Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-31 / 137. szám

2 1991. július 31. Szabad ÚJSÁG A SZÖVETSÉGI BELÜGYMINISZ­TÉRIUM átszervezéséről tartott tegnap sajtóértekezletet Ján LangoS. A tárcaveze­tő egyebek között elmondta, hogy a szövet­ségi rendőrség parancsnokává Jan Rumi első belügyminiszter-helyettest nevezték ki. A közbiztonsági testületek közül csupán a rendőrség vizsgálati főosztálya és kom­mandó egysége maradt a belügyi tárcave­zető hatáskörében. A miniszter fenntartá­sokkal fogadta Ladislav Pittner szlovák belügyminiszternek, illetve Peter Socha alezredesnek, a Szlovák Katonák Szövetsé­ge elnökének nyilatkozatát, amelyben tá­mogatásukat fejezték ki a szlovákiai nem­zeti gárda létrehozásával kapcsolatban. A GYAKORI esőzés miatt eltérő ütemben folyik az aratás Nyugat-Szlováki­ában is. Míg a déli járásokban a végéhez közeledik, az északi vidékeken csak most kezdődik meg a betakarítás. A Galántai járásban például már korábban learatták az egész ősziárpa-termést, s tegnap a tava­szi árpa betakarítása is véget ért. Gerhard stoltenberg német védelmi miniszter — aki hivatalos cseh­szlovákiai látogatáson tartózkodik — teg­nap Karel Holub altábomagynak, a Cseh­szlovák Hadsereg vezérkari főnöke helyet­tesének és Jozef Tuchyfia vezérőrnagynak, a Keleti Katonai Körzet parancsnokának társaságában egy poprádi katonai kiképző központban járt. A PRÁGAI Közvélemény-kutató Inté­zet júliusi felmérése szerint az állampolgá­rok több mint egy negyede (26 %) véleke­dik úgy, hogy 1989 novembere után egyen­jogú viszony van a csehek és a szlovákok között. A megkérdezettek nem egész 50 százaléka hajlik arra a véleményre, hogy a másik nemzetet előnyben részesítik. Ami a nemzeti kisebbségek által lakott területe­ken az anyanyelvnek a hivatalos kapcsola­tokban való használatát illeti, inkább Cseh­országban voltak többen (37 %), akik ezt helyeslik. Morvaországban az arány 29, Szlovákiában pedig 24 százalék volt. SúLYOS bűncselekmény ügyében folytat nyomozást az észak-csehországi rendőrség. Tegnapi tájékoztatásuk szerint múlt pénteken a Déííni járásban levő Rumburkban egy lakásban három holt­testre bukkantak. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a férfi és két nő erőszakos bűncse­lekmény áldozatává vált. KlRÁLYHELMECEN ülést tartott az Együttélés Politikai Mozgalom területi választmányának vezetősége. Dr. Gyimesi György elnök elemezte a jelenlegi politikai helyzetet, illetve a mozgalom szerepét, majd az országos választmány legutóbbi tanácskozásán elhangzottakról s a mozgal­mat érintő aktuális kérdésekről tájékoz­tatta az ülés résztvevőit. A vezetőség tagjai állást foglaltak szervezeti kérdésekkel kap­csolatban is. A továbbiakban a jelenlevők áttekintették a szeptemberben induló vá­lasztási előküzdelem előkészületeit. A tes­tület a kampány során továbbra is szorosan együtt kíván működni az MKDM területi választmányának elnökségével, s ezért úgy döntött, hogy havonta egyszer a két szerv együttes ülést tart. A vezetőség megvitatta és elfogadta Gyimesi Györgynek azt a ja­vaslatát, hogy 1991. október 12-ére hívják össze az Együttélés területi konferenciáját. Tiltakozás Az Együttélés Politikai Mozgalom Tőketerebesi Területi Választmánya támogatja a Csallóköz lakosságának és az Eurolánc polgári kezdeményezés­nek a tiltakozását a bősi vízlépcső épí­tésének befejezése ellen. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a számos külföldi hazai tiltakozás, valamint petíció eddig csak süket fülekre talált, és azt, hogy a szlo­vák kormány után a szövetségi kor­mány is a vízlépcső ideiglenes üzembe helyezésével kapcsolatos előkészületek megkezdése mellett foglalt állást. Tilta­kozunk az ellen, hogy a nép által vá­lasztott honatyák nem veszik figyelem­be választóik akaratát, s azokat a ténye­ket sem, amelyek a vízlépcső kivitelezé­sének befejezésével a terület lakossá­gát sújtaná. Tiltakozunk az ellen is, hogy egyes vezető körök a gát menti megmozdulásokat politikai és nemzeti kisebbségi akcióként igyekeznek fel­tüntetni, illetve kezelni. Együttélés területi választmánya KIRÁLYHELMEC i Agrometeorológia A 30. naptári héten, július 22—28-án a levegő heti középhőmérsékle­te 19—20 fok körül alakult, ami átlagosnak mondható. A nappali hőmérséklet csúcsértéke elérte a 31 fokot A legalacsonyabb nappali hőmérséklet 9—18, a talaj mentén 5—17 fok volt Szerdán és szomba­ton kiadós esőket mértek, a heti csapadékösszeg 20—30 mm, Közép- Szlovákia déli részein 10—20 mm között mozgott A kihasználható vízkapacitás — csütörtökön 80 cm-es mélységig mérve — a kukorica-, a cukorrépa- és a lucernatáblák alatt 10—130 mm volt, ami a maximális vízkapacitás 6—60 százaléka. A hét végén elsősorban a felszíni rétegekben nőtt a talaj nedvességtartalma. A változékony időjárás megzavarta az aratást, pedig már a síkságok peremterületein és az alacsony fekvésű katlanokban is beérett a gabo­na. Északon, a hegyaljai területeken a gabona a tejesérés és a sárgaérés fázisában van. Dél-Szlovákiában virágoznak a korai és középkorai magkukorica-hibridek, a kései hibridek kalászolni kezdenek. A kukori­ca növényzete elérte a 120—190 cm-es magasságot, de fejlődése 4—7 nappal elmarad az átlagostól. A kajszi és a korai őszibarackfajták már a síkságok peremterületein és az alacsony fekvésű katlanokban is megértek. A hét végén Szlovákia déli részein várhatóan virágozni kezdenek a középkései és kései magkukorica-hibridek. Előrejelzés augusztus 5-éig Jobbára felhős idő várható, délutánonként záporokkal, zivatarokkal. Péntektől derült lesz az ég, meleg időre számíthatunk. Az éjszakai hőmérséklet 13—17, a hegyvidéki völgyekben 11 fok körül alakul. A nappali hőmérséklet csúcsértéke 24—28, péntektől 26—30, délen és délnyugaton helyenként 32 fokig emelkedik. _________________________AGROMETEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT^ A külföldi tiltakozás sem segít? (Folytatás az 1. oldaltól) kítás nélkül, fáradhatatlanul küzd a „gi­gantománia csodájának” üzembe állítása ellen. Az első tiltakozó levelüket még 1989-ben küldték el Marián Őalfának, il­letve az akkori szlovák kormány elnöké­nek, Milan Ciőnek és az SZNT akkori el­nökének, Rudolf Schustemek, ám a há­rom politikus közül egyik sem válaszolt a levélre. Aztán megszervezték tiltakozó akciójukat a csölösztői gáton, amikor a demonstráció résztvevői kéz a kézben, élőláncot alkotva, jelképesen bizo­nyították, a környék lakosai félelmükben kapaszkodnak egymásba. A tiltakozó ak­cióra meghívták Vladimír OndruSt, a szlovák kormány akkori elnökhelyettesét, ám ő — egyéb elfoglaltságra hivatkozva — távol maradt. Napjainkban a polgári kezdeményezés aktivistái ismét ott van­nak a gáton. A kormányfő és a belügymi­niszter szerint ott-tartózkodásuk törvény­­ellenes. (A felvízcsatoma elárasztása — a Duna elterelése — vajon nem sérti-e a nemzetközi normákat?) Az Eurolánc képviselői szerint a C változat tervezése és kivitelezése ugyanúgy törvényellenes, mint 1977-ben az előkészítő munkák megkezdése volt. A somotjai Eurolánc polgári kezdemé­nyezés és a Csallóközi Régió egy újabb petí­ciót juttatott el Ján Camogursky szlovák miniszterelnökhöz. Ebben mindössze annyit kémek, szíveskedjen fogadni őket a hivatalá­ban. Ján Camogursky titkárságától tegnap reggel megérkezett a válasz; a miniszterel­nök úr „egyéb, fontosabb elfoglaltsága mi­att” nem tudja fogadni a Csallóközi Régió és az Eurolánc küldöttségét. Eközben Ján Ba­bejt, az Eurolánc egyik vezetőjét telefonon megfenyegették; megölik, mert ha az erőmű üzembe állítása ellen hadakozik, akkor ő a szlovák nép ellensége(l). Nem biztos, hogy a két esemény kapcso­latba hozható egymással. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy a Ján Camogursky vezette szlovák kormány „némiképp” kap­csolatban van az Ivan Camogursky irányí­totta „technokrata maffiával”. Pedig a de­mokratikus országokban jól tudják (amit még Szlovákiában nem tudnak, vagy nem akarnak tudomást szerezni róla), hogy eleve rossz politika az olyan, amely nem a polgá­rok érdekeit szolgálja. (-nő) Akit védelmébe vett az Amnesty International (Folytatás az 1. oldalról) rikai utam alkalmával tájékoztattak az ak­ció szervezői. Még most is szeretném tud­ni, hova tűnt a rengeteg levél; a rendőrség szemétkosarába vagy titkos levéltárába? Arról, hogy valami történik körülöttem, a börtönben az egyik fegyőr elszólásából értesültem. Egyszer, amikor négyszem­közt voltunk, így szólt: Duray, maga egy híres ember! Számomra ez jelzés volt ar­ra, hogy ügyemmel a külföld is foglalkozni kezdett. Tulajdonképpen az ember kilátástalan, rossz helyzetben kerül kapcsolatba az Am­nesty Intemationallel, de ez a kapcsolat mégis életre szóló pozitív meghatározó él­mény. Mert érezteti az üldözöttel, hegy a jó ügy, a jövő s az igazságtalanul üldözöttek érdekében valóban kialakulhat világméretű szolidaritás. Nagyon jó érzés a tudat, hogy az emberek hajlandók a jó ügy érdekében vala­mit is tenni. Amikor 1984-ben másodszor letartóztat­tak, kis reményem volt arra, hogy el ne ítéljenek. Én akkor hét év fölötti büntetésre vártam. S hogy ez nem következett be, ebben az Amnestynek is része volt! Természetesen más, nemzeúközi politikai események, így a szovjetunióbeli változás, Gorbacsov megvá­lasztása az SZKP élére s ennek következté­ben az itteni rendszer elbizonytalanodása, ugyancsak közrejátszottak sorsom alakulá­sában. Az Amnesty volt bizonyíthatóan az egyik tényező, amely hozzásegített a szaba­duláshoz, s ahhoz, hogy lelki sérülések nélkül viseltem d a helyzetet... • Duray úr, Ön az Amerikai Egyesült Államokban személyesen is találkozott azokkal, akik az Amnesty révén felemelték szavukat kiszabadítása érdekében. Mit je­lentettek Önnek ezek a találkozások? — Másfél évig tartó amerikai utam alkal­mából több olyan egyetemre hívtak meg, amelynek Amnesty-csoportja szintén része­se volt a kiszabadításomra indított akciónak. Ritka és megható élményt jdentettek e ta­­ncsak én, az amerikai diá­lálkozások. De nemcsak é kok is meghatódtak, s őszintén örültek an­nak, hogy az az ember, akiért fdemdték szavukat, most közöttük lehet. Számomra ez volt a legnyagyobb élmény az Egyesült Álla­mokban. • Az, hogy Önt az Amnesty védelmébe vette s akciót indítóit kiszabadítása érdeké­ben, egyben nagy nemzetközi nyilvánossá­got is adott a csehszlovákiai magyar nem­zeti kisebbség sérelmeinek, jogos követelé­seinek— —Kisebbségünk ügye és bebörtönzésem nem választható el egymástól. Engem akkor kétszer is azért börtönöztek be, mert a ma­gyar kisebbség jogvédő bizottságának a szó­vivője voltam, fi a titkosrendőrséggel, a diktatúra védőpajzsával szemben a jogsérté­sek ellen álltam ki, s ez úgy is tekinthető, hogy az én bebörtönzésem csak egy töredé­ke, egy esete volt az itteni magyarságot ért jogsértéseknek... • Közép- és Kelet-Európa országaiban megszűnt az egypártrendszer, a térség álla­mai a demokrácia útjára léptek Felvetőd­het a kérdés: Lesz-e tennivalója ebben a térségben az Amnesty International nek ez­után is? — Mindaddig, amíg bárhol a világon szá­molni lehet az állami önkénnyel, addig szük­ség lesz az Amnesty Intemationalre! Nem vagyok derülátó még abban sem, hogy e szervezet akcióira a demokráciákban már nem lesz szükség. Ugyanis a demokratikus rendszerekben is történhetnek bírósági visszaélések és megtörténhetnek olyan kí­sérletek, amelyek az alapvető emberi jogok és szabadságjogok korlátozására irányulnak. Tehát attól tartok, hogy az Amnestyre még akkor is szükség lesz, amikor az egész föld­kerekségen győzött a demokrácia. (Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk holnapi számában közöljük Du­ray Miklósnak azt a beszédét, amelyet az Amnesty International clevelandi egyete­mi csoportjának gyűlésén mondott el 1989. január 15-én.) (BO) Júliusi levél Egy bölcs megállapítás szerint mindnyájunknak földművelő elődei voltak... A kérdés csak az, hogy hányadik ágon.. ? Az én esetemben első ágon. Ebből adódóan a földdel való kapcsolatom az egyenes genetikai öröklődés mellett egyben konkrét élményekből (nemcsak kelletne­­sekből!) táplálkozik Én még a szántás, vetés, kapálás, kaszálás, betakarítás munkálatai alapján emlé­keimben őrzöm (vagy csak sejtem?) a határ különböző dűlőiben található három hektárnyi szántóföldet, réti és erdei kaszálókat, s azt a két sávnyi erdőt, ami szüleim „ vagyona ” volt Csak a legelőrészt nem tudnám pontosan megjelölni, mert az a község közös tulajdona volt, szükségszerint tisztítottuk valamelyik részét Aztán jött a „minden a miénk” korszak, amikor tulajdonképpen nem is lehetett tudni, hogy kié lett a föld Szüléimét nem az önkéntes „belépés" vitte be a közösbe, hanem a kényszerű kollektivizálás hulláma. Földszeretetünk bizonyítéka az is, hogy amikor a kolhoz-béklyó valamicskét enyhült, azonnal kiléptek, hogy ismét az önálló gazdálkodással próbálkozzanak Igaz, a kilépéskor már nem úgy kerültek vissza a parcellák ahogyan azokat bevitték a közösbe. A jobb minőségű termőföldek megmaradtak a szövetkezetnek azok helyett a határ gyengébben termő dűlőiben mértek ki földet Édesapám, édesanyám (s velük együtt nagymamám és jómagam) gyürkőzése, küszködése a lehetetlennel — különösen a mindenünkből lasemmiző beadási köte­lezettségekkel — mindössze néhány évig tartott Jött a kolhozosítás döntő és vissza­vonhatatlan hulláma, ami végérvényesen elsöpörte az ideiglenesen visszaállított mezsgyéket, barázdákat Számomra még megváltást is jelentett, mert a felnőtté válás körüli évek nyarak ismét a szövetkezeti földeken töltöttem — fillérekért vagy segédkezve édesapámnak, aki azokban az években még a szövetkezetbe bevitt lovainkat hajtotta. Közben eltelt harminc-negyven esztendő. A „minden a miénk" általánosító és ködösítő bugyutasága a falu köztudatából mindmáig nem oltotta ki a régi tulajdon­viszonyokat Példa erre az is, hogy a négy évtizede összeszántott dűlőkben a köztudat ma is nyilvántartja a volt tulajdonosokat A pontos orientációt a határrész megneve­zése mellett a „-féle" kiegészítés adja. Például így: Ardóban a Máté-féle részen, Almafabércen a Bokros-féle oldalon... A vadászok eligazításának az alapja válto­zatlanul az eredeti tulajdonviszony: Ott a Bodnárékban, a kettős tölgyfánál, vagy: a Mezei-vágásban, a ledőlt nyárfánál.. Az édesapám tragikus halálát követő hagyatéki tárgyalás módot adott gondolat­ban végigjárni nehéz örökségünk földjeit, rétjeit, erdejét, egyben szomorú elégtétellel megállapítani, hogy a telekkönyvi dokumentáció — enyhén szólva — foghíjas. A „minden a miénk” (ugyan Iáé is volt. ?, az államé?., a falué?., a termelőszövetkeze­té?... vagy kié?!) örökkévalóságának lidérces álma és az ebből fakadó hiábavalóság eredményezte, hogy a háború utáni telekkönyvi kimutatás ßlösleges adminisztráció lett Igaz, már az első republikából származó dokumentumok is csak amolyan há­­nyavetiek voltak (Akaratlanul is felvetődik a kérdés: Nem volt-e ez általános kisem­­mizésünknek amolyan hivatali része..?!) A tény ugyanis tény marad:pontos telek­könyvi adatok a Monarchia korából valók' A tulajdonjogi viszonyokban eligazítóként aligha használható a szövetkezetbe beszolgáltatott ingó és ingatlanok jegyzéke. Már ahol egyáltalán van ilyen! Mert volt eset (nem is egy!), amikor ezeket a dokumentumokat maguk a tűzzel-vassal kollekti­­vizálók semmisítették meg Hogy miért. ? Nem azért, hogy erről ne lehessen többet számot adni, mert a szocialista kollektivizációt örökkévalónak tartották hanem azért, hogy ne örökítse meg dokumentum azt a tényt, hogy ők a közösbe üres kézzel jöttek.. A földtörvény lehetőséget ad rá (kisebbségi helyzetünk pedig egyenesen kötelez), hogy rendezzük földjeink tulajdonjogi viszonyát A föld, amely eleink élete és álma volt, s amelyet zömében nehéz gürcöléssel váltottak meg és inaikban sajgó munkával műveltek most minket szólít Nekünk itteni magyaroknak gazdasági és politikai szempontból egyaránt fontos, hogy ősi, jogos tulajdonunkat ismét birtokba vegyük illetve tulajdonosként szerepeljünk függetlenül attól, hogy földjeinket (apáink na­gyapáink földjét) önmagunk vagy mások művelik meg. Ezzel egyben azt is bizonyítjuk — meghurcoltatások, kisemmizések és jogfosztott­­ságok ellenére — hogy az itteni tájakon — szülőföldünkön! — itthon vagyunk mert őseink földje korábbról való mint maga az ország amelyben élünk Ha nemcsak „ de facto", hanem „de jure" is tulajdonosai leszünk ennek a földnek akkor kinek lesz joga minket innen kitessékelni, esetleg szétszórással fenyegetni.. ? Mert a föld joga, az élet joga, az otthon joga ideköt bennünket. S ez csak erősödhet, mert gyökereinket saját földjeink és kisebbségi valóságunk erősítik Nem lesz könnyű a tulajdonjogok tisztázása. Nagyapáink gazdag gyermekvállalá­sa (...hol van már a tavalyi hó?) folytán a telekkönyvileg nadrágszíjnyire osztott parcellákat — családi közmegegyezés szerint — egyben használták Pontosabb volt ez a közmegegyezés valamennyi telekkönyvi bejegyzésnél Sajnos, ők már nincsenek közöttünk és az édesapák is távozóban vannak Nem túlozom ej ha azt állítom, hogy a helyi önkormányzatok — jelenlegi bonyolult helyzetük ellenére is — elsőren­dűfeladatként kellene hogy kezeljék a községek bel- és külterületén, valamint katasz­teri határán belül a tulajdonviszonyok tisztázását és pontosítását Ehhez, persze, szükséges volna bizonyos kormányzati hozzájárulás is, mert az egyéni intézkedés, telekkönyv-invázió és gyors ügyeskedés nem biztos, hogy azt eredményezi, amit a rég áhítozott földtörvény eredményeként elvárnak az emberek Mert — ebben azt hiszem egyek vagyunk — csak ilyen pontosított kimutatások alapján lehet azon meditálni, hogy maradjon-e a közös, esetleg alakuljon át farmer­­gazdasággá, vagy visszatérjen (aki akar) a magángazdálkodáshoz.. ___________MÁTÉ LÁSZLÓ ) Devizapiaci árfolyamok f Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. július 31-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam I egységre, koronában Angol font 50,91 51,93 51,47 49,59 52,73 51,16 Ausztrál dollár 23,45 23,93 23,69 22,52 24,22 23,37 Belga frank (100) 84,08 85,78 84,93 81,85 87,13 84,49 Dán korona 4,47 4,57 4,52 4,34 4,64 4,49 Finn márka 7,19 7,33 7,26 6,97 7,45 7,21 Francia frank 5,09 5,19 5,14 4,95 5,27 5,11 Görög drachma (100) 15,76 16,08 15,92 14,71 16,25 15,48 Holland forint 15,36 15,68 15,52 14,96 15,92 15,44 ír font 46,29 47,23 46,76 44,60 47,96 46,28 Japán jen (100) 21,95 22,39 22,17 21,37 22,69 22,03 Kanadai dollár 26,27 26,81 26,54 25,59 27,15 26,37 Luxemburgi frank (100) 84,08 85,78 84,93 80,99 87,11 84,05 Német márka 17,32 17,66 17,49 17,03 17,95 17,49 Norvég korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Olasz líra (1000) 23,18 23,64 23,41 22,57 24,01 23,29 Osztrák schilling 2,47 2,51 2,49 2,43 2,55 2,49 Portugál escudo (100) 20,19 20,59 20,39 19,27 20,89 20,08 Spanyol peseta (100) 27,64 28,20 27,92 26,87 28,57 27,72 Svájci frank 19,87 20,27 20,07 19,54 20,60 20,07 Svéd korona 4,77 4,87 4,82 4,63 4,95 4,79 USA-dollár 30,19 30,81 30,50 29,80 31,20 30,50

Next

/
Oldalképek
Tartalom