Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-01 / 138. szám

1991. augusztus 1.

Szabad ÚJSÁG

3

Székely András Bertalan:

Válságmodellezés—illúziók nélkül

Jelentős magyarországi és határokon túli visszhangot keltett néhány héttel ezelőtt a magyar Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának elemzése, amikor egy esetleges jugoszláviai polgárháború változatait vázolták fel.

A magyar szakértők akkori prognózisa nem egy ponton beigazolódott, ezért is Ítélték indokoltnak a folytatást Az azóta lezajlott MÁSODIK JUGOSZLÁVIA-KEREKASZTAL vitájának főbb csomópontjait és konzekvenciáit foglalja össze a következőkben a szerző, nem egy esetben továbbgondolva az ott elhangzottakat

A világháború népfelszabadítónak nevezett partizánharcaiban született második Jugoszláviát az elmúlt évtizedekben több momentum tartotta össze. Egyfelől — amíg élt — Tito kétségtelen karizmája, másfelől a Tájékoztató Iroda és Belgrád szakítása után is folyamatos sztálinista jegyeket viselő pártállami diktatúra. Harmadrészt az ország észak-déli irányú fekvése a kelet-nyugati konfrontáció koordinátarendszerében szinte predesztinálta Jugoszláviát az el nem kötelezettek mozgalmában való fajsúlyos részvételre.

E sajátos rendszer belső ellentmondásai — az igen nagy nyelvi-kulturális, etnikai, vallási, mentalitásbeli, gazdasági, társadalomszerkezeti eltérések ellenére — a 80-as évekig szőnyeg alá söpörhetők voltak. De a kelet—közép-európai kommunizmus lavinaszerű összeomlása, a két világrendszer szembenállásának megszűnése számottevően csökkentette az el nem kötelezettség politikájának, így Jugoszláviának is a jelentőségét. A külső feltételrendszer megváltozása és a „vezér” halála óta súlyosbodó országon belüli feszültségek együttesen idézték elő a válság jelenlegi állapotát. Mára az abroncsok, amelyek összetartották Jugoszláviát, vagy szétpattantak vagy igencsak meglazulni látszanak.

A „vezér” halála után

A még megmaradt centripetális erők: a szövetségi szervek, a hadsereg és az önmagát Jugoszlávia zálogának tekintő szerb küldetéstudat. Az elmúlt év során lezajlott köztársasági választásokon négy helyütt, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában vereséget szenvedett a baloldal; a nemzetidemokrata erők illetve jobbközép-koalíciók alkotják a többséget a képviselőházakban és a kormányokban. Ezzel szemben Szerbia és Crna Gora az újabban szocialistának nevezett, ám továbbra is bolsevik típusú pártok győzelmével konzerválta korábbi rendszerét. Párhuzamosan egzisztál tehát két társadalmi formáció — pontosabban annak több variánsa —, ugyanakkor a szövetségi parlamenti választások elmaradása miatt kérdés, hogy mennyire tekinthető legitimnek a jugoszláv képviselőház — amelynek delegátusait a korábbi rendszer küldte, a mostanra zárójelbe került kiválasztási mechanizmusával —, s így a szövetségi kormány is.

A fegyveres erők biztonságpolitikai szempontból meghatározó tényezők. A Jugoszláv Néphadsereg azonban a jelen helyzetben maga is válságtünetek hordozója. A honvédelmi miniszter, Kadijevics mérsékeltebb, toleráns álláspontjával (az ország jövőjét döntsék el demokratikus úton az ott élő népek) szemben Adzics vezérkari főnök tűzzel-vassal az egységes Jugoszlávia mellett kardoskodik, minden ettől eltérő álláspont képviselőjét ellenségként kezeli. Nem kell pszichoanalitikus annak megállapításához, milyen rugók mozgatják, azon vezérkari főnök etnikai attitűdjét a horvátokkal kapcsolatban, akinek családjából mintegy húsz főt kivégeztek a 40-es években az usztasák.

Szerb túlsúlyismeretes az az adat, mely szerint a Jugoszláv Néphadsereg hivatásos állományának háromnegyede szerb és montenegrói — az előbbiek között nem csupán szerbiai, hanem más köztársaságból .származó szerbek is találhatók. A haderőnemek szerinti megoszlás árnyaltabb. A szárazföldi csapatok tisztjei — Adzics hívei — körében valóban túlreprezentált a szerb népesség, a haditengerészetben és a légierőnél azonban a többi nemzet és kisebbség fiai nagyobb súllyal vannak jelen. Az is tény viszont, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a szerb elem aránya a hivatásos katonák között. A sorállomány ellenben többnyire tükrözi a korosztály országos összetételét, tehát a legénység nagyobbik része nem szerb nemzetiségű.

A hadsereg tisztikarának tehát jelentékeny hányada — főként a szárazföldi haderő — szerb érdekeket képvisel, illetve egy olyan nemzetek feletti tudattal rendelkezik, amelynek jugoszlávizmusa kissé hasonlatos a monarchia hadseregének Jászi által leírt birodalmi tudatához. Ugyanakkor az egyetlen ma is kommunistának nevezett pártot a néphadseregben jegyezték be, ami világnézeti oldalról közelít az uralkodó szerb politikai elithez. A hadsereget emellett egzisztenciális érdekei, korábbi presztízsének a megtartási szándéka is a föderáció fenntartására sarkallja, hiszen egy depolitizált, konföderatív közös hadsereg óhatatlanul súlycsökkenéssel járna. A szövetségi haderők — az államelnökségben hetekig fennállt hatalmi vákuum, de belső törésvonalaik hatására is — Szlovéniában és Horvátországban önmozgásba lendültek, lépéseik sokszor kiszámíthatatlanok, biztonságpolitikailag bizonytalansági tényezőt képeznek, ami a több száz kilométeres magyar—jugoszláv határszakaszt tekintve egyáltalán nem megnyugtató.

Csetnikek és usztasák

Az országban azonban a Jugoszláv Néphadseregen kívül több fegyveres testület működik. Az egykori szövetségi katonai irányítás alatt létrejött területvédelmi alakulatok — az önállósodási törekvésekkel párhuzamosan — immár köztársasági hadseregként funkcionálnak, kiegészítve a szlovén és horvát milícia újoncokkal feltöltött egységeivel. Mindkét köztársaság korábbi és máig folyamatos fegyvervásárlással igyekszik megerősíteni potenciálját, ami a Szlovéniát ért agresszió és a Horvátországban dúló polgárháború fényében érthető.

További — borúlátásra okot adó — tényezők a csetnik és usztasa csapatok, amelyek a terrorizmus és a gerillaháború eszköztárát is mozgósítják. Lényeges különbség azonban közöttük, hogy míg a csetnikek a Szerbiával szomszédos köztársaság területén, a Jugoszláv Néphadsereg fedezetével és felfegyverzése mellett, a csak részben szerblakta horvát területek elszakításáért küzdő, átdobott szerb terroristák — addig az usztasákat egyáltalán nem támogatja a hivatalos horvát kormány, legfeljebb a nyugat-európai és amerikai emigráció. Szakértői vélemények szerint a csetnikeknek nyújtott szövetségi támogatás egy későbbi, akár velük szembeni „erős kéz” bevetését is előkészítheti.

Szerbia tisztában van vele, hogy a Macedóniában, Horvátországban s a két bekebelezett tartomány, Kosovo és a Vajdaság területén élő szerbekkel kiegészítve is csekélyebb jelentőségű kisállammá válna a távozófélben lévő köztársaságok nélkül. Objektív gazdasági érdekeit — gondoljunk csak a Szlovénia és Kosovo között meglévő tízszeres nemzetijövedelemarányra! — misztikus szerb küldetéstudatba „csomagolták”, miszerint ők képviselik csak tisztán Jugoszlávia népeinek úgymond igazi érdekeit. A drasztikus hatalmi reflexek, a szélsőjobb nacionalizmus és az ortodox baloldal összefonódása, a nemzeti intolerancia és az európai értékeket képviselő demokratikus erők gyengesége együttesen kérdőjelezik meg ennek az egyébként pravoszláv hagyományokban gyökerező missziós tudatnak a hitelességét.

(holnapi zámunkban folytatjuk)

Aláírták a START-egyezményt

(Folytatás az 1. oldalról) illetően egyedülálló. Hangsúlyozta, hogy az aláírás után egy bonyolult időszak, a ratifikálás időszaka következik, amely során mindkét országban bírálatokra lehet számítani az állítólagos egyoldalú engedmények miatt. Gorbacsov azonban meggyőződését fejezte ki, hogy a kifogásokat sikerül megcáfolni és a leszerelés felé vezető úton tovább lehet lépni.

George Bush kijelentette, hogy a START-egyezmény csökkenti a háborús konfliktus veszélyét. Fontosnak mondta a szerződés teljesítésének ellenőrzési mechanizmusát, amely mindkét fél számára lehetővé teszi, hogy megbizonyosodjanak róla, a vállalt kötelezettségeket teljesítik. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a dokumentum megerősíti a leszerelés kérdésének helyes kezelését és annak a gondolatnak a helyességét, hogy a biztonságot más módon is szavatolni lehet, nemcsak a stratégiai fegyvertárak növelésével. Bush szerint a START- egyezmény a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti bizalom erősödésének része.

A tegnapi nap krónikájához tartozik, hogy reggel az amerikai elnök a Kreml falánál megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Azután a Szlavjanszkaja Szállóban, amely szovjet—amerikai közös vállalat, munkareggelin találkozott a szovjet vállalkozók képviselőivel. Ez volt az első ilyen jellegű találkozó. Bush elnök a találkozón kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész segíteni a Szovjetuniónak gazdasága fejlesztésében. Hozzátette, hogy a Szovjetuniónak nemcsak hiteleket és kölcsönöket nyújt, hanem kész legjobb szakértőinek tapasztalatait is átadni. Hangsúlyozta, hogy igyekezni fog a szovjet—amerikai kereskedelmet korlátozó intézkedések felszámolására.

A találkozón a szovjet vállalatok, társulások, részvénytársaságok, közös vállalatok és független kereskedők 150 képviselője volt jelen.

Délelőtt Novogatjovban folytatódtak Bush és Gorbacsov tárgyalásai. A központi témák a leszerelés ellenőrzése és a regionális problémák voltak. A szóvivők szerint beszéltek a Közel-Kelet, Jugoszlávia, Kuba, a Balti-köztársaságok és a Kurill-szigetek kérdéseiről is.

A START-szerződés aláírása után Gorbacsov és Bush közös sajtóértekezletet rendeztek. Gorbacsov a sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió bekapcsolódása a világgazdaságba összefügg a szovjet társadalom demokratikus változásaival. Szavai szerint a csúcsértekezleten többek közt tárgyaltak az energetikai, élelmiszer-ipari együttműködésről és a hadiipar átépítéséről. Az európai problémákat illetően a legnagyobb figyelmet Jugoszláviának szentelték, s erről közös nyilatkozatot fogadtak el. A szovjet elnök a találkozó légkörét szívélyesnek és őszintének mondta, s elégedettségét fejezte ki afölött, hogy jó irányban fejlődik a két ország közti politikai párbeszéd.

Bush amerikai elnök azt mondta, hogy Gorbacsowal folytatott tárgyalásai termékenyek voltak és hozzájárultak a két ország közti megértés elmélyítéséhez. Az együttműködésről már mindkét országban léteznek konkrét tervek — mondta az amerikai elnök. A Közel-Kelettel kapcsolatban Bush azt mondta, hogy Washington és Moszkva továbbfejleszti együttműködését, amely az Öbölháború idején kezdődött. A két ország közösen akatja összehívni a közel-keleti békekonferenciát.

Az újságírók kérdéseire válaszolva Gorbacsov kijelentette, hogy a legutóbbi litvániai incidenst saját felügyelete alatt vizsgáltatja ki. Bush azt mondta, hogy a balti problémát csak komoly tárgyalások útján lehet rendezni. A szovjet elnök szólt az atomfegyverek elteijesztése megakadályozásának szükségességéről. Mindkét elnök derűlátóan nyilatkozott a Szovjetunió bekapcsolódásáról a világgazdaságba.

A Bush-látogatás idején több provokáció próbálta megzavarni a csúcstalálkozó légkörét. Litvániában ismeretlen tettesek támadást intéztek egy vámház ellen és hat litván rendőrt megöltek. Moszkvában a szélsőséges Egység Mozgalom és a nacionalista Pamjaty szervezet az amerikai nagykövetség előtt tüntetett, transzparenst vittek, amelynek felirata azt hirdette, hogy „Oroszország nem lesz az Egyesült Államok és Izrael fejőstehene”. Merénylet történt a Moszkvából Bakuba haladó vonaton. Ismeretlen tettesek menet közben robbanást idéztek elő a vonaton, amely nyomán tizenöten életüket vesztették.

Az államtanács sikertelen ülése után

A diplomaták újból próbálkoznak

Az Európai Közösség diplomatáinak küldöttsége tegnap Brüsszelből Jugoszláviába utazott, hogy felmérje a helyzetet Hollandia, Luxemburg és Portugália külügyminisztereinek újabb missziója előtt. A külügyminiszterek a hét végén utaznak Jugoszláviába, hogy megpróbálják a horvátországi helyzet rendezését. A diplomatákat Stipe Mesic jugoszláv elnök arra intette, hogy Szerbia megpróbálja aláásni az EK igyekezetét.

Kedden este váratlanul félbeszakadt a Jugoszláv Áliamelnökség tanácskozása, miután kivonult az ülésről az Államelnökség elnöke. Stipe Mesic ugyanis ellenezte, hogy a testület szerb származású alelnöke legyen a horvátországi fegyverszünetet ellenőrző bizottság vezetője.

A zágrábi és a belgrádi rádió egymásnak ellentmondó híreket közöl arról a légitámadásról, amelynek során a légierő gépei Kostajnica horvát községet lőtték. A támadás során ketten meghaltak, többen megsebesültek. A horvát rádió szerint a repülők a szerb fegyvereseket támogatták, a központi rádió szerint a repülőgépekre rálőttek és azok csak válaszoltak a támadásra.

Tegnapra virradóan tüzérségi párbaj volt Északkelet-Horvátországban. A Horvát Nemzeti Gárda tévedésből két horvát fiatalembert lőtt le, akik gépkocsijukkal állítólag nem akartak megállni.

A csatazajtól megriadt tehén akadályozza a közúti ellenőrzést A felvétel a horvátországi Glini közeiében készült, amikor egy horvát- nemzeti gárdista cowboy-szerepet volt kénytelen vállalni (Telefotó: CTK/AP)

A MAGYARORSZÁGI központi lapok kivonatosan ismertetik Duray Miklós interjúját, amelyet a napokban adott a Szabad Újságnak. A Magyar Hírlap Ellenségkép Szlovákiában, a Népszabadság Duray szlovákiai híreszteléseket cáfol címmel közli az inteijú részleteit.

DaVID LEVY izraeli külügyminiszter tegnap folytatta tárgyalásait Kairóban az arab-izraeli konfliktus rendezésének lehetőségeiről. Az egyiptomi külügyminisztervéleménye szerint az izraeli álláspont ez ideig elfogadhatatlan. Nagyrészt ezektől a tárgyalásoktól függ, visszatér-e Baker amerikai külügyminiszter hatodszor is a Közel-Keletre, hogy megpróbálkozzék nyélbe ütni a közel-keleti békekonferenciát

Az OROSZ monarch isták tanácsa, amely a Szovjetunióban élő orosz nemeseket tömöríti, a cári trón várományosának kérdésével foglalkozott. Mivel a Románotok családja tartósan az országon kívül él, szóba került más dinasztia megválasztása is. Ezt azonban elvetették és a trónt az Angliában élő Vlagyimir Romanovnak ajánlották fel, aki az utódlást fiára, Georgijra ruházta. A kormányzó szerepét betöltő Alekszej Brumel ezért az oldalági Georgijt jelölte ki „minden oroszok külföldi uralkodójának”. A monarchista csoportosulást a Szovjetunióban és külföldön is ártalmatlannak tartják.

Az AUSZTRÁL államszövetség hat tagállama szorosabbra fűzi a föderációt. Ezzel az adófizetőknek évente sok millió dollárt takarítanak meg. Hawke kormányfő szerint először a vasúti-, közúti- és elektromos hálózatot egyesítik.

A LENGYELEK egyre elégedetlenebbek — állapította meg ezekben a napokban egy közvélemény-kutatás. Az elégedetlenség tömeges tiltakozásokba torkollhat — ilyen irányú fejlődést a megkérdezettek 77 százaléka tart valószínűnek és csak egy százalékuk tart kizártnak. A lakosság 12 százaléka optimista, 54 százaléka támogatná a tömeges tiltakozást

A FÜLÖP-SZIGETEK kormánya engedélyezte Ferdinand Marcos volt diktátor 62 éves özvegyének a hazatérést. Imelda Marcost a világ tíz leggazdagabb asszonya közt emlegetik. A kormány továbbra sem engedélyezi a két évvel ezelőtt elhunyt egykori elnök hamvainak hazaszállítását.

Bulgáriában létrehozták az alkotmánybíróságot A testületnek tizenkét tagja van, akiket 3, illetve 6 éves időszakokban váltanak majd. A testület első feladata nyilván az lesz, hogy megítélje, alkotmányosak-e a legközelebbi, szeptember 29-re kiírt parlamenti választások.

Az ENSZ rendkívüli bizottságának megállapítása szerint Irak 46 ezer vegyifegyverrel rendelkezik, pedig eredetileg csak 11-12 ezret ismert el. Irakban 3 ezer tonna olyan vegyszer van, amely vegyifegyverek gyártására alkalmas, a bevallott mennyiség 650 tonna volt. A robbanófejek többsége könnyfakasztó gáztöltetű, egy részük pedig sarin ideggázt tartalmaz.

A BRITISH AIRWAYS légiforgalmi társaság három videokamerát szerelt egy Boeing 747 típusú gépére, hogy a pilóta kfvülnézetben is ellenőrizhesse a repülőgép állagát és motorjait. Ha a kísérlet sikeres lesz, a berendezést 240 utasszállító repülőgépre szerelik fel.

Ausztriában 4 ezer orvossal, főleg szakorvossal kevesebb van, mint kellene. Vidéken egy orvosra 900 beteg jut, a városokban 450. A legtöbb szakorvos — 2300 — a kórházakban hiányzik.

Svédországban az idén felére

csökkent a bevándorlók száma s egyidejűleg a felére csökkent a menekülttáborok ellen elkövetett merényletek száma is. Tavaly az első félévben az országba 16 ezer menekült érkezett, idén csak 7500. Az ideiek között ezer Lengyelországból érkezett roma is van. Tavaly a „bőrfejűek” tízszer támadtak a menekülttáborokra, idén ötször.

A NÉMET újnácik nagy összejövetelt terveznek Rudolf Hess háborús bűnös szülőhelyén, Wunsiedelben. Hess halálának negyedik évforulójára Dániából, Nagy Britanniából, Belgiumból, Franciaországból, Spanyolországból és Olaszországból is meghívtak újnácikat. Tavaly hasonló találkozón 1400-an vettek részt.

AUSZTRIA kormánya úgy döntött, hogy irányított Föld-levegő és levegő-levegő rakétákkal szereli fel hadseregét Az előbbieket a francia Mistral és a svéd Bofors cégtől szerzik be, az utóbbiak amerikai Sidewinderek lesznek.