Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-10 / 94. szám
1991. június 10. 4 ÚJSÁG ) (^Közgazdasági figyelő ^ A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója Az állóeszközök leírásának új módja A Szövetségi Pénzügyminisztérium 586/1990-es számú, az állóeszközök leírásáról szóló rendelete jogilag a leírási rendszer viszonylag széles körű liberalizálását is jelentette. A gépi állóeszközök több mint 60 százaléka esetében megemelték a leírás éves tételeit, miközben a szervezetek szükségleteik szerint az előírásban szereplő leírási tételnél alacsonyabbat is választhatnak (maximális éves leírási tétel). A száz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató szervezetek számára az ún. egyszerűsített leírás van érvényben. Általa lehetővé válik az egységes leírási tétellel vqjó számolás, amely két százalék az építmények, és tizenkét százalék a gépi állóeszközök esetében. Gyorsított leírásra jogosultak a vállalkozói tevékenységet végző fizikai személyek, a harminc százaléknál nagyobb külföldi vagyonrészesedésű vállalatok, valamint a szövetkezetek. Ezek a szervezetek és vállalkozók az építmények esetében az első öt évben a beszerzési ár 30 százalékát, a következő öt évben a beszerzési ár 20 százalékát írhatják le arányosan, a maradékot pedig a megállapított éves leírási tételek szerint. A gépi állóeszközök esetében az első három évben leírható a beszerzési ár 50 százaléka, a maradék rész pedig az éves leírási tételekkel amortizálható. Szinte teljesen liberalizált a leírás a 389/1990-es számú törvény alapján lakossági jövedelmi adót fizetők számára. E szerint a törvény szerint a lakos az adózás alá eső tevékenység végzéséhez szükséges költségek kimutatásakor költségként számolhatja el az első évben (illetve a leírás első évében) az épület vagy építmény megszerzésére kiadott összeget - mégpedig a beszerzési ár 20 százalékát, a második évben 15, a harmadik évben 10 százalék írható le. A többi állóeszköz esetében az első évben a beszerzési ár 40, a másodikban 30, a harmadikban pedig 20 százaléka amortizálható. Az új leírási politika érvényre juttatásával a leírás megszűnt a finanszírozás különleges forrása lenni, és a gazdasági szervezetek a beruházásokat - a készletekhez hasonlóan - azonos pénzeszközökből finanszírozzák. Ezáltal megszűntek a leírási elvonások is, és az egyik oldalon a beruházási dotációk, a másik oldalon a leírási elvonások következtében megváltoztak az ellentétes irányú pénzmozgások. A dotált szervezetek az állóeszközöket általános érvényű norma szerint amortizálják, a beruházásokat pedig a költségvetési és dotált szervezetek pénzügyi gazdálkodásáról szóló rendelet javaslata szerint az állóeszközök újratermelési alapjából finanszírozzák, amit éppen a leírásokból képeznek. A költségvetési szervezetek az állóeszközöket nem írják le, a beruházásokat- a megállapított pénzügyi határon belül - a költségvetésből finanszírozzák. Úgy tűnhet, hogy az amortizációs politika liberalizálása a leírásokon keresztül a nyereség és az adóalap kimutatásának befolyásolásához vezet. Azonban az indokolatlanul gyors leírást a rendeletben meghatározott maximális éves leírási tétel gátolja. A szervezetek választhatnak alacsonyabb leírási tételt, de tudatában kell lenniük, hogy amíg a választott leírási tétel ellentmondásba kerül az állóeszközök élettartamával vagy a reprodukciójukhoz szükséges idővel, addig a gondok megoldását csak halogatják, és ezáltal tulajdonképpen saját pénzügyi helyzetüket bonyolítják. A leírás liberalizálását tehát nem lehet úgy felfogni, mint a vállalatok jelenlegi anyagi problémái megoldásának eszközét, például olyan formában, hogy a vállalatok szükség szerint megszakíthatnák a leírást vagy megváltoztathatnák a leírási tételeket. Az új leírási rendszerben az alábbi módszerek használhatók: -a bérlet idejéből vagy az állóeszközök feltételezett élettartamától függő leírás (az éves leírások a beszerzési ár arányos részét jelentik a leírás egész ideje alatt),- lineáris leírás a Szövetségi Pénzügyminisztérium 586/1990-es számú rendeletében megszabott maximális éves leírási tételek nagyságáig,- egyszerűsített leírás egységes leírási tétel alkalmazásával,- gyorsított leírás a már említett rendelet szerint vagy a 389/ 1990-es számú, a lakossági jövedelmi adóról szóló törvény szerint,- progresszív leírás (selejtezéskor a maradványárnak a költségek terhére történő átvitelében, illetve egyszeri leírásában rejlik). Az első, második és ötödik módszert minden jogi és fizikai személy, a harmadikat csak a száz alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató jogi és fizikai személyek, míg a negyediket csak szövetkezetek, több mint 30 százalékos külföldi vagyonrészesedésű vállalatok és magánvállalkozók használhatják. Legnagyobb választási lehetőségük tehát a magánvállalkozóknak van. A kulturális és szociális alapból vásárolt állóeszközöket nem írják le. Beszerzésükkor úgy járnak el, hogy a beruházás befejezése után az állóeszköz-állomány részét fogják képezni, majd ugyanolyan összegben kifejezik a kulturális és a szociális alappal való elszámoláskor. Hasonlóképpen szerezhetőek be a honvédelmi jellegű, valamint a polgári védelem és a honvédelmi nevelés céljára használt állóeszközök, mégpedig úgy, hogy a pénzügyi elszámolást a költségvetési forrással végzik. Szerkeszti: Pavel Vaftek Új elszámolási rendszer Külföldi példára A rimaszécsi szövetkezetben az eddig alkalmazott, gazdaságok közötti önelszámolási forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hogy a szövetkezet mégis sikeresen zárta a tavalyi évet az inkább a „húzóágazatoknak“, mintsem a választott módszernek köszönhető. A múlt év végén ezért úgy döntöttek, hogy egy magyarországi tsz mintájára új elszámolási rendszert vezetnek be. Az elhatározást januárban tett követte, s a szövetkezet mind a nyolc ágazata folyószámlát nyitott a rimaszombati bankban. Tóth István növénytermesztési ágazatvezető A kezdeti nehézségeken sikeresen túljutottak. Igaz, van még mit tenni, javítani, de úgy tűnik, jó úton járnak. Lassan a dolgozók is megszokják, hogy saját számlájuk van, és fizetést csak akkor várhatnak, ha az ágazat bevétele nagyobb, mint a kiadások összege. Ha valamelyik ágazat költségei nagyobbak, mint a nyereség, a másik ágazat - megfelelő kamat ellenében - szívesen ad kölcsönt. Az átállás persze nem volt zökkenőmentes. Pár hónap elteltével azonban már megmutatkoztak az eredmények. A növénytermesztésben az első negyedév látszólag holtszezon, alig van bevétel, a kiadás viszont annál több. Tóth István növénytermesztési ágazatvezetöt, az új forma egyik kezdeményezőjét és támogatóját kérdeztem, milyenek eddigi tapasztalatai.- Az eltelt rövid időszak után még korai lenne egyöntetűen jó vagy rossz véleményt alkotni, mindenesetre az ágazatomon belül, főleg ami a kiadásokat illeti, már vannak pozitívan értékelhető eredmények. Ámíg a tavalyi év első negyedében 400 ezer koronát költöttünk pótalkatrészekre, most ugyanezen időszakban csupán 160 ezret. Gépjárművezetőnk és karbantartóink valóban csak azokat az alkatrészeket cserélik ki, amelyeket már nem lehet megjavítani. Ezzel természetszerűen emelkedni kellett volna a javítási költségeknek, pedig nem így van. Amíg tavaly március végéig 358 ezer koronát fizettünk ki javításokra, ebben az évben csupán 44 ezret. Az üzemanyag-fogyasztás terén nem olyan szembeötlő a különbség, mivel tavaly még jóval olcsóbb volt a hajtó- és kenőanyag. Ebben az évben még így is 58 ezer koronával kevesebbet költöttünk üzemanyagra. • Ha minden ágazatnak külön számlája van, mi kerül a szövetkezet központi folyószámlájára?- Havi bevételének 8 százalékát minden ágazat a közös kasszába utalja át, vagyis ha a növénytermesztés teljesíti az évi tervezett 30 milliós bevételt, csupán ez az egyetlen ágazat közel két és félmillió koronával gyarapítja a szövetkezet vagyonát Az így összegyűlt vagyon további sorsáról az év végén majd az ágazatvezetók döntenek. • Hogyan hat az új forma a vezető dolgozókra?- Szerintem ösztönzően. Ez abból is látszik, hogy alig pár hónap alatt fellendült a szövetkezet kereskedelmi tevékenysége. Minden ágazatvezető igyekszik saját területén belül nyereséget elérni. Hogy saját ágazatomnál maradjak, a 2470 hektár szántóterületet a lehető legkisebb költségek mellett kell megművelnünk. Csökkentettük a kézimunkaigényes kapásnövények vetésterületét, áttértünk az olajnövények termesztésére. Hova tovább, egyre több fejtörést okoz azonban a termékek értékesítése. Felhagytunk az eddigi gyakorlattal - nagy területen kevés növényfajtát termesztettünk -, s ebben az évben bővítettük a választékot. Előre tervezni persze, nehéz, biztosra menni ma már szinte lehetetlen. Tavaly például a napraforgónak és a repcének még jó piaca ígérkezett, az idén pedig - az előzetes felméréseink alapján - bizony akadozni fog a felvásárlás. Igaz, mi a várható mennyiségre már szerződésileg biztosítottunk vevőt. A Jénére vezető út mentén egy hatalmas üvegházban találtam meg Farsang Istvánt, a kertészet ágazatvezetőjét. Egy évvel ezelőtt még „fóliaerdö" borította azt az üvegház mögötti parcellát, ahol most csak két fóliasátor áll.- Tavaly a hagymaféléken kívül csaknem minden környékünkön honos zöldségfajtát termesztettünk, de gépesíteni alig tudtunk valamit. Nyolcvankét állandó dolgozót foglalkoztattunk, ami már eleve ráfizetéses volt. Időközben sárgarépa-termesztésre szakosodtunk, gépeket, tizenhat féle külföldi vetőmagot vásároltunk és ebben az évben már 70 hektárt vetettünk belőle. • önök milyen fajtákat termesztenek?- A nyugati államokban természetes, hogy az egyes feldolgozású üzemek különböző tulajdonságú, formájú és belső tartalmú sárgarépát keresnek. Az italok készítésére legmegfelelőbb a magas cukortartalmú fajta, a salátához pedig az alacsonyabb cukortartalmú stb. Sajnos, nálunk egyelőre még nincs ilyen igény. Bár az igazsághoz tartozik, hogy feldolgozóüzemeink nem is ismerhették az egyes fajták tulajdonságait. A sárgarépán kívül termesztünk még 20 hektáron petrezselymet, káposztát, paprikát, paradicsomot, job-Farsang István kertészeti ágazatvezető bára azonban csak az üzemi konyha számára. • Ha jól tudom virágtermesztéssel is foglalkoznak.- Igen vágott és cserepes virágot is termesztünk és árusítunk. Ha a meglévő közel tízezer cserép virág elfogy, teljes egészében ráállunk a Káliéhoz hasonló Spathifilum szaporítására. A virágértékesítés terén nincsenek problémáink, magánvállalkozókból álló vevőkörünk van, akik nagyobb tételben vásárolnak. Eredményeinket igazolják a puszta tények is. Míg tavaly az állami támogatással együtt sem tudtunk nyereséget elérni, 717 ezer korona veszteséget mutattunk ki, most dotáció nélkül is 519 ezer korona pozitívumot mutat a mérlegünk. FARKAS OTTÓ Az alternatív gazdálkodás útmutatója Meggyógyítjuk a mezőgazdaságot? A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata alapján az alternatív módon gazdálkodók állami támogatásban részesülhetnek. Ennek megvalósítására pályázati feltétel az alternatív gazdálkodásra való áttérés tervének kidolgozása és benyújtása. A gazdálkodók dolgának megkönnyítése érdekében irányelvet dolgoztak ki, amit a regionális telek- és tájékoztatási hivatalok rendelkezésére bocsátottak. A pályázati tervnek az alábbi pontokat kell tartalmaznia: 1. A gazdálkodó üzem vagy magángazdálkodó neve. ■ 2. A földterület, ezen belül a szántóföld kiterjedése. 3. Az alternativ gazdálkodásra szánt földterület nagysága. 4. A termelési feltételek jellemzése- a termelési körzet besorolása. A legközelebbi környezetszennyezési forrás megnevezése, távolsága az adott területtől kilométerekben. 5. Az alternatív gazdálkodásra (AG) szánt terület nagysága 1991-ben- termény, terület, termésbecslés, ezen belül az értékesítésre szánt mennyiség becslése. 6. A vetésforgó terve 5 évre (1991-1995) - termény, terület, termésbecslés. 7. Az állattenyésztés szerkezete- csak abban az esetben, ha az állatok teljes takarmánya az AG- rendszerböl biztosított, tiltott az antibiotikumok és más mesterséges adalékok használata. 8. A talaj termékenységének értékelése - talajtani besorolás, pl. fekete-, barna-, agyagos-, löszös-, kötött-, laza talaj stb., a talaj humusztartalma, a termőréteg mélysége cm-ben. 9. A szervestrágyázás terve - tilos a műtrágyák használata. Engedélyezett a biokomposzt, istállótrágya, zöldtrágya és a komposzt használata. 10. A talajmegmunkálás módja, különös tekintettel a gyomtalanításra- terményváltakozás, mechanikus módszerek, kártevők pusztítása stb. A mesterséges növényvédő szerek használata tilos! 11. Az AG termelés anyagi-műszaki feltételei - gépek, szervesanyagforrás a trágyázáshoz, biokomposzt termelése - esetleges vásárlási igény valamely hiányzó eszköz bebiztosítására. 12. Az AG-ban termelt növényi és állati eredetű termékek értékesítési módja, feltételei 1991 -ben- mennyiségi mutatókkal. 13. Biokomposzt (tonnában), trágyagiliszta (ezer darabban), alfabaktérium-sűrítmény (tonnában) kínálata eladásra. 14. A gazdálkodó kötelezettségvállalása, hogy a kiválasztott területen legkevesebb 5 évig fog AG-rendszerben termelni. Ennek megszegésekor az első három évben a gazdálkodó köteles a kapott állami támogatást visszatéríteni. A feladat teljesítését a regionális hivatal dolgozói ellenőrzik. A kidolgozott munkatervet egy példányban a Regionális Hivatalban (a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma járási osztályának jogutódja), egy példányban a SZMÉM V. szakosztályán Pozsonyban kell leadni. A munkaterv elfogadása után az érintett földterületről talajmintát kell küldeni a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézetbe (ÚKSUP). Abban az esetben, ha a talaj nagy mennyiségű idegen anyagot tartalmaz (kadmium, ólom, cink, higany) az adott terület nem sorolható az AG-be. Minden termelő köteles a bioterméket értékesítése előtt megvizsgáltatni a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Felügyelőségen (SPPI). Az elemzések eredményeiről kötelező pontos nyilvántartást vezetni, mintegy a termékek minőségének igazolásaként. A SZMÉM ajánlásában szerepel az is, hogy a gazdálkodók alapítsanak érdekvédő, tevékenységkoordináló egyesületeket, szövetségeket, melyek segítségükre volnának az elemzések és az értékesítés szervezésében. Jelenleg Szlovákia területén egyetlen bejegyzett AG-társaság létezik, a légi szövetkezet Naturál-Alimentária Kftje. SZAMÁK ESZTER
