Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-13 / 148. szám

4 1991. augusztus 13. Parkoló A takarékos autóvezetés (7) Menet közben, tehát az ún. üzemi hőmérsékleten működő motorral, kb. egy tucat kilométer megtétele után kerül igazán előtérbe a takarékos vezetési stílus egy újabb alapkövetelménye: a helyes technikájú sebes­ségváltás. Itt az elmélettel kell kezdenünk, nevezetesen azzal, hogy minden motornak van úgynevezett maximális forgatónyomatéka, amely egyben a teljesítmény és az üzemanyag-fogyasztás legoptimáli­sabb hányadosa is. Érdemes, sót a cél érdekében akár kötelező is megismerkednünk ezzel az értékkel, amely a kocsi műszaki adatai között nem mindig szerepel, de a szakirodalomban általában megtalálható, „Maximálny krútiaci (tocící) moment“ címszó alatt. (Szakirodalom alatt itt a legtöbb kocsitípushoz hazánkban is kiadott karbantartási kézikönyveket értjük.) Tulajdonképpen az lenne a legideálisabb, ha állandóan ezen a fordulatszámon működtetnénk a motort, de a gyakorlat­ban ez természetesen lehetetlen. Minél jobban közelíteni hozzá, tehát minél gyakrabban használni viszont - lehetséges. A legkönnyebben akkor, ha folyamatosan, akadályoztatás nélkül haladunk a legmagasabb sebességi fokozattal. Ilyenkor - vagyis általában a hosszabb utakon - akkor vezetünk a legtakarékosabban, ha tartósan ezen a fordulatszá­mon „futunk“. A fordulatszámmérövel felszerelt kocsikon ezt nem gond pontosan ellenőrizni, ha pedig autónkban nincs ilyen műszer, azt vehetjük alapul, hogy szinte valamennyi nálunk elterjedt középkocsi motorja direkt fokozatban éppen 80-90 km/ó sebesség mellett adja le a legnagyobb forgatónyomatékot. (Kivételek az ötsebességes kocsik, de ezekről külön szólunk.) Sajnos, azonban egyelőre nem olyan nálunk az utak állapota és a közlekedés szervezése, hogy huzamosabb ideig haladhatnánk ugyan­abban a fokozatban. A sebességváltás egyáltalán a leggyakoribb autóvezetői műveletek egyike, ezért érdemes rá fokozottabb figyelmet fordítanunk. Mindenekelőtt tegyünk különbséget a „felfelé“, illetve a „lefelé" váltás között. A „felfelé“ váltás legtipikusabb esete az indulás és a rendes - 80-90 km/órás - utazósebesség elérése közötti művelet­sor, amelyet akkor végzünk a leggazdaságosabban, ha egyenletes gyorsítással a legnagyobb forgatónyomatékénál 4-500-zal maga­sabb percenkénti fordulatszámig „pörgetjük ki“ a motort az egyes sebességfokozatokban. Lássuk ezt egy konkrét példát. A Skoda Favorit 136 L/LS típusú személygépkocsik motorja percenkénti három­ezres fordulatszámnál adja le a legnagyobb forgatónyomatékot (csak a teljesség kedvéért: ez kerek 100 newtonméter). A sebességváltás felfelé tehát kb. 3500-as fordulatszámnál a legökonomikusabb, ami az egyes fokozatokban a következő maximális sebességet jelenti: I-28, II—49, III—74, IV-100 km/óra. Ami a Favorit V. fokozatát illeti, az optimális 3000 ford/perc értéket itt gyakorlatilag csak az autópályán használhatjuk, mivel 111,5 km/ó sebességet jelent. Most pedig lássuk a „lefelé váltás-“ technikáját, ugyanezen a kocsin illusztrálva. Általában - emelkedőn, vagy ha más okból lassítanunk szükséges - a maximális forgatónyomatékénál 4-500-zal alacsonyabb fordulatszámnál a leggazdaságosabb, tehát a Favorit 136-osnál 2500 ford/perc értéknél. Az ajánlott legkisebb sebesség ennek megfelelően az egyes fokozatokban: V-93, IV-72, MI-53, II—35 km/óra. (Folytatjuk) Nincs már abszolút szesztilalom! Mielőtt még egyes autósok örömükben pezsgőt bontanának, tegyük hozzá gyorsan: nem arról van szó, hogy most már az is volán mögé ülhet, aki merevrészegségében képtelen gyalog hazajutni. Annyi történt csu­pán, és nem több, hogy 1991. június 1-jétöl 0,30 promillében állapítot­ták meg Szlovákiában a gépkocsivezetők megengedett véralkohol­szintjének felső határát. Az abszolút szesztilalom ugyanis a maga merevségében gyakran igazságtalanul sújtott olyan autósokat is, ákik teljes mértékben ártatlanok voltak: elég volt, ha valamilyen alkoholtar­talmú készítményt szedtek (pl. PALM-LECITIN), vagy akár két szem konyakos meggy elfogyasztása is gyászosan végződhetett a számukra. Az előző napon fogyasztott alkohol lebomlásának is van olyan határa, amelyen túl még nem beszélhetünk ugyan teljes kiürülésről, de a marad­vány-alkohol már nincs kimutatható hatással a reakcióképességre. Mégegyszer hangsúlyozzuk, ezúttal komolyabban: SEMMIKÉPPEN SEM ARRÓL VAN SZÓ, HOGY EZENTÚL BÁTRAN IHATUNK EGY­KÉT KORTYOT KÖZVETLENÜL VEZETÉS ELŐTT, VAGY AKÁR KÖZ­BEN IS. A kísérletek eredményei ugyanis kimutatták, hogy egy 85 kg testsúlyú ember véralkoholszintje egy 12-es sör elfogyasztása után 0,34, fél liter vörösbor elfogyasztását követően 0,73, egy deci 40 %-os rövidital „eredményeképpen pedig 0,54 ezrelék. Az abszolút tilalom feloldásával tehát bizonyos körülmények között élni lehet ugyan, vissza­élni azonban semmiképpen sem érdemes! „UTAZÓ". A Chrysler gyár Voyager modelljére valóban ráillik a neve. Akár átmenetnek is tekinthető a lakókocsi, a mikrobusz és a modern személygépkocsi között, de tekintsük bárminek, egy biztos: a csupa nagybetűs, komfortos, kényelmes és gyors UTAZÁSRA teremtetett. Az öttagú család a fél háztartást magá­val viheti a szabadságra. (Fotó: -ss)-_______Szerkeszti: Vass Gyula__________ s,________________________________________________________________, Szabad ÚJSÁG Csak ne esne egy ideig!% Szegény gazdagok? A Vágfarkasdi Mezőgazdasági Szövet­kezet kombájnosai lehetetlent kívántak tőlem. Borongós volt az idő, előző nap is eső áztatta a földeket, hát a különböző betakarí­tó járművek és irányítóik pihenőre kénysze­rültek. A közös gazdasági udvarán veszteglő kombájnok egyike körül két fiatalember tüs­ténkedett. Bosszúsak voltak mindketten.- Július tizenhatodikén, az árpa vágá­sával kezdtük az aratást - nyújtotta parolára olajtól fénylő kezét a rangidős Lörincz Ró­bert előtte heteken át hőség tombolt, ahogy az agronómusunk mondta, a gabona 20 százalékánál besült a szem, azóta vi­szont egyre esik az eső...- Valóban rengeteg csapadék hullott- szólalt meg a társa, Maszarik Tibor is -, egyelőre csak „lopkodjuk“ a munkát, holott jó két hét alatt le tudnánk aratni a termést... Intézzem el valahogy valahol, javasolta egyik szaktársuk, hogy a földjeiket kerülje el néhány napra az égi áldás, s örökké hálá­sak lesznek nekem; Mit válaszolhattam? A „nincs“ nagy úr! A szövetkezet 1990 elejétől gazdálkodik önállóan. A gazdaság növénytermesztő részlege a válás óta is - igaz, kisebb mennyiségben - leginkább kalászosok, no és újabban borsó - termesztésével foglal­kozik. Az idén például, tudtam meg Berecky Ferenc növénytermesztési ágazatvezetőtől, 724 hektáron vetettek őszi búzát, 441 hek­táron került tavasszal árpa a földbe, s 85 hektáron vetettek takarmányborsót.- Mindjárt az aratás első napján jókora vihar és hatalmas zápor zúdult a vidékünkre- panaszolta az agronómus -, földjeinkre szűk két óra leforgása alatt 36 milliméter csapadék hullott. Az erős szél leginkább a borsót döntötte meg. Július utolsó hétfő­jéig 204 hektár árpát és mindössze 40 hektár borsót tudtunk betakarítani. Tizenha­­todikától jószerével csak két vagy három napot tudtunk a parcellákon dolgozni. így a hét E-516-os kombájnunk győzi a munkát. Pedig, gondolom - vetettem közbe -, szíves-örömest igénybe venné a szövetke­zet a vendéggépeket is.- Úgy bizony - helyeselt a középkorú férfi -, sajnos azonban jelenleg a mi jármű­veink sem mehetnek a felázott táblákra. Nincs szárítóberendezésük, kesergett a szakember, márpedig nedvesen nem hordhatják be a gabonát. A bérszárítás túlontúl költséges, ezt ők nem engedhetik meg maguknak. Jobb híján hát ki kell vár­niuk, amíg „lábon“, vagy akár dőlten, „fek­ve“ is, a parcellákon éri el a mag az optimális szárazságot. Csakhogy ezáltal so­kat veszít értékéből, sikértartalmából is a szem... Szerződés éppenséggel lenne A telep bejáratánál nyitott szín alatt jókora gabonahalmot vettem észre. Az agronómus odakísért.- Árpatermésünk - túrt bele a „szemka­zalba“ - gyengébbnek mutatkozik a tavalyi­nál. Jó, ha öttonnás hektárhozamot sikerül elérnünk. Egyébként ezer tonna árpa felvá­sárlására kötöttünk szerződést az ógyallai sörgyárral, amely - ha a termény a minősé­gi kívánalmaknak megfelel - további 600 tonna átvételére is ígéretet tett. Sajnos, a már learatott 204 hektárról 100 hektáron 1 százalékkal magasabb volt a szem nitrát-Berecky Ferenc: „Árpatermésünk gyen­gébb a tavalyinál“ tartalma, mint amennyi a sörgyártás eseté­ben megengedett. A közös kényszerhelyzetben takar­mánygabonaként lesz kénytelen - talán önköltségi áron alul - értékesíteni a sörár­paként el nem kelt mennyiséget. A búzával szintén hasonló a helyzet. Különben öt búzafajtát termeszt a szövetke­zet. Ha a sikértartalma eléri a kívánt száza­lékot, kenyérgabona gyanánt tudják eladni, ha nem, olcsóbban, ez is takarmányozási célt fog szolgálni. Jövőre másképp lesz? A növénytermesztő már a „holnapra“ is gondolt.- Jövőre - csillant fel a szeme - új, a közelmúltban kikísérletezett kenyérgabo­na fajták, s őszi árpa honosítására térünk át. A sörárpát is mi magunk tisztítjuk, tárol­juk, és nekünk kell az előre kidolgozott ütemterv ^szerint a gyárba szállítanunk... Búzából öt és fél tonnás termésre van kilátás. Persze az időjárás tovább ronthat a helyzetünkön. A takarmányozásra is alkalmas árpaszal­mát bálázzák, a búzaszalmát - a tagság igényeit is figyelembe véve - kis és nagy bálákba préselik, vagy ömlesztve kazlaz­­zák. A fölös szalmakészletet eladják. Az árpaszalma még szinte mind a parcel­lákon maradt. A felázott földekre nem tud­nak ráhajtani a prések és a szállító jármű­vek. A tarlóhántást sem kezdhetik el... Elbúcsúztunk. Berecky Ferenc a kapuig kísért. Délután újfent eleredt az eső. ZOLCZER LÁSZLÓ Lörincz Róbert és Maszarik Tibor a kombájnt tisztogatták? (A szerző felvételei) Tolvajlesen Örök, tolvajok, rászedettek A sőregi szövetkezet ötven hektáron termeszt őszibarackot. Az idei szeszélyes időjárás - a tavaszi fagyok, de főleg a júliusi jégeső - erősen megtizedelte a begyűjtenivalót. Szó József, a szőlészet és gyümölcsrészleg vezetője igy csupán 150 tonna őszibarack eladásával számol­hat, pedig ennél több is elkelne a hazai piacon. A napokban - főleg magánkeres­kedők - görög, török, bolgár, román őszi­barackot hoztak be az országba, ennek ellenére kapós a söregi barack. Kész vadnyugat- Legalább annyi energiánkba kerül megvédeni a termést a tolvajoktól, mint az egyes betegségektől - panaszolja az ágazatvezetö. - Tavaly sem unatkoztunk, nem egy éjszaka történt meg, hogy húsz­nál is több tolvajt fogtunk. Ebben az évben, gondolom, még nehezebb dol­gunk lesz, mivel sok a munkanélküli, akik közül többen könnyű prédának vélik a ba­rackosunkat. De vannak, akik pusztán kalandvágyból jönnek ide. Akiket elka­punk, azoknak bizony drága mulatság lesz. Rendőrségre kerülnek, bírságot fi­zetnek, de bírósági ügy is lehet belőle. Közben kiengedi a kutyákat és nekivá­gunk a hegyoldalnak. Az asszonyok befe­jezték a barackszedést, csak az örök vannak a terepen. Sorba járjuk az álláso­kat, általában párosával teljesítenek szol­gálatot. Többségük vadász, aki nem, az fegyverviselési engedélyt kapott.- Jó, ha kéznél van a puska - jegyzi meg a vezetőm sok vaddisznó jár a gyümölcsösbe Arról nem is beszélve, hogy néha a váratlan látogatók tüzet nyit­nak ránk. Bizony, eddig sem rajtunk mú­lott, hogy nem sebesült meg senki. A trak­tor fedezéknek is jól bevált Amikor fogytán a türelem- Egy részeg tizenévest fogtunk, főnök - közli az egyik őr. - Barack nem volt nála, táskája tele volt gombával. Amikor fülön csíptük, mentegetőzött, hogy elté­vedt. Elengedtük, útba igazítottuk, de szemmel tartjuk az erdő alját. A nap nagy tűzgolyó már, amikor elér­jük a következő „lest“. Itt is két „kemény legény" bújik elő a sűrűből. Az idősebbik számos érdekes kalandot élt már át őr­ségben. Azokról mesél.- Tavaly egy éjszaka összeszedtük itt, a tölünk félszáz kilométerre levő falu csaknem teljes futballcsapatát. Hiába vol­tak gyorsak és kitartó futók, nem ismerték a terepet.- Egy alkalommal harmincnál többen rohanták meg egy oldalról a barackost. Persze, ők nem tudták, hogy a környező mezei utakat három őrs rendőrsége figye­li.. A járőrök itt tanyáztak a közelben, véletlenül a gyümölcsösben is volt belőlük Mindannyiukat mégsem sikerült elkapni- Az a legbosszantóbb, amikor valakit egy éjszaka kétszer is elfogunk. Nem gyakori, de megtörténik. Ilyenkor aztán elfogy a türelem. Rossz szomszédság, vagy csak hecc?-Tavaly nem kevesebb, mint kétszáz felnőttet kaptunk rajta, a gyerekeket nem jegyeztük - folytatja ismét Szó József, miközben befelé vesszük az irányt. A szü­lők" egy része, abból a meggondolásból, hogy elnézőbbek leszünk, magával hozza a csemetéjét Távolabbi vidékekről sok­szor jön az egész család. Többségük rosszul tájékozott vagy tudatosan félreve­zetett. Erről számos esetben győződtünk meg, példaként szolgáljon talán egy tava­lyi eset.- Az egyik éjszaka idegen kocsira fi­gyeltünk fel a közelben. A gazdája nem­sokára a barackosból került elő, persze tele táskákkal. Bevittük, adatait feljegyez­tük és továbbítottuk a rendőrségnek. Tá­volról jött, nem is a szomszéd járásból. Bármilyen hihetetlen, másnap a közvetlen szomszédja került ugyanarra a sorsra. Nagyon meglepődött, mert mint elmond­ta, nem számított őrségre, majd apróléko­san elmesélte, milyen hazugságokkal szedte rá szomszédja erre az utazásra-A tolvajok óriási károkat tudnak okozni. Letépik az ágakat, tönkre teszik a fákat. Sok esetben olyan termést szed­nek le, amit semmire sem tudnak felhasz­nálni. A hold már magasan jár az égbolton, az éjszaka első fele lassan eltelik. A legé­nyek is szedik a poggyászukat és indul­nak befelé, ók ugyanis hat óránként válta­nak. FARKAS OTTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom