Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-04 / 115. szám
1991. július 4. I:'~ ÚJSÁG il A HELYI ÖNKORMÁNYZAT EURÓPAI CHARTÁJA PREAMBULUM Az Európa Tanács jelen egyezményt aláíró tagállamai figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célkitűzése a tagok közötti szorosabb egység megvalósítása a közös örökség, az elv és eszmék védelme és elősegítése céljából; figyelembe véve, hogy e cél elérésének egyik eszköze a közigazgatás terén való szerződéskötés; figyelembe véve azt, hogy a helyi hatóságok a demokratikus kormányzás egyik alapintézményét képezik; figyelembe véve, hogy az állampolgárok közügyekben való részvételi joga egyike az Európa Tanács minden tagállama állal elfogadott demokratikus elveknek; meggyőződve arról, hogy e jog a legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható; meggyőződve arról, hogy a tényleges felelősséggel rendelkező hatóságok biztosítanak egy egyszerre hatékony és az állampolgárhoz közeálló igazgatást; tudatában annak, hogy a helyi önkormányzat védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulás a demokratizmus és a hatalom decentralizálása elvein alapuló Európa kialakításához; megerősítve, hogy ez feltételezi a demokratikus döntéshozó testületek által támogatott és a hatáskörök, ezek gyakorlását és a működéséhez szükséges eszközök felett széleskörű autonómiával rendelkező helyi hatóságok létét, a következőkben állapodtak meg 1. cikkely A felek a charta 12. cikkelyében foglalt módon és mértékig magukra nézve kötelezőnek ismerik el a következő cikkelyeket. 1. RÉSZ 2. cikkely A helyi önkormányzat alkotmányos és jogi megalapozása A helyi önkormányzás elvét a belső jogalkotásban és amennyire lehetséges az alkotmányban is el kell ismerni. 3. cikkely A helyi önkormányzás fogalma 1. A helyi önkormányzás a helyi igazgatási szervek jogszabályi kereteken belüli jogát, effektiv lehetőségeit jelenti a közügyek jelentős részének saját hatáskörben és a lakosság érdekében történő szabályozása és igazgatása terén. 2. E jogot azon tanácsok vagy gyűlések gyakorolhatják, melyek tagjait szabad, titkos, egyenlő, közvetlen és általános szavazással választják, és amelyek beszámolási kötelezettséggel bíró végrehajó szervekkel rendelkezhetnek. E rendelkezés nem érinti az állampolgári gyűlésekhez való folyamodását, a népszavazást vagy a közvetlen állampolgári részvétel egyéb formáit, ott ahol ezt jogszabály lehetővé teszi. 4. cikkely A helyi önkormányzás hatásköre 1. A helyi hatóságok alapvető illetékességét az alkotmány vagy törvény határozza meg. Az ilyen rendelkezések azonban lehetővé teszik a helyi hatóságok speciális célú, a törvény szellemének megfelelő hatáskörökkel és kötelezettségekkel való felruházását. 2. A helyi hatóságok jogszabályi keretek között, teljeskörű diszkrecionális jogosítványokkal rendelkeznek minden olyan ügyben, amely hatáskörükbe tartozik. 3. Általában a közfeladatokat lehetőleg az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási szerveknek kell megvalósítaniuk. A feladatok más igazgatási szervekre történő átruházása a feladat természetéből, jellegéből, a hatékonysági és gazdaságossági követelményektől függ. 4. A helyi hatóságok hatásköre általában teljes és kizárólagos. Ezeket más központi vagy regionális szerv csak jogszabály ilyen értelmű rendelkezése alapján korlátozhatja. 5. Ha a helyi hatóságokra központi vagy regionális szerv hatáskört ruház át, a helyi önigazgatási szervek — lehetőség szerint — ennek gyakorlását a helyi körülményekhez igazíthatják. 6. A helyi hatóságokat az őket közvetlenül érintő tervezési és döntéshozatali folyamatokban lehetőség szerint számításba kell venni a megfelelő időben és formában. 5. cikkely A helyi hatóságok területi határainak védelme Nem lehet megváltoztatni a helyi önigazgatási határokat az érintett helyi közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy — ahol jogszabály lehetővé teszi — népszavazás nélkül. 6. cikkely A helyi hatóságok feladatainak megfelelő igazgatási struktúrák és források 1. A helyi hatóságok — anélkül, hogy a törvény által alkotott általánosabb rendelkezéseket sértenék — a helyi szükségleteknek megfelelően és a hatékonyság biztosítása céljából saját maguk kell hogy meghatározzák belső igazgatási struktúrájukat. 2. A helyi hatóságok személyzetéről szóló szabályzatnak lehetővé kell tennie a magasan kvalifikált tehetséggel, szakértelemmel bíró személyzet toborzását: ennek megfelelően biztosítani kell a képzési lehetőségek, a jutalmazás, valamint az előrelépés feltételeit. 7. cikkely A felelősség helyi gyakorlásának feltételei 1. A helyi választott képviselők helyzetének biztosítani kell a mandátumuk szabad gyakorlását. 2. Megengedett a hivatal gyakorlása során felmerülő kiadások, a keresetkiesés megfelelő kompenzálása, valamint az elvégzett munka és a megfelelő szociális védelem díjazása. 3. A helyi választott tisztség viselésével összeférhetetlen funkciókat és tevékenységeket csak törvény vagy jogi alapelvek határozhatják meg. 8. cikkely A helyi hatóságok tevékenységének felügyelete 1. A helyi hatóságok tevékenységének felügyeletére csak az alkotmányban vagy a törvény által előírt esetekben és eljárási keretek között kerülhet sor. 2. A helyi önigazgatási szervek tevékenységének felügyelete általában csak e tevékenység jogszerűségének és az alkotmány elveinek való megfelelés vizsgálatára irányulhat. Mindazonáltal magasabb szintű igazgatási szervek igazgatási felügyeletet gyakorolhatnak a helyi önigazgatási szervek felett azon feladatok tekintetében, amelyek végrehajtási jogköre a helyi hatóságokat illeti. 3. Az igazgatási felügyeletet oly módon gyakorolni, hogy az azt megvalósító szerv beavatkozása arányban legyen a védeni szándékozott érdekek fontosságával. 9. cikkely A helyi szervek pénzügyi forrásai 1. A helyi önigazgatási szervek a nemzeti gazdasági politika keretein belül megfelelő, saját pénzügyi forrásokra jogosultak, melyeket hatáskörük gyakorlása során szabadon használhatnak fel. 2. A helyi hatóságok pénzügyi forrásai nagyságának az alkotmányban vagy a jogszabályokban meghatározott feladataik mértékével kell arányban állnia. 3. A helyi hatóságok pénzügyi forrásainak legalább egy részét az olyan helyi adó- és díjbevételek tegyék ki, amelyek mértékének meghatározására törvényadta keretek között ezen hatóságuknak lehetőségük van. 4. Azon pénzügyi rendszereknek, amelyek alapján a helyi hatóságok pénzügyi forrásai rendelkezésre állnak, rugalmasnak kell lenniük, lehetővé téve — amennyiben ez a gyakorlatban lehetséges — a feladatok megvalósítása költségeinek változásával való lépéstartást. 5. A pénzügyileg gyengébb helyi hatóságok védelme szükségessé teszi a pénzügyi kiegyenlítési eljárásokat, illetőleg az ennek megfelelő intézkedéseket, amelyek célja a potenciális pénzügyi források egyenlőtlen elosztásából fakadó hatások, valamint az így keletkező pénzügyi terhek korrekciója. Az ilyen eljárások, intézkedések nem csökkenthetik a helyi hatóságok választási szabadságát a saját felelősségük alá tartozó területeken. 6. A források rájuk eső részének felosztása módjáról megfelelő formában, ki kell kérni a helyi önigazgatási szervek véleményét. 7. A lehetőséghez mérten a helyi önigazgatási szerveknek juttatott támogatás nem fordítható speciális tervek finanszírozására. Az állami támogatás nem korlátozhatja a helyi önigazgatási szervek diszkrecionális jogkörét. 8. Beruházási hitelhez a helyi hatóságok a nemzeti tőkepiacon juthatnak törvény által meghatározott keretek között. 10. cikkely A helyi önigazgatási szervek egyesülési joga 1. A helyi önigazgatási szervek joga, hogy feladataik megvalósítása során — jogszabály által előírt keretek között — együttműködjenek és más helyi hatóságokkal egyesüljenek közös érdekeltségű feladatok ellátása érdekében. 2. Minden állam köteles elismerni helyi önigazgatási szerveinek jogát arra, hogy közös érdekei védelme és elősegítése érdekében nemzeti vagy nemzeti szövetség tagjai legyenek. 3. A helyi önigazgatási szervek jogszabály által előírt feltételek mellett együtt ködhetnek más államok helyi önigazgatási szerveivel. 11. cikkely A helyi önigazgatás jogi védelme A helyi önigazgatási szervek jogszolgáltatást vehetnek igénybe hatáskörük szabad gyakorlásának és azon helyi önigazgatás elveinek védelme érdekében, amelyeket az alkotmányvagy a belső jogszabályozás rögzített. II. RÉSZ Vegyes rendelkezések 12. cikkely Vállalások 1. A szerződő felek magukra nézve a charta I. részéből legalább húsz bekezdést kötelezőnek ismernek el, azzal hogy legalább tíz bekezdést a következőkből kell kiválasztani:- 2. cikkely;- 3. cikkely, 1. és 2. bek.;- 4. cikkely, 1., 2. és 4. bek.;- 5. cikkely;- 7. cikkely, 1. bek.;- 8. cikkely, 2. bek.;- 9. cikkely, 1., 2. és 3. bek.;- 10. cikkely, 1. bek.;- 11. cikkely. 2. Minden egyes szerződő állam köteles a ratifikálási okmány benyújtáskor, elfogadáskor vagy jóváhagyáskor az Európa Tanács főtitkárával közölni azon bekezdéseket, amelyeket a jelen cikkely 1. bekezdésének megfelelően választott. 3. A szerződő felek bármikor értesíthetik a főtitkárt arról, hogy olyan bekezdéseket is elismernek magukra nézve kötelezőnek, amelyeket e cikkely 1. bekezdése alapján még nem fogadtak el. Az ilyen vállalást a ratifikációs, csatlakozási vagy jóváhagyási okmány részének kell tekinteni, és a bejelentésnek a főtitkár által történt elfogadásától számított három hónapos periódus lejártát követő első napon lép életbe. 13. cikkely Szervek, melyekre a charta hatálya kiterjed A jelen charta tartalmát képező önkormányzati elvek a szerződő felek területén lévő minden önigazgatási, szervezeti kategóriára érvényesek. Azonban minden szerződő fél ratifikációs, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor megjelölheti azon helyi és regionális szervezeti kategóriákat, amelyekre korlátozottan érvényes a jelen egyezmény, vagy azokat, amelyeket ebből kizártnak tekint. A feleknek a későbbiek során is lehetőségük van újabb helyi, vagy regionális szervezeti kategóriák beiktatására az Európa Tanács főtitkárának értesítése útján. 14. cikkely Rendelkezés az információnyújtásról Minden szerződő fél köteles az Európa Tanács főtitkárának minden idevágó, a charta rendelkezéseivel való megfelelés érdekében hozott jogalkotásra és egyéb intézkedésre vonatkozó információt megadni. III. RÉSZ 15. cikkely Aláírás, ratifikálás és hatálybalépés 1. Jelen charta az Európa Tanács tagjai számára nyílt szerződésnek tekintendő. Ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás tárgyát képezi. A ratifikációs, elfogadó vagy jóváhagyó okmányokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni. 2. A charta három hónappal azután lép hatályba, hogy az Európa Tanács négy tagállama az előző bekezdésnek megfelelően kinyilvánította a chartához való hozzájárulását. 3. Az e szándékukat később kifejező államok esetében a charta a ratifikációs, elfogadó vagy jóváhagyó okmány letétbe helyezésétől számított három hónap elteltével, a következő hónap első napján lép hatályba. 16. cikkely Területi klauzula 1. Minden állam aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó, vagy csatlakozó okmányok letétbe helyezésekor köteles meghatározni azon területet vagy területeket, melyekre nézve a charta érvényes,. 2. A későbbiek során bármely állam az Európa Tanács főtitkárának tett nyilatkozattal kiterjesztheti a charta alkalmazási területét. Az ilyen területekre nézve a charta a bejelentésnek a főtitkár által történt elfogadásától számított harmadik hónapot követő hónap első napján lép hatályba. 3. Minden, az előbbi két bekezdésben jelzett bejelentést vissza lehet vonni, ami a deklarációban megjelölt területet illeti, a főtitkársághoz címzett jegyzék formájában. A visszavonás azon hónap első napjától lép érvénybe, amely a jegyzéknek a főtitkárhoz való beérkezését követő hat hónapos periódus után következik. 17. cikkely Felmondás 1. Egyetlen aláíró fél sem mondhatja fel a szerződést a hatályba lépéstől számított öt éven belül. A felmondás szándékáról hat hónappal korábban értesíteni kell az Európa Tanács főtitkárát. A felmondás nem érinti a charta érvényességét a többi állam vonatkozásában, feltéve, ha a szerződő felek száma nem csökken négy alá. 2. Bármely aláíró fél az előző bekezdés alapján felmondhatja az I. rész általa korábban elfogadott bekezdését, amennyiben a 12. cikkely 1. bekezdésében jelölt bekezdések száma és típusa továbbra is kötelező érvényű marad rá nézve. Ha valamely aláíró fél egy bekezdés felmondása következtében nem felel meg a 12. cikkely 1. bekezdésében foglaltaknak, akkor úgy kell tekinteni, mintha a charta egészét mondta volna fel. 18. cikkely Értesítés Az Európa Tanács főtitkára köteles a tagállamokat értesíteni: a) minden aláíróról; b) minden ratifikációs, elfogadó, jóváhagyó nyilatkozat letétbe helyezéséről; c) minden, a 15. cikkelynek megfelelő hatályba lépési dátumról; d) minden, a 12. cikkely 2. és 3. bekezdése alkalmazásával kapcsolatban kapott értesítésről; e) minden, a 13. cikkely alkalmazásával kapcsolatos értesítésről; f) minden egyéb, a chartával kapcsolatos cselekedetről, értesítésről vagy közlésről. Az okmány hiteléül a meghatalmazott felek kézjegyükkel látták el ezt a chartát. Strasbourgban, 1985. október 15-én a szerződés angol és francia változata egyaránt hiteles formában, egyetlen példányban készült, amelyet az Európa Tanács irattárában helyeztek el. Az Európa Tanács főtitkára minden egyes tagországnak hitelesített példányt küld.
