Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-14 / 98. szám
4 I ( ÚJSÁG )l 1991. június 14. Munkaigényes, de megéri A gyümölcsritkításról • HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK • Új nevek a fajtajegyzékben A darabosabb gyümölcs mindig értékesebb, mert a fogyasztók inkább a nagy, szépen színeződött gyümölcsöt kedvelik. Éppen ezért a termelők igyekezete arra irányul, hogy minél nagyobb legyen az ilyen termések aránya. Igen ám, csakhogy ezt nem olyan egyszerű elérni. Egyes gyümölcsfajokon kedvező időjárás esetén lényegesen több gyümölcs kötődik, mint a rendszeres terméshozáshoz kellene. A túl sok gyümölcs persze nem tud kellőképpen kifejlődni. Különösen gyakori ez az alma, a kajszi, az őszibarack és a szilva esetében. Ezeknél a gyümölcsfajoknál a gyümölcsméret növelése céljából feltétlenül ritkítást kell végezni. Néha a körténél is ésszerű mesterséges beavatkozással szabályozni a gyümölcsök számát. A gyümölcsritkítás mértéke több tényezőtől függ: a kötődött gyümölcsök mennyiségétől, a környezeti viszonyoktól és az agrotechnikától. Ha keveset ritkítunk, akkor a méretnövelő hatás elmarad, ha pedig túlzásba viszszük a beavatkozást, a szebb gyümölcs már nem ellensúlyozza a súlyveszteséget. Alapelv, hogy a gyümölcsök száma legyen arányos a levelek mennyiségével. Ebből következik, hogy a ritkítás elfogadható mértékeként a gyümölcsönkénti levélszámot adjuk meg: egy-egy gyümölcsnek - fajoktól és fajtáktól függően - 30-45, illetve 40-60 levélre van szüksége. Minél több levél jut egy gyümölcsre, annál nagyobbak, darabosabbak lesznek a termések. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy bizonyos határon túl a víz- és tápanyag-konkurencia már nem teszi lehetővé a gyümölcs méretének növelését. Az optimális kondíciót és a legmegfelelőbb időpontot figyelembe véve, a fánként kötött gyümölcsszám 25-50 százalékát lehet eltávolítani. Ha a kötődött gyümölcsöknek a felét meghagyjuk, még nem vagy alig csökken az egy fára számított terméshozam. Ez per-Dohányültetvényeink egyik legádázabb ellensége a vajfű vagy dohányfojtó szádor (Orobanche ramosa). A növények gyökerein élösködik, s a megtámadott tövek visszamaradnak a fejlődésben, egyrészt kevesebb és kisebb, másrészt vékonyabb szövetű és kisebb tömegű levelet nevelnek. Komoly gondot okoz a termesztőknek, hogy a vajfüvet rendkívül nehéz kiirtani. Ezért is jobb a helyes növényváltás, a már fertőzött területek elkerülése, a korai ültetés, illetve a dohány számára kedvező feltételek megteremtése révén elejét venni a tövek fertőződésének. Ha mégis megjelenik az ültetsze csak az egészséges, jó kondíciójú fák esetében igaz. A beavatkozás időpontját a gyümölcskezdemények mérete, illetve a virágzástól számított napok száma határozza meg. A gyakorlatban a méret alapján történő ritkítás az elterjedtebb. A természetes hullás -után, akkor végzik a ritkítást, amikor a gyümölcskezdemények kisdió nagyságúak (1,5-2 cm). Legbiztosabb eredményt a kézi ritkítástól várhatunk. Az egy csomóban elhelyezkedő gyümölcsök közül azokat célszerű meghagyni, amelyek olyan távolságra helyezkednek el egymástól, hogy teljesen kifejlődve sérti fognak összeérni. Ha ollóval ritkítunk, a meghagyásra kiszemelt gyümölcsök fölött a vesszőt levágjuk. így a munka lényegesen gyorsabb, mint ha minden fölöslegesnek tartott gyümölcsöt egyenként kellene eltávolítani. A gyümölcs méretét illetően, az említettől eltérő vélemények is vannak a ritkítás időpontjának megválasztásával összefüggésben. Többek szerint akkor lehet megkezdeni a ritkítást, amikor a Jonathán alma gyümölcsei 10-12 mm-esek, a Starking legalább 5-8 mm-es, a Golden Delicious 14-15 mm-es, az őszibarack pedig legalább 22-27 mmes. Általában alapelvként emlegetik a szakemberek, hogy azokon az ágakon kell ritkítani, amelyeken egy ágfolyóméteren a Jonathánnál 10-nél, a Golden Deliciousnál 15-20-nál, a Starkingnál pedig 10-nél több gyümölcs található. Az őszibarack ritkításának mértékét a termőrészek fejlettségének figyelembe vételével határozzuk meg. A gyenge vessző képtelen kinevelni sok elsőosztályú gyümölcsöt. A 10 mm átmérőjű (ceruzavastagságú) vessző 5-6 gyümölcsöt képes kinevelni, a 6 mm átmérőjűn 3, a 3 mm vastagságún pedig csupán egy gyümölcsöt érdemes meghagyni. (ká) 'vényben ez a gyomnövény, a földből kibújt hajtásokat azonnal le kell vágni és meg kell semmisí-, teni, mielőtt magot kötnének Jó hatást lehet elérni a vajfű elleni harcban az OFF-SHOOT elnevezésű szer 6-8 százalékos töménységű oldatával. Ezt a hajtáskezdemények megjelenésekor, vagy az első virágok észlelésekor kell kijuttatni úgy, hogy a permetlé közvetlenül a talaj felett érje a dohány szárát, illetve a tövek közelében jusson a talajra. A permetezést annyiszor kell megismételni, ahányszor a vajfű hajtáskezdeményei ismét megjelennek az ültetvényben. Vitárius Lajos mérnök A Dakar tavaszi fokhagymát, melyet az idén tavasszal jegyeztek be az elismert zöldségfélék fajtajegyzékébe. Jozef Dymes káranicei magánvállalkozó nemesítette ki a Japo tavaszi fokhagymából. Az ellenőrző kísérletek tapasztalatai szerint, ez a fajta rendszeresen bő termést ad, egészségi állapota és tárolhatósága kitűnő. Keskenylevelű, kimondottan tavaszi ültetésre való fajta. A három évig tartó kísérleti termesztés során 6,4-14,9 tonnás hektárhozamot adott, ami 9,4 tonnás átlagnak felel meg. Ez 38 százalékkal haladja meg a Japo teljesítményét. Legjobb eredményt a répatermesztési körzetekben, a jól átmelegedő, középkötött talajokon várhatunk tőle. A száraz homoktalajokon a hozam Mit gyűjtsünk? Akácfavirág Dél-Szlovákiában akácillattól terhes a levegő, ideje munkához látnunk, ha ebből a növényből is akarunk teának valót gyűjteni. Legegyszerűbb, ha a fürtökről kézzel lazán lezúzzuk a virágokat. Nem szabad földre hullott, illetve rovarok által meglepett virágokat gyűjteni. Az akácvirágot padláson vagy jól szellőző, tiszta helyiségben, papíron vékony rétegben elterítve száríthatjuk. Száradási aránya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 35 korona. A drognak étvágygerjesztő, szélhajtó és enyhe vizelethajtó hatása van. Teáját édesítés nélkül, étkezés előtt 20 perccel fogyasztva, nagy segítség lehet mindazok számára, akiknek kevés a gyomorsavuk, vagy más oknál fogva étvágytalanok. Vérszegénység esetén kiegészítő gyógyszer gyanánt használható. Ugyanis hiába fogyasztjuk a vasban gazdag táplálékot, ha kevés a gyomorsavunk és a vas csak részben szívódik fel a vérkeringésbe. Az akácvirág teája nemcsak a gyomorsav, de az emésztéshez szükséges egyéb nedvek képződését is elősegíti, ezért is segít mindazoknak, akik emésztési zavarokkal küszködnek, s esetleg hajlamosak a felfúvódásra. Ha a tea gyógyító hatását fokozni akarjuk, akkor édesköménnyel célszerű kombinálni. attól függ, mennyi csapadék hull a kelés és hagymaképzés idején. Általában 3-4 nappal korábban érik, mint a Japo, de aszályos években egyszerre érnek be. Nagy előny, hogy az új fajta részben toleráns a vírusbetegségekkel szemben. Nagyon jól tárolható: az ellenőrzés során február derekán még csupán 3 százalék beteg hagymát találtak. Említést érdemel, hogy az agrotechnikával szemben nincsenek különleges igényei. A nemesítő azt javasolja a termelőknek, hogy a Dakar alá a humuszban szegényebb homokföldeken ősszel szántsanak be kisebb adag (2,5 tonna hektáronként) istállótrágyát, vagy zöldtrágyázott területre sorolják be a növényt. Lubica Bolceková mérnök Mint vizelethajtó elősegíti a salakanyagok . kiürülését a szervezetből. Ezzel igencsak védi a májat, mert nem kell annyi salakanyagot feldolgoznia. Az akácvirág felhasználható továbbá más gyógyteák színezésére, illatosítására. Ezáltal az egyébként nem éppen csábító teakeverékek is elfogadhatóvá tehetők. Teája forrázással készül, egy teáskanálnyi száraz és apróra tört virágból, valamint a 2 dl vízből. Leforrázás után a csészét takarjuk le és 20 percig hagyjuk állni. Ezt a mennyiséget naponta háromszor fogyaszthatjuk. Jó tudni, hogy az egész akácfa mérgező, csak éppen a virágja nem. Aki szereti a nyers virágot, a kocsányi semmi esetre ne rágja össze, ne nyelje le. Dr. Nagy Géza Vigyázat, perzselésveszély! Kis mennyiségben ugyan, de a réz nélkülözhetetlen a növények életében. A jó fejlődéshez feltétlenül szükség van rá, mert az anyagcserét és a légzést szabályozó enzimek fontos alkotóeleme. A réz hiánya a gyümölcsfákon sajátos tüneteket idéz elő. A levelek aprók maradnak, keskenyebbek lesznek és elhegyesednek, a levélerek között a levéllemez sárgás-zöldre fakul, a csúcsrügyek fonnyadnak, a fiatal hajtások elszáradnak. Mivel a rézszulfátot tartalmazó permetből a zöld növény képes felvenni bizonyos mennyiségű rezet, a réztartalmú szerekkel való kezelés a gombaölö hatás mellett a növény életműködését is szabályozza. Viszont a szükségesnél töményebb permetlé, illetve a réztartalmú szerek túl gyakori használata hátrányos a növény életfolyamataira. Gátolja a növekedést és egyes, a rézre érzékeny fajóknál-fajtáknál perzselést is okozhat. Kezdetben a bordóilé használatának olyan nagy jelentősége volt a szőlőnél (peronszpóra) és gyümölcsfáknál (varasodás, monília, tafrina), hogy a túl sok réz hatására fellépő perzselés okozta kár elhanyagolhatónak tűnt a járványos betegségek megelőzéséből származó haszon mellett. Például a gyümölcs értékesítésénél több gondot okozott a berepedező varas, illetve rothadó moníliás folt, mint a héjon a réz okozta perzselés nyoma. Később azonban már az utóbbival is sok gond adódott, ezért már a 60-as évek közepén kísérletet folytattak annak megállapítására, hogy melyik kultúránál melyik fejlődési stádiumban indokolt, mikor szabad és mikor tilos a réztartalmú készítmények használata, hogy jó gombaölő hatást érjünk el a perzselés veszélye nélkül. Az alma, a körte és a birs tavaszi rügypattanás előtti vagy utáni lemosó permetezését bármelyik réztartalmú készítménnyel elvégezhetjük. Rügyfakadás után, egérfüles fejlettség idején még használhatunk bordóilét, vagy kombinált réztartalmú gombaölö szereket, viszont zöldbimbós állapottól kezdve mindenféle réztartalmú készítmény használata tilos. Az almástermésűeknek alsó állású magháza van, így az ebben az időszakban használt réz perzselést okozhat. Július közepétől, amikor az addig felfelé álló kocsány a növekvő termés súlyától lefelé hajlik, a gyümölcs növényvédő szerekkel szembeni érzékenysége csökken. Ezért ettől az időszaktól a téli alma- és körtefajták ismét kezelhetők rézzel. Igaz, hogy az ilyen permetezés hatására az érés elhúzódik, viszont javul a tárolhatóság. Természetesen a 21 napos kötelező élelmezés-egészségügyi határidőt meg kell tartani. Ebből következik, hogy szüret előtt még egy rövid határidejű, szerves hatóanyagú gombaölő szeres permetezést is be kell iktatni, amikor réztartalmú szereket már nem használhatunk. /V/l,\ Dohánytermesztőknek Harcban a vajfűvel Ilyen vagy hasonló, némi kézügyességgel házilag is könnyen elkészíthető beton tartóedényekből érdekes virágsarkot, vagy akár térelválasztót is összeállíthatunk a kert pihenörészében (Kádek Gábor felvétele)
