Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-20 / 154. szám
1991. augusztus 20. A puccsisták tették közzé Szabad ÚJSÁG 3 A világ így látja Nyugtalanító hideg zuhany A szovjet néphez Mihail Gorbacsov leváltásának híre sokkolta az egész világot. A hírügynökségek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a Szovjetunióban zajló eseményekre. A politikusok közül néhányan — bár óvatosan, de kifejtették véleményüket. George Bush amerikai elnök alkotmányellenesnek minősítette Gorbacsov eltávolítását az államelnöki posztról. Reményét fejezte ki a puccs sikertelenségét illetően. A helyzetet nagyon komolynak ítélte meg, amely nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ számára veszélyt jelent. Remélem — mondotta az amerikai elnök —, hogy a Szovjetunió a váratlan változások után is teljesíteni fogja nemzetközi kötelezettségeit és nem tér vissza a hidegháborús korszak politikájához. Kifejtette, hogy országa semmilyen körülmények között nem fogja gazdaságilag támogatni a hadseregre, illetve a KGB-re épülő vezetést, s befagyasztja a Szovjetuniónak nyújtott támogatást. John Major brit kormányfő tegnap Londonban kijelentette, hogy kormánya elítéli az alkotmányellenes módszerrel végrehajtott szovjetunióbeli változásokat. Hangsúlyozta, hogy hivatalos véleményt csak a nyugat-európai szövetségesekkel történő tárgyalások után tesz közzé. Helmut Kohl német kancellár Ausztriában értesült a Szovjetunióban történt puccsról, ahol szabadságát töltötte. Hans Dietrich Genscher külügyminiszter azonnal megváltoztatta programját, elhalasztotta tervezett útját és továbbra is Bonnban tartózkodik. Francois Mitterrand francia államfő Edith Cresson kormányfővel és Rolaftd Dumas külügyminiszterrel vitatta meg a Szovjetunióban kialakult helyzetet. Javier Pérez de Cuellar ENSZ főtitkár meglepőnek és egyben nyugtalanítónak ítélte meg a szovjetunióbeli változásokat. Franz Vranitzky osztrák kancellár kifejezte reményét, hogy a Szovjetunióban már nem lehet visszaállítani a hidegháborús korszak politikáját. Az izraeli kormány tagjai Jeruzsálemben foglalkoztak a szovjet eseményekkel. Mindenekelőtt a Szovjetunióban élő mintegy 60 ezer zsidó áttelepülésének kérdéseit vitatták meg. Ismeretes ugyanis, hogy többségük már megkapta a vízumot és már a változások előtt jelezte áttelepülési szándékát. Kínában kommentár nélkül, de részletesen ismertették a hírközlő eszközök Gorbacsov leváltását, illetve az új helyzet kialakulását. Az Európai Közösség országai Brüsszelben rendkívüli értekezleten foglalkoztak a szovjet eseményekkel. A NATO politikai tanácsának tagjai rendkívüli ülésen vitatták meg a szovjet fejleményeket. Az egyik NATO-szóvivő szerint Manfred Wömer főtitkárt mindenről részletes tájékoztatást kap. Genagyjj Janajev, miután átvette Gorbacsov hivatalát, közölte: Gorbacsov szabadságát tölti a Krímen, és egyúttal gyógyítja magát. Sajtóértekezletén a külügyminisztérium sajtóközpontjában azt állította, hogy uralkodásának hat éve alatt Gorbacsov elfáradt és szüksége van egy bizonyos időre, hogy felépüljön. Ez a sajtóértekezlet rendkívüli biztonsági körülmények között zajlott. A tankokkal körülvett sajtóközpontban Janajev nem átalotta kijelenteni, hogy „Miha-Az állami bizottság a szovjet néphez intézett felhívásában a Szovjetunió kritikus helyzetére és a népeit fenyegető halálos veszedelemre hivatkozik. Leszögezi, hogy a Mihail Gorbacsov által kezdeményezett reformpolitika, amely az ország dinamikus fejlődését és a társadalom demokratizálását volt hivatott szolgálni, több okból kifolyólag zsákutcába jutott. A hatalom minden szinten elvesztette a lakosság bizalmát, az ország alapjában véve kormányozhatatlanná vált, állapítja meg a dokumentum. Egyúttal arra is rámutat, hogy szélsőséges erők jöttek létre, amelyek a demokrácia nyújtotta lehetőségeket kihasználva a Szovjetunió megsemmisítésére és a hatalomátvételre törekedtek. Az eddig hatalmon lévő emberek a lakosság és az egész társadalom védelme helyett saját akaratuk mindenáron való érvényre juttatásával nem ritkán idegen il Gorbacsov felépülése után visszatér és az 1985-ös reformok szellemében folytatja tevékenységét”. Azt is közölte, hogy Gorbacsov teljes biztonságban érezheti magát és egészségi állapotáról hivatalos orvosi jelentést tesznek közzé. Janajev szerint nem igaz, hogy puccsra került sor és hogy Gorbacsovot leváltották. Azt is állította, hogy ideiglenes kérdésről van szó... Arra a kérdésre, vajon megmarad-e Gorbacsov a főtitkári székben, a következő választ adta: „A főtitkár helyettese Vlagyimir Ivasko...” nemzetek érdekeit szolgálták, hangsúlyozza a felhívás. Az embereket egyre inkább megalázták, jogaikban és lehetőségeikben korlátozták, ami oda vezetett, hogy a demokratikus úton létrehozott intézmények hitelüket vesztették. Ez azok tudatosan szervezett akcióinak az eredménye, akik durván megsértették a Szovjetunió alkotmányát, tulajdonképpen puccsot hajtottak végre, és korlátlan személyi diktatúrára törekedtek. A Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetének destabilizálása aláásta az ország tekintélyét. A felhívás továbbá leszögezi, hogy az állami bizottság tudatosítja a Szovjetunióban kialakult válság mélységét. Tagjai a szövetségi szerződés tervezetének nyilvános vitára bocsátását, azonnali törvényességet és jogrendet, a vérontás befejezését és a bűnözés elleni könyörtelen harc megkezdését ígérik. Azt szeretnék, ha a Szovjetunió valóban demokratikus folyamatok és az ország megújhódását, valamint gazdasági és szociális felvirágoztatását célzó következetes reformpolitika segítségével elnyerné méltó helyét a világban. Békeszerető ország lévén eleget teszünk kötelezettségeinknek, mindenkivel békében és barátságban szeretnénk élni. Kijelentjük azonban, hogy soha senkinek nem engedjük meg, hogy veszélyeztesse szuverenitásunkat, függetlenségünket és területi egységünket. Határozottan meghiúsítunk minden olyan kísérletet — tegye azt bárki —, amely diktátori hangnemben ellenünk irányul. Janajev és az igazmondás... „Gorbacsov gyógykezelésen” Leváltás és rendkívüli állapot Janajev-nyilatkozat A törvények mindenek felett Szovjet vezetők egy csoportja a TASZSZ hírügynökségen keresztül nyilatkozatot tett közzé az országban tegnap reggel óta uralkodó helyzettel kapcsolatban. A nyilatkozat leszögezi, hogy mivel Mihail Gorbacsov egészségi állapotára való tekintettel nem képes ellátni elnöki funkcióit, azok a Szovjetunió Alkotmánya 127. pontjának 7. bekezdése értelmében teljes mértékben Gennagyjj Janajev alelnökre szállnak át. A nyilatkozatot Janajeven kívül Valentyin Pavlov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint Oleg Baklanov, a honvédelmi bizottság elnöke írta alá. A nyilatkozat megszövegezői azonnali hatállyal kihirdették a szovjet alkotmány és a szovjet törvények feltétlen elsőbségét az ország egész területén. Az ország vezetését, mint a továbbiakban olvasható, augusztus 19-én moszkvai idő szerint hajnali négy órakor egy héttagú állami bizottság vette át, amelynek tagjai: Gennagyy Janajev, Valentyin Pavlov, Borisz Pugo belügyminiszter, Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke, Oleg Baklanov, Vasziljj Sztarodubcev, a Szovjet Földműves-szövetség elnöke és A Tizjjakov, az Állami Vállalatok Társulásának elnöke. E bizottság döntései kötelező érvényűek az ország valamennyi hatalmi és közigazgatási szerve számára, s azokat feltétel nélkül teljesíteni kell. „Ez a lépés — hangsúlyozzák a nyilatkozat szerzői — elkerülhetetlen volt annak érdekében, hogy kilábaljunk a mély és általános válságból, elkerüljük a politikai, nemzetiségi és polgári összeütközéseket, elejét vegyük a káosznak és az anarchiának, amely a Szovjetunió valamennyi lakosának életét és biztonságát, valamint az ország szuverenitását, területi egységét és függetlenségét fenyegeti.” Pártfőtitkár ne menjen a Krímre Meghökkentő párhuzamok Nem véletlen, hogy Mihail Gorbacsov leváltása a külpolitikai kommentátoroknak Nyikita Hruscsov „esetét” jutatta eszükbe. Ugyanis Hruscsov annak idején — 1964 októberében — szintén a Krím félszigeten töltötte szabadságát, amikor visszahívták. Nos, a Fekete-tenger Gorbacsov számára is „fekete leves” lett... Hruscsov annak idején Picundára utazott szabadságra, holott közvetlen beosztottjai személye körüli intrikákra figyelmeztették. Úgy látszik, túlságosan is hiszékeny volt, másfelől nem is gondolta volna, hogy nem számíthat munkatársai lojalitására. Picundai rezidenciájában személyes ügyeit intézte, sőt október 12-én még „jelenése” volt a tévében: Komarov, Feoktyisztov és Jegorov űrhajósokkal beszélgetett, akik Föld körüli utazást tettek. Azonban még ezen a napon felhívta őt Mihail Szuszlov és felszólította, hogy halaszthatatlanul jöjjön az SZKP KB elnökségének ülésére, amelyen meg kell vitatni az agrárpolitika néhány tisztázatlan kérdését. Nyikita Hruscsov fia, Szergej írta le később, hogy október 13-án apja, a főtitkár Moszkvába repült. A szovjet főváros azon a napon semmit sem árult el arról, hogy valami készülőben van, még a Kreml látogatói sem sejtették, hogy a KB Elnöksége arról tárgyal, hogyan távolítsák el Hruscsovot. Vétkéül rótták fel például a Kínával megrosszabbodott kapcsolatokat, a mezőgazdaság balsikereit, az ellátás rosszabbodását- A „vádlott” semmit sem hozott föl saját védelmére, pusztán azt kérte, hogy a KB plenáris ülésén rövid nyilatkozatot olvasson fel, amit Leonyid Brezsnyev kereken visszautasított. Ezt követően október 14-én 18 órakor megkezdődött a KB-ülés, amelyen Szuszlov beszámolója után semmilyen vita nem volt, viszont olyan hangok hallatszottak, hogy ki kell zárni a pártból és bíróság elé kell állítani. A szavazás — természetesen — egyhangú volt... Brezsnyev követte őt a pártfőtitkári székben, s az október 15-én kiadott hivatalos közlemény szerint a KB „egyetértett Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs kérelmével, miszerint magas korára és megrosszabbodott egészségi állapotára való tekintettel mentsék fel őt a tisztségeiből”. Meglepő, hogy a szovjet közvélemény szinte teljesen közömbösen fogadta Hruscsov távozását a politika színpadáról. Gorbacsov a párhuzamok ellenére „keményebb dió”... A világ közvéleményéhez Gennagyij Janajev, a Szovjetunió alelnöke, aki saját bejelentése szerint tegnap reggel átvette az elnöki funkciót, nyilatkozatot tett közzé a világ nemzetei és az ENSZ számára. A nyilatkozatban egyebek között az áll, hogy a Szovjetunió egész területén azonnali hatállyal fél évre bevezetik a szükségállapotot. Ez alatt az idő alatt az országban minden hatalom egy héttagú állami bizottság kezében összpontosul. „Ez az intézkedés — hangsúlyozza Janajev — átmeneti jellegű, és semmilyen módon nem érinti a Szovjetunió nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket a különféle szerződésekben vállalt.” Hozzátette még azt is, hogy a Szovjetunió kész tovább fejleszteni kapcsolatait valamennyi országgal, és senki belügyeibe nem kíván beavatkozni. „Bízom abban — folytatta Janajev —, hogy az általunk foganatosított intézkedéseket a világ helyesen értelmezi majd.” A nyilatkozat leszögezi, hogy a Szovjetunió továbbra is az átfogó reformok útján kíván haladni. „Ezt a lépést a realitás tette szükségessé, mert létfontosságúvá vált megmenteni a gazdaságot a széteséstől és az országot az éhínségtől” — áll a nyilatkozat szövegében. Janajev a polgárháború veszélyére is figyelmeztet, annak minden lehetséges következtményével együtt. „ Biztosítom a világ közvéleményét, hogy a Szovjetunió új vezetése fel fog számolni minden alkotmányellenes erőt és fegyveres csoportot. Célunk a gazdasági és társadalmi élet mielőbbi stabilizálása” — zárja nyilatkozatát Janajev. Heten vannak... Janajev és a többiek Gennagyij Janajev — 1937. augusztus 26-án született Perevozban (Gorkiji terület). Orosz nemzetiségű. Tanulmányait a Gorkiji Mezőgazdasági Intézetben végezte, 1963-ig a Gorkiji terület különböző vállalatainál tevékenykedett. 1962- től az SZKP tagja. Az elkövetkező években a Komszomolban töltött be különböző tisztségeket. 1986-ban a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa titkára, három év múlva alelnöke, 1990 áprilisától júliusáig pedig elnöke. 1990 júliusától 1991 februárjáig a Politikai Bizottság tagja és az SZKP KB titkára. 1990 decemberétől a Szovjetunió alelnöke. Valentyin Pavlov — 1937-ben született, orosz nemzetiségű. A közgazdasági tudományok doktora. A pénzügyminisztériumban, az állami tervbizottságban és az árhivatalban töltött be különböző tisztségeket. 1991 januárjától a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Dmitry Jazov — 1923-ban született, orosz nemzetiségű. Hivatásos katona, 1941 óta a hadsereg parancsnoki testületében töltött be különböző tisztségeket. 1979—80-ban a Csehszlovákiában állomásozott szovjet csapatok parancsnoka, 1987-től a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A Szovjetunió marsallja. Borisz Pugo — 1937-ben született, lett nemzetiségű. Műszaki tanulmányokat folytatott. 1963-tól a Lettországi Komszomolban, 1976-tól az állambiztonsági szervezetekben tevékenykedett. 1990 decemberétől a Szovjetunió belügyminisztere. Vlagyimir Krjucskov —- 1924-ben született, orosz nemzetiségű. A 40-es évek második felétől a Komszomolban tevékenykedett. 1967-óta pedig az állambiztonsági szervezetekben dolgozott. 1988 októberétől az Állambiztonsági Bizottság elnöke, hadseregtábomoki rangban. Oleg Baklanov — 1932-ben született, ukrán nemzetiségű. 1983—88-ban az SZSZKSZ gépipari minisztere, 1991 áprilisától a Védelmi Tanács elnöke. Vasziiy Sztarodubcev — 1931-ben született, orosz nemzetiségű. 1990 júniusától a Szovjet Földműves-szövetség elnöke. A Ti/jakov — az Állami Ipar-, Építőipari, Közlekedési és Távközlési Vállalatok és Létesítmények Társulásának elnöke. A JUGOSZLÁV Államelnökség vasárnapra virradóra a horvátországi tűzszünet azonnali felújítására hívott fel, valamint döntött arról, hogy a legújabb konfliktustérségbe különleges megfigyelőket küldjenek. Vizsgálatot kérnek azzal kapcsolatban is, hogy lőtték azt a helikoptert, melynek fedélezetén az EK misszió tagjai tartózkodtak. A SZLOVÉNIAI Okuéani városban befejeződtek a heves harcok, amikor a városba érkeztek a jugoszláv hadsereg motorizált egységei. Okuéanitól néhány kilométerre eltorlaszoltak egy tankkolóniát, melyek a Struk folyó feletti híd javítására várnak. A hidat a horvát gárdisták robbantották föl. StJEPAN MESIÓ, jugoszláv államelnök, vasárnap Zágrábban kijelentette, hogy kész megválni tisztségétől. Ha a tűzszünet nem lép érvénybe, nem látom értelmét, hogy elismetjem annak legitim voltát — mondta Mesiő —, ugyanis további hivatalbeli működésem igazolná ezt a piszkos háborút Horvátországban. Albániába visszatoloncoltak 400 szökött albán katonát. A tiranai kormány garantálta, hogy a katonákat bárminemű megtorló intézkedések nélkül fogják egységükhöz visszahelyezni. Az olasz sajtó az akciót az olasz kormány sikerének könyveli el, annak ellenére, hogy a menekülteket és a humanitárius szervezeteket a kormány három napon keresztül félrevezette. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK bizottságának tagja, Karel Van Miért felhívta albánia figyelmét, hogy ne avatkozzon be a Jugoszláviában kialakult helyzetbe, és összpontosítsa figyelmét az országban kialakult belpolitikai helyzetre, elsősorban a gazdaság felújítására és a lakosság élelmiszerellátásának biztosítására. Az ALBÁN külügyminiszter Muhamet Kapllani vasárnap izraelbe érkezett. A külügyminiszter találkozik Jichak Samir miniszterelnökkel, akivel jegyzőkönyvet írnak alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. IzRAELBE érkezett ötnapos hivatalos látogatásra a cseh és a szlovák egészségügyi miniszter, Martin Bojar és Alojz Rakús. Ott tartózkodásuk során meglátogatnak több kórházat és gyárat, mely orvosi műszerek gyártásával foglalkozik. Az AFGÁN felkelők vasárnap szabadon engedték Alexander Ghelevot svájci állampolgárt, aki a Nemzetközi Vöröskereszt bizottságának tagja. M uSAVI ABBAS a síita Hizbollah vezetője vasárnap találkozott Teheránban Hasimi Rafsandzsánival. Az ÍRNA hírügynökség szerint Musavi tájékoztatta az iráni elnököt a jelenlegi „libanoni helyzetről”. Musavi útja Iránba alátámasztja azt a híresztelést, hogy a túszügyben előrehaladás történt. LoNDONBAN vasárnap titkos tárgyalások folytak a Palesztina Felszabadításáért nevű mozgalom és a megszállt területek palesztin vezetői között. A tárgyalások a közel-keleti békekonferencián résztvevő palesztin küldöttségre irányultak és azokra a garanciákra, melyeket a palesztinok követelnek az USA-tól. A Szojuz egyetért „Nem tudtunk róla” A Szojuz elnevezésű befolyásos szovjet parlamenti képviselőcsoport teljes egyetértését fejezte ki a Szovjetunióban végbement politikai fordulattal kapcsolatban. Ezt Georgij Tyihonov, a frakció elnöke tette közzé, az RIA független orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Hozzátette még: a csoportnak nem volt tudomása a készülő akcióról. Tyihonov tagadta azt is, hogy korábban ők tettek volna hasonló javaslatot. Végezetül hozzátette: olyan értesülései vannak, hogy több szovjet tagköztársaságban egyetértőleg fogadták Mihail Gorbacsov leváltását.
