Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-28 / 110. szám

I ( ÚJSÁG )] 1991. június 28. Titkos levéltári dokumentumok Magyar hadifoglyok Szibériában Április közepén egyes titkos szibé­riai levéltári dokumentumok alapján bizonyossá vált, hogy az 1848-as ma­gyar szabadságharc leverése után az orosz cári csapatok valóban hurcol­tak el magyar hadifoglyokat. A ma­gyar történészek eddig csak olyan adatokat találtak, melyek szerint az orosz csapatok — a szerződés értel­mében — a magyar hadifoglyokat átadták osztrák szövetségeseiknek. A nyomtatásban is megjelent do­kumentumok tanúsága szerint 1851- ben összesen 187 ezer száműzött élt Szibériában, számuk 1852 és 1862 között 70 és fél ezerrel nőtt. Többsé­gükben dekabristákról és petrosevis­­tákról van szó, de voltak köztük egyéb mozgalmak hadifoglyai, köz­tük a magyar szabad­ságharc katonái is. Az elhurcoltakat általá­ban harminc évi száműze­tésre ítélték. Nyolc-tíz évi kényszermunka után a foglyokra állandó megfi­gyelés és kényszerlakhely várt. Sz, V. Makszimov Szentpéterváron kiadott egyik munkájából egyér­telműen kiderül, hogy a cárnak komoly érdeke fű­ződött a magyar szabad­ságharc elfojtásához. Az osztrák szövetséges meg­segítése csak ürügy volt számára, valójában attól félt, hogy a forradalom na­gyobb méreteket ölt és ke­let felé terjed. A lengyelek már korábban is szervez­kedtek, de a litvánok is lá­zadtak. Sőt, a litván ifjúság egyesülni kívánt a magyar felkelőkkel. Erjedésnek indult az orosz birodalom, és a cár ezt akarta megfé­kezni. Érdekesek a levéltárak­ban talált írásos dokumen­tumok egymásnak ellent­mondó adatai, amelyek ar­ra utalnak, hogy a biroda­lom tudatosan titkolta el a hadifoglyok hollétét. Az ir­­kutszki főkormányzó pél­dául 1850-ben körlevél­ben értesítette a kormányzóságok vezetőit, hogy a tél beálltával újabb nagyszámú „hadifogoly-szállítmány” érkezik. Visszajelzést kért, hogy hol és mennyi foglyot tudnak még fo­gadni. (Elképzelhető, hogy az 1848- as magyar szabadságharc foglyairól volt szó.) A kormányzók írásban ér­tesítették a főkormányzőt, hogy a gyenge termés miatt már éheznek a foglyok, így több embert nem tud­nak elhelyezni. 1850-ben tehát már voltak hadi­foglyok Szibériában. Ezt a feltevést támasztják alá a Bajkálon túli terüle­tek rendőrfőnökeinek belső nyilván­tartásai is, amelyekben osztrák alatt­valókként, osztrák lázadókként ve­zették be az egyes hadifoglyokat. Közben, ugyanebben az időszakban a Bajkálon túlról a cárnak küldött kimutatásokban egyáltalán nem sze­repel idegen állampolgár. Mivel az osztrákok szövetségesei voltak a cárnak, joggal feltételezhe­tő, hogy „osztrák alattvaló” csakis olyan személy lehet, aki a magyar szabadságharcban vett részt. Melles­leg, a lengyel származású Vortinsky esetében, aki Magyarországon esett fogságba (sebesültként), konkrétan „a magyar felkelésben való részvé­tel” van bejegyezve. 1850 júniusában szinte hermeti­kusan lezárták Szibériát. Ki- és be­utazást csak a szentpétervári cári iroda III. számú ügyosztálya engedé­lyezhetett. Figyelemre méltó az a megállapítás is, hogy a pravoszláv településeken 1850-től egymás után épültek a katolikus és az evangélikus templomok. Miközben a pravoszláv egyház megengedte a ha­difoglyok számára a sza­bad vallásgyakorlást, igye­kezett őket meggyőzni, hogy térjenek át a pravo­szláv hitre. A pópa minden egyes áttért hívőnek 30 ru­belt, 1 tehenet és 1 inget adott. A cár pedig 600 ru­belt fizetett annak, aki ki­nyilvánította letelepedési szándékát. Az Irkutszk fennható­sága alá tartozó Versina lakói még ma is büszkén vallják, hogy ők lengyelek, bár már csak az orosz nyelvet beszélik. Szép számmal akadnak magyar hangzású nevek is. Szeke­­rik professzor például csak sejti, hogy ősei magyarok voltak. Édesapja már Szi­bériában született (1911- ben), de nagyapjáról sem­mit sem tud. Róla, de fő­leg a múltjáról tilos volt beszélni a családban. (Csank Csaba és Nehéz Mihály kutatásai alapján feldolgozta: FARKAS OTTÓ) ItlAPTAMBNT'b 104 B t| IB •CaOJOlTIJbHOfl. Ifeuiaaoi Otaviiiii. Cm*** t. 19 OicmjtfpA 4854-. % i>| UH >1«!« iKupron apran nC* w—rjur-. Bi AontUHCüie ki. i^pajMupBui«* ape^na­­ciaixm MMKCrepc-nui Baj-rpennaM. őrt 40 Ikxm 1850 , 46 Hoa6p« 1851, Ai|i, ■ 4 HoaGp* 1855 r., M N*, 06* jcajeaia Ha&iKu*­­■ia an upitexatotUHMKi rt» Poe cito onocrpamjaMii, a ponty Bame IIpe«ocxoABT«JiCTBO, menopru aa apofe3*ft «I Cu Supaci a ly&ptd* «o-cTpnmm ■« ihihc, Rim no acnpomeaiH npe*­­Mpar&iMO itaxjun pass as to pasptmeaia 1112 OMücaii Cofcraeraoft ErO HMnSPATOPGKA- rO UEJIHMECTBA Kaaquiipia, ■ no noiyneatar TiKOMro pasptmeaia , npu audatn naenopmoet na npotuBu et Cu6upt> UHöcmpafotajut, komm* fiy-dem* de Doikommo, cooCiqantb o€% smoMt et moact apt mm UauiMcmej mnxt Atncmt Cußupu, xyda uHocmpanetpt omnpaeumcA. ttajaHcaj-»: Mwtuanpt BnymptttKUXt A’xa*i raup tut-jföttomaxmt BuSuxoex. Ciptmn: AuP**anaP* Opxeedaü. b'ftpao; HazaohHwet OnúiuuKi* Miről szól az orosz körlevél? Az orosz (cári) belügymi­nisztérium végrehajtó rendőrségi ügyosztálya 1854. október 19-én kelt körlevelében utasítja a szibériai kormányzókat, hogy a cári iroda III. ügyosztályának előzetes különengedé­­lye nélkül ne adják ki a külföldiek útlevelét. A külföldi uticéljáról az útlevél kiadásának engedélyezése esetén is haladéktalanul értesítsék az érintett szibériai terület kor­mányzóját. A rendelkezést a belügyminiszter Iwzta a külföl­diek szigorúbb ellenőrzése érdekében. Konstruktív ellenzékként (Folytatás az 1. oldalról) MKDM-től hivatalos választ nem kap­tunk, és csak a sajtó hasábjain értesül­tünk arról, hogy sor került az alkotmá­nyok előkészítésével kapcsolatos megbe­szélésekre az FMK és az MKDM között. Mivel az MKDM és az Együttélés a tör­vényhozó szervekben ellenzékként lép fel és együtt szerezte a tavalyi parlamen­ti választásokon a csaknem 300 ezer sza­vazatot, fontosnak tartottuk a kettős ta­lálkozó megszervezését. • Bugár Béla, az MKDM elnöke la­punk munkatársának azt nyilatkozta, hogy az Együttélés nem szívesen venne részt egy olyan találkozón, amelyen az FMK is jelen van. Ezzel kapcsolatosan mi az Ön véleménye? — Szerintem elsősorban az MKDM- nek és az Együttélésnek, mint ellenzéki mozgalmaknak a véleményegyeztetésére van szükség az alkotmányok előkészíté­sét illetően, és csak ezek után kerülhet­ne sor a kormánypártként fellépő FMK- val való tárgyalásokra ebben a kérdés­ben. Megjegyzem, hogy kormánypárt­ként az FMK-nak a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó kérdésekben — példá­ul az alkotmánylevél elfogadásakor — eltérő volt az álláspontja, mint a konst­ruktív ellenzékként politizáló EPM— MKDM képviselőinek. • Tehál az Együttélés Politikai Moz­galom nem zárkózik el a Független Ma­gyar Kezdeményezés képviselőivel foly­tatandó alkotmány-előkészítéssel kap­csolatos tárgyalásoktól? — Nézetem szerint, mi, az Együttélés képviselői, nyitottak vagyunk minden olyan tárgyalást illetően, amely tárgyila­gosan, az európai normáknak megfele­lően kezeli a nemzeti kisebbségek kér­dését és a demokratikus jogállam, a ha­tékony piacgazdaság kialakítását szor­galmazza az állampolgári egyenjogúság és az önazonosításra, illetve az önigazga­tásra való jog keretében. • Mi az Ön véleménye az MKDM által kezdeményezett, Havel köztár­sasági elnökkel való találkozást illető­en? — Mint azt június 24-én kelt leve­lünkben jeleztük, üdvözöljük az MKDM javaslatát, s ahogy azt a MiloS 2iak úrral folytatott tárgyalásokon is javasoltuk, támogatjuk az MKDM—Együttélés kö­zös delegáció gondolatát. Igaz, tavaly október 31-én már sor került ilyen kö­zös találkozóra, ám akkor nem tudtuk részletesen kifejteni álláspontunkat. Re­méljük, hogy erre mielőbb sor kerül. Az Együttélés tavaly több ízben kérte a köz­­társasági elnökkel való találkozót, amelyre végül is a nyelvtörvény elfoga­dása után nyílt lehetőség. Ezt a megbe­szélést nagyon fontosnak és hasznosnak tartottuk akkor, amikor az FMK kor­mánypártként többször kifejthette véle­ményét a nemzeti kisebbségekkel kap­csolatban. Ezért szorgalmazzuk, hogy végre az MKDM—Együttélés is konst­ruktív ellenzékként részletesen közöl­hesse véleményét a csehszlovákiai ma­gyarság és az itt élő nemzeti kisebbségek jogi helyzetét illetően. Sajnos, amint már említettem, erre eddig nem nyílt le­hetőségünk. Főleg ezért üdvözöltük az MKDM-javaslatot, s reméljük, hogy a mai talákozón erről részletesen véle­ményt cserélhetünk. - bárdos -Külföldi cégek az Inchebán Bemutatkozott a Walther—Pilot (Munkatársunktól) — A rekke­­nő hőség ellenére sem lankad az ér­deklődés a nemzetközi vegyipari ki­állítás iránt. Tegnap délelőtt bemu­tatkozott a sajtó képviselőinek a né­met Walther—Pilot cég is. A céget a névadó Richard Curt Walther alapította még 1923-ban. Mára — kemény munkával és kö­rültekintő piackutatás eredménye­képpen — közepes nagyságú német­­országi magánvállalattá küzdötte fel magát. Richard Curt Walther esztendő­kön át festékszóró pisztolyokat áru­sított. Többéves szakmai gyakorlata révén betekintést nyert az iparág rejtelmeibe is. Egyre újabb és újabb, elsősorban hatékonyabb termelési módszerek kiötlésén törte a fejét. A cégnek — alapítása óta Wup­pertal—Vohwinkel a székhelye — valamikor 1963-ban Siegerlandban új fióküzeme létesült, amely elsősor­ban a festék tárolására alkalmas bá­dogtartályok gyártására szakoso­dott. A gyár egyre bővült, terjeszke­dett. Ma már a hagyományos kézi szórópisztolyokon kívül távvezérlésű szórófejeket és magasnyomású táro­lóedényeket, valamint keverőtartá­lyokat, kompresszorokat, szárítóbe­rendezéseket is gyárt. A cég moder­nizálására a vezető gárda állandó és elsőrendű feladata... —zé-ell— c Növényvédelmi előrejelzés D (június 28—július 3) A múlt héten már jeleztük, hogy közvetlenül virágzás előtt mindenütt meg kell permetezni a szőlőt peronoszpóra, lisztharmat és molyok ellen. Időköz­ben annyit változott a helyzet, hogy a korábban jelzett körzeteken kívül immár kissalló környékén is szisztemikus szereket kell használni a peronosz­póra ellen (Sandofan 0,2%, Ridomil plus 48 WP 0,25%) Kuprikol helyett. Ezekben a napokban ismét erősebben támad az őszi búzát fenyegető lisztharmat, amely most már a kalászokat is fertőzi. A betegség elleni véde­kezés szükségességére május derekától június közepéig rendszeresen figyel­meztettük a termelőket. Tovább tart az almagyümölcsűek varasodás-fertőződésének veszélye a múlt héten felsorolt körzetekben. Új fertőzési gócok jelentkeztek Csallóköz­­aranyos, Szántó, Baraca körzetében, ahol feltétlenül kezelni kell a fákat (pl. Baycor 25 WP 0,05—0,075%, Polyram combi és Novozir MN 80 0,2— 0,3%, Topas C 50 WP 0,1%, Perozin 75 WP 0,4% stb.). A tartósan veszé­lyeztetett körzetekben a permetezések egymásutániságát a használt gomba­ölő szertől kell függővé tenni. Ahol megkéstek az újabb kezelésekkel, ott immár közepes erősségű fertőzés észlelhető. Egyes körzetekben továbbra is kedvezőek a feltételek az almamoly szá­mára (Szered, Elesfalu, Rozsnyó, Beretke, Málnypatak és Tőketerebes). Ajánlott szerek: Actellic 50 EC (0,015%), Áctellic 50 DP (0,04%), Anthio 25 (0,15%), Cymbush 10 EC (0,03%), Metation E 50 (0,2%) stb. Miként a múlt héten jeleztük, az időjárás fölöttébb kedvez a cukorrépát károsító, fekete répalevéltetű elszaporodásának. Elsősorban Dunaszerda­­hely, Bős, Padány, Bajcs, Ipolyság, Léva, Köbölkút, Kisbelleg, Málnypatak, Kokava, Gömörrépás, Tiszolc, Dióska és Királyhelmec körzete forog ve­szélyben, de a repülő kártevők a szomszédos körzetekbe is áttelepülhetnek. Ezért az elkövetkező 14 napban szinte mindenütt figyelemmel kell kísérni a növényzet fejlődését, s a vészesnek mutatkozó fertőzöttség esetén állomány­fyérítő permetezést kell végezni (Bi-58 EC, Dimecron 50, Dimecron 50 WC, Metation E 50 stb.). Hasonlóképpen megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az uborká­nak, és mihelyt a növényzet eléri a 10 cm-es, vagy ennél nagyobb magassá­got, feltétlenül meg kell permetezni peronoszpóra ellen a következő körze­tekben: Béke, Királyfa, Szántó, Galgóc, Nagyszombat, Szenna. Felhasznál­ható készítmények: Curzate K (0,3%), Kuprikol 50 (0,25—0,5%), Novozir MN 80 (0,3%) stb. A többi körzetben egyelőre nincs szükség a kezelésre. Újabb peronoszpóra elleni permetezést kíván á vöröshagyma a Pozsony­­vidéki járásban, továbbá Somorja, Béke, Gúta, Nemesócsa, Kissalló, Szántó, Nagyszombat és Galgóc körzetében. A magnövényzetet és a dughagymát szintén kezelni kell. Permetezni az uborka-peronoszpóra ellen ajánlott sze­rekkel lehet. A már termést kötött paradicsomot könnyen megfertőzheti a burgonya­vész. Ellene a Poszony vidéki járásban, továbbá a hagymaperonoszpóra által veszélyeztetett körzetekben, valamint Tornaija, Lénártfalva, Ajnácskő kör­zetében kell feltétlenül védekezni ezekben a napokban. Ajánlott szerek: Dithane M 45 (0,25%), Kuprikol 50 vagy Pol-kupritox (0,6—0,7%), Novo­zir MN 80 (0,2%) stb. — Több körzetben ideje megkezdeni a július 20-ig betakarításra nem kerülő korai burgonya burgonyavész elleni kezelését (Padány, Kossut, Ógyalla, Kis­belleg, a középkorai fajtákat Pernek, Somorja, Béke, Királyfa, Nemesócsa, Gúta, Szántó, Galgóc, Szilád, Horóc körzetében tanácsos megpermetezni. Általánosságban kontakt hatású gombaölő szereket használhatunk (Curza­te SM, Kuprikol 50, Polyram combi, Novozir MN 80), a vízvédelmi övezete­ken kívül Bravo 500, vagy más készítmény is számításba jöhet. Az előző vagy az e heti előrejelzésben nem említett körzetekben korai volna a beavatko­zás, ami ráadásul a költségeket is feleslegesen növelné. ANTONÍN MUSKA mérnök Szlovákia legmelegebb területein az amerikai szövőlepke megjelenésével lehet számolni. Mivel a fiatal hernyók szövedék védelme alatt, csoportosan táplálkoznak, legegyszerűbb a hernyófészkeket levágni és elégetni. A na­gyobb hernyók szétszélednek, ezért ellenük már csak a vegyszeres kezelés hatásos (pl. Metation E 50 — 0,2%, Anthio 25 — 0,15%, Decis 2,5 EC — 0,04%, Karate 5 EC —0,01%). A burgonyabogár lárvái már sok helyen elérték a 3.—4. fejlődési szakaszt és súlyos károkat okoznak. Ezért ne várjunk a permetezéssel, melyre első­sorban a piretroidokat használjuk (Decis, Karate, Cymbush 10 DP — 0,03%). Kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási idejük 14 nap. A paprikán és a káposztaféléken nagyon elszaporodtak a levéltetvek. A káposztaféléket Pirimorral (0,05—0,075% — várakozási idő 3 nap), Bi-58 EC-vel (0,1% — 21 nap) vagy Hostaquick 50 EC-vel (0,1% — 3 nap), a paprikát Áctellic 50 EC-vel (0,15% — 5 nap), Hostaquick 50 EC-vel (3 nap), vagy Metationnal (21 nap) kezelhetjük. A káposztafélék kezelésekor ne feledkezzünk meg a tapadást fokozó készítményekről sem (pl. Citowett). A káposztaféléken figyeljük a hernyókártevők (káposztalepke, káposzta­bagolylepke) megjelenését. A kikelt hernyókat 5 napos korukig a Bathurin 82 (0,1—-0,2%) biopreparátummal irthatjuk, az idősebb hernyók ellen az Ambush 25 EC (0,03% — 14 nap), a Cymbush 10 DP (0,03% — 7 nap), a Decis 2,5 EC (0,03% — 7 nap), vagy a Karate 5 EC (0,01% — 14 nap) használható. A hagyma és a póré új kártevője — a póréhagymafej-aknázó­­légy ellen (június 24-én írtunk róla) most felesleges permetezni, mert a kártevő bábozódik. A második nemzedék megjelenésére időben figyelmez­tetjük olvasóinkat. MATLÁK GYÖRGY mérnök Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. június 28-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,20 51,22 50,71 48,88 52,02 50,45 Ausztrál dollár 23,55 24,03 23,79 22,62 24,32 23,47 Belga frank (100) 83,27 84,95 84,11 81,03 86,31 83,67 Dán korona 4,44 4,52 4,48 4,30 4,60 4,45 Finn márka 7,24 7,38 7,31 7,02 7,50 7,26 Francia frank 5,05 5,15 5,10 4,91 5,23 5,07 Görög drachma (100) 15,65 15,97 15,81 14,60 16,14 15,37 Holland forint 15,23 15,53 15,38 14,82 15,78 15,30 ír font 45,89 46,81 46,35 44,19 47,55 45,87 Japán jen (100) 22,18 22,62 22,40 21,60 22,92 22,26 Kanadai dollár 26,90 27,44 27,17 26,22 27,78 27,00 Luxemburgi frank (100) 83,27 84,95 84,11 80,17 86,29 83,23 Német márka 17,16 17,50 17,33 16,87 17,79 17,33 Norvég korona 4,40 4,48 4,44 4,26 4,56 4,41 Olasz líra (1000) 23,03 23,49 23,26 22,42 23,86 23,14 Osztrák schilling 2,44 2,48 2,46 2,40 2,52 2,46 Portugál escudo (100) 19,64 20,04 19,84 18,72 20,34 19,53 Spanyol peseta (100) 27,30 27,86 27,58 26,53 28,23 27,38 Svájci frank 19,85 20,25 20,05 19,52 20,58 20,05 Svéd korona 4,74 4,84 4,79 4,60 4,92 4,76 USA-dollár 30,72 31,34 31,03 30,33 31,73 31,03 V______________________________________________y

Next

/
Oldalképek
Tartalom