Szabad Földműves Újság, 1991. július (1. évfolyam, 112-137. szám)
1991-07-17 / 125. szám
2 (iteÁsiifr) A CSEH KÖZTÁRSASÁG újonnan kinevezett nemzetiségi tanácsa tegnapi ülésén áttekintette a Csehországban élő nemzeti kisebbségek problémáit. A Petr Pithart kormányfő vezette tanácskozáson mindenekelőtt a nemzetiségi oktatás fejlesztéséről és a nemzetiségi kultúra ápolásáról volt szó. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ülésének napirendjén tegnap képviselői interpellációk szerepeltek. Dobos László (Együttélés) a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában felhívta a figyelmet arra, hogy olyan küldöttség vett részt a Genfben a nemzeti kisebbségekről tartott konferencián, amely nem tükrözte Szlovákia nemzetiségi összetételét. KeLET-SZLOVÁKIÁBAN — az átmeneti esőzés okozta kényszerszünet után — tegnap folytatódott az aratás. A déli vidékeken az teszi bonyolulttá a betakarítási munkákat, hogy szinte minden termény egyszerre ért be, valamint az, hogy a termelők saját erejükre támaszkodva kívánják elvégezni a betakarítást. Például a Tőketerebesi Állami Gazdaságban — amely több mint 2300 hektáron termeszt gabonát, olajos- és egyéb növényeket — az őszi árpa learatása után tegnap megkezdődött a repce betakarítása is. (A kelet-szlovákiai aratásról holnapi számunkban részletesen beszámolunk.) Václav KLAUS pénzügyminiszter, valamint Hans Duborg, az Európai Beruházási Bank alelnöke és Terence Brown, a pénzintézet főosztályvezetője tegnap Prágában keretmegállapodást írt alá Csehszlovákia és az Európai Beruházási Bank közötti pénzügyi együttműködésről. A pénzintézet április 18-i döntése értelmében 1991—1992- ben 700 millió ECU-t (megközelítőleg egy milliárd dollár) folyósít Csehszlovákiának, Bulgáriának és Romániának. A megállapodás aláírása után Václav Klaus újságíróknak elmondta, hogy a keretszerződés megszületését konkrét megállapodások követik majd az Európai Beruházási Bank és a csehszlovákiai vállalatok között. Egyébként a luxemburgi székhelyű pénzintézet a Világbank után a második legnagyobb hitelbank a világon. VaLTR KOMÁREK egy tegnapi sajtóértekezleten élesen bírálta a gazdasági reform véghezvitelét. Szerinte a gazdaság fejlődésében káosz uralkodik, amely „gyakorlati dilettantizmussal párosul s főleg az állami pénzügyi politikában és a költségvetésben nyilvánul meg”. Mint mondta, a költségvetési politika kidolgozása során nem számoltak egy 15 milliárdos bevételifelesleg-csomaggal, amely az egyoldalú infláció nyomán jött létre. Valtr Komárek ezt az egyoldalú inflációt inkább pénzreformhoz hasonlította. Utalt arra, hogy jelentősen csökkent a lakosság vásárlóereje, s hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika kidolgozása során a lakosság jelenlegi helyzetéből kell kiindulni. M arián CALF A szövetségi miniszterelnök tegnap Prágában csehországi és szlovákiai mezőgazdasági magánvállalkozókkal találkozott. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy jelenleg a legfontosabb kérdés a szövetkezetek átalakulásáról szóló törvényjóváhagyása. Szerintük ez a jogszabály szorosan kapcsolódik majd a már elfogadott földtörvényhez. Ma egyébként a kormányfő a szövetkezeti földművesek szervezeteinek vezetőivel is találkozik; Ülést TARTOTT tegnap Prágában a Csehszlovák Gazdasági és Szociális Érdekegyeztető Tanács. A minimálbér emelésére vonatkozó javaslat kapcsán Václav Klaus kiemelte, hogy a kormány jelenleg az infláció visszaszorítására törekszik. Szerinte a bérek emelése nivellálódáshoz vezetne, s ez ellentmond mindennemű gazdasági logikának. A szakszervezetek vezetői és a munkáltatók viszont ragaszkodnak a minimálbér 2200 koronára való emeléséhez. Végül a résztvevők megállapodtak, hogy az érdekvédelmi szervezetek és a munkaadók állásfoglalást juttatnak el a szövetségi kormányhoz, amely holnapi ülésén foglalkozik a kérdéssel. PHÁGÁBAN tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése. A képviselőkegyebek között jóváhagyták a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény módosítását, mely szerinl megváltozik az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendelkezés. A novellához kötődően így a kamarák elfogadhatják a bíróságokról és a bírákról szóló jogszabály javaslatát. Szabad ÚJSÁG 1991. július 17. „Lenni vagy nem lenni...?” (Folytatás az 1. oldalról) hasonló képződménnyé válhat? A SZNP nemzeti alapon történő politizálása irreális, atavisztikus. Hasonló hozzáállással nem mélyítjük-e el a konfliktusokat, nem állunk-e mi is háttal a rajthoz? — Ettől tartok a legkevésbé. De hadd valljam be, hogy én nem is érzem az ilyen kérdést jogosnak. Aki figyelmesen elolvassa a Magyar Néppárt programnyilatkozatát, az előtt minden bizonnyal világossá válik a kérdés abszurditása. • Nem érzi-e úgy, hogy miközben nyelvünk védelmével foglalkozunk, rétegérdekeink képviselete ismét elmarad? — Már megbocsásson, de kérdése meglep, és számomra kissé érthetetlen is. Mert vajon a mi jelen helyzetünkben lehet-e számunkra lényegesebb, nagyobb prioritással bíró feladat és kötelesség, mint anyanyelvűnk, nemzeti identitásunk és kultúránk védelme. Amíg ezek „élnek”, addig mi is élünk, nyelvünk és identitásunk eltüntetése, beolvadásunk azonban számunkra a halált, a szó szoros értelmében vett nemzethalált jelentené. Egy halottat pedig ugyan mit érdekelnének az ő „rétegérdekei”? • A Magyar Néppárt természetes szövetségesének tekinti az MKDM-et és az Együttélést Az FMK-tóI ugyanakkor miért zárkózik el, hiszen a Független Magyar Kezdeményezés a maga liberális eszméivel, esetenként értelmiségi rétegszemléletével, de szintén a csehszlovákiai magyarság érdekeit képviseli! — Nézze kérem, az FMK — bárhogy is nevezze önmagát — a kormánykoalíció része, így elsősorban a kormány érdekeit Elfogadták az általános nyilatkozatot (Folytatás az 1. oldalról) hez”, amelyben a szovjet reformok lényegét vázolta fel. A levél fogadtatása eleinte tartózkodó volt, de azután elhatározták, hogy a politikai nyilatkozatban kifejezik „a szovjet alapvető reformok folyamatának támogatását”. Ezzel támogatják Gorbacsov igyekezetét is, hogy a szövetségi köztársaságokkal megkösse a szövetségi szerződést. A hetek kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és a balti köztársaságok közti viszony demokratikusan fejlődik majd és összhangban lesz a nép vágyaival. A nyilatkozat egyik része a Reuter hírügynökség értesülése szerint tartalmazza a Dél-Afrikának nyújtandó segítség kérdését is. Ennek feltétele, hogy több lehe-Ne tervezz más programot 1991. július 20-ára, hisz a MISZ Téged is vár 19 órára a dunaszerdahelyi művelődési házba a ROCKMISZszió ’91 GÁLÁRA!!! A hazai magyar rockzenekarok produkcióját rangos szakmai zsűri: Baíázs Fecó, Berki Tamás, Baló István értékeli, majd ők is fellépnek. Előzőleg, 1991. július 19-én 20 órától: BALÁZS FECÓ SZÓLÓESTJE a komáromi II. lakótelepi művelődési házban. Belépődíj mindkét rendezvényre: 35 korona Jegyelővétel és információ: 0819/3760. képviseli. Tehát vagy a magyar nemzeti kisebbség érdekeit képviselem, ellenzékben a hatalommal, vagy részese vagyok a hatalomnak, és így — ugyan mi mást is tehetnék — annak érdekeit kell érvényesítenem, akár saját népemmel szemben is. Mert ugye — már megbocsásson a kissé rusztikus hasonlatért — egy fenékkel két lovat nem lehet megülni. • Mitől lesz specifikus a Magyar Néppárt prograngja, hiszen a keresztény erkölcsi értékek prioritását az MKDM, a nemzeti megbékélés eszméjét az Együttélés, a demokrácia, sőt azon túlmenően a liberalizmus szellemiségét pedig az FMK vállalta fel, s mindhárom mozgalom programjában szerepel a környezetvédelem és a szociális piacgazdaság. Mi az a többlet, amit a szerveződő Magyar Néppárt ezen felül nyújtani szeretne? — Ön bizonyos jelszavakat hangoztató politikai mozgalmakhoz bizonyos politikai értékek képviseletét köti. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy például egy önmagát kereszténydemokratának valló mozgalom valóban az-e, illetve a magát liberálisnak hirdető valóban szabadelvűe? De ettől függetlenül is minden pártprogram annyit ér, amennyit belőle végrehajtanak, illetve amennyire azt hirdetői komolyan veszik. Mi a Magyar Néppárt „többletének” mindenekelőtt azt tartanánk, ha gyakorlati tevékenysége valóban fedné a programjában megfogalmazott elveket és célokat. Mi nem csupán hirdetni szeretnénk bizonyos eszméket, hanem azokért tenni is valamit. CSANAKY ELEONÓRA ■tőséget teremtsenek az ország többségét képező néger lakosság számára. A litván kormányfő levelet küldött a londoni csúcsértekezlet résztvevőihez, amelyben reményét fejezi ki, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó segítséget a demokrácia és a gazdasági reformok elmélyítésére használják fel. A litván kormány úgy véli, hogy a balti köztársaságokban csökkenne a feszültség, ha visszavonnák az állami hivatalokat megszállva tartó hadsereget. A csúcsértekezlet délutáni ülése után a tárgyalásokon részt vettek a pénzügyminiszterek is. Előzetes értesülések szerint a kamatlábakról és egyéb pénzügyi kérdésekről tárgyalnak. Kommentár Ki mire hivatkozik? Egy szekér áll a befagyott folyó partján. Át kéne kelnie rajta, s ez két ember döntésétől függ. Az egyik gondterhelten jár fel-alá a part mentén, lábával próbálgatja a jeget, majd odaszól a társának: „Nem megy ez, édes egykomám, vékony és repedezett a jég, istenkísértés lenne ráhajtanunk...!” A másik nem is néz a folyó felé, hanem egy papírlapot húz elő a zsebéből, s meglobogtatja: „Márpedig, komám, nincs mit tennünk. Mi még a nyáron aláírtuk, hogy ez a szekér átmegy...” Hadd dicsekedjek el vele: ezt a kétségkívül igen frappáns kis történetet én találtam ki. Mégpedig nem máshol, mint a pozsonyi kormányszálló, Borik üléstermében, s nem máskor, mint hétfőn délután hét óra körül, amikor a vége felé közeledett a csehszlovák és a magyar kormányküldöttség közös sajtótájékoztatója a Bős ügyében folytatott újabb tárgyalásukról. S noha megengedem, hogy hasonlatként itt-ott alaposan sántít—pl. télen játszódik, holott nyár van —, egészében véve mégis találónak érzem azok után, amit ott hallottam. Úgy érzem, felesleges azonosítani a szereplőket Felesleges név és cím szerint a szájába rágni bárkinek, hogy ki az, aki gondterhelten méricskéli a jeget, más szóval megpróbálja felmérni a kockázat nagyságát, s a nagyon is reális veszélyt helyezi előtérbe; ugyanúgy azt is, hogy ki az, aki mindezzel semmit sem törődve csak a papíron álló szavakat látja maga előtt: „Menni kell.” Am hogy a példabeszéd szintjéről a realitás vizeire evezhessünk, mégis nevükön kell neveznünk őket Főleg az utóbbit, mivel az ő szándéka áll ellentétben az elemi óvatossággal, a józan ésszel. A szlovák kormány az, amely Bős—Nagymaros ügyében, ahogy a helyzet éleződik, és sürget mindenkit az idő, egyre kevésbé tud mással érvelni, mint a tizennégy évvel ezelőtt megkötött államközi szerződéssel. Teszi pedig mindezt egyre megszállottabb, mondhatni eszelősebb csökönyösséggel; más nem létezik a számára, a látszat kedvéért álbizottságokat hoz létre, amelyeket teljes mértékben a vízügyi lobby tagjai uralnak, az igazi ellenvéleményeket lesöpri az asztalról, a tévében és a rádióban a kormányfőn kívül egyedül a „fő vízügyis”, Binder úr nyilatkozhat, s e soktónusú, de összehangolt kórusban óramű pontossággal tér újra és újra vissza az unalomig ismert vezérszólam: „nemzetközi szerződés... nemzetközi szerződés...”. Az a szerződés, amely 1977-ben, a pártállam, a direktív irányítás, a kommunista diktatúra legfényesebb napjaiban köttetett Mintha azóta nem is történt volna rendszerváltás, nem omlott volna össze a kommunizmus, s nem hivatkoznánk — ha ez éppen kapóra jön — a múlt hibáira unos-untalan: „A mezőgazdaság elmaradottsága az átkos múltól maradt ránk...”; „Az ipar elavult műszaki színvonaláért negyven év elhibázott gazdasági és beruházási politikája a felelős...”; Az egészségügyben és az oktatásban a totalitárius rendszer súlyos örökségének terheit viseljük" — és így tovább. Éppen csak a legelrettentőbb, a kommunista gigantomániát leginkább képviselő bősi építkezés az, ami akkor is szent és üdvös volt, és mára is az maradt. Amellyel kapcsolatban abba a kommunista múltba menekülünk támaszért, amelyből minden mást elvetünk. Persze, van itt egy másik érv is, tudatos félrevezetés lenne, ha elhallgatnánk. Az építkezésbe szlovák részről eddig befektetett milliárdok, amelyek megmentésének egyedüli módja az erőmű beindítása, lehetőleg az eredeti szerződés alapján. Ezt az érvet a szlovák kormány deklaráltan vagy hallgatólagosan döntőnek tartja, holott NEM FOGADHATÓ EL. Erre is van egy tanmesém, tessék elbírálni: elviszem a kocsimat egy maszek szerelőhöz, hogy javítsa meg a fékeket Borsos árat fizetek, ráadásul közvetlenül utána megtudom a jóakaróimtól, hogy az illető „mester” közönséges csaló, aki legfeljebb annyit bütyköl a kocsikon, hogy a műhelyéből még hazaérjenek. Kérdem én: épeszű lennék, ha ezt megtudva juszt is használnám az autót, csak azért, hogy ha már ennyit fizettem érte, hát mennie kell? S ha megtenném, magamon kívül nem veszélyeztetnék-e mindenkit, aki csak a közelembe kerül, a saját felelőtlenségemmel és hülyeségemmel? ^ __________________________________________________VASS GYULA^ Mennyi a létminimum? (Folytatás az 1. oldalról) sekre tért ki. Mint hangsúlyozta, e téren a létfenntartási költségek és a háztartás fenntartására fordított pénzösszegek alapján kiszámítandó létminimum szolgál majd alapul. Az ide vonatkozó törvényjavaslatban a kormány azt indítványozza, hogy a felnőttek, illetve a 10—15 éves gyermekek esetében 1200 korona, az ellátatlan gyermekek esetében 1300 korona, az elengedhetetlen háztartás-fenntartási költség pedig családonként 500—800 korona legyen. Mihelyt a létfenntartási költségek 10 százalékkal emelkednek, rögtön módosítják a jogszabályt. A kormányfő végezetül az új személyazonossági igazolványok kiadásáról nyilatkozott. Mint mondta, a fejlett európai országokban ismert azonosítókártyát vezetnek be nálunk is. Az ide vonatkozó törvény értelmében az ilyen kártyán szereplő személyi adatokat nem kell más okmányokkal igazolni. Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. július 17-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-) nem árfolyam 1 egységre, koronában FUP-209Í Angol font 50,72 51,74 51,23 49,40 52,54 50,97 Ausztrál dollár 23,83 24,31 24,07 • 22,90 24,60 23,75 Belga frank (100) 83,33 85,01 84,17 81,09 86,37 83,73 Dán korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,13 7,27 7,20 6,91 7,39 7,15 Francia frank * 5,05 5,15 5,10 4,91 5,23 5,07 Görög drachma (100) 15,73 16,05 15,89 14,68 16,22 15,45 Holland forint 15,23 15,53 15,38 14,82 15,78 15,30 ír font 45,88 46,80 46,34 44,18 47,54 45,86 Japán jen (100) 22,44 22,90 22,67 21,87 23,19 22,53 Kanadai dollár 26,82 27,36 27,09 26,14 27,70 26,92 Luxemburgi frank (100) 83,33 85,01 84,17 80,23 86,35 83,29 Német márka 17,15 17,49 17,32 16,86 17,78 17,32 Norvég korona 4,40 4,48 4,44 4,26 4,56 4,41 Olasz líra (1000) 23,04 23,50 23,27 22,43 23,87 23,15 Osztrák schilling 2,44 2,48 2,46 2,40 2,52 2,46 Portugál escudo (100) 20,02 20,42 20,22 19,10 20,72 19,91 Spanyol peseta (100) 27,35 27,91 27,63 26,58 28,28 27,43 Svájci frank 19,77 20,17 19,97 19,44 20,50 19,97 Svéd korona 4,74 4,84 4,79 4,60 4,92 4,76 USA-dollár 30,74 31,36 31,05 30,35 31,75 31,05
