Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-15 / 123. szám
Az Együttélés Intéző Bizottságának üléséről ß / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. július 15. • I. évfolyam • 123. szám • Ára 2,30 korona Politikai síkraszállás a blokád mellett Párttá alakul? • Ha kell, újra Csölösztőre mennek! • Mérlegel a parlamenti politizálás • Lemondott dr. Popély Gyula • Újra választások... Mozgalmas volt az elmúlt hét az Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti képviselői számára. Miután hétközben törvényhozói teendőiket látták el, a hét végén a Dunaszaurusz ellen tüntetőkhöz látogattak, majd a mozgalom intéző bizottságának ülésén voltak érdekeltek Mindezt megvitatták az estig tartó intézd bizottsági tanácskozáson. Duray Miklós szavai szerint az Együttélés parlamenti képviselői azért látogattak el a csölösztői természetvédőkhöz, hogy jelenlétükkel is támogassák jogos követeléseiket: ne töltsék fel a felvízcsatomát és szüntessék be az építkezést! Ha szükség lenne rá, e héten újra kimennek a „betonszörnyre”. Dr. Rózsa Ernő ismertetője szerint az intéző bizottság megnyugvással fogadta az SZNT-tanácskozásról szóló beszámolót, elsősorban arról, ahogy a földrendezésről szóló törvény vitájában a mozgalom képviselői helyt álltaié Ennek alapján valósul meg a szövetségi földtörvény, létrejönnek a földhivatalok és a Szlovákiai Földalap. Az SZNT-ben a többi magyar mozgalom és az Együttélés együttműködése — ezen belül az EPM képviselőinek érvelése — révén sikerült módosítani többek között a törvény 39. cikkelyét, amely az elkobzott mezőgazdasági vagyon viszszaadását biztosítja. (Folytatás a 2. oldalon) Képviselők a gáton Igazi kánikula — volt A strandokon és a földeken „Vége a blokádnak”—jelentette be péntek esti hírműsorában a Szlovák Televízió, egyértelmű hazugsággal tetézve a bősi erőmű ügyében elfoglalt, egyre nyilvánvalóbban kormánypárti álláspontját A valóságban szombaton már a kilencedik napja tartott megszakítás nélkül az a tiltakozó megmozdulás, amely a legtöbb hasonló akciótól eltérően távolról sem csupán jelképes. Résztvevői ugyanis a szó szoros értelmében fizikailag, a saját testükkel akadályozzák meg az erőmű felvízcsatornáját részlegesen feltölteni hivatott szivattyúállomás összeszerelését és beindítását. Nemcsak hogy szó sincs e blokád végéről, hanem résztvevői és pártolói jelentős erkölcsi — s nem utolsó sorban politikai — támogatást kaptak, közvetlenül az újabb kormányszintű tárgyalást megelőzően. Szombat reggel ugyanis ellátogatott hozzájuk a Szövetségi Gyűlés, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács magyar nemzetiségű képviselőinek egy csoportja, nevezetesen Duray Miklós, Rózsa Ernő, Szabó Rezső, Dobos László, Bartakovics István, Bauer Edit, Harna István, Szőcs Ferenc, Batta István, Paulicky Péter, Mikó (Folytatás a 2. oldalon) A múlt héten igazi bőrperzselő, szervezetpróbáló kánikula tombolt. Hétágra tűzött a nap, zsúfolásig megteltek a fürdőhelyek napimádókkal. Sok strandon szinte lépni is alig lehetett. A legtöbben „kosztümösen”, fürdőruhában sütkéreztek, de akadtak olyanok is szép számmal, akik minden göncüktől (és gátlásuktól?) megszabadulva, anyaszült meztelenül hódoltak a napfürdőzés örömeinek. A földeken, a gabonatáblákon viszont a rekkenő, tikkasztó hőség ellenére is dolgoztak a munkagépek, az emberek. Egyre több mezőgazdasági szövetkezetben és állami gazdaságban láttak ugyanis már hozzá az aratáshoz. Az óvatos becslések szerint is aránylag jó termésre van kilátás. Örülhetnének földműveseink, ám örömükbe üröm is vegyül. Egyelőre nem tudják, sikerül-e némi haszonnal vagy legalább úgy értékesíteniük nehéz, verejtékes munkájuk gyümölcsét, hogy megtérüljenek a termelési költségek. A kormány, sajnos, nem igen figyel oda a sok százezer mezőgazdasági dolgozó kérő, követelő szavára. De vajon meddig lehet szőnyeg alá seperni a nagyon is égető, mindannyiunkat érintő problémákat? ZOLCZER LÁSZLÓ Szinte kibírhatatlan volt a hőség a strandokon... (A szerző felvétele) A résztvevők egy csoportja, köztük: Bartakovics István, Szabó Rezső, Dobos László és Rózsa Ernő (A szerző felvételei) LEGJOBB VQIAA, HA A MAGYAROK ÁTTELEPÜLJENEK MAGYARORSZÁGRA SZNP DSZM 3% 507. 60% 70% 80% 90% NEM NEM TUDJA akik nem szavaztak a választásokon akik még nem döntöttek egyetlen párt mellett sem Bős—Nagymaros ürügyén.. Olvasom a kormány független” lapját, s nem győzök csodálkozni. Illetve ma már csak hellyel-közzel csodálkozom, ha a csallóközi kommunista természetpusztítást tovább folytató egykori ellenzékiek — ma kormánypártiak — miként érvelnek. Bizonyos Ofga Vavrová volt eddig is elkötelezett híve a bősi vízlépcső mielőbbi befejezésének, érvelt is mindig úgy istenigazában, ahogyan 1977 óta a Husák-sógor, Lokvenc úr és építőipari—vízgazdálkodási pribékjei, de ahogy most, úgy még sohasem. Amiről a „létező szocializmus” utolsó évtizedében csak suttogva beszéltek bizalmas körökben, most nyíltan kimondja. Úgy látszik, ma már az ún. demokratikus Szlovák Köztársaságban kifejezetten érdem kimondani olyan kardinális érveket, amilyeneket nemrég csak titokban — igaz akkor kéjelegve — mondtak ki, merthogy „baráti”, „testvéri” — sőt, akkor még államalkotó — kisebbségek vonatkozásában nem illett volna... No, de ne vágjunk a dolgok elébe. Nézzük inkább a Národná obroda című, fentebb már jellemzett napilap ominózus cikkét július 12-éről, a Duna-parti töltések alatti „megmakacsoltságról”. Ahol a betongátakkal deformált, tikkadt síkságon, a vigasztalanul üresen tátongó körtvélyesi tározó közelében néhány napozót vél fölfedezni a cikkíró, O. V. (úgy, mint fent). Még közelről is pikniknek vélhetné bárki a gyülekezet összehívásának célját „Csak az arcok barátságtalanok — így O. V. —, mintha a közeledők ellenséges táborból volnának..” (Hogy honnan vannak valójában, alább úgy is kiderül.) Szóval a lírai bevezető utáni (Folytatás a 2. oldalon) Egyenes beszéd Egy szociológiai felmérés elgondolkoztató adatai Merre tart Szlovákia? Az alábbiakban kivonatosan közöljük az Echo „Prememe bludrry kruh /continuity ?” (Áttörjük a folytonosság bűvkörét?) című cikkét, amelyben Zora Bútorévá, a pozsonyi Kamensky Egyetem Társadalomelemzési Intézetének szociológusa ismerteti az 1991. május 6-aésl 7-e között végzett reprezentadv közvélemény-kutatás eredményeit A cikket a prágai Obíansky dermtk is ismertette, onnan vette adatait Forró Evelyn aki az olvasottakról július 13-án a Késő esti krónikában tájékoztatta a Magyar Rádió hallgatóit Mivel a riponemő „tendenciózus kérdések, tendenciózus feleletek” szavakkal kommentálta a közölt adatokat és megk&dőjelezte megbízhatóságukat, telefonon érdeklődtünk a cikk szerzőjétől, hogyan készült a felmérés íme, Zora Bútorává válasza: csak a régi sztereotípiáktól nem! Hogy a tavalyinál most valamivel toleránsabbaknak mutatkoztak a megkérdezettek, ez főleg annak tudható be, hogy a szlovák— magyar viszonynál is jobban izgatja őket a gazdasági helyzet, saját megélhetésük. S bízom abban, hogy a kisebbségek megítélése a jövőben folyamatosan javulni fog.” Szlovákiában az utóbbi időszakban a társadalmi-politikai klíma jelentős roszszabbodása tapasztalható. A radikális (Folytatás a 3. oldalon) „Ezt a felmérést, amelyet a szlovák kormány szponzorált, a pozsonyi Komensky Egyetem Társadalomelemzési Intézete a Gallup-módszerrel készítette. Hivatásos adatfelvevőink 983 személyhez juttatták el kérdőíveinket, amelyek a lakosságnak az időszerű politikai problémákkal kapcsolatos állásfoglalását kutatták. A kapott válaszok az egész szlovákiai népesség nézeteit tükrözik. Már tavaly októberben is készítettünk hasonló közvélemény-kutatást, s elmondhatom, hogy annak eredményei a magyar kisebbségre nézve a mostaniaknál negatívabbak voltak. Nem szeretném, ha ez valamiféle hisztériát keltene, ez ugyanis univerzális jelenség, fellelhető az USA-tól egészen Svédországig. Ezek az előítéletek léteznek^ természetesen leginkább ott, ahol etnikailag tiszta, tehát nem vegyes a lakosság. Már csak azért sem kell dramatizálni a másságtól, a kisebbségektől való idegenkedést, félelmet, mivel manapság szinte mindentől félnek az emberek, talán Ján Babej (jobboldalt) üdvözli a vendégeket; mellette Duray Miklós
