Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-06 / 91. szám

I ( ÚJSÁG ) c Böngésző J A Time magazin felfigyelt arra, milyen sok amerikai „fordul a tapo­sómalom ellen, hogy több időt tölt­hessen a családjával”. Nagy európai vállalatok vezetői­nek körében végzett brit tanulmány szerint a vezetők közel negyede la­tolgatja a tanácsterem otthagyását, hogy többet lehessen a családjával. A tanulmány szerzői, akik vizsgáló­dásukat 118 felső vezetőre terjesz­tették ki (köztük két nőre és 75 brit férfira), azt mondják, drámai han­gulatváltozás ment végbe. Valerie Sutherland pszichológiai docens (manchesteri egyetem): „Föltettem ugyanazokat a kérdése­ket annak a 143 brit felső vezetőnek, akik részt vettek egy 1984-es felmé­résben, akkor csak 22 százalék mondta azt, hogy problémát okoz neki a munkája, amely beleavatko­zik a családi életébe. Most a brit ve­zetők 50 százaléka mondja ezt.” Első a család! Az 1984-es vizsgálat az európai vezetőkről azt állapította meg, hogy legtöbbjük „mindig” vagy „gyakran” dolgozott a hétvégén — kivéve a né­meteket. „ők mindenkinél keveseb­bet dolgoztak hétvégén, nekik volt a legnagyobb az érdeklődésük a külvi­lág iránt, mégis az ő országuk volt a leghatékonyabb. Ha egy vezető jól tudja beosztani az idejét, elég kell legyen számára az ötnapos munka­hét, és legyen bátorsága kimondani, ’nem tudok dolgozni, ha hat óránál kevesebbet alszom éjszakánként, és időre van szükségem a családom számára is’. A negyvenesek most több időt akarnak a családjukkal tölteni, mint az 50-60 évesek, akik a tempót meg­szabják. A negyvenesek túl sok idő­sebb kollégát láttak, aki kiégett vagy szívrohamot kapott, és egész­ségesebb a munkához való viszo­nyuk, ami a vállalataikat is egész­ségesebbé fogja tenni." Egy brit jövőkutató vállalat igaz­gatónője úgy gondolja: két típusa van azoknak a „belülről vezérelt” embereknek, akik a jövő vezetői lesznek. „Az egyik típus annyira él­vezi a munkáját, hogy nem tudja el­választani a szabad idejétől. A másik típus kielégülést talál a főállásán kí­vüli tevékenységekben — mondja. — Az egyik csoport sosem akar nyugdíjba mermi, a másik viszont korán menne, mivel még annyi min­den iránt érdeklődik. A munka ’al­koholistáit’ motiválja a pénz, a hata­lom vagy a biztonság — viszont a ’kívülről vezéreltek’, azaz azok, aki­ket a ’létfenntartás hajt’, kimennek a divatból.” Amerikában egy futurológus már megjósolta, hogy a 90-es évek legér­tékesebb áruja az idő lesz. Állásfoglalás Az utóbbi hetekben élénken foglalkoztatta a közvé­leményt, hogy Rajczy László, a Szövetségi Gyűlés kép­viselője a T. Ház előtt anyanyelvén, tehát magyarul szólt. Ezt a jogát a parlamenti képviselők többsége nem vonja kétségbe, hiszen egy hagyományosan de­mokratikus és toleráns helyzetben ez teljesen termé­szetes. Viszont Rajczy László elsősorban azért került az érdeklődés és sokak ellenszenvének fókuszába, mert elfogadható szlovák nyelvtudása ellenére tolmácsot és tolmácsberendezést kéretett felszólalásaihoz és a bi­zottsági ülésekre, hanem azért, mert rendszerint mellé­beszél, á fordító számára is zavaros ill. nem megfelelő terminológiát használ, és szőrszálhasogató ügyrendi problémáival hátráltatja a törvényhozás folyamatossá­gát. A földtörvény jóváhagyása előtt például sokan nyíltan kijelentették, hogy elállnak azon szándékuktól, hogy támogassák azt a pontot, mely szerint a magyarok 1948 előtt konfiskált földjei visszakerülhetnek a jogos tulajdonosok birtokába. Ki kell jelentenünk, hogy Rajczy László köznevetség célpontjává vált a parla­mentben és a sajtóban egyaránt, de ezzel nem csupán önmagára, hanem azokra a választókra is árnyékot vet, akik szavazataikkal az őt is bejuttató mozgalmakat támogatták a listán, ő önmagát a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom tagjának tartja, melyben fő­titkárként a vezetés és a tagság között kialakult ellenté­tek egyik tényezője lett, de elfogadhatatlan magatartá­sa miatt az MKDM és az EGYÜTTÉLÉS parlamenti klubja már tavaly decemberben kizárta őt soraiból. Legutóbbi megnyilatkozásai kapcsán választóinktól is rengeteg aggódó visszajelzést kaptunk, ezért felszólít­juk őt, hogy a választók óhaja és a szlovákiai magyarság jó hírneve érdekében lemondásával adjon teret egy olyan képviselőnek, aki nem független azoktól az elvek­től és céloktól, amelyek megvalósítását ígéretként meg­fogalmaztunk. Reméljük, hogy Rajczy László megérti kérésünket, és nem szolgáltat több indítékot a magyarság elleni, egyébként ok nélkül is tisztességtelen támadásokra. Mivel egy képviselő visszahívására a mandátum lejárta előtt csak bűncselekmény elkövetése vagy jogcselekvő képességének bírósági megvonása adhatna okot, ezért kérjük, hogy vegye fontolóra az általa és körülötte kialakult helyzetet. Úgy látjuk és érezzük, hogy most lemondásával szolgálhatná legjobban a nemzeti ki­sebbségek érdekeit. A Szövetségi Gyűlés képviselői: Batta István, Boros Zoltán, Duray Miklós, Magyar Ferenc, Mihályi Molnár László, Niedoba Stanislav,Novitzky Béla, Szűcs Ferenc,Varga Olivér ([ Gazdasági körkép 1 Holtszezon várható Minden utazási iroda rémálma az effajta polgárháborús feszültség, ami már hónapok óta Jugoszláviát jellemzi. A legutóbbi fejlemények is­meretében aligha kelt különösebb meglepetést az a megállapítás, hogy az ország idegenforgalma holtszezon előtt áll. A turisták ugyanis nem sze­retnek olyan helyen nyaralni, ahol joggal érezhetik úgy, mintha bárme­lyik pillanatban robbanásra kész puskaporos hordó tetején ülnének. A számok nyelvére lefordítva ez annyit jelent, hogy eddig a tavalyinál mintegy 40-50 százalékkal kevesebb helyfoglalási igény futott be a külön­böző utazási irodákhoz. A turizmus­ból származó devizabevétel az idei év első hónapjában 55 százalékkal maradt alatta a tavalyinak. Ez a visszaesés persze még betudható lenne az Öböl-háborúnák, az viszont már kevésbé, hogy a jól ismert me­­dzsugorjei zarándokhely húsvét ide­jén is kongott az ürességtől, az utak 70 százalékát ugyanis lemondták. A német turisták közül minden máso­dik elhalasztotta jugoszláviai útját, s ugyanez a helyzet az olasz és a brit turistákkal is, akik a tavalyihoz ké­pest 60, illetve 50 százalékkal keve­sebben jelezték nyaralási szándékai­kat. Mindezek alapján nem valószínű, hogy a szövetségi kormány a való­ságban is bekasszírozhatja az idei év­re tervezett 5 milliárd dolláros ide­genforgalmi bevételt. Tavaly 8 millió turista járt Jugoszláviában, s már ez a szám is 10 százalékos csökkenést jelzett az egy évvel korábbihoz ké­pest. Ha az egymással torzsalkodó tagköztársaságok rövid időn belül nem állapodnak meg egymással, idén még többen fogják elkerülni az országot. A gondoknak azonban csak az egyik — igaz, nagyobbik — része vezethető vissza a politikai válságra. A néhány év óta tapasztalható drá­gaság is elriasztja az eddig hűsége­sen visszatérő külfödfeket. A fagy­lalt, a bor, az üdítők lényegesen töb­be kerülnek Jugoszláviában, mint Nyugat-Európában, aminek persze elsősorban az irreális valutaárfolyam az oka. Nem véletlen, hogy a jugo­szláv idegenforgalmi szakemberek nagy reményeket fűznek a dinár 30 százalékos leértékekléséhez. Az APA német hírügynökség úgy véli, igazi szezonra talán csak az Iszt­­riai-félszigeten lehet számítani, mi­vel ez a térség több száz kilométerre fekszik a nemzetiségi ellentétektől fűtött vidékektől, ezért ott „békés, kellemes és biztonságos nyaralást garantálnak minden turistának” — közölte a rovinji turistaparadicsom polgármestere. Kelet-Európa tartozásai Ausztriának Egészen a legutóbbi időkig nem közöltek hivatalos adatokat Ausztria keleti kintlevőségeiről — írja az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (Wifo) legújabb havi jelentése. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) utolsó negyedéves jelentése szerint azonban a nyugati bankok keleti hi­teleinek 11 százalékát az osztrákok nyújtották, 108 milliárd schilling ér­tékben. Az átütemezett és a keres­kedelmi — egyéb keleti — hiteleket 60 milliárd schillingre lehet becsülni. Az Österreichische Kontrollbank, az osztrák exporthitel-biztosító 1990 végén 39 milliárd schilling követelést tartott számon Lengyelországgal szemben. Mint ismeretes, a Párizsi Klub tagjai az állami követelések 50 százalékáról ellenszolgáltatás nélkül lemondtak. Ennek következtében az osztrák költségvetésnek körülbelül 19 milliárd schilling adósságot kell átvállalnia. A teher azonban nem egyszerre fog megmutatkozni, Ausztria dönthet a kamatszolgálat csökkentése mellett, s ebben az eset­ben 15 évig nem egészen 3 milliárd schilling terhet kell viselnie. A köve­telésekről való lemondáson kívül to­vábbi intézkedéseket is terveznek a lengyel reform támogatása és az adósságteher csökkentése céljából. 1991. június 6. ( Apropó jgSp A nyolcvankilences novemberi eseményeket követő szabad fellélegzésünket — többek között — erősítette az a tudat, hogy látványos döntések születtek olyan törvénysértések megszüntetéséről, mint a telefonok lehallgatása és a postaküldemé­nyek ellenőrzése. Egy időben a televízió híradójában szinte naponta sugároztak híreket arról, hogy miként szüntetik meg véglegesen (?) a telefonközponthoz lehallgatásra laalakított helyiségeket. A jogbitorlást felváltó jogbiztonság nevében teátrális mozdulattal lezá­rattak és lepecsételtettek a titokzatos helyek bejáratai. Jómagam is fellélegeztem, mert az én telefonvonalam iránt is érdeklődést tanúsí­tott az AB (állambiztonság). Micsoda kitüntető figyelem...! (Minderre egyedül jöt­tem rá a sokszor szinte hallható manipulációról, kattogásról) Ezek a „telefonpió­cák” nem lehettek valami profik.., vagy talán a technikai eszközeik voltak ósdi­nk..?! A sejtésből bizonyosság lett, amikor a posta számomra máig ismeretlen munka­társa (köszönet érte!) egy színészbarátomon keresztül üzent: Vigyázzak, hogy mit mondok a telefonba, mert a beszélgetéseimet lehallgatják' Még szerencse, hogy az állambiztonság szótárában az emberi tisztesség ismeretlen fogalom volt, pedig ebben az esetben is jól működött az önzetlen emberi és — kisebbség szolidaritás! Arról pedig már egy sziporkázó komédiát lehetne írni, amikor ebbéli bizonyossá­gomban képtelennél képtelenebb „konspirációkiad etettem ” a mindenütt (különösen kisebbségieknél) álltunellenes tevékenységet „szimatoló”, de néha—önmaga létét is igazolandó — kreáló hivatalos „szervezet”. Később olyan szövegekkel is traktáltam őket, hogy hallatán pironkodás nélkül alig tekinthettek a tükörbe... (Ha egyáltalán van ilyeneknek bőr... a képén.) Valami történőben van ismét. Az utóbbi időben — ha külföldi hívásom van, illetve köreinkből ismert személyekkel beszélek — a készülék furcsán viselkedik: kattog időnként elfudlad a vonal. Szóval, mintha telefonbeszélgetéseimre egy har­madik ,Jul” is áhítozna. Ha mindebben még vannak némi kétségeim, abban viszont nincsenenk, hogy a hozzám érkező levelek közéd némelyiket ellenőrzik. Különösen a nagyobb borítékban érkezőket, lávákképpen azokat, amelyek Pozsonyban vagy külföldön lettek postázva. Legitoljára éppen azt, amit a Vajdaságból Jugoszláviából kaptam. A kupuszinai folklórcsoport vezetője szinai vendégszereplésük után jelentkezik és leveléhez mellé­keli sikeres itteni szereplésükről az újvidéki Magyar Szó-bon megjelent cikket. A címben szereplő MAGYAR SZÓ lehetett gyanús, ennek „nézlek utána Az ügyön fel sem háborodtam, nem is tiltakoztam. Életünk kényszerű részének veszem, és az irántunk — alig leplezett — bizalmatlanság megnyilvánulásának. Egyben igazolása annak, hogy vannak még itt a hatalomban és annak tájékán — nem is kevesen — akik így gondolkodnak: egy kisebbségi mindig gyanús; már a léte is államellenes, illetve: legjobb a... (inkább ki sem mondom rémes agyszüleményü­ket) Csak egy dolog irritál Nem lehetne kevesebb nyomot hagyva, tökéletes tec/miká­­val az egészet elvégezni? Vagy talán mivel az elmúlt tíz esztendőben nem változott a módszer, ez azt jelentené, hogy az egészet ugyanazok a személyek végzik manapság is...?! MÁTÉ LÁSZLÓ Pavol DemeS első sajtótájékoztatója Katalán példa szerint Pavol Demes, a nemzetközi kapcso­latok minisztere először találkozott a sajtó képviselőivel. A miniszter mind­össze egy hónapja van hivatalban, így a tájékoztató inkább bemutatkozó jellegű volt. Demeä, mielőtt átvette Milan Krtaíkótól a tárca vezetését, áttanulmá­nyozta a minisztérium eddigi tevékeny­ségéről szóló dokumentumokat. „Sze­retném az elődöm által felvett kapcsola­tokat megtartani és tökéletesíteni. Ter­mészetesen, saját elképzeléseim vannak arról, hogyan lehetne szilárd kapcsola­tokat létrehozni más országokkal” — mondta a miniszter. Szlovákia „legfiatalabb” minisztériu­mának jelenleg 74 alkalmazottja van, a közeljövőben azonban szeretnénk bőví­teni a munkatársak állományát. A mi­niszter hatékony együttműködést kíván kifejteni Csehszlovákia nagykövetségei­vel és konzulátusaival annak érdekében, hogy Szlovákia gazdaságát és kultúráját minél több országban megismerjék. De­nies elmarasztalóan szólt a kirendeltsé­geken dolgozó sajtótitkárok tevékenysé­géről. Véleménye szerint helyettük kul­­túrattasékat kelFküldeni külföldre, aki­ket konkrét feladatokkal bízna meg a nemzetközi kapcsolatok minisztere. DemeS tegnap katalán küldöttséget fogadott. A velük folytatott tárgyalások kapcsán a miniszter elmondta, hogy ta­pasztalatszerzés céljából hívta meg a ka­talánokat, hiszen Spanyolországban kü­lön autonóm kormányuk és miniszterel­nökük is vart. Katalánia politikai struk­túrája hasonló, mint Szlovákiáé, (-nő) (------------------------------------------------------\ Az alkotmányról Václav Havel köztársasági el­nök tegnap fogadta Jozef Kuce­­rákot, a NYEE szlovákiai taná­csának elnökét, valamint a testü­let két tagját, Sofia Szomolányio­­vát és Peter Zajacot. A kormány­zó szlovákiai mozgalom vezetői tájékoztatták az államfőt a NYEE terveiről. A találkozón áttekintet­ték az új alkotmányok előkészüle­teit is. Egyetértettek abban, hogy az alaptörvényeket jogszerű, al­kotmányos módon kell megfogal­mazni. v_______________________________y Devizapiaci árfolyamok ^ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok ^ 1991. június 6-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,14 52,18 51,66 49,83 52,97 51,40 Ausztrál dollár 23,00 23,46 23,23 22,06 23,76 22,91 Belga frank (100) 83,95 85,65 84,80 81,72 87,00 84,36 Dán korona 4,49 4,59 4,54 4,36 4,66 4,51 Finn márka 7,31 7,45 7,38 7,09 7,57 7,33 Francia frank 5,10 5,20 5,15 4,96 5,28 5,12 Görög drachma (100) 15,76 16,08 15,92 14,71 16,25 15,48 Holland forint 15,33 15,63 15,48 14,92 15,88 15,40 ír font 46,20 47,14 46,67 44,51 47,87 46,19 Japán jen (100) 21,71 22,15 21,93 21,13 22,45 21,79 Kanadai dollár 26,42 26,96 26,69 25,74 27,30 26,52 Luxemburgi frank (100) 83,95 85,65 84,80 80,86 86,98 83,92 Német márka 17,26 17,60 17,43 16,97 17,89 17,43 Norvég korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Olasz líra (1000) 23,55 23,83 23,59 22,75 24,19 23,47 Osztrák schilling 2,46 2,50 2,48 2,42 2,54 2,48 Portugál escudo (100) 19,86 20,26 20,06 18,94 20,56 19,75 Spanyol peseta (100) 27,95 28,51 28,23 27,18 28,88 28,03 Svájci frank 20,22 20,62 20,42 19,89 20,95 20,42 Svéd korona 4,81 4,91 4,86 4,67 4,99 4,83 USA-dollár 30,24 30,86 30,55 29,85 31,25 30,55 V____________________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom