Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-22 / 129. szám

Szabad ÚJSÁG További áldozatok Horvátországban Szlovénia hajlandó tárgyalni A horvál területvédelmi erők harca a szerb nacionalisták ellen a horvátországi Majur község közelében (Telefoló: CTK/AP) Szlovénia kész a többi jugoszláv köztársasággal tárgyalni az együttműködés új formáiról. Ezt Lojze Peterle szlovén kormányfő jelentette ki azon a zágrábi tanács­kozáson, amelyen rajta kívül részt vett Horvátország és Bosznia-Her­cegovina miniszterlenöke is. Peterle szerint meg kell szüntetni a gazdasági együttműködést és az embe­rek szabad mozgását gátló minden blo­kádot. Ennek ellenére Szlovénia tagja marad a szövetségi pénzügyi rend­szernek. Peterle határozottan cáfolja, hogy a háromoldalú tárgyalás a három köztársaság szövetségének megalakítá­sát célozta volna. Az Európai Közösségek újabb megfi­gyelő csoportjai érkeztek vasárnap Ju­goszláviába, hogy ellenőrizzék a hónap elején született brioni megállapodások betartását. A már Szlovéniában tartóz­kodó EK-küldöttség a szlovén-osztrák határkörzetbe látogatott. A delegáció felajánlotta, hogy ellenőrzi és segíti a ju­goszláv néphadsereg alakulatainak Szlo­véniából való kivonását. A szlovén veze­tők elfogadták a javaslatot. Újabb három halálos áldozatot köve­teltek Horvátországban a nemzetiségi összecsapások. Daruváron ismeretlen támadók lelőttek három rendőrt, Lipik­­ben pedig pokolgépet dobtak egy szóra­kozóhely teraszára, ami szerencsére csak anyagi károkat okozott. A horvál vöröskereszt aktivistáit is egyre gyakrabban érik támadások. Már mintegy 30 esetben lőttek rá vöröske­resztes jelzést viselő gépkocsikra. A Vajdaságban már 15 ezer fölé emelkedett a nyilvántartott kelet-szlavó­niai és baranyai, főleg szerb nemzetisé­gű menekültek száma. A jugoszláv néphadsereg megkezdte csapatainak kivonását Szlovéniából — közölte a ljubljanai rádió. A Szlovénia keleti határától az ország belsejébe tör­ténő visszavonás a szlovén rendőrség vé-Ki pénzelte a terrorizmust? A londoni Nemzetközi Kereskedelmi és Hitelbank (BCCI) körül kirobbant botrányt elemzi a The Sunday Thimes tegnapi száma. A brit titkosszolgálat már egy évvel ezelőtt figyelmeztette az angol központi bankot, a Bank of England-ot, hogy a BCCI-ben valami nincs rendjén. A BCCI a világ legveszélyesebb terroris­tájával, Abu Nidalla! is felvette a kapcso­latot és pénzelte akcióit és ugyancsak fi­nanszírozta az iráni szélsőséges vallási csoportokat, amelyek a libanoni túszok elrablásáért felelősek. Abu Nidal tíz évig használta a BCCI pénzét és ez idő alatt 250 ember lett a terrortámadások áldo­zata. A lap szerint a csalásokat és sik­kasztásokat a BCCI-ben 25 vezető haj­totta végre, akik visszaéltek a befizetők pénzével. Itt mosták tisztára számos ká­bítószer-maffia pénzét. Most a csőd után 25 brit községi tanács 70 millió fontot vesztett, amelyet ebben a bankban helye­zett el. A botrány során kitűnt, hogy ma­gasbeosztású brit képviselőket és tanács­adókat is pénzeltek e bank útján. A bank alkalmazottai és károsultjai az angol köz­ponti bankot akarják beperelni, mert szerintük nem teljesítette törvényből ere­dő ellenőrzési kötelezettségét. Sorakozás Velencébe Velencébe rövidesen csak előzetes be­jelentés után utazhatnak a turisták Az intézkedés tervezete szerint még a városba utazás előtt egy központi adatbankban kell biztosítani a szállást, a színházi és múzeumi belépőjegyeket. Ellenőrzik be­tartják-e a parkolóhelyek befogadóképes­ségét és ellenőrzik a városba vezető útvo­nalakat A túlzsúfolt város így próbál vé­dekezni a szervezetlen turistahullámok okozta károk ellen dőkísérete mellett zajlik. Tegnap harcokat jelentettek a hor­vátországi Banija térségéből. A harcok egyre nagyobb területre terjedtek ki. Az aknavető-tűz megbénította a vasúti köz­lekedést. Nem hivatalos hírek szerint az összecsapásoknak számos áldozatuk volt. Bosznia-hercegovinai és horvátor­szági falvakban több helyütt volt lövöl­dözés. A horvál rendőrség és a nemzeti gárda egységeit a hadsereg lőtte gép­fegyverekből. Eszéken is folytak harcok. A itt élő szerbek azt állítják, hogy meg­támadták őket, a horvátok viszont a Bush amerikai elnök törökországi lá­togatása során kijelentette, hogy nem tervezi amerikai egységek Irakba küldé­sét. Köszönetét mondott azért, hogy An­kara az Öböl-háború idején elvágta az Irakba vezető olajvezetéket, és több se­gítséget ígért Törökország védelmi ere­jének korszerűsítéséhez. Törökországi látogatása során Bush Isztambulba utazott, ahol, Özal török ál­lamfő kíséretében a város műemlékeit tekinti meg. Az elnök érkezése előtt né­hány órával több bank és egy nagy bevá­sárlóközpont ellen hajoltak végre gyúj­­tóbombás merényletet. Bush törökországi sajtóértekezletén a kurdok és az iraki kormánycsapatok összetűzéseiről azt mondta, hogy ez az incidens még nem ok a gyors bevetésre szánt csapatok alkalmazására. Irakból érkezett jelentés szerint egyébként Eszak-Irakban a kurdok és a kormány­csapatok képviselői megállapodtak a harcok leállításáról. Kurdisztán Demok­rata Párjának képviselője a harcokról el­mondta, hogy 2500 iraki katonát ejtet­tek foglyul, 6 harckocsit megsemmisítet­tek és 11-et zsákmányoltak. Barzani sze­rint a harcok félreértés miatt robbantak ki egy őrhely közelében. Hosszni Mubarak egyiptomi el­nökkel tárgyalt Kairóban Norman Schwarzkopf tábornok, az Irak-elle­­ni háború főparancsnoka. Kijelen­tette, hogy kész ismét a csapatok él­ére állni, ha Bush elnök újabbb ka­tonai akciót határozna el Bagdad el­len. Háromhetes tanácskozás után Genf­­ben véget ért a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi szakértői konferencia. Az értekezletet a helsinki folyathat kere­tében rendezték és részt vett rajta az EBEE 33 tagállama, valamint az Egye­sült Államok és Kanada küldöttsége. Az EBEÉ rendezvényén először volt jelen Albánia küldöttsége is. A konferencia résztvevői zárójelen­tést fogadtak el, amelybe beépült 20 kü­lönfélejavaslat is. A javaslatok közül né­hányat a szeptemberben Moszkvában megrendezésre kerülő emberjogi konfe­szerb terroristákat okolják az összetűzé­sekért. II. János Pál pápa tegnap felhívást in­tézett Jugoszlávia népeihez és megbéké­lésre szólította fel a szerbeket és horvá­­tokat. Felkérte a jugoszláviai hatóságo­kat, hogy tanúsítsanak bölcsességet a válságból kivezető út keresésében, s biz­tosítsanak egyenlő jogokat minden nem­zet vágyainak kielégítésére. „ A fegyve­res összetűzések fokozása Jugoszlávia számára felesleges katasztrófát jelente­ne és komoly következményei lennének Európában ” — áll a pápai üzenetben. Szaúd-Arábia felajánlotta: kész felol­dani az Izrael-elleni gazdasági szankció­kat, ha az lemond további zsidó telepek létrehozásáról a megszállt területeken. Az erről szóló kormányközleményt Ba­ker amerikai külügyminiszter Fahd ki­rállyal folytatott eszmecseréje után hoz­ták nyilvánosságra. Baker szaúd-arábiai látogatása után Jordániába utazott. Az amerikai külügyminisztert jordániai tár­gyalásai után Izraelbe várják. rencián is megtárgyalnak. A konferencia megerősítette, hogy fejleszteni kell a nemzeti kisebbségek nyelvi, kulturális, etnikai és vallási iden­titását, a kisebbségek tagjainak megfele­lőjogvédelmet kell biztosítani. A tanácskozáson sok szó esett a jugo­szláviai válságról is. Egyértelműen el­ítélték az erő alkalmazását és kifejezték nyugtalanságukat afölött, hogy a nemze­ti ellentétek kiterjedhetnek a Balkán térségére. Vitára került sor Jugoszlávia és Al­bánia, Magyarország és Románia, vala-Gorbacsov a londoni csúcsról Történelmi tárgyalások Gorbacsov szovjet elnök a hét legfeljettebb ország vezetőivel foly­tatott tárgyalásait történelmi jelen­tőségűnek minősítette. A szovjet te­levíziónak adott interjúban kijelen­tette, hogy a hetek bebizonyították, együtt akarnak működni a Szovjet­unióval. A legjelentősebbnek a lon­doni tárgyalások politikai eredmé­nyeit jelölte meg. Ezek célja nem hi­telek, vagy pénzügyi segély megszer­zése volt, hanem az, hogy a Szovjet­unió szervesen bekapcsolódhasson a világgazdaságba. Gorbacsov figyel­meztetett, hogy a Nyugat Szovjet­unióval kapcsolatos néhány nézetét még a hidegháború és a fegyverke­zési verseny idején alakította ki. Az ilyen gondolkodás jegyében hozott intézkedések most akadályozzák a gazdasági kapcsolatokat. A Szovjetunió a közös békés jövő érdekében eltökélte, hogy együtt­működik a világgazdasággal, s ezt az is bizonyítja, hogy együttműködést ajánl fel a Nyugatnak a védelmi ipar terén. Gorbacsov meggyőződése, hogy a Szovjetuniót a hitelek nem mentik meg. A gazdasági reformokat a szovjet társadalomnak kell végrehaj­tania, de ezt a folyamatot a kölcsö­nösen előnyös kooperációval meg lehet gyorsítani. Az iraki kormány általános közke­gyelmet hirdetett a rendszert ellenzők és a hadseregből dezertáltak számára. Ezt az INA hírügynökség jelentette. Esze­rint az amnesztiát az országot irányító legmagasabb államhatalmi szerv, a For­radalmi Parancsnokság Tanácsa rendel­te el. Az amnesztia mind az Irakban be­börtönzött, mind pedig a külföldre me­nekült ellenzékiekre, illetve dezertőrök­­re vonatkozik. mint Törökország és a ciprusi görögök képviselői között. A csehszlovák küldöttséget a szövet­ségi külügyminisztérium osztályvezető­je, Gabriel Brenka vezette, aki kifejezte meggyőződését, hogy Európa megtalálja az integrációhoz vezető utat a világrész általános értékei alapján. A sajtóiroda tudósítójának kijelentette, hogy a cseh—szlovák viszony, Morvaország és Szilézia kérdése a konferencia tárgyalá­sának csupán a perifériáján szerepelt. Csehszlovákiát nemzetiségi problémái szempontjából senki sem támadta. MtogiÁűSíkfr) Belgiumban nagyszabású ünnepséget rendeztek, s erre három okuk is volt: a Belga Királyság 160 évvel ezelőtt jött létre, I. Baudouin király 40 évvel ezelőtt lépett trónra és most ünnepli 60. születésnapját. A különféle rendezvények 90 millió belga frankba kerültek. Sri LANKÁN egy katonai tábor felszabadításáért már tíz napja foly­tatódnak a harcok. 48 órás tűzszünet után a Tamil Tigrisek ismét lőni kezdték a kormánycsapatokat. A harcok során eddig már 703 szepara­tista és 68 katona esett el. Moszkvában megtartotta alakuló kongresszusát a Moszkvai Munkások Szövetsége, amelyen 400 fővárosi üzem küldöttei vesznek részt. A kongresszust a „Világ prole­tárjai egyesüljetek” jelszó jegyében tartották. Az új szövetség célul tűzte ki, hogy védelmézni fogja a munká­sok gazdasági és politikai érdekeit, amelyeket az utóbbi időkben meg­sértenek. New YORKBAN már 25 napja tart a kánikulai hőség. A hőmérő hi­ganyszála tartósan 32 C fok fölött áll. A központi parkban a hét végén 38 fok fölé, az utcákon 40 fok fölé emel­kedett a hőmérséklet. Az előrejelzé­sek szerint a hőhullám még öt napig tart. DÁNIA parlamentje a Dél-afria­­ki Köztársaság elleni gazdasági bjo­­kád feloldása ellen foglalt állást. így az európai „tizenkctteknek” várniuk kell, míg felújíthatják a kereskedel­met a dél-afrikai országgal. Az Euró­pai Közösségek döntésének ugyanis egyhangúnak kell lennie, hogy életbe léphessen. A KUVAITBA vezető tengeri út újból megnyílt a kereskedelmi hajók számára. Ezt tegnap a német hadi­­tengerészet aknaszedő egységének parancsnoka jelentette be. Az egység befejezte a Perzsa-öbölben a háború idején telepített aknák hatástalanítá­sát. 8 ország aknaszedői összesen 1200 tengeri aknát tettek ártalmat­lanná. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK tagországaiban növekszik a munka­­nélküliség. Májusban a munkaképes lakosság 8,6 százaléka volt munka nél­kül. A „tizenkettek” országaiban a munkanélküliek száma 12,5 millió és azzal számolnak, hogy a munkanélkü­liség a jövő év végéig még növekedni fog. A legrosszabb helyzetben a 25 évesnél fiatalabbak vannak, akiknek 16,4 százaléka van munka nélkül. ALBÁNIÁBAN, ahol most tér­nek át a központi irányításról a piac­­gazdaságra, az infláció meghaladta a 25 százalékot. Az albán központi bank megkezdte a 100 lek címletű bankjegyek kiadását. Eddig a legna­gyobb címletű bankjegy az 50 lekes volt. Múlt héten az országban az át­lagbéreket 25 százalékkal emelték. Az OSZTRÁK gazdasági mi­nisztérium úgy döntött, hogy javasol­ja a külkereskedelmi törvény módo­sítását, amely szerint szigorúbbá te­szik a fegyverkivitel feltételeit. A tör­vénymódosítás lehetetlenné teszi atom-, biológiai vagy vegyi fegyverek alkotóelemeinek exportálását is. JELCIN orosz köztársasági el­nök rendeletet írt alá, amelyben fel­függeszti a politikai pártok és moz­galmak tevékenységét az OSZSZK állami szerveiben, intézményeiben és szervezeteiben. A rendelet 14 napon belül lép érvénybe. A döntés értel­mében minden állami szervezetben és intézményben dolgozó személy csupán az OSZSZK törvényeihez igazodhat, nem pedig a politikai pár­tok döntéseihez. Afganisztánban a felkelők rakétatámadást intéztek a főváros, Ka­bul ellen. Hatan megsebesültek. Á tá­madás során 10 rakétát lőttek ki lakó­negyedek ellen, az anyagi kár jelentős. Amerikai diplomáciai aktivitás a Közel-Keleten Bush Törökországban, Baker Jordániában James Baker amerikai külügyminiszter ötödik közel-keleti útja során sajtóértekezletet tartott Damaszkuszban Baker az arab-izraeli konfliktust szeretné az érdekelt felek meg­békítésével rendezni "• (Telefotó: ŐTK/AP) Véget ért a genfi nemzetiségi konferencia Jogvédelmet a kisebbségeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom