Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)

1991-08-20 / 154. szám

1991. augusztus 20. A puccsisták tették közzé Szabad ÚJSÁG 3 A világ így látja Nyugtalanító hideg zuhany A szovjet néphez Mihail Gorbacsov leváltásának híre sokkolta az egész világot. A hírügy­nökségek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a Szovjetunióban zajló esemé­nyekre. A politikusok közül néhányan — bár óvatosan, de kifejtették véleményü­ket. George Bush amerikai elnök alkot­mányellenesnek minősítette Gorbacsov eltávolítását az államelnöki posztról. Re­ményét fejezte ki a puccs sikertelenségét illetően. A helyzetet nagyon komolynak ítélte meg, amely nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ számára veszélyt je­lent. Remélem — mondotta az amerikai elnök —, hogy a Szovjetunió a váratlan változások után is teljesíteni fogja nem­zetközi kötelezettségeit és nem tér vissza a hidegháborús korszak politikájához. Kifejtette, hogy országa semmilyen kö­rülmények között nem fogja gazdaságilag támogatni a hadseregre, illetve a KGB-re épülő vezetést, s befagyasztja a Szovjet­uniónak nyújtott támogatást. John Major brit kormányfő tegnap Londonban kijelentette, hogy kormánya elítéli az alkotmányellenes módszerrel végrehajtott szovjetunióbeli változáso­kat. Hangsúlyozta, hogy hivatalos véle­ményt csak a nyugat-európai szövetsé­gesekkel történő tárgyalások után tesz közzé. Helmut Kohl német kancellár Auszt­riában értesült a Szovjetunióban történt puccsról, ahol szabadságát töltötte. Hans Dietrich Genscher külügyminisz­ter azonnal megváltoztatta programját, elhalasztotta tervezett útját és továbbra is Bonnban tartózkodik. Francois Mitterrand francia államfő Edith Cresson kormányfővel és Rolaftd Dumas külügyminiszterrel vitatta meg a Szovjetunióban kialakult helyzetet. Javi­er Pérez de Cuellar ENSZ főtitkár meg­lepőnek és egyben nyugtalanítónak ítél­te meg a szovjetunióbeli változásokat. Franz Vranitzky osztrák kancellár kife­jezte reményét, hogy a Szovjetunióban már nem lehet visszaállítani a hideghá­borús korszak politikáját. Az izraeli kormány tagjai Jeruzsá­lemben foglalkoztak a szovjet esemé­nyekkel. Mindenekelőtt a Szovjet­unióban élő mintegy 60 ezer zsidó átte­­lepülésének kérdéseit vitatták meg. Is­meretes ugyanis, hogy többségük már megkapta a vízumot és már a változások előtt jelezte áttelepülési szándékát. Kínában kommentár nélkül, de rész­letesen ismertették a hírközlő eszközök Gorbacsov leváltását, illetve az új helyzet kialakulását. Az Európai Közösség or­szágai Brüsszelben rendkívüli értekezle­ten foglalkoztak a szovjet eseményekkel. A NATO politikai tanácsának tagjai rendkívüli ülésen vitatták meg a szovjet fejleményeket. Az egyik NATO-szóvivő szerint Manfred Wömer főtitkárt min­denről részletes tájékoztatást kap. Genagyjj Janajev, miután átvette Gorbacsov hivatalát, közölte: Gorba­csov szabadságát tölti a Krímen, és egyúttal gyógyítja magát. Sajtóértekez­letén a külügyminisztérium sajtóköz­pontjában azt állította, hogy uralkodá­sának hat éve alatt Gorbacsov elfáradt és szüksége van egy bizonyos időre, hogy felépüljön. Ez a sajtóértekezlet rendkívüli bizton­sági körülmények között zajlott. A tan­kokkal körülvett sajtóközpontban Jana­jev nem átalotta kijelenteni, hogy „Miha-Az állami bizottság a szovjet néphez intézett felhívásában a Szovjetunió kriti­kus helyzetére és a népeit fenyegető ha­lálos veszedelemre hivatkozik. Leszögezi, hogy a Mihail Gorbacsov által kezdeményezett reformpolitika, amely az ország dinamikus fejlődését és a társadalom demokratizálását volt hiva­tott szolgálni, több okból kifolyólag zsá­kutcába jutott. A hatalom minden szin­ten elvesztette a lakosság bizalmát, az ország alapjában véve kormányozhatat­­lanná vált, állapítja meg a dokumentum. Egyúttal arra is rámutat, hogy szélső­séges erők jöttek létre, amelyek a de­mokrácia nyújtotta lehetőségeket ki­használva a Szovjetunió megsemmisíté­sére és a hatalomátvételre törekedtek. Az eddig hatalmon lévő emberek a lakosság és az egész társadalom védelme helyett saját akaratuk mindenáron való érvényre juttatásával nem ritkán idegen il Gorbacsov felépülése után visszatér és az 1985-ös reformok szellemében foly­tatja tevékenységét”. Azt is közölte, hogy Gorbacsov teljes biztonságban érezheti magát és egészségi állapotáról hivatalos orvosi jelentést tesznek közzé. Janajev szerint nem igaz, hogy puccs­­ra került sor és hogy Gorbacsovot levál­tották. Azt is állította, hogy ideiglenes kérdésről van szó... Arra a kérdésre, va­jon megmarad-e Gorbacsov a főtitkári székben, a következő választ adta: „A fő­titkár helyettese Vlagyimir Ivasko...” nemzetek érdekeit szolgálták, hangsú­lyozza a felhívás. Az embereket egyre inkább megaláz­ták, jogaikban és lehetőségeikben korlá­tozták, ami oda vezetett, hogy a demok­ratikus úton létrehozott intézmények hi­telüket vesztették. Ez azok tudatosan szervezett akcióinak az eredménye, akik durván megsértették a Szovjetunió al­kotmányát, tulajdonképpen puccsot haj­tottak végre, és korlátlan személyi dikta­túrára törekedtek. A Szovjetunió politi­kai és gazdasági helyzetének destabilizá­­lása aláásta az ország tekintélyét. A felhívás továbbá leszögezi, hogy az állami bizottság tudatosítja a Szovjet­unióban kialakult válság mélységét. Tag­jai a szövetségi szerződés tervezetének nyilvános vitára bocsátását, azonnali tör­vényességet és jogrendet, a vérontás be­fejezését és a bűnözés elleni könyörtelen harc megkezdését ígérik. Azt szeretnék, ha a Szovjetunió valóban demokratikus folyamatok és az ország megújhódását, valamint gazdasági és szociális felvirá­goztatását célzó következetes reformpo­litika segítségével elnyerné méltó helyét a világban. Békeszerető ország lévén eleget te­szünk kötelezettségeinknek, mindenki­vel békében és barátságban szeretnénk élni. Kijelentjük azonban, hogy soha senkinek nem engedjük meg, hogy ve­szélyeztesse szuverenitásunkat, függet­lenségünket és területi egységünket. Ha­tározottan meghiúsítunk minden olyan kísérletet — tegye azt bárki —, amely diktátori hangnemben ellenünk irányul. Janajev és az igazmondás... „Gorbacsov gyógykezelésen” Leváltás és rendkívüli állapot Janajev-nyilatkozat A törvények mindenek felett Szovjet vezetők egy csoportja a TASZSZ hírügynökségen keresztül nyi­latkozatot tett közzé az országban teg­nap reggel óta uralkodó helyzettel kap­csolatban. A nyilatkozat leszögezi, hogy mivel Mihail Gorbacsov egészségi álla­potára való tekintettel nem képes ellátni elnöki funkcióit, azok a Szovjetunió Al­kotmánya 127. pontjának 7. bekezdése értelmében teljes mértékben Gennagyjj Janajev alelnökre szállnak át. A nyilat­kozatot Janajeven kívül Valentyin Pav­lov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint Oleg Baklanov, a hon­védelmi bizottság elnöke írta alá. A nyilatkozat megszövegezői azonna­li hatállyal kihirdették a szovjet alkot­mány és a szovjet törvények feltétlen elsőbségét az ország egész területén. Az ország vezetését, mint a továbbiakban olvasható, augusztus 19-én moszkvai idő szerint hajnali négy órakor egy héttagú állami bizottság vette át, amelynek tag­jai: Gennagyy Janajev, Valentyin Pav­lov, Borisz Pugo belügyminiszter, Vla­gyimir Krjucskov, a KGB elnöke, Oleg Baklanov, Vasziljj Sztarodubcev, a Szovjet Földműves-szövetség elnöke és A Tizjjakov, az Állami Vállalatok Tár­sulásának elnöke. E bizottság döntései kötelező érvényűek az ország vala­mennyi hatalmi és közigazgatási szerve számára, s azokat feltétel nélkül teljesí­teni kell. „Ez a lépés — hangsúlyozzák a nyilat­kozat szerzői — elkerülhetetlen volt an­nak érdekében, hogy kilábaljunk a mély és általános válságból, elkerüljük a politi­kai, nemzetiségi és polgári összeütközé­seket, elejét vegyük a káosznak és az anarchiának, amely a Szovjetunió vala­mennyi lakosának életét és biztonságát, valamint az ország szuverenitását, terüle­ti egységét és függetlenségét fenyegeti.” Pártfőtitkár ne menjen a Krímre Meghökkentő párhuzamok Nem véletlen, hogy Mihail Gorba­csov leváltása a külpolitikai kommentá­toroknak Nyikita Hruscsov „esetét” ju­tatta eszükbe. Ugyanis Hruscsov annak idején — 1964 októberében — szintén a Krím félszigeten töltötte szabadságát, amikor visszahívták. Nos, a Fekete-ten­ger Gorbacsov számára is „fekete leves” lett... Hruscsov annak idején Picundára utazott szabadságra, holott közvetlen beosztottjai személye körüli intrikákra figyelmeztették. Úgy látszik, túlságosan is hiszékeny volt, másfelől nem is gon­dolta volna, hogy nem számíthat munka­társai lojalitására. Picundai rezidenciá­jában személyes ügyeit intézte, sőt októ­ber 12-én még „jelenése” volt a tévében: Komarov, Feoktyisztov és Jegorov űrha­jósokkal beszélgetett, akik Föld körüli utazást tettek. Azonban még ezen a napon felhívta őt Mihail Szuszlov és felszólította, hogy halaszthatatlanul jöjjön az SZKP KB el­nökségének ülésére, amelyen meg kell vitatni az agrárpolitika néhány tisztázat­lan kérdését. Nyikita Hruscsov fia, Szergej írta le később, hogy október 13-án apja, a főtit­kár Moszkvába repült. A szovjet főváros azon a napon semmit sem árult el arról, hogy valami készülőben van, még a Kreml látogatói sem sejtették, hogy a KB Elnöksége arról tárgyal, hogyan tá­volítsák el Hruscsovot. Vétkéül rótták fel például a Kínával megrosszabbodott kapcsolatokat, a mezőgazdaság balsike­reit, az ellátás rosszabbodását- A „vád­lott” semmit sem hozott föl saját védel­mére, pusztán azt kérte, hogy a KB ple­náris ülésén rövid nyilatkozatot olvas­son fel, amit Leonyid Brezsnyev kere­ken visszautasított. Ezt követően október 14-én 18 óra­kor megkezdődött a KB-ülés, amelyen Szuszlov beszámolója után semmilyen vita nem volt, viszont olyan hangok hal­latszottak, hogy ki kell zárni a pártból és bíróság elé kell állítani. A szavazás — természetesen — egyhangú volt... Brezsnyev követte őt a pártfőtitkári székben, s az október 15-én kiadott hi­vatalos közlemény szerint a KB „egyet­értett Nyikita Szergejevics Hruscsov elv­­társ kérelmével, miszerint magas korára és megrosszabbodott egészségi állapotá­ra való tekintettel mentsék fel őt a tiszt­ségeiből”. Meglepő, hogy a szovjet közvélemény szinte teljesen közömbösen fogadta Hruscsov távozását a politika színpadá­ról. Gorbacsov a párhuzamok ellenére „keményebb dió”... A világ közvéleményéhez Gennagyij Janajev, a Szovjetunió alelnöke, aki saját bejelentése szerint tegnap reggel átvette az elnöki funkciót, nyilatkozatot tett közzé a világ nemzetei és az ENSZ számára. A nyilatkozatban egyebek között az áll, hogy a Szovjetunió egész területén azonnali hatállyal fél évre bevezetik a szükségállapotot. Ez alatt az idő alatt az országban minden hatalom egy héttagú állami bizottság kezében összpontosul. „Ez az intézkedés — hangsúlyozza Janajev — átmeneti jellegű, és semmi­lyen módon nem érinti a Szovjetunió nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket a különféle szerződésekben vállalt.” Hozzátette még azt is, hogy a Szovjet­unió kész tovább fejleszteni kapcsolatait valamennyi országgal, és senki belügyei­­be nem kíván beavatkozni. „Bízom ab­ban — folytatta Janajev —, hogy az álta­lunk foganatosított intézkedéseket a vi­lág helyesen értelmezi majd.” A nyilatkozat leszögezi, hogy a Szov­jetunió továbbra is az átfogó reformok útján kíván haladni. „Ezt a lépést a reali­tás tette szükségessé, mert létfontossá­gúvá vált megmenteni a gazdaságot a széteséstől és az országot az éhínségtől” — áll a nyilatkozat szövegében. Janajev a polgárháború veszélyére is figyelmez­tet, annak minden lehetséges következt­­ményével együtt. „ Biztosítom a világ közvéleményét, hogy a Szovjetunió új vezetése fel fog számolni minden alkotmányellenes erőt és fegyveres csoportot. Célunk a gazda­sági és társadalmi élet mielőbbi stabili­zálása” — zárja nyilatkozatát Janajev. Heten vannak... Janajev és a többiek Gennagyij Janajev — 1937. augusztus 26-án született Perevozban (Gorkiji terület). Orosz nemzetiségű. Tanulmányait a Gorkiji Mezőgazdasági Intézetben végezte, 1963-ig a Gorkiji terület különböző vállalatainál tevékenykedett. 1962- től az SZKP tagja. Az elkövetkező években a Komszomolban töltött be különbö­ző tisztségeket. 1986-ban a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa titkára, három év múlva alelnöke, 1990 áprilisától júliusáig pedig elnöke. 1990 júliusától 1991 februárjáig a Politikai Bizottság tagja és az SZKP KB titkára. 1990 decem­berétől a Szovjetunió alelnöke. Valentyin Pavlov — 1937-ben született, orosz nemzetiségű. A közgazdasági tudományok doktora. A pénzügyminisztériumban, az állami tervbizottságban és az árhivatalban töltött be különböző tisztségeket. 1991 januárjától a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Dmitry Jazov — 1923-ban született, orosz nemzetiségű. Hivatásos katona, 1941 óta a hadsereg parancsnoki testületében töltött be különböző tisztségeket. 1979—80-ban a Csehszlovákiában állomásozott szovjet csapatok parancsnoka, 1987-től a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A Szovjetunió marsallja. Borisz Pugo — 1937-ben született, lett nemzetiségű. Műszaki tanulmányokat folytatott. 1963-tól a Lettországi Komszomolban, 1976-tól az állambiztonsági szervezetekben tevékenykedett. 1990 decemberétől a Szovjetunió belügyminisz­tere. Vlagyimir Krjucskov —- 1924-ben született, orosz nemzetiségű. A 40-es évek második felétől a Komszomolban tevékenykedett. 1967-óta pedig az állambizton­sági szervezetekben dolgozott. 1988 októberétől az Állambiztonsági Bizottság elnöke, hadseregtábomoki rangban. Oleg Baklanov — 1932-ben született, ukrán nemzetiségű. 1983—88-ban az SZSZKSZ gépipari minisztere, 1991 áprilisától a Védelmi Tanács elnöke. Vasziiy Sztarodubcev — 1931-ben született, orosz nemzetiségű. 1990 júniusá­tól a Szovjet Földműves-szövetség elnöke. A Ti/jakov — az Állami Ipar-, Építőipari, Közlekedési és Távközlési Vállala­tok és Létesítmények Társulásának elnöke. A JUGOSZLÁV Államelnökség va­sárnapra virradóra a horvátországi tűz­szünet azonnali felújítására hívott fel, valamint döntött arról, hogy a legújabb konfliktustérségbe különleges megfigye­lőket küldjenek. Vizsgálatot kérnek az­zal kapcsolatban is, hogy lőtték azt a helikoptert, melynek fedélezetén az EK misszió tagjai tartózkodtak. A SZLOVÉNIAI Okuéani városban befejeződtek a heves harcok, amikor a városba érkeztek a jugoszláv hadsereg motorizált egységei. Okuéanitól néhány kilométerre eltorlaszoltak egy tankkoló­niát, melyek a Struk folyó feletti híd javítására várnak. A hidat a horvát gár­disták robbantották föl. StJEPAN MESIÓ, jugoszláv állam­elnök, vasárnap Zágrábban kijelentette, hogy kész megválni tisztségétől. Ha a tűzszünet nem lép érvénybe, nem látom értelmét, hogy elismetjem annak legitim voltát — mondta Mesiő —, ugyanis to­vábbi hivatalbeli működésem igazolná ezt a piszkos háborút Horvátországban. Albániába visszatoloncoltak 400 szökött albán katonát. A tiranai kor­mány garantálta, hogy a katonákat bár­minemű megtorló intézkedések nélkül fogják egységükhöz visszahelyezni. Az olasz sajtó az akciót az olasz kormány sikerének könyveli el, annak ellenére, hogy a menekülteket és a humanitárius szervezeteket a kormány három napon keresztül félrevezette. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK bi­zottságának tagja, Karel Van Miért fel­hívta albánia figyelmét, hogy ne avatkoz­zon be a Jugoszláviában kialakult hely­zetbe, és összpontosítsa figyelmét az or­szágban kialakult belpolitikai helyzetre, elsősorban a gazdaság felújítására és a lakosság élelmiszerellátásának biztosí­tására. Az ALBÁN külügyminiszter Muha­­met Kapllani vasárnap izraelbe érkezett. A külügyminiszter találkozik Jichak Sa­mir miniszterelnökkel, akivel jegyző­könyvet írnak alá a diplomáciai kapcso­latok felvételéről. IzRAELBE érkezett ötnapos hivata­los látogatásra a cseh és a szlovák egész­ségügyi miniszter, Martin Bojar és Alojz Rakús. Ott tartózkodásuk során meglá­togatnak több kórházat és gyárat, mely orvosi műszerek gyártásával foglalkozik. Az AFGÁN felkelők vasárnap sza­badon engedték Alexander Ghelevot svájci állampolgárt, aki a Nemzetközi Vöröskereszt bizottságának tagja. M uSAVI ABBAS a síita Hizbollah vezetője vasárnap találkozott Teherán­ban Hasimi Rafsandzsánival. Az ÍRNA hírügynökség szerint Musavi tájékoz­tatta az iráni elnököt a jelenlegi „libano­ni helyzetről”. Musavi útja Iránba alátá­masztja azt a híresztelést, hogy a tú­szügyben előrehaladás történt. LoNDONBAN vasárnap titkos tár­gyalások folytak a Palesztina Felszabadí­tásáért nevű mozgalom és a megszállt területek palesztin vezetői között. A tár­gyalások a közel-keleti békekonferenci­án résztvevő palesztin küldöttségre irá­nyultak és azokra a garanciákra, melye­ket a palesztinok követelnek az USA-tól. A Szojuz egyetért „Nem tudtunk róla” A Szojuz elnevezésű befolyásos szov­jet parlamenti képviselőcsoport teljes egyetértését fejezte ki a Szovjetunióban végbement politikai fordulattal kapcso­latban. Ezt Georgij Tyihonov, a frakció elnöke tette közzé, az RIA független orosz hírügynökségnek adott nyilatkoza­tában. Hozzátette még: a csoportnak nem volt tudomása a készülő akcióról. Tyihonov tagadta azt is, hogy korábban ők tettek volna hasonló javaslatot. Vé­gezetül hozzátette: olyan értesülései vannak, hogy több szovjet tagköztársa­ságban egyetértőleg fogadták Mihail Gorbacsov leváltását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom