Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-01 / 112. szám

4 ^Közgazdasági fígyeÜT A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója Az SZMB és a kisprivatizáció A gazdasági reform első lépéseinek egyike a tulajdonviszo­nyok megváltoztatása. Ez hazánkban két fázisban - kis- és nagyprivatizáció - történik. A privatizációval párhuzamosan folyik az ún. reprivatizáció, tehát a vagyon visszaszolgáltatása eredeti tulajdonosainak vagy azok örököseinek. A Szövetségi Gyűlés a kisprivatizációról szóló 427/1990 sz. törvényt 1990 október 25-én fogadta el. Lényege: a tulajdonvi­szonyok átruházása jogi és fizikai személyekre. A restitúció (kárpótlás), illetve a reprivatizáció kérdését a 403/1990 sz. törvény tárgyalja. S végül, de távolról sem utolsósorban e törvé­nyek sorába tartozik a sokáig vitatott földtörvény is, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a Szövetségi Gyűlés. A tulajdonjog átruházása az ingó és ingatlan vagyont egyaránt érinti, miközben a leginkább érdekeltek - a mezőgazdaságon kívül - a kereskedelmi és a szolgáltatói szférában működő vállalatok. Ami a tulajdonjog átruházásának formáit illeti, a nyilvá­nos árverés a leggyakoribb, amelyeket a privatizációs bizottsá­gok rendeznek meg. * Bankunk aktívan részt kíván venni a kisprivatizáció folyamatá­ban. Fióküzemeink hiteleket nyújtanak az érdeklődők számára a privatizálandó üzemegység megvásárlására (telek, épület, gépi berendezések, felszerelés stb.), valamint az üzemegység folya­matos ellátására. Előnyben részesítjük viszont azokat a klien­seinket, akik mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcsolatos tevékenységet kívánnak folytatni (élelmiszer-ipari termékek for­galmazása, kertészeti cikkek árusítása, mezőgazdasági termé­kek feldolgozása, illetve ezen termékek forgalmazása, továbbá pékségek, vágóhidak, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemelte­tése). Ide sorolhatók még a mezőgazdasági turizmust elősegítő létesítmények és szolgáltatások, főleg vidéken. A hitelnyújtás feltétele a vállalkozói engedély, valamint a nyil­vános árverésen készült jegyzőkönyv felmutatása, az üzemegy­ség beszerzési árával együtt. Fontos tudni azonban, hogy ügyfeleink szükség esetén még az árverés lefolytatása előtt egyezséget köthetnek bankunkkal a hitelnyújtást illetően, amely egyezséget mi kötelező érvényűnek tekintünk. Az ügyfél írásbeli kérelmét, a hiteltörlesztés feltételeinek megbeszélését, valamint a mindkét fél részére elfogadható terminus elfogadását követően általában az üzemegység megvá­sárlási árának összegében nyújtunk hitelt. Időtartamát illetően lehet rövid, közép- és hosszú lejáratú. A kamat felső határa 22 százalék. Orga Konuchová Szerkeszti: Pavel Vaéek Könyvespolcra Az inga megmutatja Ahogy kézhez kaptam a köny­vet, azonnal kivettem a lapjaiba vésett, ovális alakú mélyedésből az odahelyezett, sárgarézből ké­szült ingát, és felszereltem, mert feltétlenül egyetértek az angol szólásmondással: A puding pró­bája, hogy megeszik. Nem kétel­kedtem addig sem a különféle, fény hő- és energiasugárzás ha­tásában, a bioenergia létezésé­ben, de hát más dolog valamit feltétel nélkül elhinni, és megint csak más valamiről személyesen meggyőződni. Hasappasic Oszmán, a könyv horvát származású szerzője be­vezetőjében ugyan megírta, hogy az emberek 90 százaléka rendel­kezik radiesztétikai érzékenység­gel, mégis csodálkoztam, amikor Az ingával végzendő munka he­lyének megválasztása című feje­zet elolvasása után jobb kezembe vettem, majd feltettem a kérdést: Hogyan mutatod azt, hogy „igen“. Csodálkoztam, mert kér­désemre megmozdult, és az óra járásával azonos irányban körfor­gásba kezdett, amikor pedig a ke­reső antennának tekintendő, előre nyújtott bal kezemet tenyérrel fel­felé fordítottam, nyomban ellenke­ző irányba kezdett mozogni. Elfogadtam a szerző állítását: ilyen módon mintegy „beszélget­ni“ lehet az ingával, mert megmu­tatja a pozitív, tehát a jótékony és a negatív, vagyis a káros hatású sugárzások helyét, irányát. A Ra­­diesztetikai diagnosztika és a Víz­keresés című fejezetek elolvasá­sa után hozzá is kezdtem laká­som vizsgálatához. Ingám moz­gása alapján örömmel nyugtáz­tam: íróasztalom pozitív sugárzási zónában áll, jól választottam meg az észak-dél irányú ülést, és pon­tosan kimutatta a vízvezeték elhe­lyezését, a vízfolyás irányát, vala­mint a neutrális, semleges zónák nagyságát is. A közel kétszáz oldalas könyv végén található az Élelmiszerek kalóriatáblázata c. kimutatás, amely szerint hazai gyümölcseink közül legnagyobb energiatartalma az aszalt almának (1050 kJ) és az aszalt szilvának (1135 kJ) van. A Westinvest Kft. kiadásában megjelent könyv ára, az ingával együtt 178 Ft. Értesülésem szerint hamarosan nálunk is árusítani fogja a Gardenia termelőszövet­kezet, valamint a Természetgyó­gyászok Szövetsége részvénytár­saságának boltja. (hajdú) 11991. július 1. I í ÚJSÁG )l TALÁLKOZÁS MAXWELL LEE VEGETÁRIÁNUSSAL Életforma Mindahányszor egyéniséggel talál­kozik az ember, lelkiismeretfurdalása támad, eddigi ,.ésszerűtlen“ életmód­ja miatt. Úgy éreztem magam én is, mint akit leforráztak, amikor Pozsony­ban Maxwell Leevel beszélgettem. Természetesen nem azért, mert ó a Nemzetközi Vegetáriánus Mozga­lom titkára és az Európai és az Angol Vegetáriánus Unió elnöke egysze­­mélyben - egyébként sem vagyok a különböző tisztségek halmozásának híve -, hanem a meggyőződéséből fakadó, ugyanakkor szerény magabiz­tossága miatt. Ha lehet egyáltalán szerénységről beszélni a magabiztos­ság kapcsán. Hogyan lehet az, hogy ennyire eggyé válik az ember a hité­vel? Miért nem követik mindenütt ez­rek és ezrek a példáját, miért él úgy az emberiség, hogy közben önmagát és környezetét is felemészti? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoz­tatnak azóta is. A környezet hatása A mosolygós angol úr az ésszerű­ségen alapuló életforma hirdetője. Feleségével, Sylvia asszonnyal együtt „veganik“, vagyis olyan vegetáriánu­sok, akik az állati eredetű anyagokat nemcsak hogy étrendjükből kizárják, hanem bőrből készült tárgyakat sem viselnek. Úgy tűnik, ez már egyfajta álhumánus szentimentalizmus, de a házaspár mindezt oly természetes­nek veszi, mint a lélegzést. Megjele­nésük szimpatikus, senkit sem kíván­nak erőnek erejével meggyőzni élet­formájuk igazáról. Mint Lee úr elmondotta, 12 eszten­dős kora óta él vegetáriánus étrenden. Részben elszántság, részben pedig a testvéréhez fűződő érzelmi kötődés­ből fakad. Idősebb leánytestvére ugyanis régebben vegetáriánussá lett, miután rádöbbent, hogy a legkedve­sebb báránykáját ették meg egyszer ebédre. A mosolygós angol 59 évesen is kiváló egészségnek örvend, annak ellenére, hogy volt időszak, amikor „tudományos“ alapon próbálták őt meggyőzni arról, hogy a vesztébe rohan. Nem újkeletű nézet az övé. Chica­góban - az amerikai kontinens húsi­parának fellegvárában - tartották az első, félhivatalos vegetáriánus világ­konferenciát 1890-ben. Az „igazira" 1908-ban Drezdában került sor. A le­gutóbbi tavaly Izraelben volt, a legkö­zelebbi pedig jövőre az indiai Madrasz állambeli Új Delhiben lesz. Lee úr meggyőződése, hogy az emberiség többsége ma is nagy részt növényi eredetű táplálékon él: erkölcsi meggyőződésből fakadóan, egész­ségügyi okokból vagy kényszerűség­ből, illetve a hitük szerint. Az évtizedek során felgyülemlő ismeretek alapján minden fenntartás nélkül állít(hat)ja, hogy a vegetáriánus étrend kiegyen­súlyozottabbá, egészségesebbé teszi az embereket. Miközben a mezőgaz­dasági termelők óriási gondja világ­szerte, a tej és a hús értékesítése... Érdekes, hogy az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) a mai napig nem nyilvánította ki ezzel kapcsolatban egyértelműen az álláspontját. Lee úr szavai szerint (az amerikai Cornell Universiti of Agrikulture 1991. márciusi statisztikai adatai alapján) Angliában a felnőtt népesség mintegy 7 százaléka teljes vegetáriánus. Ez az arány látszólag nem nagy, viszont meglepő, ha az adathoz hozzászámít­juk a 11-18 éves korosztályt, valamint azokat, akik csupán húst nem fo­gyasztanak (tojást, tejterméket igen). Angliában a populáció 19 százaléka vegetáriánus! Mások a gazdasági érdekek Az angol húsipar kellőképpen félti is az évszázadok alatt kivívott pozícióit. Csupán reklámcélokra 200 millió fontsterlinget használ fel évente, ezzel szemben a jóval szerényebb bevéte­lekkel bíró vegetáriánus unió csupán mintegy 120 ezret. Nagy kihívásnak tekinti most a ke­let-európai politikai reformok nyújtotta lehetőségeket. A szemléletváltás ve­lejárója, hogy bizonyos értelemben változik az emberek életstílusa is. Ez­zel kapcsolatban nem kívánt további részletekbe bocsátkozni, de elárulta, hogy tudomása szerint meglepően széles körben elterjedt a növényi ere­detű táplálék fogyasztása Magyaror­szágon, Lengyelországban, Cseh­szlovákiában és Romániában is. Az elzártság évei szerinte nem ha­tottak negatívan, csupán az új szemlé­letmód elterjedését lassították. Ezért is tapasztalható most a szinte robba­násszerű hódítása az említett orszá­gokban. Ezt azonban a felnőtt társa­dalomban pillanatnyilag inkább a gaz­dasági helyzet romlása befolyásolja, viszont a fiatalok többsége tudatosan vállalja. ítéleteiben ennél jóval mesz­­szebb merészkedett. Cáfolta, misze­rint a terhes nőknek és a gyermekek­nek nem ajánlható e „diéta", ez csu­pán egyes gazdasági és politikai körök reklámhadjáratának része. Tények Szavainak súlya van, ezt tények is alátámasztják. Az amerikai Dietetikus Asszociáció 1986-ban hivatalosan is elismerte, sót ajánlotta a vegetáriánus életmódot. A fiatalkori ekcémák és allergikus kiütések vagy egyéb reak­ciók egy részének oka a túl fiatal korban adagolt tehéntej. A tejtermelők nem nagy örömére megállapították, hogy a tehéntejben található béta lak­­toglobulin (egyfajta fehérje) a nyilván­tartott tíz leghatékonyabb allergén közt szerepel! Megszokott étrendün­ket pedig alig tudjuk elképzelni ma még, tej, tojás és hús nélkül. Elvetjük a szokatlant anélkül, hogy akár egyszer is megpróbálnánk. Érde­kes módon alig tűnik fel valakinek, hogy a zömében vegetáriánus étele­ket tartalmazó diéták a leghatéko­nyabb gyógymódok közé tartoznak. Az állattenyésztésre és a takar­mánynövények termesztésére a me­zőgazdasági területek 87 százalékát használják. (USA-ban 85 százalék). A kipusztított trópusi őserdők mintegy 50 százaléka az állattenyésztés fej­lesztésének „köszönhető“. Az állatte­nyésztés a felelős továbbá a világmé­retű vízszennyeződések 50 százalé­káért is. Arról nem is szólva, hogy az ózonlyuk tágulását okozó gázok közt szerepel a metán, amelynek legna­gyobb hányadát a kérődzők termelik. Az üvegházhatás, a lassan, de biz­tosan változó klíma hatására pedig jócskán sivatagosodnak a szárazföl­dek. Nem megoldás, ha egyik napról a másikra lemondunk az ízes hambur­gerről vagy a rostonsültröl. Viszont elgondolkodtató, hogy az állatte­nyésztés milyen nagy mértékben gyorsítja bolygónkon a pusztító folya­matokat. Ugyanakkor a nagyméretű növénytermesztés sem kíméli a ter­mészetet. Megtalál(hat)juk valaha is az olyannyira kívánt egyensúlyi helyze­tet? SZTRUHÁR GYŐZŐ A szociográfia segítségével Szembesülni a tényekkel Azt mondják, hogy a mutatott képért nem a tükör a felelős. Elő­fordul azonban, hogy az is torzít. Arról, hogy mennyire alkalmas, illetve alkalmatlan a statisztikai rendszer a változó gazdasági vi­lág tükrözésére, sokat vitatkoz­hatnánk. A pluralista, differenciá­lódó, piacgazdasági alapon szer­veződő társadalom sok szem­pontból másfajta statisztikát köve­tel. A szociográfia és a szocioló­gia tudományának újbóli alkalma­zásán alapuló statisztikának nem államigazgatási igényeket kell ki­elégítenie, hanem az egyes gaz­dasági szereplők számára hasz­nálható információkat kell szolgál­tatnia. A gazdaság átalakulása során egy sor új kihívással is találkozik a szúkebben vett gazdaságpoliti­ka. Ezek közül talán a legfonto­sabb a privatizáció, a tulajdonvál­tás. Statisztikai hivatalainknak fel kell készülniük a folyamat méré­sére, hiszen e nélkül még csak képünk sem lehet a gazdasági átalakulásról. A privatizációt azonban nem elég csupán mérni, elemezni is kell az átalakulás eredményét, hatását a gazdálko­dók közötti erőviszonyok alakulá­sára. Az adott piacon figyelemmel kell követni az egymással vertiká­lis kapcsolatban is lévő termelők számának, a monopolizáltság fo­kának alakulását, az árak változá­sát. A versenyképesség alapos vizsgálatához az árakat, béreket, költségeket, órabéreket együtte­sen kell elemezni. A pénzügyi fo­lyamatok figyelemmel kísérésé­hez elengedhetetlen a pénzmeny­­nyiség kategóriáinak, a hitelállo­mánynak és a kamatok alakulásá­nak ismerete. A gazdaságstatisz­tika teljesen új területe lesz a csödstatisztika is. Rengeteg feladatot jelent a vi­lággazdasághoz való újfajta kap­csolódás. Ma már nem elég né­hány tucat, külkereskedelmi jog­gal rendelkező vállalat export-im­port forgalmának nyomon követé­se. Az árak, cserearányok - már csak a korábbinál sokszorosan több exportáló és importáló miatt is - nem államközi egyezmények, hanem a valós piaci viszonyok nyomán alakulnak. Mindezek sta­tisztikai megfigyelése és tükrözé­se más módszereket és eszközö­ket kíván. A vegyes vállalatok száma napról napra változik, a napvilágra került rengeteg eltérő adat arról tanúskodik, hogy nem megoldott egységes statisztikai számbavételük. Jogos igény te­hát, hogy ne csak a beáramló töke nagyságáról, hanem az itt szer­zett profit kiviteléről is legyen ké­pünk. Se szeri, se száma a jövőben várható társadalmi feszültségek­nek, melyekről a társadalomsta­tisztika (a szociográfia és közvé­lemény-kutatás igénybevételével) alapján nyerhetünk csak képet. A statisztikusok által megfigyelen­dő kör azonban bővül is: a mun­kanélküliség, a bűnözés, a de­viáns viselkedés formái, okai, va­lamint az elszegényedés és el­­nyomorodás folyamata, a társa­dalom romló egészségi állapota mind-mind a statisztikai feladatok számát gyarapítja.-ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom