Szabad Újság, 1991. augusztus (1. évfolyam, 138-164. szám)
1991-08-15 / 150. szám
1991. augusztus 15. 3 A külföldi részvételű vállalatról szóló törvény Szabad újság_________________________ I. RÉSZ 1. § (hatályon kívül helyezve) 2. § (1) A külföldi részvételű vállalat gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, amelynek székhelye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén van, amennyiben az alapításában vagy az alapítását követően a vállalkozásban külföldi résztvevő is részesedik. (2) Külföldi résztvevő e törvény szempontjából az a jogi személy, melynek székhelye, illetve az a természetes személy, akinek lakóhelye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén kívül van, s amely vagyoni hozzájárulással részesedik a vállalaton. (3) Csehszlovák résztvevő e törvény szempontjából az a jogi személy, melynek székhelye, illetve az a természetes személy, akinek lakóhelye a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén van, s amely a külföldi résztvevő mellett vagyoni hozzájárulással részesedik a vállalaton. (4) E törvény rendelkezései vonatkoznak azon esetekre is, amelyekben kizárólag külföldi résztvevő alapítja a vállalatot vagy kizárólag külföldi résztvevő részesedik a vállalkozásán. 3. § A vállalat keletkezését, jogi formáját, jogviszonyait és megszűnését a csehszlovákjog szabályozza. 4. § (1) A vállalat a saját vagyonával felel a kötelmei és egyéb jogi kötelességei megszerzéséért. (2) A vállalat nem kezeskedik az állam kötelmeiért, sem más jogi személy kötelmeiért, s az állam és más jogi személy sem kezeskedik a vállalat kötelmeiért; ez nem érinti azt a kezességet, amely az idevonatkozó általánosan kötelező jogszabályokkal összhangban keletkezett. II. RÉSZ A vállalat alapításának engedélyezése 5. § A vállalat csak a szövetségi pénzügyminisztériumnak azon köztársasági pénz-, ár- és bérügy minisztériumával egyetértésben kiadott engedélye alapján és keretei között keletkezhet, amelynek területén lenne a vállalat székhelye (a továbbiakban „engedély”). A bankügy terén az engedélyt a Csehszlovák Állami Bank adja meg. 6. § (1) Az engedélyezés iránti kérelmet bármely résztvevő (tag) előterjesztheti. A kérvényben feltünteti: a) a vállalat elnevezését, székhelyét, jogi formáját és tevékenységi körét; b) a tagok megnevezését, székhelyét, esetleg lakóhelyét és tevékenységük körét; c) a törzsvagyon nagyságát, az egyes tagok hozzájárulásainak mértékét, ezen hozzájárulások formáját és pénznemét, a tartalékalap mértékét, a tagok képviseletét a vállalat szerveiben, a vállalat jogi formáját, amennyiben ezt meghatározása lehetővé teszi, valamint a nyereség elosztásának és a veszteség fedezésének módját, amennyiben ez nem állapítható meg a vállalat jogi formájából. (2) Ha a vállalatot több személy alapítja, az engedélyezésre vonatkozó kérelemhez csatolják a vállalat alapításáról szóló szerződés tervezetét és a vállalat alapszabályzatának vagy statútumának tervezetét. 7.§ (1) Az engedélyezésről szóló döntéshozatal során tekintetbe veszik, mennyiben adottak a feltételek arra, hogy az alapítandó vállalat tevékenysége összhangban lesz a csehszlovák gazdaság érdekeivel, s hogy gazdasági tevékenységével elégséges pénzforrásokat teremt magának csehszlovák pénznemben és idegen pénznemekben. (2) Az engedély kiadható a nemzetgazdaság valamennyi területén folytatandó gazdasági tevékenységre, kivéve azokat a területeket, amelyek a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság védelme és biztonsága szempontjából fontosak. (3) Az engedélyezésről szóló határozatot államigazgatási eljárásban adják ki legkésőbb a kérvény előterjesztésétől számított 60 napon belül. 8.§ Az S. paragrafus alapján megadott engedély pótolja az alapítandó vállalat számára a gazdasági tevékenységéhez különleges jogszabályok szerint szükséges engedélyeket, amennyiben az 5. paragrafus szerinti engedélyt az a szerv adta meg, amely a gazdasági tevékenységre jogosult kiadni az említett engedélyt és a vállalat tevékenységének engedélyezett köre ezt a tevékenységet is magába foglalja. III. RÉSZ A vállalat gazdálkodása 1. FEJEZET Gazdasági tevékenység 9. § A vállalat számára nem lehet kötelességeket megállapítani az állami gazdasági és szociális fejlesztési tervben. 10. § Azokat a jogviszonyokat, amelyek a vállalat és a csehszlovák jogi személyek között keletkeznek gazdasági együttműködésük során, a Gazdasági Törvénykönyv szabályozza, kivéve azon rendelkezéseit, amelyek elrendelik, hogy a felek beleegyezése nélkül is kötelesség keletkezzen a szerződés megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére, vagy amelyek a kötelmi viszonyok létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó jogkörről rendelkeznek, valamint azokat a rendelkezéseket is, amelyek tartalma nem felel meg a vállalat jellegének vagy amelyek ellentétben állnak az e törvénnyel meghatározott jogállásának. Ez nem érinti a Nemzetközi Kereskedelmi Törvénykönyv szabályozásának tárgyát. 2. FEJEZET Pénzügyi gazdálkodás 11. § A vállalatot csupán azon adózási kötelességek terhelik, amelyeket törvény állapít meg. 12. § A vállalat az alapítását követően tartalékalapot hoz létre az alapszabályzatban vagy a statútumban meghatározott mértékben és módon. Ezt az alapot évente kiegészíti az adók befizetése után megmaradó nyereségből, minimálisan 5 százalékos összegben, mégpedig az alapszabályzatban vagy a statútumban megállapított összegig. A tartalékalap minimális mértéke a törzsvagyon tíz százaléka. A vállalat a tartalékalap egy részének köteles devizaeszközöket biztosítani. 13. § Az adózási kötelességek teljesítése és az alapok feltöltése (12. §) után a vállalat a nyereséget szétoszthatja a tagok között. 14. § (1) A vállalat gazdálkodását és évi könyvelési zárómérlegét minden évben két könyvvizsgáló (auditor) vizsgálja át. (2) A könyvvizsgálók (auditorok) páratlanul kötelesek végezni tevékenységüket és felhasználni annak során a szükséges szakmai ismereteket. (3) A könyvvizsgálók (auditorok) tevékenységének részleteit és az illetékes államigazgatási szerv általi kinevezésüket a Szövetségi Pénzügyminisztérium szabályozza általánosan kötelező jogszabállyal. 3. FEJEZET Devizagazdálkodás 15. § A vállalatra vonatkozik a devizajogszabályokban megállapított felajánlási kötelezettség. 16. § A vállalat idegen pénznemben létesíthet bankszámlákat a csehszlovák devizapénzintézetnél vagy a Csehszlovák Állami Bank beleegyezésével külföldi banknál. 17. § A csehszlovák pénznem és a külföldi pénznem közti átszámításokat a Csehszlovák Állami Bank által kihirdetett árfolyamok alapján végzik. 18. § A vállalat külföldi pénznemben is elfogadhat hitelt csehszlovák devizapénzintézettől; külföldi banktól ilyen hitelt a Csehszlovák Állami Bank beleegyezésével fogadhat el. 4. FEJEZET Szociális-gazdasági információk 19. § A vállalat köteles a) létrehozni a szociális-gazdasági információk rendszerét azokkal a vonatkozó általános kötelező jogszabályokkal összhangban, amelyek a hasonló ágazati tevékenységet végző, csehszlovák szervezetekre vonatkoznak; b) könyvelést vezetni csehszlovák pénznemben az általánosan kötelező jogszabályokkal összhangban; azokat az esetleges kivételeket ezen előírások alól, amelyeket a vállalat jellege vagy e törvény által meghatározott jogállása indokol, a Szövetségi Pénzügyminisztérium engedélyezheti a vállalat számára; c) könyvelési és statisztikai adatokat átadni az illetékes szerveknek az általánosan kötelező jogszabályokkal megállapított teljedelemben, módon és időpontokban. IV. RÉSZ Eszközök átutalása külföldre 20. § (1) A külföldi tag a vállalat felszámolása esetében vagy abban az esetben, ha a vállalaton való részesedése megszűnik vagy csökken, a törzsvagyonba befizetett hozzájárulása összegéig szabadon átutalhat; a külföldre a vállalat vagyonán való részesedéséből eredő hozamot, mégpedig e befizetés pénznemében. (2) A vállalat devizaeszközeiből a külföldi tag külföldre utalhatja a nyereségen való részesedését, és a vállalat felszámolásakor vagy a vállalaton való részvétele megszűnésekor vagy csökkenésekor a vállalat vagyonán való azon részesedését, amely meghaladja a törzsvagyonba befizetett hozzájárulását. 21. § (1) A vállalat azon alkalmazottai, akiknek lakóhelye külföldön van, szabadon átutalhatják külföldre azon jövedelmeiket, amelyek a vállalatban végzett munkájukból származnak. (2) A vállalat szabadon jogosult átutalni külföldre az olyan dolgozóinak társadalombiztosítására járó összegei, akik külföldi lakóhellyel rendelkeznek, esetleg ezeket az összegeket az említett dolgozók utasításai alapján átutalni, ha ez a biztosítás nem valósul meg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban. Társadalombiztosításnak tekintendő e törvény alkalmazásában a betegség és a terhesség esetére, a gyermekekre járó juttatásokra, a munkanélküliség esetére járó biztosítás, a baleseti és nyugdíjbiztosítás. (3) A vállalat fenntartja külföldön azon dolgozóinak nyugdíjbiztosítását, akik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén nem rendelkeznek lakóhellyel. (4) Az előző bekezdések alapján megvalósított átutalások forrásaként csak a vállalat saját devizaeszközei használhatók fel. 22. § (1) A vállalat vagyonát a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén kisajátítani vagy a vállalat tulajdonosi jogait korlátozni csak a törvény alapján lehet. (2) Az első bekezdésben említett intézkedések esetében a külföldi tagnak haladéktalanul kártalanítást kell fizetni, amely megfelel majd az említett intézkedésekkel érintett vagyona valódi értékének abban az időben, amikor az intézkedést végrehajtották; ezt a kártalanítást szabadon át lehet majd utalni külföldre abban a pénznemben, amelyben a külföldi tag befizette a vállalati tőrzsvagyonon való részesedését, egyéb esetekben pedig a külföldi résztvevő székhelye, esetleg lakóhelye szerinti állam pénznemében. V. RÉSZ A vállalat felszámolása 23. § (1) A vállalat megszűnéséhez felszámolás szükséges. A felszámolás célja az, hogy rendezze a megszűnő vállalat vagyoni viszonyait. (2) Az eladósodott vállalat felszámolását a Polgári perrendtartás 352-354. paragrafusai szabályozzák. 24. § A vállalat tesz javaslatot arra, hogy a cégjegyzékbe bevezessék a vállalat felszámolását és az általa kinevezett felszámolót. A felszámolás folyamán a vállalat az elnevezését „felszámolás alatt" kiegészítéssel használja. 25. § (1) A vállalat a felszámolás megkezdésének napjáig elkészíti a könyvelési zárómérlegét és átadja azt a felszámolónak és az illetékes szervnek (2) A felszámoló a cégjegyzékbe való bevezetésétől számított 30 nafxin belül összeállítja a felszámolás megkezdésének napjáig szóló kezdeti mérleget és azt átadja a tagoknak a felszámolási tervvel, a felszámolási költségvetéssel és a gazdasági eszközöknek a felszámolás napjáig végzett rendkívüli leltározásáról készített leltározási jegyzőkönyvvel. l.§ (1) Külföldi részvételű vállalat (a továbbiakban csak „vállalat”) engedély nélkül is létrejöhet, amennyiben a) a vállalatot kizárólag külföldi tag alapítja vagy a vállalkozásán kizárólag külföldi tag vesz részt, vagy b) a vállalat külföldi tagja mellett a vállalat csehszlovák tagja természetes személy vagy olyan csehszlovák gazdasági társaság, amelynek tagjai kizárólag csehszlovák természetes személyek vagy külföldi személyek, vagy c) csehszlovák tagként 1988. július (3) A felszámoló a felszámolás során köteles főként a) egyetlen csehszlovák pénzintézetnél összpontosítani a pénzeszközöket, b) befejezni a folyó ügyeket, c) rendezni az adókat és az illetékeket, d) rendezni a kötelmeket és követeléseket, e) a lehető leggazdaságosabb és leggyorsabb módon pénzzé tenni a vállalat vagyonát vagy a résztvevők döntése szerint másként rendelkezni vele, f) a tagoknak negyedévi és éves jelentéseket adni a felszámolás menetéről, s ehhez mellékelni a negyedévi és az éves mérleget. 26. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésének napjáig összeállítja a könyvelési zárómérleget és jóváhagyásra átadja azt a tagoknak a felszámolás egész folymatáról szóló zárójelentéssel együtt. (2) A felszámoló az adózási kötelességek teljesítését, illetve azt követően, hogy a tagok átvizsgálták és jóváhagyták a zárómérleget a) a felszámolás végső maradékával a tagok döntése szerint rendelkezik, b) gondoskodik az iratok és a könyvelési iratok biztonságos elhelyezéséről, c) bejelenti a felszámolás befejezését a bíróságnak, s egyúttal indítványt tesz a vállalat törlésére a cégjegyzékből. VL RÉSZ Közös, átmeneti és zárórendelkezések 27. § E törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben nem rendelkezik másként olyan nemzetközi szerződés, amely a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot is kötelezi. 28. § A Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányrendelettel meghatározhatja, mikor lehet vállalatot alapítani engedély nélkül vagy eltérően szabályozhatja az engedély megadásának feltételeit. 29. § Az e törvény hatályba lépése előtt érvényes feltételek szerint alapított vállalatokra úgy kell tekinteni, mintha ennek a törvénynek feltételei szerint alapították volna őket. 30. § Érvényét veszti a Gazdasági Törvénykönyv 389a paragrafusa. 31. § Ez a törvény 1989. január 1-jén lép(ett) hatályba. (A tömény fenti szövege már tartalmazza a 11211990. Tt. sz. tömény szerinti módosításokat, amelyek 1990. május 1-jén léptek hatályba — a ford, meg.) elseje után alapított szövetkezet szerepel. (2) A törvény 5. paragrafusa szerinti engedélyre továbbra is szükség van a bankügyek terén tevékenykedő vállalatok esetében. (3) Az első bekezdés alapján keletkezett vállalatok nem folytathatnak olyan tevékenységet, amelyre a törvény 5. paragrafusa szerint nem adható ki engedély. 2. § Ez a rendelet 1991. április 15-én lép(ett) hatályba. A CSSZSZK kormányának 132/1991 Tt. számú rendelete, amely megállapítja azokat az eseteket, amikor a külföldi részvételű vállalat lérehozásához nem szükséges engedély
