Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)

1991-07-02 / 113. szám

1991. július 2. I SZÖVETSÉGI HÍRMONDÓ j Itt is lesz traktorblokád? Utolsó figyelmeztetés Alig egy hónappal az Országos Földműves-szövetkezeti Szövet­ség negyedik, Pozsonyban megtartott országos konferenciája után a szövetség vezetői június 26-án újabb tanácskozásra hívták meg a mezőgazdasági dolgozók képviselőit, mégpedig ezúttal a járási szövetségek elnökeit, titkárait és jogászait. (A morvaor­szági Öejkovicében megtartott összejövetelről június 27-ei szá­munkban már olvashattak egy rövid tudósítást.) A rendezvény egyik nyilvánvaló célját már maga az időzítés elárulta: közös megegyezésre jutni, megoldást találni a mezőgazdaság súlyos problémáira, lehetőleg még a nyári munkák megkezdése előtt. A résztvevők különösen nagy figyelemmel hallgatták Emil Dufala, az OFSZSZ elnökének fóbeszámolóját, amelyből egyértelműen kitűnt: süket fülekre talált kéréseik után elérkezettnek látják az időt arra, hogy ha kell, követeléseiknek más módon is nyomatékot adjanak. Az említett beszámolót az alábbiakban teljes terjedelmé­ben közöljük. Tisztelt barátaim! A Prágai Sportcsarnokban március 12-én megtartott országos gyűlésü­kön a földművesek támogatták a me­­zögazdasági-élelmiszer-ipari komple­xumban végrehajtandó reformokat és támogatásukról biztosították a CSSZSZK kormányát a földtörvény tárgyalása esetén. A gyűlés résztvevői olyan agrárprogramot támogattak, amely növelné a mezőgazdaság haté­konyságát. Ezzel összefüggésben kérték az illetékes állami szerveket, tegyenek lépéseket a gazdasági, pénzügyi gondok megoldása érdeké­ben, és hozzanak létre szövetségi szinten mezőgazdasági bizottságot. Sajnos, jogos követeléseikből egy sem valósult meg teljes mértékben, ami fékezi a konszolidációs folyamatot a gazdasági, jogi és szociális téren egyaránt. Fokozódik a jogi és gazda­sági bizonytalanság, a termelők köré­ben pedig egyrészt nő az apátia, más­részt gyülemlik a feszültség. A jelenlegi helyzetet csak tovább rontja az a tény, hogy nincs agrárprog­ramunk, amely az egyes ágazatokra irányítaná a mezőgazdászok figyel­mét, és amely szerint tudnák, mit vár az állam a hazai termelőktől. A mező­gazdászok a felvásárlók nyomása alatt állnak, aminek következtében ke­vesebb állati terméket értékesítettek és olcsóbban, mint tavaly. Arra sincs biztosítékuk, hogy az aratás után el tudják adni a gabonát. Az ipari termékek ára és a mező­gazdasági termékek felvásárlási ára között egyre tágul az olló, amit konkrét adatok bizonyítanak. Az év első négy hónapjában az ipari termékek ára átla­gosan 68 százalékkal, az építési mun­kálatoké 42,9 százalékkal, az építőa­nyagoké pedig 55,5 százalékkal emel­kedett. Ugyanakkor a mezőgazdasági termékeké 2,8 százalékkal, sót Cseh­országban 0,5 százalékkal csökkent. Ebben az is közrejátszott, hogy a vá­gómarha esetében például januártól áprilisig Csehországban a tavaly ugyanezen idő alatt eladott mennyi­ségnek csupán 77,4 százalékát, Szlo­vákiában 67,4 százalékát tudták érté­kesíteni. További fejtörést okoz a hitelnyújtá­si feltételek szigorítása és a kamatok növelése. A helyzetet nem oldja meg az sem, hogy a Konszolidációs Bank a forgóeszközök 50 százalékára ked­vezőbb hiteleket nyújt. A feldolgozói­par és a kereskedelem még mindig monopolhelyzetben van, éppúgy a mezőgazdaság szolgálatában álló vállalatok. Mindez fékezi a termelők és a fogyasztók közti közvetlenebb kap­csolat kialakulását. Az ésszerű és világos koncepció nélküli agrárpolitika tönkreteheti a me­zőgazdaságot. Erre levélben és sze­mélyes találkozások alkalmával több ízben figyelmeztettük a hivatalos álla­mi szerveket, minisztereket, köztük Dlouhy és Klaus minisztert, valamint Calfa, szövetségi miniszterelnököt. A tárgyalásokon elhangzott ígéreteiket azonban nem tartották be. Nem hozott konkrét eredményt a köztársaság el­nökéhez, a cseh és szlovák kormány­hoz, valamint az illetékes miniszterek­hez intézett petíciónk sem, amelyet a kromérízi találkozó alkalmával küld­tünk nekik. A mezőgazdaság megmentése és a teljes csőd elhárítása érdekében az alábbi követelményekkel fordulunk az illetékesekhez: 1 . Követeljük, hogy az idei gabonater­mésből legkevesebb 3 millió 160 ezer tonnát (tehát az állam által tavaly fel­vásárolt összmennyiség 80 százalé­kát) garantált áron vásárolják fel. 2. A sörárpa, a napraforgó, a szőlő, valamint a többi növényi és állati ter­. mók esetében (amelyeknek nincs ga­rantált áruk) állapítsanak meg olyan minimális felvásárlási árat, amely fi­gyelembe veszi a belépők árának nö­vekedését. 3. Az állam még ebben az évben biz­tosítsa minimum 1 millió tonna gabo­na, 200-300 ezer tonna hús (élősúly­ban) és ennek megfelelő mennyiségű tejtermék kivitelét. Meggyőződésünk, hogy követelé­seink megalapozottak és az állami szerveknek figyelembe kellene venni­ük azokat. Ezzel elhárítanánk a mező­­gazdaság és a kormány közti feszült­ség alapvető forrását és a további problémákat nyugodtabb légkörben tárgyalhatnánk. Amennyiben a kor­mány 1991. július 10-éig, tehát az aratás megkezdéséig nem reagál megfelelően követeléseinkre, tiltakozó megmozdulásokkal válaszolunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül a jogi és a törvényhozással kapcsola­tos kérdéseket sem. A 229/91-es, ún. földtörvényt elhibázottnak tartjuk. Ká­ros következményeit sokáig érezni fogjuk, mivel a várható kárpótlási kö­vetelések meghaladják majd lehető­ségeinket. Semmi esetre sem érthe­tünk egyet az 5. § jogi személyekre vonatkozó kibővítésével, mert ez megrövidíti azon szövetkezetek va­gyonát, amelyek azt az államtól vették át. Vagy például a 6. § első bekezdé­sének s) pontja automatikusan azt feltételezi, hogy a szövetkezetekbe csak jogtalan úton kerültek földek vagy más vagyontárgyak. Továbbá a 20., az élő és holt felszerelés értéké­nek megtérítését szabályozó paragra­fusban a jelenlegi szövetkezetek gaz­dálkodásának megbontására való igyekezetét látjuk. A legkritikusabbnak azonban a 33., ún. korlátozó paragra­fust tartjuk, amely állítólag a szövetke­[ ( ÚJSÁG ) I Miroslav Adamec szövetségi gazdasági miniszterhelyettes, szemlátomást gon­dokba merülten; a vita során kellemetlen kérdések özönével árasztották el (V. Krasznica Melitta felvételei) zeti vagyon szétlopkodását hivatott megakadályozni. E paragrafus követ­keztében azonban lehetetlenné válik minden szövetkezet számára a vállal­kozói tevékenység, és így hátrányos helyzetbe kerülnek a gazdasági ver­sengésben. Továbbá hátráltatja azt is, hogy a tagok tulajdonrészüket kivéve váljanak ki a szövetkezetből. A szó­­banforgó paragrafus jelentős nemzet­­gazdasági károkat okoz majd, és egyértelműen a szövetkezetek meg­semmisítését segíti elő. Annak érdekében, hogy megelőz­zük ezeket a bonyodalmakat, még a földtörvény elfogadása előtt javasla­tot tettünk a mezőgazdasági szövet­kezeti mozgalomról szóló 162/1990- es számú törvény módosítására. Mivel azonban a mezőgazdászok, de első­sorban a szövetkezeti tagság gyakor­latilag nincs képviselve a parlament­ben, nem tudtuk megvalósítani elkép­zeléseinket. Igaz, a sikertelenséghez az is hozzájárult, hogy szövetségün­kön belül sem voltunk egységesek. Egyet azonban tudatosítanunk kell, amíg lesz törvény a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomról, addig lesz­nek mezőgazdasági szövetkezetek is. A gazdasági minisztérium elkészí­tette a szövetkezetek átalakításáról szóló törvényjavaslatát. Nem szeret­nénk megbántani a Szövetségi Gaz­dasági Minisztérium illetékes dolgozó­it, de le kell szögeznünk, hogy ez a tervezet a mezőgazdasági szövet­kezetek számára több oknál fogva elfogadhatatlan. Dlouhy és Klaus mi­niszterek a kormány nevében kijelen­tették, hogy mivel a mezőgazdasági szövetkezetek csak egy más formává transzformálhatók. Ez szintén felszá­molásuk szándékát bizonyítja. Nem lehet tehát egy kalap alá venni a me­zőgazdasági és a nem mezőgazdasá­gi szövetkezeteket. hát a nem mezőgazdasági szövetke­zetekre. Szintén súlyos jogi problémának látjuk a mezőgazdaság és az élelmi­szer-, valamint a feldolgozóipar kap­csolatát. Úgy tűnik, az állam nem igen szorgalmazza ezt a kapcsolatot. Igyekszik megakadályozni, hogy a mezőgazdászok részvényesei le­gyenek a egyes élelmiszer-ipari válla­latoknak. Sőt, megkérdőjelezik a szö­vetkezeti tagságnak a kuponos privati­zációban való részvételi jogát, mert így esetleg némi nyomást gyakorol­hatnának a feldolgozóüzemekre. Eze­ket a törekvéseket nem nézhetjük tét­lenül, és minden lehetőséget ki kell használnunk, hogy a mezőgazdaság és a feldolgozóipar között kölcsönös érdekeken alapuló kacsolat jöjjön létre. Tisztelt barátaim! Az Országos Földműves-szövetke­zeti Szövetség 4. ülésén szövetsé­günk tevékenységének megváltozta­tása is szóba került. Igény merült fel, a mezőgazdasági szövetkezetek erős szövetsége iránt. Egyre inkább nyil­vánvalóvá válik, hogy a mezőgazda­­sági szövetkezetek gazdasági és vál­lalkozói érdekei nem egyeznek a rész­vénytársaságok, állami és magánvál­lalatok érdekeivel. Ez idáig a területi agrárkamarák sem működnek az elvá­rásoknak megfelelően. Tisztáznunk kell tehát szövetsé­günk irányvonalát. Elképzelésünk szerint az első fázisban, tehát a nyári és őszi hónapokban az FSZSZ-t át kell alakítani mezőgazdasági szövet­kezetek szövetségévé. A téli időszak­ban pedig országos közgyűlést kell összehívnunk, amelyen a szövetséget gazdasági és vállalkozói típusú mező­­gazdasági szövetkezetek szövetségé­vé alakítjuk át. Felmerül tehát a kérdés, milyen irányba kellene tovább haladniáTa tör­vényhozásnak. Első lépésként hatály­talanítani kellene a 33. §-t. Továbbá azt szeretnénk elérni, hogy a szövet­kezetek átalakításáról szóló törvény csak a fogyasztói, termelői, illetve la­kásszövetkezetekre vonatkozzon, te­Az a célunk, hogy aktívan reagál­junk a szövetkezetek és a tagság kéréseire, észrevételeire gazdasági, vállalkozói, jogi és szociális téren egy­aránt. Meg kell erősíteni a szövetke­zetek gazdasági és jogvédelmét, de nem csak a központban, hanem a já­rási szövetségek részéről is. A résztvevők egy csoportja; középen Patasi Ilona mérnök, a dunaszerdahelyi járási szövetség titkára Amerikai fejéstechnika Nyitrán Egyelőre „csak“ bemutató Május végén került sor Nyitrán, a Technika Házában arra a szeminári­umra, amelyet az SZK Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztériuma a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetséggel együttműködve rende­zett meg, az amerikai Bou-Matic válla­lat termékeit bemutatandó. Társren­dező volt még a gödöllői GBBR mező­­gazdasági fejlesztő és szolgáltató kft. A bemutatóval egybekötött szeminári­umon több mint száz szakember jelent meg a mezőgazdasági üzemekből, is­kolákból, de voltak közöttük kezdő farmerek is. A Bou-Matic a fejóberendezések és a fejéstechnika egyik legismertebb gyártója az USA-ban. Sajtáros és cső­vezetékes berendezéseket egyaránt gyárt, csakúgy mint hútővezetéket és teljesen automatizált fejő gépsorokat. A résztvevők a szakelőadások után működés közben is megismerhették ezeket a berendezéseket, és össze­hasonlíthatták az eddig használt fejés­­technikával. Ebben segítségükre vol­tak a Gödöllőről érkezett szakem­berek, mivel Magyarországon már használják az amerikai cég termékeit. A hazai szakemberek is meggyőződ­hettek arról, hogy a Boz-Matic által gyártott fejőberendezések rendkívül megbízhatóak, kezelési és karbantar­tási igényük minimális, a fejés egész folyamata gyakorlatilag emberi bea­vatkozás nélkül, számítógép irányítá­sával történik. Az ellenőrző rendszer folyamatosan követi a fejés egész fo­lyamatát, és azonnal figyelmeztet az esetleges hibákra, amelyek kiküszö­bölésére így „menet közben" is lehe­tőség van. Az amerikai technika emel­lett kíméli az állatok egészségét, pél­dául nincs szükség utófejésre; az akusztikai jelzés felhangzásakor az egész fejési folyamat befejeződött. A berendezések egyes alkotóelemei az igényeknek megfelelően kombinál­­hatók, s ugyanúgy a fejőstehenek szá­ma sem jelent semmiféle korlátozó tényezőt. Az előadásokat és a bemutatót élénk vita követte, amelynek során az alkatrészellátás, a szolgáltató hálózat stb. biztosításán kívül természetesen a Bou-Matic fejéstechnika ára is szó­ba került. Mint a cég ausztriai képvise­lői elmondották, ez több tényező függ­vénye; ilyenek például a tehénfarm nagysága, a fejéskapacitás, az auto­matizáló mértéke és így tovább. Irányárként 600-tól 2000 dollárig terje­dő összeget jelöltek meg fejőstehe­nenként. Hozzátették még, hogy mivel Szlovákiában komolyabb piacot sze­retnének találni, egy mezőgazdasági üzemnek reklámcélból hajlandóak lennének jelentős árengedménnyel eladni a komplett fejéstechnikát, illetve különböző késztermékeket is elfogad­nának térítésként. -A Bou-Matic termékeinek hazai megrendelését illetően a Szlovákiai Földműves-szövetkezeti Szövetség szolgál részletesebb tájékoztatás­sal. Ladislav Vitárius mérnök ...... ,.v • ....• v« v, ..........v,^'.;...::-.a::,:11.^"..:i:.'.'r'::,?v.:v:^.).v.^v.y^ A SZLOVÁKIAI FÖLDMŰVES-SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉG OLDALA J

Next

/
Oldalképek
Tartalom