Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-09 / 118. szám

/ Párkányban c iS A G Gazdasági és érdekvédelmi napilap Tanácskozás a kisebbségekről Kedd, 1991. július 9. • I. évfolyam • 118. szám • Ara 2,30 korona Döntöttek a földművesek: atya a KALOT-mozgalomról, Sto­­lár Martin a kárpáti németek hely­zetéről, Stanislav Gawlik pedig a szlovákiai lengyelek gondjairól tar­tott előadást. Popély Gyula a szlová­kiai magyarság múltját, illetve a régi magyar pártok és a más ajkú kiseb­bségek kapcsolatát elemezte. (Elő­adását lapunk a későbbiekben teljes terjedelmében közli.) A hét végéig tartó tanácskozásra a hazai résztve­vők mellett erdélyi magyarok és ro­mánok, magyarországi szlovákok és románok, valamint Kárpátalja ki­sebbségi képviselői is eljöttek. Ma a romániai kisebbségek helyzetéről és a népfőiskola tantervéről tanácskoz­nak a résztvevők. b.f.a. Lesz tiltakozó megmozdulás (Munkatársunktól) —Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma, valamint a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség tegnap mimkaértekezletre hívta Pozsonyba a szlovákiai mezőgazdasági szövetke­zetek elnökeit, az állami gazdaságok igazgatóit és a mezőgazdasági—élel­miszer-ipari komplexum további szervezeteinek képviselőit. Az összejövetel legfontosabb cél­ja az volt, hogy a június 26-án Cejko­­vicében megtartott tanácskozás zá­ródokumentumában a három kor­mányhoz intézett követelések teljesí­tése határidejének lejárta előtt két nappal értékelje azok megvalósításá­nak menetét és döntsön a további lépést illetően. Az értekezleten részt vett Jozef Krsek, az SZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere. Felszóla­lásában kitért mindazokra a problé­mákra, amelyekkel napjainkban meg kell küzdenie a mezőgazdaság­nak. „A helyzet sokkal súlyosabb, mint az előzetes becslések alapján várható volt” — mondta. A húsfeles­leg a feltételezett 35 ezer tonna he­lyett a valóságban 120 ezer tonna, a A somorjai Eurolánc polgári kezdeményezés aktivistái — magyarországi és osztrák tájvédőkkel karöltve — tegnap reggel 6 órakor másodszor is blokád alá vették az épülő bősi vízmű körtvélyesi szivattyúállomását. Mint arról lapunk csütörtöki számából értesülhettek, a „zöldek” így tiltakoznak a szivattyúk üzembe helyezése ellen. Az ütemterv szerint néhány napon belül az építők befejezik a csőrendszer szerelését, és elkezdik a felvízcsatorna feltöltését. Az Eurolánc felhívást tett közzé, melyben követeli: a kormány alakítson egy bizottságot a természetrombolás mértékének felmérésére; továbbá hogy állítsák le a C változat tervező és előkészítő munkáinak finanszírozását, Ivan Éarnogursky pedig mondjon le a Hydrostav igazgatói posztjáról vagy a parlament alelnöki tisztségéről. (CSTK—felvétel) A NYEE a lakáspolitikáról Szimbolikus árakért! mely szakaszait és módosítják a pri­vatizálási törvény egyes rendelkezé­seit. Például ezentúl majd két év he­lyett öt évre lehet üzleteket, illetve műhelyeket bérbe venni. A NYEE a lakáspolitikában is ra­dikális változtatásokat kezdemé­nyez. Indítványozni fogja többek kö­zött azt is, hogy a kormány bocsássa vitára a lakások megvásárlására vo­natkozójavaslatokat, melyek szerint a lakásokhoz (legyen az vállalati, ál­lami vagy szövetkezeti) „szimbolikus áron” juthassanak hozzá a lakók, te­hát nem százezrekért. Jozef Kuőerák az 1968-as év érté­kelése körüli vita kapcsán elmondta, hogy az emberarcú szocializmus hir­detői — szerinte — nem akartak egy újabb diktatúrát létrehozni, viszont nem gondoltak a „politikai és gazda­sági szabadság” megteremtésére sem. (-nő) Jozef Kuőerák, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján bonyo­lultnak nevezte a belpolitikai helyTe­tet. Mint mondta, osztja azok vélemé­nyét, akik szerint a nemzeti érdekek gyakori hangoztatása nacionaliz­mushoz vezet. Az önálló állam létre­hozását szorgalmazók a kollektiviz­mus eszméit hirdetik, tehát szocialis­ta nézeteket vallanak. A címeres lo­bogók lengetői — csakúgy, mint a múlt rendszerben a kommunisták — a reformok esküdt ellenségei, vi­szont nem tudják megmondani, mit is akarnak. A sajtótájékoztatón jelen volt Ivan Miklós, a privatizálásért felelős tárcavezető, aki beismerte: a privati­záció lassabban halad, mint ahogyan azt elképzelték. A minisztériumban tanulmányozni fogják a folyamat né­vajfelesleg pedig 10 ezer tonna he­lyett 15—20 ezer tonna. Az élelmi­szer-kereslet egyre csökken, 1991— 92-ben húsból várhatóan 15 száza­lékkal (marhahúsból 45 százalék­kal), tejből 18, vajból és cukorból 10 százalékkal fogy majd kevesebb, mint 1989—90-ben. A miniszter szólt továbbá a bank- és hitelpoliti­káról, a dotációkról, az államnak a, mezőgazdasággal szembeni köteles­ségeiről, de ugyanakkor az egyes mezőgazdasági üzemek feladatairól is. A vitában felszólalók élesen bírál­ták a kormánynak a mezőgazdaság­hoz való hozzáállását, és a párbeszé­dek helyett — amelyek mindeddig nem hoztak megoldást — radikáli­sabb fellépést követeltek a földmű­vesek részéről. Az értekezlet második részén már csupán a mezőgazdasági szövetkeze­tek és a járási FSZSZ-ek képviselői vettek részt. Mivel a kormányzat mindeddig nem teljesítette a Őejko­­vicében megfogalmazott követelése­iket, szinte egyhangúlag tiltakozó ak­ció szervezésére szavaztak. A legkö­zelebbi napokban összeül a tiltakozó megmozdulást szervező bizottság, amelynek tagja lesz az SZFSZSZ El­nöksége és a járási FSZSZ-ek képvi­selői. A bizottság dönt a megmozdu­lás idejéről, időtartamáról és módjá­ról. (vkm) Párkányban, a Papíripari Szak­tanintézet kollégiumában vasárnap kezdődött az a nemzetközi tanács­kozás, amelyen a közép-európai nemzeti kisebbségek helyzetével, il­letve egy kisebbségi népfőiskola-há­lózat létrehozásának kérdéseivel foglalkoznak. Végh László a szlová­kiai magyarság számarányairól tar­tott előadást, Pukkai László a szlo­vákiai magyar iskolák helyzetét ele­mezte. A magyarországi Csorna Gyula a kisebbségi iskolák jövendő­beli disszimilációs szerepét taglalta. Tegnap Csipka Rozália a magyar kormány kisebbségi törvényterveze­téről, Marik Pál a magyarországi népfőiskolák múltjáról, Árva Vince Csődöt mondott csődtörvény A Szövetségi Gyűlés tegnapi tanácskozásának napirendjén egyebek között a csődeljárásról szóló törvény is szerepelt. A dokumentumot Václav Klaus indokolta meg, s úgy tűnik, nem tudott hatni a honatyákra, mivel azok nem fogadták el a jogszabályt. A törvény a Nemzetek Kamarájának szlovák részén „nem ment át”. A kamara csehországi képviselői, illetve a Népek Kamarájának tagjai egyetér­tésüket fejezték ki a csődtörvény előterjesztett javaslatával kapcsolatban. Lapunk nem hivatalos hírforrása szerint a Szlovák Nemzeti Párt parla­menti képviselői, valamint a kommunisták szavaztak a jogszabály ellen. '-----------------------------------------------------------------------------------------------------­Horvátország problémája nehezebb és bonyolultabb Távolodó háború, közelgő béke Tegnapra virradóan, tizenhat óra hosszat tartó tárgyalások után Hollandia, Luxemburg és Portugália külügyminiszterei megálla­podtak a jugoszláv vezetőkkel a válság békés rendezéséről. A megállapodás néhány alapelvet tartalmaz, amelyeket szó szerint be kell tartani, hogy a jugoszláviai vál­ság békés úton rendeződjék. Az első alapelv szerint csak Jugoszlávia nemzetei dönthetnek saját jövőjük­ről. A dokumentumot még jóvá kell hagynia a szlovén parlamentnek, a jugoszláv Államelnökségnek és a szövetségi kormánynak. Alapvető követelmény a teljes tűzszünet és kompromisszum elérése a szövetsé­gi kormány és a szlovén szervek kö­zött a határok ellenőrzéséről. A ha­tárkérdésben úgy állapodtak meg, hogy a szlovén-olasz és a szlovén­osztrák határok továbbra is a szlo­vén rendőrség ellenőrzése alatt ma­radnak, a vámokból befolyó össze­geket azonban a szövetség és a köz­társaságok által közösen ellenőrzött számlára utalják át. A megállapodás tartalmazza a követelményt, hogy a katonák térjenek vissza a kaszárnyá­ikba és a hadifoglyokat bocsássák szabadon. A holland külügyminisz­ter szerint az egyezmény a jugoszlá­viai béke kezdetét jelentheti. Az Európai Közösség három kül­ügyminisztere tovább tárgyal a jugo­szláv politikai vezetéssel és új egyez­ményt készít elő. Kiszivárgott hírek szerint ez az egyezmény tartalmazná a harcok leállítását, a jugoszláv Ál­lamelnökség teljes fennhatóságát a hadsereg felett, a tárgyalások meg­kezdését az ország jövőjéről és a ha­tárok ellenőrzéséről. Az utóbbi pontban a szlovén és a szövetségi (Folytatás a 3. oldalon) Túltenni magunkat a kisszerű dolgokon Hát, igen. Ez valóban válaszféle, annak talán megfelel, de válasznak semmiképp. Sajnos, a megszokott stílus, felülről-lefelé beszélés. Én majd megmondom... Fölény. Sok szóval lerohanni az ellenfelet, baga­tellizálni a más véleményét. S ha le­het, többféle festékbe is belemártani az ecsetet és kenni, kenni... Az az ember beszél így, aki meg­szokta, hogy neki mindig igaza van. Vagy legalábbis azt hiszi, hogy amit mond, vagy ahogy ő mondja, az min­dig igaz — az egyetlen igaz. És jogot formál ahhoz, hogy má­sokat kioktasson, megmondja, mit teszek helyesen, s mit nem. S meg­mondja azt is, hogy melyik gondo­latom a helyes és melyik nem. Van talán ember, akitől elfogad­nám ezt a modort, de Tóth Károlytól — ismerve politizálásának hevületeit és váltásait — nem. Mintha a dema­gógia alapszínei tűnnének elém. En­­gedelmével, ez a frazeológia az én szememben kopik és hitelét veszti. Véleménycserém tárgya: a genfi nemzetközi kisebbségi tanácskozás. Előző nyilatkozatomban kifogásolta, „hogy ez az alkalom egyenesen és természetesen megkövetelte volna, hogy mindenki más mellett a nemze­ti kisebbségek politikai mozgalmai­nak képviselői is jelen legyenek a hivatalos állami delegációban. Két magyar van ugyan a küldöttek kö­zött, dr. Hunőlk Péter és Gémesi Károly, s nem is ellenük — szemé­lyük ellen — van kifogásom, hanem azokért szólok, akik nincsenek ott”. Ugyanezt mondom most is. Tisztelem az FMK vezetőinek az irányú igyekvését, hogy küldöttjük jelen lehessen a genfi kisebbségi ta­nácskozáson. Remélem, haszonnal járnak. Ennek kapcsán különben csak tájékoztatásul: az Együttélés is kereste a svájci jelenlét módját, hisz külügyi titkárunk jelen is van, persze nem a hivatalos delegáció tagjaként. Csak úgy kukucskálóként, kerítésen és körön kívüli figyelőként. Hisz éppen ez az. Ez a fontos találkozó ugyanis nem a pártok és politikai mozgalmak, hanem elsősor­ban az állami küldöttségek szintjén zajlik. Ezért kifogásolom az állami delegáció összetételét, s kritikus fenntartásom van mindazokkal szemben, akik ezért felelősséget vi­selnek. Nem vonom kétségbe a köz­­társasági elnök hatás- és jogkörét, de ha pártatlan, akkor az ország nemze­tiségi térképét másképp kellene megítélnie. S ennek kapcsán helyes­nek tartanám, ha magyar tanács­adója párton és mozgalmon kívüli lenne. Vagy ha mégis pártos, élvez­nie kellene mindhárom magyar poli­tikai mozgalom bizalmát. (Erről jó lenne nyilvánosan eldiskurálnunk!) Kifogásolom a külügyminisztéri­um eljárását is — tudtommal ez in­tézmény felelősei állították össze a Svájcba utazó küldöttséget. Nem szúrt szemet, hogy Szlovákia — a nemzetiségi lét terepe — sem a kor­mány, sem a parlament szintjén nincs képviselve? Azaz, a legilletéke­sebbek hiányoznak a névsorból. S nem vétlenek e dologban a szlo­vák parlament és a szlovák kormány illetékesei sem. Szerintem a szlovák szuverenitásért, a szlovák államisá­gért folytatott küzdelemnek termé­szetes tartozéka a jeles nemzetközi fórumokon való prezentáció. Mégha a nemzeti kisebbségek kérdéséről is van szó. Ki nézte ezt el? Ki az, aki­nek a szlovák részvétel nem volt fon­tos? S hát,az FMK, hisz része a koalí­­(Folytatás a 2. oldalon) Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom