Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-09 / 118. szám

4 Szabad ÍJJSÁG 1991. július 9. A takarékos autóvezetés (2) A gyújtógyertyákkal általában kevés a gond, annak ellenére, hogy a gépkocsi legszélsőségesebb körülmények között dolgozó alkatrészei. Itt valóban csak az ajánlott típus használatára és az időbeni cserére (15, de legfeljebb 20 ezer km) kell ügyelnünk, ám ezekre feltétlenül. A „túlfut­tatott" gyertya ugyanis alattomos jószág: látszólag még hibátlanul működhet, a motor nem „akadozik“ - de mivel elektródjainak mikroszko­pikus elégése természetes folyamat, megnő a szikraköz, ami szinte észrevétlenül vezet az előírt műszaki paraméterek megváltozásához. Éppen ezért még „határidőn belül“ is érdemes őket néhányszor kisze­relni és hézagmérö lap segítségével, a külső elektród finom ütögetésével utánaállítani az előírt szikraközt, ha szükséges. Ilyenkor a koromlerakó­dást is távolítsuk el (pl. vastagabb varrótűvel), gondosan ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a középső elektród porcelánszigetelését. A helyesen beállított előgyújtás szintén közvetlen hatással van a fogyasztásra; ha átlagos gyorsításkor, megfelelő oktánszámú benzin használata esetén is gyakran hangzik fel a motorházból a jól ismert „csörgés“, feltétlenül ellenőrizni kell. Erre nézve létezik néhány viszony­lag egyszerű módszer, amelyek közül a hazánkban legelterjedtebb, Skoda 105/120 típusnál használhatót ismertetjük: 1. ékszíj segítségével addig forgatjuk a főtengelyt (kikapcsolt gyújtásnál, a motor járásának megfelelő irányba, tehát jobbra), amíg a szíjtárcsáján található rovás pontosan egy vonalba nem kerül a tárcsa fölötti skála megf ■ értékével. Ez típusonként változó, és a kocsi műszaki igazolványában található, „Základní predstih zázehu" címszó alatt. Ha túlhajtottuk, tegyünk még egy fordulatot; a tengelyt visszaforgatni szigorúan tilos! A motor kompressziós ellenállását kiküszöbölendő előnyös a gyújtógyer­tyák kiszerelése. 2. Néhány menetnyit kicsavarozzuk az elosztót rögzítő csavart, és az egész elosztót kb. 25 fokkal jobbra forgatjuk. 3. Az indítókulcsot a gyújtás első fokozatába kapcsoljuk. 4. Kihúzzuk az elosztófejböl a középső kábelt, és a rajta lévő rézsarut kb. 2-3 millimé­terre közelítjük a motorblokkhoz. Ebben a távolságban tartjuk, miközben 5. az elosztófejet lassan, folyamatos mozgással visszafelé (balra) forgat­juk mindaddig, amíg a kábel végéről szikra nem pattan át a motor blokkjára. 6. Ebben a helyzetben rögzítjük az elosztó testét, miután kikapcsoltuk a gyújtást. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez az ún. statikus módszer nem túl pontos; teljesen megbízható eredményt csak az alapjáraton, sztroboszkopikus lámpa segítségével történő dinamikus beállítás ad, amit kizárólag szakműhelyben tanácsos elvégeztetni. Ha mégis a „házi" módszert választjuk, igyekezzünk minél gondosabban kiküszöbölni a hibalehetőségeket (mindenekelőtt a főtengely bármilyen apró „visszamozdulását“, ami a holtjáték miatt meghamisítaná az eredményt.) Helyesen beállított elögyújtásnál a motor érezhetően jobban gyorsít, s csak a valóban érzéketlen gázadáskor lép fel a detonációs égés; az üzemanyagot is gazdaságosabban hasznosítja, ami értelem­szerűen csökkenti a fogyasztást. (Folytatjuk) Hová fordulhatunk külföldön? Igazán nem kívánjuk senkinek, de bárkit érhet baleset vagy egyéb kellemetlenség külföldi útja során, amikor segítségre szorul. Előfordulhat az is, hogy érintkezésbe kell lépnünk hazánk külképviseleti szerveivel, amelyeknek székhelyét - főleg nyelvtudás híján - nem mindig egyszerű megtudakolnunk. Ebben kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy közöl­jük a csehszlovák nagykövetség címét és telefonszámát néhány olyan országban, amely a nyár folyamán feltehetőleg több hazai turista úticélja lesz. NÉMETORSZÁG: 5300 Bonn, Ferdinandstrasse 27; telefon (a körzet hívószámával): 228-285 287, 285 292, 284 765; AUSZTRIA: 1140 Wien, Penzinger Strasse 11-13, 222-89 43 741,89 42 126, 89 42 125; MAGYARORSZÁG: Budapest XIV. kér., Népstadion út 22, 125 11 700, 125 11 660, 125 11 860; JUGOSZLÁVIA: Beograd, Bulevar Revolucije br. 23.11-33 01 34, 33 15 73; GÖRÖGORSZÁG: Athén, rue Séféris, Palaio Psychico, 192 24 913-4; ROMÁNIA: Bucuresti, Sector 4, Strada Ion Ghica 11,90-159,141-4; BULGÁRIA: Sofia, Bulvár Generate Vladimira, Zaimova 9, 92-446 281-8; OLASZORSZÁG: Roma, Via dei Colli della Famesina 144, 6-327 87 41-4; TÖRÖKORSZÁG: Ankara, Atatürk Bulvari 245, 41-265 887. A LEGGYORSABB SZLOVÁKIAI FAVORIT. Dodo Studeniő versenyautójával szemben nem egy átlag Favoritnak, de egy „civil“ Golfnak vagy Sierrának sem lenne semmi esélye. Az eredetileg 60 lóerős motort több mint a kétszeresére tuningolták, a végsebesség 200 km/óra körüli, bár ez nem túl fontos mutató egy versenykocsi számára. Itt a SPRINT a fontos, ehhez alakítják át a sebességszekrényt, ezt szolgálják a széles „slickek“, és ezért dobáltak ki az utastérből is minden nélkülözhetöt. Kívülről egzotikus, belülről - spártai... (Fotó: -sgy-) Anyagiakkal küzdő önkormányzatok Hogyan tovább? A szabad választások útján létreho­zott önkormányzatok mint a helyi irá­nyítás demokratikus szervei, lehető­séget kaptak az önirányításra, öngaz­dálkodásra, felelősséget vállalva ezzel a városok, falvak életéért, gazdasági felemelkedéséért. Teendőik „hogyan­jának“, „mikéntjének" megválasztása különösképpen fontos, hiszen mun­kájuk eredménye az igyekezten kívül a helyi feltétetektől, tehetőségektől és nem utolsósorban az ezekből ková­csolandó anyagiaktól is függ. Főleg ez utóbbi az, ami sok esetben hiányzik, és megköti a tenniakarók kezét. Pász­tor István, Királyhelmec polgármeste­re is többször utalt erre, amikor a vá­rosban végbemenő változásokról be­szélgettünk.- Politikai szabadságot és lehető­séget kaptunk ugyan az önirányítás­hoz, de anyagi lehetőségeink nagyon korlátozottak. A községek vagyonáról szóló törvény kimondja, hogy vállal­kozhatunk, de miből, amikor nincs semmilyen vagyonunk, az itt lévő üze­mek gazdái ugyanis nem mi vagyunk. • Tudomásom szerint a járási ipari vállalat eddig még nem talált gaz­dára ...- Annak ellenére, hogy ez a vállalat veszteséges, hajlandók vagyunk át­venni valamennyi meglévő egységé­vel együtt. Kértük is a privatizálás irányításával megbízott minisztériu­mot, hogy vegye ki a jegyzékből, mert mi üzemeltetnénk, de kérésünknek nem tettek eleget. Egyedüli vigaszunk, az építési és karbantartási szolgálta­tást végző kisüzem, amely et idáig gazdaságosan üzemelt. Az állami vál­lalatokról szóló törvény értelmében át­kerül a város tulajdonába. • Mi az, aminek megvalósításához halaszthatatlanul pénzre lenne szük­ségük?- Elsősorban a helyi gazdálkodás alapjainak megteremtéséhez, vagyis az induláshoz. Nagyon fontos továbbá a csatornázás befejezése is, mert vá­rosunkban eddig csak a csatornaháló­zat 30 százaléka épült meg. Pénzre tenne szükség a tavaly megkezdett 16 tantermes iskola építésének befejezé­séhez is. A törvények értelmében a felsoroltakhoz szükséges 20 millió koronát az állam kötetes tenne biztosí­tani, de eddig eredménytelenül kilin­cseltünk ez ügyben a kormánynál, valamint az illetékes minisztériumban. • Mivel egyik napról a másikra saj­nos, nem oldódik meg az öngazdálko­dás valamennyi problémája, s a vá­lasztók is egyre gyakrabban adnak hangot elégedetlenségüknek, mihez kezdhet az önkormányzat?- Újra át kell értékelnünk a külön­böző lehetőségeket s felhasználásuk módjait. Az önkormányzatok szabad joggyakorlásának tehetővé tétele is sokat segítene abban, hogy a lakos­ság jogos igényeit maradéktalanul ki­elégíthessük. A napokban találkoz­tunk a választókkal, és számba vettük kérelmeiket, igényeiket, elvárásaikat. Az elhangzottak biztosításához, a he­lyi gazdálkodás zökkenőmentes mű­ködéséhez legalább 40 millió koronára tenne szükségünk. Mi viszont csak 4 millió koronával rendelkezünk. Né­zetem szerint továbbra is fenn keltene tartani bizonyos területeken a támoga­tást, mert azok az önkormányzatok, amelyek nulláról indultak és semmi­lyen vagyonnal nem rendelkeznek, nehezen tudnak választóik kéréseinek eleget tenni. Katócs Gyula Van szabad hely a gabonatárolókban Nem sikerült megegyezni Néhány éve még vagonszámra hoztuk be külföldről az egyes gabona­féléket. A hamburgi kikötőből nyaranta több száz, sőt voltak évek, amikor több ezer vasúti kocsj indult el hazánk felé búzával és kukoricával megpakol­va. A magyar búzáról és a román kukoricáról már nem is beszélve, hi­szen felvásárláskor ezzel telt meg a tárolók jelentős része. Most már nem szorulunk behoza­talra, sőt úgy néz ki, hogy a tavalyi termésből akár egymillió tonnát még el is tudnánk adni. Pedig a hektárhoza­mot tekintve, a tavalyi esztendő nem tartozik a rekordévek közé. Önellátóak tettünk gabonafélékből? Igen, de nem úgy, mint ahogy ezt eddig elképzeltük. A „felesleg" nálunk az állatállomány nagy arányú csök­kentésével magyarázható. Hasonló a helyzet az olajnövények terén is. A Palma egyszerűen képtelen feldolgozni a tavalyi repcét és napra­forgót. Vagy talán kevesebb olajat vá­sárolunk? A lényeg az, hogy a jelenlegi bősé­ges gabonakészlet a felvásárlókat ár­­manipulációra csábítja. Mind a takar­mánygabona, mind az élelmiszer-ipa'ri búza árát igyekeznek annyira az alsó határ alá szorítani, hogy az a termelők számára egyenesen ráfizetésessé válik. Rimaszombatban, a nemrégiben állami vállalattá vált terményfelvásárló üzem az aratás megkezdésekor 60 ezer tonna gabonát tud elhelyezni. A tavalyi repcét és napraforgót sikerült eladni, az új termésből 8 ezer tonnát szándékozik felvásárolni. Nincs gond a fűtőolajjal, a szárítóberendezéseket kijavították, a négy felvásártóhelyen összesen 180 tonna gabonát képesek szárítani. Vasárnap kivételével reggel hattól este tizig vannak nyitva a ter­ménysilók, tehát látszólag minden a legnagyobb rendben van. Csupán még egy kérdés nem megoldott, neve­zetesen a termény felvásárlási ára. Ebben a partnerek még nem tudtak megegyezni. A Pofnonákup Rimavan (vagyis a volt terményfelvásárló üzem) a ta­karmánygabonáért tonnánként 2000 koronát, a malomipari búzáért 2600 koronát, a sörárpáért - a minőségtől függően - 2600-3000 koronát fizet. A terményszárítás díját egy tonnaszá­zalék (t%) után 39 koronában állapí­totta meg, a tisztításért tonnánként 29 koronát számláz, ami gyakorlatilag 10 tonna (egy fuvar) 17 százalékos ned­vesség tartalmú élelmiszer-ipari búza esetében 1460 korona árcsökkenést jelent. Ilyen feltétetek mellett a rimaszom­bati termelőüzemek nem hajlandók eladni a termést, a Pofnonákup pedig nem akar többet fizetni. Sőt, fizetni is csak abban az esetben tud, ha már a takarmánygabona egy részét bedol­gozta, az élelmiszer-ipari termékeket pedig már továbbította a feldolgo­zókhoz. Mellékesen megjegyzem, hogy a malom 6 ezer tonna búzára már megkötötte a szerződést a termelők­kel, tehát a Pofnonákuptól csak abban az esetben vásárol, ha az olcsóbban és jobb minőségben kínálja fel a bú­zát. (Egyébként ez a mennyiség az év végéig fedezi a malom szükségletét.) A partnerek között szinte minden­naposak a megbeszélések, de egye­lőre konkrét eredményben nem sike­rült megállapodniuk. Vannak szövetkezetek - főleg a na­gyobb raktárhelyiségekkel rendelke­zők - amelyek már az év elején meg­kezdték a nagyteljesítményű darálók és az egyszerűbb tápkészítmények­hez megfelelő keverőberendezések beszerelését. Ez azonban nem oldja meg teljes egészében problémájukat. E témához tartozik még a korai burgonya értékesítése is a járásban. Az év elején 490 tonna korai burgo­nyára kötött szerződést a felvásárló­üzem, a május végei pontosítások után ez a mennyiség 100 tonnára csökkent. Burgonyából előreláthatóan nem mutatkozik hiány, a csökkenés­nek egészen más oka van. Nevezete­sen az, hogy a termelők nem a Porno­­nákupnak kívánják eladni a burgonyát, hanem saját maguk értékesítik majd. Farkas Ottó Fajtaismertető Kifejtőborsó A kifejtőborsók közül a Felsöszer­­dahelyen kinemesített Janus (HS-43205) fajtát minősítették. A DE-719 és a Finale fajták kereszte­zésével nemesítették ki. Intermediális felépítésű, magassága 81 cm, a bor­sószem gömbölyű, sárga, ezermagtö­­mege 235 g. Az összes fajta közül legjobban ellenáll a megdőlésnek. Csehország kukoricatermó körzetei­ben 4, répatermó körzeteiben 3 szá­zalékkal múlta felül a Bohatyr termés­hozamát. Szlovákiában a kukoricater­mó körzetekben 4 százalékkal elma­radt a Bohatyr mögött, a répatermó körzetekben azonban csúcstermésho­zammal 9 százalékkal, a burgonyater­­mó körzetekben pedig 3 százalékkal felülmúlta azt. Nanvon jó az alkalmazkodóképes­sége, terméshozama szárazabb kö­rülmények között is megbízható. A Bohatyrral összehasonlítva virágzá­sa és érése 2-3 nappal koraibb. Egészségi állapota jó. Nitrogénanyag-tartalma a Junák (Romeo) fajtáénál magasabb, a Bo­­hatyrénál viszont alacsonyabb. Hüve­lyei nem repedeznek fel. Szlovákia répatermó és burgonyatermő körze­teiben való termesztésre a legmegfe­lelőbb. Ajánlott vetömagmennyisége 0,8-1,1 millió csíraképes mag, nitro­­génszükséglete 20 kg tiszta tápanyag hektáronként. 20-22 százalék ned­vesség esetén egymenetü gépi beta­karításra alkalmas. Veteménybab 1991-ben a Gesta (HS-6493) nevű fajtát minősítették, amelyet a Felső­szerdahelyi Állami Gazdaságban a Slingreen és a Perliőka fajták ke­resztezésével nemesítettek ki. A Gesta determináns növésű bo­korbab, a bokor középmagas (50 cm), a hüvelyek a többi elismert fajtáénál magasabb elhelyezésűek. A Helia faj­tánál két nappal később virágzik, egészségi állapota jó, de a megdőlés­sel szemben kevésbé ellenálló. A babszemek fehérek, középnagy­­ságúak (ezermagtömegük 257 g), hengeresek. Nitrogénanyag-tartalma közepes (27,08 százalék), a Magna és a Salve fajtáéval azonos. Nagyon jól duzzad és kitünően főzhető. Termés­hozama a Magnáét 5, a Heliáét 7 szá­zalékkal múlja felül. Vetőmagmennyisége 0,5-0,6 millió .csíraképes mag, azaz 130-160 kg hektáronként. Sortávolsága 37,5- 45 cm, vetési mélysége 5 cm. Nitro­génadagolás: 40-60 kg tiszta táp­anyag hektáronként. Mák A mákok közül a fehérszemú hazai Albin (MS-B1) fajtát minősítették, amelyet a Maly Sariá-i Állami Gazda­ságban a kelet-szlovákiai kerületi faj­tákból válogatással nemesítettek ki. Nagyon gyors fejlódésú fajta, a megdőlésnek jól ellenáll. A kéksze­­mú máktól a virágok kárminvörös szí­nével különbözik. Terméshozamban a kékszemű mák termésének 76 százalékát érte el, a fehérszemú Pulawski biely fajtát 15 százalékkal felülmúlta. Jó alkalmazko­dóképességé és jó egészségi állapotú fajta. A mákfejek szárazanyagának morfintartalma 0,19-0,21 százalék, a vizsgált fajták közül a legalacso­nyabb. A szemek olajtartalma 44,97 százalék. Vetömagmennyisége 0,9- 1,3 kg hektáronként, a növényzet opti­mális sűrűsége 40 növény négyzet­­méterenként. Nitrogénnel való fejtrágyázása nem kívánatos, mivel elősegíti a növények elágazását. A fehérszemű fajták érzé­kenyek a gyomirtó szerekre. A mákfajták közül az 1975-ben mi­nősített Amarint törölték a fajtajegy­zékből. A vetőmag utolsó kibocsátási éve 1992 VLADIMÍR SODOMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom