt — vagy ami ritkább: a várva-várt Szeptember megérkezett. Szeleivel és esőivel, sárguló leveleivel, langyuló-hűlő melegségével; őszi nagytakarítással, betakarítással, tanulással, iskolával... Szokás mondani, hogy nem is igazi diák, aki várja a nyár végét, aki az iskolapadba vágyik. Pedig igencsak szép számmal vannak ilyen gyerekek. Igazából nem a tanulás, hanem a baráti osztályközösség, a kedves, „jópofa” tanító hiányzik nekik. Különösen az olyan gyerekek várják az iskolát, akik magányosan, a szűk városi lakásban untakozva, vagy éppenséggel az „anyu vagy az apu munkahelyén” töltik a nyár nagy részét. Nagy szerencséje van annak a városi fiúcskának, leánykának, akinek falusi nagyanyja vagy más vendégszeretető vidéki rokonai vannak. De hát a nyár eltelt, nincs több gond a gyerekkel, gyerekekkel: megőrzi őket az iskola, a napközi. Ijesztgettük is őket eleget egész nyáron át, ha csintalankodtak, rosszalkodtak: „Na várjatok csak, majd az iskolában megtanuljátok, mi a rend!” S tettük ezt, sajnos, azokkal a pici, óvodás gyerekekkel is, akik az iskola épületét ez ideig csak kívülről látták — róla szóló ismereteik azonban bőségesek: idősebb testvéreik s szüleik rémhíreiből, Hitchcockot szégyenbe hozó horror történeteiből. Kedves Szülőtársak, ne akarjuk, hogy saját félelmeink, egykori szorongásaink, ellenérzéseink gyermekeinkbe plántálódva újraéledjenek. Szívet szorongató látvány a visító-félő kis elsős, akit úgy kell bevonszolni az osztályba. Vajon milyen rémek, szörnyek, boszorkányok és gonosz varázslók népesítik be az ő képzeletében a Tudás Házát. A család feladta tehát „előkészíteni a terepet” az iskolára. S jöhet a „fránya szeptember” — gyermek(Folvtatás a 2. oldalon)
