Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-31 / 164. szám
4 Nő a privatizált területek nagysága Elsődleges a tulajdonviszonyok rendezése A hosszadalmas és bonyolult vitát követően a Szövetségi Gyűlés ez év májusában jóváhagyta a földdel és más mezőgazdasági vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonviszonyokról szóló törvényt, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács júliusi ülésén megerősített, elfogadva a földhivatalokról, a földalapról, illetve a földközösségekről szóló törvényt. Ezáltal mórsékelhetóvé válnak a vagyoni sérelmek, amelyekre a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása idején került sor. A földrendezések gyorsítására létrejönnek a Szlovák Földhivatalok. Előbb azonban a MÉM Regionális Területi Földügyi és Tájékoztató Szolgálatának hivatalai látják el tanácsokkal mindazokat, akiknek a járáson belül földüggyel, illetve magángazdálkodással kapcsolatosan információra van szükségük. A tapasztalatok egyre inkább azt sugallják, az érdekeltek többsége már tudja: hol s mit kell elintéznie, mivel a politikai pártok és mozgalmak egyre több településen nagygyűlést tartanak, amelyeken a földtulajdonosok jogait és lehetőségeit ismertetik. A legfőbb problémát még így is az emberi mulasztások, s a nem megfelelő hivatali feltételek okozzák, valamint az, hogy a 229/91 Tt. számú földtörvényhez a mai napig hiányzik a végrehajtási utasítás. Nem megfelelőek a feltételek Ernői a MÉM Komáromi Területi Földügyi és Tájékoztatási Szolgálatában Jozef Rusnákkal, a részleg vezetőjével és Szigeti Lajos, előadóval folytatott beszélgetés során is meggyőződhettem. Elmondásuk szerint hivataluk amióta működik, a leendő magángazdák és földtulajdonosok szolgálatában áll. Az ügyintézés menetén kívül tájékoztatják az érdeklődőket, hogy mit kezdhetnek földjeikkel; milyen jogaik lesznek, ha bérbe adják azokat a szövetkezeteknek vagy az állami gazdaságoknak; milyen állami támogatásban részesülhetnek, amennyiben gazdálkodni szeretnének, hol, milyen gépeket vásárolhatnak, s ehhez milyen kedvezményt kaphatnak. Az iroda vezetőitől megtudtam továbbá, hogy a földügyek rendezését lassítják a nem megfelelő hivatali feltételek. Elsősorban a számítógépes adatfeldolgozást hiányolják. Az új telekkönyvi kivonatok elkészítése, a parcellák azonosítása hosszadalmas folyamat, ezért mindkét féltől nagyobb türelmet és megértést várnak. Ráadásul a májusi földtörvény végrehajtási utasításának hiánya (bár a törvény 32. paragrafusa szerint a kihirdetésével lép hatályba) sem teszi rugalmasabbá az ügyintézést. A közjegyzóséget jóval többen keresik fel, mint a tájékoztató szolgálatot. Egyre több a magángazdálkodó Ennek ellenére nő a reprivatizációs földterületek nagysága, s a bérbe adott parcellák száma is. A jogutódok és tulajdonosok megkönnyebülhetnek, mivel végleg hatályát veszítette a 123/75 Tt. számú törvény, amely a tulajdonost megfosztotta minden rendelkezési jogától, mivel a szervezetekre, nagyüzemekre szállt át a törvényes haszpnélvezeti jog. A 114/90 számú törvény eddig 1023, a 162/90 számú pedig további 67 esetben tette lehetővé a föld reprivatizálását. A járás 108 ezer hektáros mezőgazdasági területének 3,1 százaléka került viszsza eredeti tulajdonosához. Ez a százalékarány várhatóan tovább növekszik majd, mivel egyre többen szándékoznak nagyobb területeken gazdálkodni. A júliusi felmérések szerint a járás területén 81 magángazdálkodó végez mezőgazdasági termelést főállásban, s átlagosan 7-10 hektáros területen gazdálkodnak. A törvény értelmében legfeljebb 250 hektár földet kaphat vissza a tulajdonos az előző, 114/90 Tt. sz. törvény maximum 50 hektár terület reprivatizációját tette lehetővé. A Bajcsi Állami Gazdaságban már 310, a Karvai Mezőgazdasági Szövetkezetben 103 hektár, de több gazdaságban is 100 hektár fölé emelkedett a visszaigényelt vagy bérbeadott földterületek nagysága. Ha az illetékes járási hivatal szakemberei azt tapasztalják, hogy valahol 'indokolatlanul halogatják a földkimérést, a tulajdonjog rendezését, lehetőségeiknek és jogkörüknek megfelelően azonnal intézkednek. Szerencsére a nagyüzemi gazdaságok vezetése ma már tudatosította: a tulajdonjog rendezése elkerülhetetlen. A határidő: 1992. december 31. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy megszűnik-e a földtulajdonjog, ha azt a tulajdonos egy-két hónapon belül nem rendezi. Erre a válasz, hogy nem, de feleslegesen ne halogassuk. A földtörvény a tulajdonjog rendezését 1992. december 31-éig jelöli meg, egyébként az igény a szántóföldek és erdők esetében is megszűnik. Ez azt jelenti, hogy 1993-ban már nem lesz mód a tulajdonjogi rendezésre. Azok tulajdona, akik nem jelentkeztek földjeikért a Szlovák Földalapba kerül. A földalapba tartoznak azok a területek, amelyeken temető van vagy amelyeken ásványkitermelés folyik, illetve, amelyek államvédelmi célokat szolgálnak, továbbá a nemzeti parkok, természetvédelmi területek, védett tanulmányi területek, vizforrások, első fokozatú közegészségügyi övezetek _ és egyéb egyedi jogszabályok által védett területek. Ezek semmilyen körülmények között sem privatizálhatok. Az ilyen esetekben a tulajdonos megegyezésével az eredeti minőség figyelembevételével pótterület mérhető ki. Abban az esetben sem jogosult a tulajdonos az eredeti helyen földjeit visszakapni, ha az a nagyüzemi parcella közepén van, és nincs odavezető út. Itt is a pótkimérés a legjobb megoldás. A szövetkezetek érdeke is A földtörvény alaprendelkezése: a tulajdonoson kívül a földet egyéb személy csak a tulajdonossal megkötött szerződés alapján jogosult használni. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdon rendezése a szövetkezetek érdeke is, mivel a föld használati jogának megszüntetésével (123/75 sz. törvény) a jövőben nem lenne joguk olyan területeken gazdálkodni, amely nem az ő tulajdonuk. Ha viszont az ingatlan, a föld vagy egyéb ingóság a község tulajdonába ment át, akkor a földtörvény 10. paragrafusának kárpótlásokkal foglalkozó 6. pontja értelmében a jogosult személyek követelhetik kártalanításukat, tulajdonjogaik rendezését. Ezeknek az eseteknek a rendezése a községi hivatalok, önkormányzatok dolga. Ezért nemcsak a mezőgazdasági vállalatoknak, hanem az önkormányzatoknak is tanácsos szorosan együttműködni a földhivatalokkal és a tulajdonosokkal, hogy a szerződéses megállapodás alapján eldönthessék a vitatott területek további sorsát. KRASCSENICS GÉZA Szabad ÚJSÁG 1991. augusztus 31. Hogy csinálják Koreában ? nevezetű__.... _____,»egyet közsigbeti^SW év <?.*&£&>*' hónnapján ut rendeleti sserint-y^^d-áv- ... ><_•*.... _ Mae, évekre tiszteletreméltó •eSe&ás&géí... -skexJ&Z.... meslcrtórsu, a fenni nevezetűi midőn tanuló éveit becsülettel eltöltőitjJs. Mesterlevéllel a zsebben... Ipari ismeretek tudományának alapját megtűnaha. a tzigonetmélef és szakmabéli vizsgálaton átotment, úgy az ö tanítómester ura, mind az egész Ipartársulati Elöljáróság teljes megelégedéssel^*^'év . hór^napján felszabadította és ünnepélyesen legénnyé avatta. Mire nézve Mi mindeneket, különösen akiket Utet, .tisztelettel megkeresünk, hagy a feátnevezem legényt mindenben ami az ő előmenetelére szolgálna. Jó szívvel segíteni ne terbeltetnének, mely jót Ml is közöeiégesén viszonozni él nem mulaszlóndunk. Mindezeknek nagyobb hitelére adjuk ezen bizonyítványunkat a Dunaszcrdahetyi járási Ipa rí ars ulot rendeletiből, elnökéne^-U- jegyzőjének, nevök aláírásával, társulatunk pecsétjével. Kelt Dmaszerdahetyen, l9fjS hő~*<?napján, c/^~ És most? Nem volt könnyű akkor sem iparosnak lenni, amikor a most 83 esztendős Bondor Gyula elhatározta, hogy férfiszabó lesz. Negyven éven át dolgozott önállóan, majd a Slovodev részére, ahol bizony nem adtak nagy fizetést a jó szakembereknek sem, így tisztességes nyugdíjra sem nyertek jogosultságot, hiába böködték egyre romló szemmel a szövetet.- Bizony olyan gyönge a látásom, hogy ma már egy gombot se tudok fölvarrni... Csak az arcok körvonalait látom, foltokat. Az utcán is csak hangról ismerem meg az embereket. Az állatokat azért ellátom, megszoktam, mit merre találok, kitapogatom. Sokat segit a lányom, a fiam is. Nagy örömöm az öt unokám és a két dédunokám. Étkezni a nyugdíjasotthonból étkezem, mindennap házhoz hozzák az ebédet, s minthogy elmúltam már nyolcvanéves, féláron étkezhetek.- Gyula bácsi eredetileg is férfiszabó akart lenni, vagy más titkos vágya volt gyermekkorában?- Édesanyám varrónő volt, így nem volt idegen számomra ez a szakma, de azért gyerekkoromban szívesebben tartottam édesapámmal, aki fuvaros volt a Hanzánál. Mindig elvitt magával hol Galántára, hol Dögösre szeszért, Tallósra szódavízért... Aztán apám 1915-ben elesett a háborúban. Négyen maradtunk árván. 4-5 hold földünk volt, amellett árendás föld is. A bátyám lett a gazda. Édesanyám azt tanácsolta egy napon, menjek el valahová inasnak. Gondolkodtam, mihez is lenne kedvem, asztalosnak-e vagy másnak, persze varrónő anyám azt javasolta, próbáljam meg a szabóságot. Akkor már 14 éves voltam. Akkoriban rendszeresen tartottak vásárokat Felsöszeliben is, átgyalogoltam. Figyeltem, melyik szabó sátrában több, szebb a ruha. Végül bementem egy nagyobb sátorba. Negyven év körüli bajuszos ember fogadott, megkérdeztem, nem lenne-e szüksége inasra. Végigmért: ,,Nekem köllene egy - mondta. - El is jöhetnél velünk mindjárt!“ Hazasiettem, összecsomagoltam, s mire vége lett a vásárnak, mentünk Dunaszerdahelyre. Nádszegi születésű volt különben a mesterem, Nagy Andrásnak hívták. Akkoriban három évig tartott az inasidö, de még étkezni is hazajártak az inasok. Engem négy évre vett magához ez a szabómester, teljes ellátással. De egyszer sem laktam ám jól... Egy hónap elteltével azért búcsúra már kaptam egy öltő ruhát! Nagy dolog volt az egy falusi gyereknek akkor, egy öltöző ruha! Minden évben kaptam aztán egy öltöző ruhát és egy télikabátot. Négy év elteltével megkaptam a szabadulólevelet. Azután még két évig ott dolgoztam, vásárokra jártunk. A fizetésem akkor 40, később 60 korona volt. Miután önállósodtam, dolgoztam ám sokat, reggel hattól éjjel tizenkettőig. Bedolgoztam a zsidó üzleteseknek, ami elkészült, bevittem, sokszor segítettem eladni is. Én mindig a legfinomabb munkákat csináltam. Sokat kellett dolgozni, hogy az ember meg tudja azt a heti 160-180 koronát keresni. Akkor egy jobb férfiöltönyt 250-től 300 koronáig terjedő árban meg lehetett venni. A rövid, plüssbéléses télikabátok 220-250 koronáért voltak kaphatók.- Kétheti fizetéséből akkor meg tudta venni a télikabátot. Most nem tudná megvenni a nyugdijából.- Most bizony nem. Drágák a ruhák, s a minőségük sem az igazi. Persze, most is sok jó szakember van, de egy finom kidolgozású férfiöltöny megvarrása külön tudomány. Titka a jó szabás meg a jó munka. És ezt sokaknak újra meg kell tanulniuk. HARASZTI MÁRIA Gazdagság és fegyelem Koreához viszonyítva Csehszlovákiában elképzelhetetlenül előnyösek a munkafeltételek. Dél-Korea lakosainak többsége olyan intenzíven dolgozik, hogy a japánok hozzájuk képest egyenesen lustáknak mondhatók. Az ország legszorgalmasabb embere kétségkívül az 54 éves Kim Woo- Choong, a DAEWOO megalapítója és elnöke. Kim úr azt kéri 30 000 alkalmazottjától, hogy „áldozzák fel magukat a jövő nemzedékért“. Ö mindenesetre példát mutat ebben: heti 7 napot, napi 15 órát dolgozik, és sohasem vesz kí szabadságot. A világ 500, USA-n kívüli legnagyobb iparvállalatának listáján (Fortune) apró kereskedelmi vállalatát 17 év leforgása alatt a 62. helyre tornázta fel. Könyvében, melynek címe „Nagy a világ, sok a tennivaló", többek között ezt írja: „Sokan csodának tartják látványos sikereinket, amelyeket az utóbbi 22 év alatt értünk el, de akadnak szkeptikusok is. Az ó címükre csak annyit szeretnék elmondani, hogy mi nem 22 éves terminusokban gondolkodunk. A valóságban kétszer annyit dolgoztunk, mint más vállalatok. A szokásos munkaidő helyett, amely 9-töl délután 5-ig tart, mi hajnali 5-tól este 9-ig dolgoztunk. A napnak mindenki számára 24 órája van. Különbség csak abban mutatkozik, hogyan használjuk ki ezt a 24 órát. Ha valaki háromszor annyit tanul vagy dolgozik egy nap alatt, mint más, akkor három nappal megelőzte a másikat. Természetesen, az időtényezőnél sokkal fontosabb az adott személy produktivitása. Okosan használjuk ki az időt, mert minden pillanatban egyedi és megismételhetetlen. S amiből csak egy van, az nagy érték. Ennél még fontosabb, hogy a fiatalkor háromszor-négyszer értékesebb, mint az időskor. Az, ahogy fiatalkorunkban használjuk ki az időnket, meghatározó egész további életünkre nézve.“ Korea legdolgosabb emberétől térjünk vissza a DAEWOO átlagalkalmazottjához. Egy irodában általában a munka tartalma és az elörelépési vágy szabja meg a munkaidő hoszszát. Ha a dolgozó korábban távozik munkahelyéről, mint a részlegvezető, esélyei az előrelépésre máris csökkennek. A munkaidő reggel nyolckor kezdődik, és este hétig-kilencig tart. Szokványos a szombati munkanap, és ha kell, vasárnap is dolgoznak. Olyan nagy cégek esetében, mint a DAEWO, kizárólag pályázat útján választják ki az új munkaerőt, és csak minden 10., 15. pályázónak vannak esélyei a bejutásra. A nőknek havonta egy szabadnapjuk van. A férfiak évente háromnégy nap szabadságot kapnak. Kivételt képez a nászút, amelyre többnyire egy hét szabadság jár. A házasulandók gyakran kerülnek ki a cég alkalmazottai közül, hiszen másutt gyakorlatilag nincs idejük és alkalmuk ismerkedni. Az itteni munkások sztrájkok útján elérték, hogy minden második vasárnapjuk szabad, de a munkaszombat és a nem fizetett túlóra itt természetesnek számít. Végül, hadd idézzünk még Kim úr könyvéből: „A jövő nemzedék prosperitása a mostani generáció áldozatvállalásától függ. A „rajnai csoda“ sem csoda volt valójában, hanem egy nemzedék 24 órás áldozatos munkája, hogy felépítse az új Németországot ... Úgy gondolom, hogy az effajta áldozat minden nemzet történelmének fényes időszaka. Olyan elhatározás felemelő pillanata, melynek nyomán gazdagabb, jobb társadalom, jobb nemzet és jobb életmód alakul ki. Korea népe a haladás útját választotta, s a jövő nemzedékek számára gazdagságot és büszkeséget kíván hátrahagyni. Az a nemzedék, amely az áldozatokat hozza, semmit sem tesz önmagáért, csakis a jövőre gondol. Nincs más hátra, csak a kemény munka és a sok-sok áldozat...“ (Profit)
