Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-19 / 127. szám
Figyelem! Jön!Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön! Jön!Jön! Július 23-ától lapunk folytatásokban közli ALBERT GÁBOR „EMELT FŐVEL” című dokumentumkötetének a csehszlovákiai magyarság kitelepítésére vonatkozó részleteit! Igaz, érdekfeszítő tényanyag! Gazdasági és érdekvédelmi napilap Péntek, 1991. július 19. • I. évfolyam • 127. szám • Ára 2,30 korona Konfliktus a gátvédők és a rendőrség között Tegnap csatárlánc—ma gumibot? A somorjai eseményekről szóló tegnapi tudósításunkba már nem fértek bele a nap legutolsó eseményei: este hét óra körül nagy erőkkel megjelentek a töltésen a rendőrök. A tiltakozók közül akkor — nem utolsósorban a rossz idő miatt — csak néhányan tartózkodtak őrhelyükön. Felszólításra elhagyták a gátat, a rendőrök pedig összeszedték hátrahagyott holmijukat. A közrend védelmében kifejtett aznapi tevékenységüket annak a telefonkészüléknek a leszerelésével fejezték be, amelynek segítségével pl. a rádió tudósítója számolt be rendszeresen a gáton történtekről. Tegnap már kora hajnalban ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők, de a rend őrei sem tétlenkedtek. Addigra már lezártnak nyilvánították az egész területet. A helyi viszonyokat jól ismerő tiltakozók azonban mégis utat találtak a töltésre, s miután ismét felsorakoztak, rövidesen bekövetkezett az első nyílt konfliktus. A rendőrök — szemtanúk elmondása szerint — körülvették a csoportot, amelynek tagjai élőláncot alkotva próbálták védeni állásukat. Hasztalan, mert a rendőrök, csatárláncba fejlődve, fizikai erőt alkalmazva leszorították őket a gátról, s többet A bősi vízerőmű építése ellen tiltakozó környezetvédők nem veszik tudomásul, hogy a rendőrség szerdán este lezárta akciójuk színhelyét, a körtvélyesi víztározó környékét Tegnap reggel a tüntetők megjelentek a munkaterületre vezető bekötőutaknál, s nem engedték a dolgozókat a munkahelyükre. A rendőrök csatárláncot alkotva szorították le a tüntetőket a gátról. Ütlegelés nem volt — ugyanis a karhatalom a „legbékésebb eszközöket” használta —, de tíz tüntetőt mégis elvittek a rendőrök. A felvételen a két szemben álló fél, az akció résztvevői és a törvény egyik „őre” látható (CSTK-felvétel) A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése Majdnem nem lett népszavazási törvény A szövetségi parlament kamarái tanácskozásának ÍZ napja azzal kezdődött, hogy a honatyák nem választották meg a csehszlovák fegyveres erők főellenőrét. A tisztség betöltésére jelölt négy személy közül senki sem kapta meg a szükséges szavazatot Hasonló sorsra jutott a népszavazási alkotmánytörvény is. A javaslatot a Nemzeti Kamara szlovák része utasította el. A jelenlevő 57 képviselő közül csak 35-en szavaztak mellette (45 szavazatra lett volna szükség), hatan, mindenekelőtt a Szlovák Nemzeti Párt a tervezet ellen voksolt, 16-an pedig — túlnyomórészt a Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselői — tartózkodtak a szavazástól. Az alkotmánytörvény elutasításának fő oka valószínűleg az volt, hogy a honatyák nem hagyták jóvá azt a módosító javaslatot, amely a föderáció esetleges szétesése után a tagköztársaságok közötti vagyonjogi kérdések rendezésének módjára vonatkozik. Ugyanis a kamarák a módosítási javaslatokról való szavazás során elvetették Miroslav Tahynak (KDM) azt az indítványát, hogy a vagyonjogi kérdések rendezését önálló törvényben rögzítsék, amelyet még a népszavazás kiírása előtt elfogadnának. A Szlovák Nemzeti Párt parlamenti képviselői klubjának tagjai a népszavazási alkotmánytörvényt már szerdán elutasították, mert az szerintük „elfogadhatatlan a szlovák nemzet számára”, s álláspontjukat a klubnak és a Szövetségi Gyűlés politikai grémiumának tegnapi tanácskozása után sem változtatták meg. „Az elnök úr bizonyára kissé csalódott, hogya népszavazási alkotmánytörvény csődöt mondott” — mondta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Kard Schwarzenberg, az elnöki iroda vezetője, mikor elhagyta a Szövetségi Gyűlés székházát. Hozzáfűzte, hogy a szabadságát töltő államfő Csehszlovákiában tartózkodik, s a parlamenti vitát —amelyről telefonon folyamatosan tájékoztatták — élénk érdeklődéssel figyelte Ami a Szövetségi Gyűlés tegnapi tanácskozásán való részvételét illeti, Kard Schwarzenbetg úgy fogalmazott, hogy megfigyelőként volt jelen az ülésen. Miután megoldódott a vagyonjogi kérdések rendezésével kapcsolatos vitatott probléma, a parlamenti képviselők megismételték a szavazást az alkotmánytörvényről. Ez alkalommal a javaslat már,.átment”. Marián CaUa szövetségi miniszterelnök javaslatára szeptemberre halasztották a ktsprivatizádás törvény novellájának megtárgyalását. Ugyanis a kabinetnek nem volt lehetősége, hogy véleményt mondjon az előteijesztett módosító javaslatokról, amelyek a gazdasági miniszterek szerint lényegesen megváltoztatják az érvekben levő jogszabály koncepcióját. Hozzátette, hogy elengedhetetlen a két tagköztársaságj kabinet állásfoglalása is. A bizottsági előadók indítványozták, hogy a módosító javaslatokat a két kamara gazdaságú illetve terv- és költségvetési bizottsága ir vitassa meg. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a novella a Szövetségi Gyűlés következő együttes ülésén, tehát csak szeptemberben kerül megvitatásra. Ülésezett a kormány törvényhozási tanácsa A szövetségi kormány tanácskozása Marad a 2000 korona A szövetségi kormány tegnapi ülésén Vladimír Dlouhy gazdasági miniszter tájékoztatta a kabinet tagjait annak a szerdai találkozónak az eredményeiről, amelyen a gazdasági reszortok vezetői a mezőgazdaság időszerű helyzetével foglalkoztak. Mint mondta, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés terén kialakult árufelesleg megszüntetésére, valamint a piacszabályozási rendszer kidolgozására vonatkozó javaslatát a testület következő, július 25-i tanácskozásán terjeszti elő. A kormányülés után tartott sajtóértekezleten Vojtéch Méchura munkaügyi és szociális miniszterhelyettes közölte, hogy a kabinet döntése nyomán a minimálbér összege továbbra is 2000 korona marad. Hozzáfűzte, hogy a gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács keddi ülése óta, amelyen a szakszervezetek vezetői és a munkáltatók egyaránt a minimálbér 2200 koronára való emelését követelték, a munkaadók képviselői megváltoztatták álláspontjukat: az emeléssel csak azzal a feltétellel értenének egyet, ha módosulna a bérszabályozás is. Mit vitt el a szél? Néhány nappal ezelőtt mezőgazdászaink azX számlálták, hogy az évszázad termését gyűjtik be gabonaneműekbőL Az ország vezetése meg azt, mit fog csinálni azzal a termékmennyiséggel, amelyet felkínálnak a gazdák, a szövetkezetek, az állami gazdaságok, hogy fel tud-e szabadítani annyi állami támogatást, hogy a gabona felvásárlása zökkenőmentes legyen — legalább utoljára, ebben az évben a mezőgazdasági termelőegységek fizetőképességének megőrzése érdekében?! Olyannyira kiéleződött a helyzet, hogy blokádhoz folyamodtak a termelők, mert nem láttak semmi garanciát arra, hogy az „évszázad terméséből” bármit is profitálhatnak. Tény az is, hogy az előnytelen biztosítási szerződések miatt a legtöbb vezető dolgozd annak örült a legjobban, hogy így alakultak a dolgok, a természet megkegyelmezett nekik. Aztán jött szerda este! S csütörtökön másról sem hallottunk, mint kicsavart fákról, ledőlt kukoricáról, felmérhetetlen gabonakárokról. Megoldódott volna a probléma? Na nem, az azért nem ilyen egyszerű. Mert árgondok lehetnek, felvásárlási viták is, de azért az senkinek nem jó, ha a kenyérgabona a vilmr martalékává válik. És tán nem is vált azzá, csak az első nagy ijedtség okozta azt, hogy megkérdezett földműveseink keseregtek, ám konkrétumokat nem tudtak felsorolni. Ennélfogva mi is csak holnap jelentkezhetünk közelebbi adatokkal arról: valóban tönkre tette-e a szerda este az évszá^zad termését?______________________________________________-is-^ Privatizált egészségügy? A Szlovák Köztársaság kormánya törvényhozási tanácsa tegnapi ülésének napirendjén az egészségügyi ellátásra vonatkozó törvény novellája, továbbá az állami ellenőrzésről, valamint a rádió- és tévéadásokról szóló törvényjavaslat szerepelt. közülük elvittek. Ottjártunkkor, délután négy óra körül a zöld egyenruhások kordona tartotta ellenőrzés alatt az ominózus szivattyútelephez vezető utat, amelyen egyébként még nem kezdődtek meg a munkálatok. Alig néhány perccel később érkezett Ján Babej, Somorja polgármesterhelyettese, és átnyújtotta a rendőrök parancsnokának a városi hivatal határozatát, amely emgedélyezi a tiltakozó megmozdulást. „Ennek értelmében felszólítom Önöket, távozzanak a város területéről” — fejezte be. Az egyenruhások természetesen maradtak, és szintén a saját illetékeseikre hivatkoztak. Nagyjából így álltak tehát a dolgok tegnap délután öt órakor; ma délelőtt Dunaszerdahelyen találkoznak a Csallóközi Régió polgármesterei, délután pedig a parlamenti frakciók képviselői tesznek látogatást Somorján. Az ügy tehát, úgy tűnik, döntő szakaszához érkezett. (vass) Az ülés ebédszünetében tartott rövid sajtótájékoztatón az újságírók egyebek között elmondták, hogy előterjesztésre került egy törvényjavaslat, amely magán rádió- és tévéadók működését teszi lehetővé, azonban nem minden korlátozás nélkül. A magánadókat kötelezik arra, hogy az adásidő bizonyos hányadában ismeretterjesztő, kulturális és egyéb műsorokat is sugározzanak. Amint azt az illetékesek kiemelték, a törvény nem engedheti meg, hogy a nap 24 órájában erőszak vagy erotika „csorogjon”. Az egészségügyet érintő kérdésekre válaszolva a testület tagjai elmondták, hogy az ide vonatkozó törvényjavaslat lehetővé teszi a nem állami (egyházi, jótékonységi stb.) egészségügyi intézmények működését, vagyis tulajdonképpen az egészségügy privatizálását. Ez konkrétan azt jelenti, hogy bármelyik orvos nyithat magánrendelőt, ha megvannak hozzá az anyagi feltételei. Az egészségügyi dolgozókat ezentúl nem az előre megállapított teljesítmény, hanem a valóban elvégzett munka mennyisége és minősége szerint jutalmazzák majd. Ezt a célt szolgálná többek között az új betegbiztosítási rendszer, amelyet a tervek szerint 1992. január elsején vezetnek be. A vállalkozói szféra bérrendszerének megváltoztatására is született javaslat. E szerint a minimálbér 2200 korona, felső határ pedig nincs. (gl) Lapunknak nyilatkozik Boros Zoltán képviselő A hatalom belső berkeiben... A múlt hétq^a Szövetségi Gyűlésben létrehozták a Szövetségi Biztonsági és Információs Szolgálat (FBIS) tevékenységét felügyelő parlamenti ellenőrző szervet A jelenleg hét képviselőből álló testületbe beválasztották Boros Zoltánt, aki a Nemzetek Kamarájában az Együttélés Politikai Mozgalom színeit képviseli. Szerkesztőségünknek a következőket nyilatkozta új megbízatásáról: — A titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottságba történt beválasztásom egyértelműen az Együttélés PM kitartó és elvszerű politizálásának az eredménye. Ez abból a szempontból is figyelemre méltó esemény, hogy ellenzéki, s ráadásul kisebbségi mozgalom kapott nagy támogatással képviseletet e rendkívül fontos parlamenti szervben. Mert az nyilvánvaló, hogy a kormánykoalíció most is kezében kívánja tartani a titkosszolgálat ellenőrzését. Összegezve: nagyon kedvezően értékeljük, hogy a 23 jelöltből megválasztott hét helyből egyet az EPM szerzett meg, döntő szavazattöbbséggel, titkos szavazás útján. Tudatában vagyok annak, hogy ez a megbízatás nemcsak többletmunkával, hanem nagy felelősséggel is jár. Az világos, hogy mozgalmunk jelenléte ebben a szervben elvszerű politikai magatartásunknak és annak a tekintélyének az elismerését jelenti, amelynek a csehszlovákiai magyarság körében örvendünk. S azt is, hogy mozgalmunk első alkalommal „tört be” a hatalom belső berkeibe... • Képviselő úr, jellemezze kérem az FBIS küldetését... — Az FBIS a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság teljesen önálló hírszerző szerve. Igazgatóját a szövetségi kormány vagy a Szövetségi Gyűlés javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve hívja vissza. Tevékenységéért közvetlenül a Szövetségi Gyűlésnek tartozik felelősséggel. Feladata, hogy biztosítsa az állam belső rendjét, biztonságát, az alkotmányos rendet. Feladatai közé tartozik a polgárok és az állam védelme a külföldi hírszerző szervezetek, terroris(Folytatás a 2. oldalon)
