Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-27 / 160. szám
Képviselők a Baltikum önállósulásáról / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kedd, 1991. augusztus 27. • I. évfolyam • 160. szám • Ára 2,30 korona Megcsorbult tekintély Frantisek Sebej (NYEE), a Nemzetek Kamarája külügyi bizottságának elnöke tegnap interjút adott a csehszlovák sajtóiroda munkatársának a Baltikum önállósulási törekvéseivel kapcsolatban. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a parlamenti külügyi bizottságok legutóbbi, pénteki ülésükön egyértelműen javasolták a szövetségi kormánynak, hogy támogasson minden olyan lépést, amely a balti köztársaságok önállóságának nemzetközi elismerése felé vezet. Ami a többi szovjet köztársaságot illeti, amelyek ki szei sínének válni a Szovjetunióból — egyebek között Ukrajnát vagy Belorussziát —, FrantiSek Sebej úgy vélekedett, hogy meg kell várni a két köztársaság akaratának világos, egyértelmű kifejeződését, amelynek meggyőző formája például népszavazás lehet. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiának az Európai Közösségek lépéseivel összhagban kell eljárnia, éspedig nemcsak a Baltikumot, hanem a többi nemzetközi problémát illetően is. „Csehszlovákiának el kell ismernie a balti köztársaságok függetlenségét és szuverenitását, s mielőbb fel kell vennie a három állammal a legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolatokat. Litvánia esetében erre már régen sor kerülhetett volna” — (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet események meggyorsították a balti államok elismerését Megindult a lavina A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap felkérte a politikai pártok és mozgalmak vezetőit, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, ha Csehszlovákia elismerné azoknak a szovjet tagköztársaságoknak a szuverenitását, amelyek kinyilvánították függetlenségüket. Jozef Kucerák, a Nyilvánosság az dások útján történhet meg. Erőszak Ellen mozgalom szlovákiai tanácsának elnöke: „A NYEE azt szeretné, ha Csehszlovákia elismerné mindazoknak a szovjet tagköztársaságoknak a szuverenitását, amelyek a Szovjetuniótól való függetlenség visszaállítását alkotmányos úton kívánják elérni. A szuverenitás természetes joga azoknak a szovjet tagköztársaságoknak, amelyeket erőszakos úton foglaltak el és hajtottak a kommunista nagyhatalom uralma alá. A szovjet köztársaságok önállósulásának elismerése csehszlovák részről az egyes tagköztársaságokkal, illetve magával a Szovjetunióval kötendő megállapo-Marián Krajcovic, a Demokrata Párt külügyi titkára: „A kérdést legalább két oldalról kell megközelíteni. A balti köztársaságoknak — melyeket erőszakkal csatoltak a Szovjetunióhoz — egyöntetű joguk van ahhoz, hogy maguk döntsenek további sorsukról. Ezzel összefüggésben nagyra kell értékelni mindhárom balti köztársaság kormányának politikáját, azt, hogy diplomatikusan és — főleg — az alkotmánnyal összhangban jártak el. Hasonlóan méltányoljuk a csehszlovák diplomácia magatartását, amely az üres szavak és a formális elismerés helyett pozi(Folytatás a 2. oldalon) A litván kormány feladatul adta a köztársasági külügyminisztériumnak, hogy augusztus 29-éig terjessze elő a köztársaság elismerésével kapcsolatos konzultációk javaslatait. Az egyeztetések a diplomáciai kapcsolatok felvételére irányulnak Ausztriával, Dániával, Lettországgal, Norvégiával, az Oroszországi Föderációval, Lengyelországgal, a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Franciaországgal, Németországgal, Svédországgal és Észtországgal A tárgyalások megkezdésére a kormány külön munkacsoportot hoz létre. A külügyminisztérium feladatul kapta, kezdjen konzultációkat a szomszédos Belorussziával is. Brüsszelben az Európai Közösség külügyminiszterei ma kezdik meg tárgyalásaikat a balti államok elismeréséről. Ezt tegnap a holland külügyminisztérium közölte. Finnország el akarja ismerni a balti köztársaságokat, elsősorban Észtországot, amelynek nyelve rokon a finnel. Az egyetlen feltétel, hogy a három köztársaság előbb megegyezzen Moszkvával. Japán azonnal elismeri a balti Michael Zantovsky sajtóértekezlete Hozzájuthatunk a behívólevélhez? „Hasonlóan, mint számos más ország Csehszlovákia is kész hivatalosan elismerni Észtországot, Litvániát és Lettországot, s a három balti köztársasággal felvenni a szokásos diplomáciai kapcsolatokat" — mondta tegnapi sajtóértekezletén Michael Zantovsky, a köztársasági elnök szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a Külügyminisztérium az erre vonatkozó szükséges dokumentumokat a szövetségi kormány legközelebbi ülésén előterjeszti. A továbbiakban az államfő szóvivője arról a levélről beszélt, amelyet Karel Schwarzenbergen, a köztársasági elnök irodájának vezetőjén keresztül Václav Havel kapott Vytautas Landsbergis litván elnöktől. Ebben Landsbergis egyebek között azt írja, hogy a Litván Köztársaság kész aktivizálni a két köztársaság közötti kapcsolatokat. „Ezzel összefüggésben üdvözöljük az Oroszországi Föderáció álláspontját, amelyet Borisz Jelcin erősített meg dekrétumaiban s amely szerint Oroszország elismeri a balti államok függetlenségét” — szögezte le Zantovsky, majd a jobboldali erők aktivizálódása kapcsán rámutatott: „Az utóbbi napokban lejátszott események nemcsak azt támasztották alá, hogy milyen veszélyes a totalitarizmus, hanem azt is megmutatták, hogy milyen messzire távolodtunk el tőle az eltelt 18 hónap alatt. A szovjet fejleményekre a csehszlovák társadalom mint stabilizáló, demokratikus eseményekre reagál. Természetesen csata után mindig megjelenik egy sor tábornok, aki nagyort radikális javaslatokkal áll elő. A kritikus három nap alatt — amikor valóban veszély fenyegetett bennünket — nem sokat hallhattunk róluk. Elég belenézni a múlt hét első felében megjelent újságokba. Világosan kiolvashatjuk belőlük, ki intézkedett, ki játszotta meg magát, valamint azt is, ki szólított fel figyelmességre stb.” Ezt követően a szóvivő az államfő véleményét tolmácsolva hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök a teljesen stabilizált demokrácia, a piac(Folytatás a 2. oldalon) 4 - — Törökországba utazóknak A kopfivnicei Tatra autógyárban 14 napos kényszerszabadságra küldték az alkalmazottakat. A képen látható két testvér, Miroslav és Vlastislav Jurek nem festő, hanem autómechanikus, de munka híján — úgy tűnik — a mázolást is el kellett vállalniuk (CTK-felvétel) Vízumot itthonról A Külügyminisztérium felhívja a Törökországba utazó csehszlovák állampolgárok figyelmét, hogy útjuk előtt szerezzék be a beutazási vízumot a csehszlovákiai török külképviseleti hivatalban (Praha VI., Pevnostná 3, tel.: 32 54 17). Ezzel elkerülik a felesleges bonyodalmakat, mivel a török hatóságok nem kötelesek kiállítani vízumot a határátkelőhelyeken. Az általában 30 napig érvényes, úgynevezett török turistavízum érvényességét legfeljebb 14 nappal lehet meghosszabbíttani. Az erre vonatkozó kérelmet a rendőrségre kell benyújtani. Az ügyintézés általában 14 napig tart. Abban az esetben, ha a kérelemmel közvetlenül az ankarai rendőrséghez fordulnak, az intézés „csak” egy hetet vesz igénybe. A Külügyminisztérium közli, hogy ezentúl nincs szükségük vízumra azoknak a polgároknak, akik az Indiai-óceánon, Kelet-Afrika párjainál fekvő Seychelleszigetek Köztársaságba kívánnak utazni, s ott-tartózkodásuk ideje - nem haladja meg a 30 napot____ köztársaságokat, amint azok függetlenségét a Szovjetunió megerősíti. Ezt a japán kormány főtitkára jelentette be, és hozzátette^ hogy Litvániát, Lettországot és Észtországot a Szovjetunió éppúgy bekebelezte, mint a Kurill-szigeteket, amelyekre Japán igényt tart. A japán külügyminiszter ma utazik Moszkvába, hogy a Szovjetunió és az OSZSZSZK vezetőivel tárgyaljon a kölcsönös kapcsolatokról. Argentína elismeri a három balti köztársaság függetlenségét, és kész azonnal diplomáciai kapcsolatokra lépni velük. Argentína a nyugati félteke első állama, amely hivatalosan elismerte a balti köztársaságok függetlenségét. Az utóbbi három nap során hasonló lépést tettek a skandináv országok — Izland, Dánia és Norvégia. Lengyelország kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat a három balti köztársasággal. Ezt Skubiszewski lengyel külügyminiszter jelentette ki tegnap. A diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló lépéseket már megtették. A három balti köztársaság külügyminiszterei ma érkeznek a norvég fővárosba, hogy ott aláírják a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló nyilatkozatot. A három külügyminiszter hasonló nyilatkozatot írt alá vasárnap Izlandon és tegnap Dániában. Litvánia tegnap megkezdte saját határátkelőhelyei ellenőrzését és litván vízumok kiadását. Azoknak a külföldieknek, akik csak szovjet vízummal rendelkeznek, a szovjet és litván határőrök külön litván beutazási engedélyt adtak. A vízumkötelezettség alól mentesek Lettország, Észtország és az OSZSZSZK állampolgárai. Felfüggesztették a szövetségi belügyminisztérium különleges alakulatainak tevékenységét Lettországban. Erről vasárnap Moszkvában egyeztek meg. Lettország és a Szovjetunió kapcsolatai a jövőben kölcsönös megállapodások alapján alakulnak majd — jelentette ki a lettországi parlament elnöke. (Folytatás a 3. oldalon) JUGOSZLÁVIÁBAN A HELYZET VÁLTOZATLAN. A horvátországi harcokról és más fejleményekről a 3. oldalon számolunk be (Telefotó: CSTK/AP) René Felber Prágában a gazdasági segítségről Svájc megháromszorozza Marián Calfa szövetségi miniszterelnök tegnap reggel megbeszélést folytatott René Felber svájci álelnökkel, külügyminiszterrel A tárgyalás fő témáját a szovjetunióbeli fejlemények, a csehszlovákiai gazdaságra ható esetleges következményei, valamint a kontinens országai közötti együttműködéssel összefüggő kérdések képezték A csehszlovák kormányfő hangsúlyozta, hogy országunk számára létfontosságúak a jó kapcsolatok olyan országokkal, mint Svájc, amely stabil gazdasággal rendelkezik és van lehetősége sokoldalúan segíteni Csehszlovákiát. Marián Calfa a továbbiakban a közélet, az államigazgatás és a helyi önkormányzat irányításáról érdeklődött, illetve arról, hogy Svájc milyen viszonyt alakít ki az Európai Közösségekkel. A svájci külügyminiszter tájékoztatta vendéglátóját az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között a Közös Európai Gazdasági Közeg létrehozásáról folyó tárgyalások helyzetéről. Utána Calfa az EK-hoz való cseh(Folytatás a 2. oldalon) Politikai pártok a balti kérdésről Szokatlan egyetértés