Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-22 / 129. szám

/ / Gazdasági és érdekvédelmi napilap Hétfő, 1991. július 22. • I. évfolyam • 129. szám • Ára 2,30 korona Alexander Dubéek nyilatkozata Alkotmánytervezet szeptemberben Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke rendszeres hét végi inteijújában a parlament két ka­marájának pénteken befejeződött 16. együttes ülésén született ered­ményekről beszélt Bevezetőjében emlékeztetett ar­ra, hogy a maratoni tanácskozás so­rán a honatyák 13 törvényt hagytak jóvá. „Mindenekelőtt a bíróságokról és a bírákról, illetve a népszavazásról szóló alkotmánytörvényt említeném meg. Mindkét jogszabály fontos sze­repet játszik a csehszlovákiai de­mokrácia fejlesztése szempontjából. Az első megteremti annak alapját, hogy az igazságszolgáltatás a de­mokratikus társadalom követelmé­nyeinek megfelelően töltse be funk­cióját. A másik törvény lehetővé te­szi, hogy az államjogi elrendezéssel kapcsolatos döntéshozatal terén al­kalmazzuk a közvetlen demokrácia intézményét.” A parlament elnöke a továbbiak­ban azokról a jogszabályokról szólt, amelyek szorosan összefüggnek a gazdasági reform végrehajtásával és a szociálpolitikával. „Nagy jelentősé­ge van a légkör védelméről, valamint a vallásszabadságról szóló törvény­nek. A jogszabályok közül némelyik nagyon nehezen született meg, en­nek oka, hogy a vita, illetve a szava­zás során partikuláris pártérdekek nyilvánultak meg. Örömmel tölt el, hogy a bonyolult tanácskozások után a konszenzus elérésének akarata győzött.” Alexander Dubéek kiemelte, hogy a képviselők nagy figyelmet fordítottak a világpolitikai kérdések­re is. „A Szövetségi Gyűlés egyetér­tését fejezte ki a KGST és Varsói Szerződés megszüntetésével, illetve olyan megállapodásokkal kapcsolat­ban, amelyek elősegíthetik a külföldi tőke beáramlását.” Az interjú második részében a csehszlovák parlament vezetője a szövetségi alkotmány előkészítéséről nyilatkozott. „Az alkotmány-előké­szítő bizottság nemrég tekintette át az alaptörvénynek a törvényhozó ha­talomról, az államfőről és a végre­hajtó hatalomról szóló fejezetét. A képviselők észrevételei és javaslatai alapján a testület módosítja az emlí­tett fejezetekre vonatkozó javaslato­kat, és szükség esetén alternatív in­dítványokat is kidolgoz. A Szövetségi Tanács létrehozását feltételező vál­tozaton kívül készül olyan variáns is, amely szerint a csehszlovák parla­ment kétkamarás lesz. A bizott­(Folytatás a 2. oldalon) Figyelem! Holnaptól lapunk folytatásokban közli ALBERT GÁBOR „EMELT FŐVEL” című dokumentumkötetének a csehszlovákiai magyarság kitelepítésére vonatkozó részleteit! Igaz, érdekfeszítő tényanyag! Jozef Belcák televíziós beszéde--------9------------------------------------------------­Bőst pár szóval „elintézte” Vasárnap este Jozef Békákon, a Szlovák Köztársaság gazdasági miniszterén volt a sor, hogy elmondja a kormánytagok hagyományos „hétlezáró ” televíziós beszédéi Bevezetőjében az előző hét esemé­nyeitől szólva emlékeztetett a dunai víz­lépcsőről tartott csehszlovák—magyar kormányszintű tárgyalásokra. „Csupán azt szeretném megjegyezni, a Magyar Köztársaság delegációja azzal a céllal ér­kezett a tanácskozásra — erre mandátu­mot is kapott —, hogy hatályon kívül he­lyezze az 1977-es nemzetközi szerződést, míg a Cseh és Szlovák Köztársaság kül­döttsége azzal, hogy hajlandó az erőmű építésének alternatív befejezésével és üzembe helyezésével rendezni a problé-Európai Közösségek szakembereiből jöj­jön létre egy háromoldalú bizottság, amely átfogóan ismét áttekintené a prob­lémákat.” A gazdasági tárca vezetője mindössze a fentiek erejéig tartotta érde­mesnek „megemlíteni” az elmúlt hét egyik legfontosabb eseményét. Egyszóval sem tért ki a csehszlovák—magyar tárgya­lások előtt kezdődött körtvélyesi tiltakozó akcióra. Lelke rajta... mákat. A csehszlovák partner javasolta, hogy Csehszlovákia, Magyarország és az Marián Calfa a lusztrálásról Le kell zárni a múltat Marián Calfa szövetségi miniszterel­nök egy szombat esti rádióműsorban a feddhetetlenségi vizsgálatról szóló tör­vény kormányjavaslatáról beszélt. Egye­bek között utalt arra, hogy a tervezetet nem a kormánykoalíció, illetve az ellen­zék támadja, hanem olyan személyek, aki­ket érzékenyen érinthet a jogszabály. Arra a kérdésre, vajon nem aggódik-e amiatt, hogy német mintára „sül el” a lusztrálási törvény végrehajtása, a kor­mányfő azt válaszolta, hogy olyan doku­mentumtervezetről van szó, amely bizo­nyos emberek számára tilalmat jelent ál­lamigazgatási funkciók betöltését illető­en. „Arra törekedve, hogy erkölcsi és eti­kai szempontból egészségesebbé tegyük a társadalmat, hisszük, hogy legalább ilyen formában kell ’leszámolni’ a múlttal. Ha a feddhetetlenségi vizsgálatok végrehajtá­sának koncepcióját abban a formában fo­gadják el, ahogyan azt a szövetségi kor­mány javasolja, tehát bírósági felül­vizsgálat kezdeményezésével, akkor a lusztrálás megfelel a jogállam követelmé­nyeinek" — hangsúlyozta Marián Calfa. Folyik az aratás Közép- és Kelet-Szlovákiában Vetőmag etetésre? Míg tavaly ilyen tájt már végéhez közeledett az aratás Közép-Szlovákia déli járásaiban, most viszont még csak a kezdeteknél tartanak. A mező­­gazdasági dolgozók ezért minden pillanatot felhasználnak a betakarí­tásra. Sok helyütt az arató-cséplőgépek a hét végén is dolgoztak. Az ipolybalogi (Nagykürtösi já­rás) Ipoly Mezőgazdasági Szövetke­zetben szombaton mintegy száz hektáron aratták le a kombájnok a tavaszi árpát és búzát. Az őszi árpa — a szövetkezet 100 hektáron ter­mesztett — már a múlt héten raktá­rakba került, de az utolsó napokban a betakarítást gyakran meg kellett szakítani az esőzések miatt. Ma nem kevesebb, mint 30 kombájn vonult ki a földekre, hogy learassa a még lábon álló gabonát és a borsót. Az ipolybalogi szövekezeti dolgozók — ha az időjárás is. a kedvükbe jár — azt szeretnék, ha két hét múlva az egész termés tető alá kerüljön. Mint mindenütt, nekik is vannak problé­máik, főleg a vetőmag értékesítésé­vel, amely iránt csökkent az érdeklő­dés, s az árak sem a legelőnyöseb­bek (nagyon kicsi a különbség a ve­tőmag és a takarmánygabona ára között). Mivel azonban az állatte­nyésztési ágazat elég nagy, a vető­magot megetethetik az állatál­lománnyal. Csak lesz-e mit elvetni jövőre..." A Losonci járásban levő Rapp mezőgazdasági szövetkezetének ha­tárában szombaton hét gép vágta az őszi árpát az utolsó nyolc hektárról. Értékesítésével nincs gond: a losonci területi felvásárlórészleg csaknem az egész mennyiséget átvette. A rappi szövetkezi dolgozók a hét végén be-' fejezték a takarmánynövények beta­karítását is, s a héten kizárólag az aratásra — amely itt is két hetet ké­sik — kívánják öszpontosítani min­den erejüket. Szombaton Kelet-Szovákiában sem pihentek az aratók. A Tőkete­­rebesi járásban levő Vajánban az őszi őrpa sikeres betakarítása után szombaton megkezdték a rozs ara­tását is. A Pelejtei Mezőgazdasági Szövet­kezet dolgozóira a közeli napokban 800 hektáron vár learatásra a gabo­na és a repce. A búza már itt is be­ért, s szombaton a gépek már kivo­nulhattak a földekre. A Kassa vidéki járásban szintén megkezdődött az aratás. ZOLCZER LÁSZLÓ illusztrációs felvétele Budapesti pillanatok A szakadékban Ezrek hurráznak ismét a temető­ben, a munkásmozgalmi pantheon környékén, éltetik a pártot, siratják Kádár Jánost. * * Ebben a gutaütéses nyárban igyekszem nyugodtan végezni a munkám, kerülni a fölösleges vérto­lulást és energiapocsékolást, ám mégis — meglobbant a vérem, hall­ván, hogy Kádár sírja mellett ezrek kiáltották: Éljen a párt! Éljen a párt! Az a párt és annak eleven vagy holt — vagy csak erkölcsileg halott — vezetői, akik ezt a nagyhatalmak­tól kéjesen széttrancsírozott orszá­got a kommunizmus rémálmával si­kerrel juttatták — pontosan, ide, igen, ide, annak a szakadéknak a szélére, mely szakadékba próbálta lökdösni a kapitalizmust épp az a, ez a párt! Áll a kapitalizmus a szakadék szé­lén, Thürmer Gyuláék állnak annak a Kádárnak a sírja mellett, hurrázva és csikorogva, akinek aláírásával ez­rek hullottak el, nemzedék ment semmibe a kommunizmus áldozatai oltárán. El-elhangzik a szó is Thürmer elv­társ szájából, hogy a tömegek kezde­nek rájönni, rosszul szavaztak tavaly. Igen? Csináljuk hát vissza azt, amit elrontott a pártdiktatúrával szemben a népszavazás, a demokrá­cia? Állítsuk csak vissza a szobraikat, Sztálint meg Lenint, boruljunk thür­­mergyulai acélos vállakra, vágjuk ki a lépést a felvonulások terén, vágjuk ki írmagját is magunkból a nemzeti önérzetnek csíráját is a szabad, de­mokratikus életvágynak. Éljen a páft! Éljen a kommuniz­mus! Egy döglött rendszerre való­ban ráfér a könnyes ébresztgetés... CZEGŐ ZOLTÁN Sorsforduló előtt a vajdasági magyarság Bölcsen kell gondolkodni Lapunk munkatársa nemrég talál­kozott három neves jugoszláviai személyiséggel (mindhárman tag­jai a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közössége Elnökségének), Dudás Károly íróval a 7 Nap fő­­szerkesztőjével, Csorba Béla újság­íróval és Siflis Zoltán filmrendező­vel, s felkérte őket, hogy nyilatkoz­zanak a Jugoszláviában élő ma­gyarok helyzetéről. Az interjút két részben közöljük. • A nagyon összetett és zavaros jugoszláviai politika milyen hely­zetbe hozta a vajdasági magyarsá­got? Dudás K: A vajdasági magyarság sajnos már korábban is nehéz hely­zetben volt. Talán még mi magunk se vettük idejében észre, de nem vették észre az anyaországban és Európában sem. Tudvalevő: Euró­pa és az anyaország azt hirdette, hogy a titói kisebbségpolitika min­den kérdést megoldott. És aztán ki­derült, hogy bizony nem, sőt, az el­múlt 30 évben több mint százezerrel lettünk kevesebben. Iskoláink szűn­tek meg. A magyarság a teljes beol­vadás peremére került. És most, egy lapáttal még rátett erre ez a politikai helyzet. A gyerekeinket viszik kato-. nának, a tartalékosokat mozgósítják, és odakerültünk, hogy testvérhábo­rúba akarnak bevonni bennünket. Siflis Z: Nos, a Dudás Károly által vázolt helyzetben — úgy érzem — nagyon nagy feladat vár a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­gére, amely ezekben a nehéz órák­ban megpróbál a vajdasági magyar­ság számára megfelelő politikai kon­cepciót kidolgozni. Néhány nappal ezelőtt a VMDK Elnöksége, miután alaposan körüljárta és megvizsgálta az előállt helyzetet, békefelhívással fordult a vajdasági magyarokhoz, amelyben megfogalmazza azt az igényt, hogy a magyarok ne kevered­jenek bele a testvérháborúba, még­pedig azért, mert Jugoszláviában nemcsak a Vajdaságban, hanem Horvátországban és Szlovéniában is élnek magyarok, s az előállt helyzet­ben nagyon könnyen szembekerül­hetnének egymással — hiszen egész más politikai helyzetben 'élnek és más körülmények között kell saját önállóságukat megvédeni, megóvni. Kértük a szerb állami vezetőket, va­lamint a néphadsereg parancsnoksá­gát, hogy a magyarokat hagyják ki a konfliktusból, és a napokban moz­gósított fiatalokat szereljék le. Ezt a politikai követelést nem lehet könnyen teljesíteni, hiszen Szerbia elvárja a vajdasági magyaroktól a lo­jalitást, azt, hogy támogassák politi­kai és katonai törekvéseiket. Rövi­den azt mondhatnám: nagyon böl­csen kell a vajdasági magyarságnak gondolkodni, élni, hogy a majdan ki­alakuló politikai helyzetben ne szen­vedjen kárt, ne hagyjon támadási fel­ületet. Az a célunk, hogy minél keve­sebb emberáldozattal végződjék a konfliktus. Természetesen aggó­dunk minden más nemzet fiaiért is, és fontosnak tartjuk, hogy az eszte­len uszítás ne okozzon olyan sérülé­seket, amelyeket évtizedeken át csak nagy nehézségekkel lehet majd gyó­gyítani. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom